Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-11 / 59. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Mai számunkból

TERVEK A

KERULEN FOLYÓVAL (9. old.)

XXIX. évfolyam, 59. szám

ARA: 1,60 Ft

1979. március 11., vasárnap

Koszigin

indiai tárgyalásai

Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök szombaton Üj-Delhiben látogatást ftett Nilam Szandzsiva Reddi indiai köztársasági elnöknél. A forró, baráti légkörű találkozón a felek véleményt cseréltek a szovjet—indiai kapcsolatok további fejlesztéséről és a nemzetközi helyzet időszerű, kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdéseiről. A megbeszélésen jelen voltak Koszigin kíséretének tagjai.

Ugyancsak szombaton Koszigin baráti légkörű tárgyalást folytatott Csaran Szingh miniszterelnök-helyettessel, pénzügyminiszterrel, valamint Dzsagzsivan Ram miniszterelnök-helyettessel, hadügyminiszterrel.

Alekszej Koszigin szombaton megkoszorúzza az indiai nép nagy fia, Mahatma Gandhi elhamvasztásának helyét. Felkereste India szabadságáért és függetlenségéért vívott harc szellemi irányítójának emlékmúzeumát, beírta nevét a vendégkönyvbe, s facsemetét ültetett Mahatma Gandhi emlékére.

A szovjet miniszterelnök elhelyezte koszorúját Dzsa- vaharlal Nehru, az indiai állam létrehozója elhamvasz- tási helyénél is.

Szombaton folytatódtak a tárgyalások az Indiában tartózkodó Alekszej Koszigin szovjet kormányfő és Mo- rardzsi Deszai indiai miniszterelnök között. A baráti és tárgyszerű légkörben lezajlott megbeszéléseken a felek a kétoldalú kapcsolatok jelenét és jövőjét érintő kérdések széles körét tekintették át Megelégedéssel állapították meg, hogy az 1971-ben kötött szovjet—indiai béke-, barátsági és együttműködési szerződés alapján eredményesen fejlődnek a két ország kapcsolatai. A felek kölcsönösen kifejezésre juttatták azt a törekvésüket, hogy további erőfeszítéseket kívánnak tenni a szovjet—indiai kapcsolatok kiszélesítése és erősítése érdekében.

A nemzetközi helyzetet elemezve a felek áttekintették a nemzetközi béke és biztonság, a fegyverkezési hajsza megfékezésének és a leszerelésnek a problémakörét, valamint a világ különböző térségeiben kialakult helyzetet. Különös figyelmet szenteltek a kínai agresszió következtében kialakult helyzetnek A felek annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a térség békéjének és biztonságának helyreállítása megköveteli a kínai csapatok teljes és feltétel nélküli kivonását a VSZK területéről.

SZAKÄLYI CSENDÉLET (3. old.)

MINŐSÉGI MUNKA — GAZDASÁGOS EXPORT (3. old.)

TOJÁS

ÉS STOPPERÓRA (4. old.)

ÍTÉLKEZNI KÖNNYEBB (4. old.)

a közbiztonság

ÉS A TÖRVÉNYESSÉG SZILARD III.

(5. old.)

TAMÁSIAK NEPALBAN (7. old.)

MENNYIT ÉR A MUNKAIDŐ?

(8. old.)

HOL

A TERMÉSNÖVELÉS HATARA?

(8. old.)

A paksi, új Volán-telepről szóló képriportunkat az ötödik oldalon láthatják olvasóink

KORSZERŰ FALUSI LAKÁSOK (9. old.)

A BARÁTSÁG ,F.r. i*.R ÉVE MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG KÖZÖTT (11. old.)

AZ ORSZÁG EGYETLEN ÜGYVEZETŐ ELNÖKNÖJE (14. old.)

MAGYAR ÍROK A FORRADALOMBAN (10. old.)

KÉPEK A MÚLTBÓL (11. old.)

GYÜMÖLCS- TERMESZTÉS — FA NÉLKÜL (12. old.)

KÁBlTÖSZERNYOMOK A HAJBAN (12. old.)

Közhangulat és ügyintézés

Vannak íratlan törvények, amelyeket a tapasztalatok formálnak következetesen érvényesülő igazsággá. Ilyen törvényszigorú igazság az is, hogy a közhangulat alakításában és alakulásában kulcsszerepük van a tanácsoknak. Figyelmes törődésüktől a bürokráciamentes, érdemi ügyintézéstől függ a hétköznapi életben az állampolgárok nyugalma, ke- ] délyállapota, kiegyensúlyozottsága. Nem túlzás így }

I beszélni a tanácsi munkáról.

A tanácsok feladatköre a kormányzati intézkedések hatására terebélyesedik, így munkájuk növekvő hatással befolyásolja a települések fejlődését, a lakosság ellátását.

Maradjunk az ügyintézésnél, vagy ahogyan szaknyelven nevezik, a hatósági tevékenységnél. A tanácsi köztisztviselők évente öt és fél millió beadvánnyal foglalkoznak, két és fél millió ügyben hoznak határozatot és mintegy 30 millió esetben foglalkoznak a hozzájuk fordulókkal. Statisztikailag ez azt jelenti, hogy minden magyar állampolgárnak — beleértve a csecsemőket is — évente legalább három esetben van hivatalos ügye. A tanácsok általában megnyugtatóan intézkednek, az ügyek 95 százalékát az előírt határidőn belül zárják le.

A bürokrácia azonban ma is kísértő rém. De nem hétfejű sárkány, amelyet nem lehet legyőzni.

I

lgaz, azt sem mondhatjuk, hogy nincs szükség állandó küzdelemre. Azt mondtuk az előbb, hogy a tanácsok az ügyek 95 százalékát határidőre intézik el. Ám akinek az ügye éppen az öt százalékban foglaltatik, azt aligha vigasztalja a 95 százalékos eredmény.

A követelmény a százszázalékos ügyintézés. Rögtön azt is hozzáfűzhetjük, hogy a mennyiségi, formai teljesítés csak alapkövetelmény. Sokkal fontosabb az ügyek érdemi intézése, az ügyintézés jogpolitikai elveinek következetes alkalmazása.

A kulturáltság, a gyorsaság, a törvényesség, a méltányosság elválaszthatatlan egymástól. Különösen a méltányosság körül vannak zavarok. Az igaz, hogy ezzel csak a jogszabály keretei között lehet élni, de fontos, hogy a jogszabályok módot adjanak a méltányosságra. Olyan gyakorlatra van szükség az államigazgatásban, ami az ügyeket megoldja és nem csupán formálisan zárja le.

A jó ügyintézéshez hozzátartozik az alapos és következetes hatósági ellenőrzés, főleg a szövetkezetek törvényességi felügyelete, az árellenőrzés, a munkaerőgazdálkodás és a környezetvédelem ellenőrzése.

Nem az állampolgárokra tartozik elsősorban, de meg kell jegyezni, hogy a jobb ügyintézés érdekében javítani kell a tanácsi munka tárgyi adottságait: kis gépek alkalmazásával, a nyomtatványok korszerűsítésével, a munkát gyorsító technikai eszközök elterjesztésével.

A tanácsok egyre több állampolgárt vonnak be az ügyek intézésébe, mint véleményezőket, javas- lattevőket. Hasznosak az úgynevezett tanácsi bizottságok; mintegy 16 ezer tagjuk között nemcsak tanácstagok vannak. Ezeket a bizottságokat persze nem lehet a szocialista demokrácia egyedüli letéteményeseinek tekinteni. Nem megnyugtató tapasztalat az, hogy az utóbbi időben túlságosan elszaporodtak a különféle szakbizottságok. Van néhány megyei tanács, ahol a tanácsi bizottságok mellett vagy negyven szakbizottság működik. Szinte törvényszerű, hogy ilyen esetben sok a formalitás és a párhuzamosság, Lábra kapott például olyan felfogás is, hogy több szerv együttműködését csak társadalmi bizottságok szabályozhatják. Ez így nem igaz. A bizottságok, amelyekben kiváló szakemberek foglalnak helyet, hasznos tanácsokat adhatnak, jó javaslatokat terjeszthetnek a hivatásos ügyintézők elé, de semmiféle bizottság nem vállalhatja át az apparátus, a kinevezett vezetők vagy választott tisztségviselők feladatát. A bizottságok nem dolgozhatnak a tanácsok helyett.

A legfontosabb feladat a munka minőségének javítása, ehhez kell megteremteni a kedvező feltételeket, s mindinkább bevonni a lakosságot az élet ezerfajta dolgának intézésébe.

SOLTÉSZ ISTVÁN

ÚJ Volán-talap Pakson