Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-10 / 58. szám
2 Képújság 1979. március 10. Giscard Bukarestben Bukarestben tárgyal a francia elnök. Képünkön: Valéry Giscard d’Estaing vendéglátója, Nicolae Ceausescu társaságában. (Képtávírónkon érkezett) Brüsszelből - Berlinbe Ursel Lorenzen asszony, a NATO főtitkárságának munkatársa elhagyta munkahelyét és az NDK-ba ment. A Berlinben adott tv-nyilatkozatában a szocialista országok elleni tevékenységről is beszélt. (Képtávírónkon érkezett) Vietnami nyilatkozat Lassú ütemben történik a kínai csapatok kivonása Hanoi, Győri Sándor és Zalai István, az MTI tudósítói jelentik: A Vietnam Hangja rádió- állomás péntek délutáni adása szerint változatlanul harcok vannak Vietnam észak- nyugati határtérségében a vietnami csapatok és a lassú ütemben visszavonuló kínai agressziós egységek között. A Laosszal határos Lai Chau tartományban, Phong Tho településtől délre is összecsapások voltak, s a helyi vietnami erők 300 ellenséget tettek harcképtelenné. Cao Lang tartományban a kínaiak tüzérségi és gyalogsági harcot kezdeményeztek a Cao Bang nevű tartományi székhelytől nyugatra. A vietnami csapatok azonban visz- szavetették a kínai alakulatokat, s a tüzérség több kínai ütegállást megsemmisített. Lang Son és Quang Ninh tartományban a lassan hátráló kínai egységek tüzérsége lövi a vietnami állásokat és polgári célpontokat pusztít. Válaszul a vietnami erők több irányban támadták és visszaszorították az agressziós egységeket. A vietnami külügyminisztérium szóvivője péntek este nyilatkozatban ítélte el Peking magatartását. A szóvivő rámutatott: miután a kínai vezetők négy nappal ezelőtt kijelentették, hogy minden katonájukat kivonják Vietnam területéről, a csapatvisszavonást szándékosan elnyújtják. A kínai katonai egységek újabb bűnöket követnek el a lakosság ellen, sok helyütt újabb harcállásokat építettek ki, s megerősítették jelenlétüket a megszállt körzetekben. Az ag- resszorok rabolnak, gyújtogatnak, gyilkolnak, hidakat robbantanak fel, a felperzselt föld taktikáját alkalmazzák. Nehéztüzérséggel lőtték Lang Sont, Mong Cai, és Hoanh Ho térségét, valamint Pho Lu és Sapa körzetét. A támadások következtében sokan meghaltak, közöttük az Akahata című japán lap állandó hanoi tudósítója. A szóvivő nyilatkozatában hangsúlyozta: a vietnami nép erélyesen követeli a kínai vezetéstől, hogy haladéktalanul, feltétel nélkül vonják ki az agressziós csapatokat Vietnam területéről, hagyjanak fel a rablással, gyújtogatásokkal. Vietnam szilárd meggyőződése, hogy a világ népei mint eddig, úgy a jövőben is támogatják az agresszió elleni harcát — hangoztatta végezetül a külügyminisztérium szóvivője. Carter közel-keleti útja Carter amerikai és Szadat egyiptomi elnök csütörtök esti első tárgyalásáról a kiadott óvatos amerikai nyilatkozat csupán arra szorítkozik, hogy a két 'államfő „a még megoldatlan kérdéseknek” szentelte az együtt töltött két és fél órát. A szóvivő szerint a kilátásokról még „korai lenne jóslásokba bocsátkozni”. Egy meg nem nevezett amerikai személyiség is utalt rá, hogy az amerikai javaslatokkal szemben „vannak ellenvetések” Kairóban. Az amerikaiak azonban azt is igyekeznek a közvélemény tudomására hozni, hogy nemigen kívánják módosítani legutóbbi javaslataikat. Pénteken a két államfő a hivatalos tárgyalások második fordulójának színhelyére, különvonattal Alexandriába utazott, alkalmat • adva az egyiptomi népnek az amerikai elnök „lelkes üdvözléséPénteken reggel rendkívüli ülésre ült össze az izraeli kormány. Fő napirendi pontként Menahem Begin kormányfő beszámolt az Egyesült Államokban tett útjáról. Begin repülőtéri sajtóértekezletén kérdésre válaszolva közölte, hogy Washingtonban szóba került amerikai— izraeli katonai védelmi szerződés megkötése, de ő azt szeretné, ha ez a kezdeményezés az Egyesült Államoktól indulna ki. Jeruzsálemben egyébként közzétették Carter elnök izraeli látogatásának programját. Az amerikai elnök szombaton este érkezik a Ben Gu- rion repülőtérre. Két ízben tanácskozik Beginnel, majd a hétfői, második forduló után beszédet mond a knesszet- ben. Az amerikai elnök hétfőn este utazik vissza Washingtonba. Carter amerikai elnök legújabb közel-keleti diplomáciai erőfeszítéseivel egyidő- ben az amerikai légi és tengeri haderő is tüntető lépésekre készül a térségben. WASHINGTON Nixon, volt amerikai elnök bírósági keresetben követeli: tiltsák meg a Watergate- magnószalagok „közprédává” tételét. A washingtoni kormány ugyanis azt tervezi, hogy szerte az országban központokat állíttat föl, ahol fülhallgató segítségével bárki meghallgathatja Nixon bizalmas beszélgetéseit. NAIROBI Idi Amin ugandai elnök csütörtökön — bejelentve, hogy a támadó tanzániai erők a főváros, Kampala felé közelednek — igen súlyosnak nevezte a helyzetet. A kampalai rádió közlése szerint a tanzániaiak az ország déli részének két városát, Masakét és Lukayát már elfoglalták, és nagyon közel vannak Mpigihez, a Kampa- lától mintegy 50 kilométerre lévő városhoz. PÁRIZS Ismét heves összecsapások színhelye volt a franciaországi Denain városa, ahol mintegy 400 acélipari munkás tiltakozik a tömeges elbocsátások ellen. A munkások elfoglalták a denaini üzemet és szombatra az eddigieknél jóval nagyobb méretű tiltakozó felvonulást terveznek. ATHÉN „Egyesült Baloldali Mozgalom” (KEA) elnevezéssel új szervezet alakult • Görögországban az 1940 és 1945 között működött antifasiszta ellenállási mozgalom (ez utóbbi hivatalos rövidítése EAM volt) eszméi alapján. Nemcsak antiszemitizmus Nagy érdeklődés, viták, izgalmak között mutatták be az NSZK-ban a Holocaust című amerikai tévéfilmet. Most először találta magát szemben a nyugatnémet néző a zsidók ellen elkövetett bűntettekkel — játékfilmben, tehát személyes sorsokban megelevenítve. Eddis is hallottak számokat, statisztikai adatokat, láthattak dokumentumfilmeket csont-bőr hullahegyek, koncentrációs táborok drótkerítése mellett vigyorgó SS-ekkel és halálraítéltek megtört menetével. De úgy látszik, az egy olykor több, mint a millió. Bizonyos értelemben megrendítőbb egyetlen család életét végigkísérni a derűs, nyugodt élettől a gázkamráig, mint számokat olvasni. Az amerikai filmtársaság és a nyugatnémet tévéállomás nagy szolgálatot tett azzal, hogy elkészítette, illetve bemutatta a sorozatot. Szolgálatot a „soha többé fasizmust” ügyének. Mégis, álljunk meg itt egy pillanatra... Ha valaki mélyebben elgondolkozik a múlt fölött, most óhatatlanul hiányérzete támad. Jó lett volna hasonló hatású filmeket készíteni és bemutatni ennek, vagy más társaságnak a fasizmus egyéb vonatkozásairól. Félő (engedtessék meg egy teljesen személyes megjegyzés, véleményhangoztatás), az a tévhit alakul ki, rögződik meg sokakban, hogy a fasizmus azonos az antiszemitizmussal. Nem is egy nyugatnémet vagy más nemzetiségű ember van, aki valahogy így gondolkodik: „Hitler tulajdonképpen nem is akart rosszat, csak a zsidók ellen ne követte volna el azokat a gyalázatosságokat.” A fasizmus nem azonos az antiszemitizmussal. Ez egyik jellegzetessége, de nem az egyetlen, és nem is alapvető. A hitleristák' a sovinizmus mérgével eszelőssé, megfélemlítéssel meghunyászkodóvá változtatták saját népüket, s Európa börtönőreivé akarták avatni, a szlávokat rabszolgákká, a franciákat kiszolgálókká tenni, a magyarokat pedig (Hitler szavaival) cigány népnek nyilvánították. A nácik robbantották ki végül azt a háborút, amelyben a hatmillió zsidó mellett negyvennégymillió más vallásé, nemzetiségű áldozat pusztult el. Hogyan él mindez az NSZK mai lakóiban? Jelen sorok írója beszélgetett egy fiatalemberrel, aki e témához érve gúnyosan jegyezte meg: „Amikor az iskolai történelemórákon a második világháborúhoz értünk, mindig szünet lett, vagy nyár, és az anyagot gyorsan befejeztük. Az idősebb tanárok szerettek átsiklani azon, amit szégyelltek, vagy másképp értelmeztek, mint ahogy a könyvben állt”. Ha nem is vonatkozik ez minden pedagógusra és iskolára, általánosnak mondható az elhárító magatartás azok részéről, akik átélték, tevékeny és szemlélő részesei voltak az eseményeknek (a lakosságnak ma már kevesebb, mint a fele): „Hagyják már a múltat, le kell végre zárni, nem kell folyton megalázni a német népet” — hajtogatják. (Nem szólva most azokról, akik helyeslik, ami történt.) Az idősebbek felejteni akarnak, a fiatalok keveset tudnak. Igaz, az NSZK mai vezetői sem az egyik, sem a másik álláspontot nem képviselik, hanem a dicséretes harmadikat. Walter Scheel köztársasági elnök bírálta a tankönyveket, mondván, kevés olvasható bennük a második világháborúról; Helmut Schmidt kancellár figyelmeztető szavakkal szólt arról, hogy ha az NSZK nem is érez felelősséget Hitler tetteiért, de le kell vonnia a történelmi tanulságokat. Mi legyen akkor a háborús bűnök elévülésével? Éppen az idén telik le az a harminc év, amelyet a Német Szövetségi Köztársaságban erre megállapítottak. Ha a parlament ezen nem változtat, akkor az 1980. január 1. után felfedezett háborús bűnök elkövetőit már nem lehet felelősségre vonni, (legalábbis náluk, mert a nemzetközi jog kimondja a háborús bűnök elévülhetetlenségét.) Az elévülés hirdetői jobbára jogi érveket hangoztatnak. Márpedig kár lenne belebonyolódni a jogi szőr- szálhasogatásba, Nem ez a lényeg. Az elévülés hívei sem erre gondolnak, ellenzői még kevésbé. Az előbbiek le akarják zárni (ki jó, ki kevésbé jó szándékkal), a múltat, az utóbbiak viszont a még szabadon élő gyilkosokat szeretnék lakat alatt látni. De nemcsak ezt. Mindenekelőtt azt az elvet védik: amit a fasiszták tettek, semmilyen jogszabály nem teheti semmissé! A múlt kitörölhetetlenül él Európa emlékezetében, de talán ennél is szenvedélyesebbé teszi az elévülhetetlenség követelését a veszély érzete, hogy ismét felütheti a fejét az erőszak, a demagógia, a népszé- dítés, az ostoba fanatizálás és a hidegvérű gyilkosság e keveréke. Az emlékezés a fasizmusra a jövő védelmét szolgálja. TATAR IMRE India vendége Péntek esti kommentárunk. Aligha adódott volna alkalmasabb és időszerűbb pillanat a magas szintű szovjet—indiai eszmecserékre, mint a mostani. Alekszej Koszigin kormányfő pénteken kezdődött indiai látogatása több okból is a világ közvéleménye érdeklődésének a középpontjában áll. Moszkva és Üj-Delhi kapcsolatait hosszú idő óta az együttműködési készség, a szívélyesség, a kölcsönös barátság jellemzi. A Szovjetunióban nagyra becsülik India el nem kötelezett politikáját és azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az ázsiai béke és biztonság megőrzése, az enyhülés világméretű megszilárdulása érdekében tett. Indiában sorra épülnek a szovjet közreműködéssel megvalósuló nehézipari üzemek, amelyek egyrészt az ország korszerű iparosodását, másrészt a munkanélküliség leküzdését szolgálják. A szovjet kormányfő mostani látogatása jó alkalmat kínál a gazdasági együttműködés további lépéseinek meghatározására. Várható azonban, hogy a kétoldalú kapcsolatoknál is jelentősebb hangsúlyt kapnak a külpolitikai témák. Mindenekelőtt Ázsia nyugtalanító problémája, a pekingi vezetés föllépése kerül a szovjet és az indiai politikusok tárgyalásainak középpontjába. India maga is szenvedett már a kínai agressziótól. Űj- Delhi magatartására jellemző, hogy az indiai külügyminiszter — aki a vietnami határok ellen indított kínai agresszió időpontjában Pekingben tárgyalt — megbeszéléseit felfüggesztve, tüntetőén elutazott a kínai fővárosból. Az indiai kormány — mint azt több vezető személyiség nyilatkozatában olvashattuk — élesen szembehelyezkedett Kína kalandorpolitiká,• jával, s változatlanul nagy figyelemmel kíséri Peking hege- monista törekvéseinek újabb és újabb tanúbizonyságait. Bizonyos, hogy az iráni eseményekről is szó esik majd Koszigin és tárgyalópartnerei között. Az USA fontos katonai szövetségesét és jelentős bázisait vesztette el az iráni forradalmi események révén. Félő, hogy az Indiai-óceán térségében szeretné a Pentagon erősíteni pozícióit, hogy ezzel kárpótolja magát Iránért. Indiában már huzamosabb ideje nyugtalansággal fogadják a Diego Garcia szigetén és másutt berendezkedő amerikai erőket, amelyek sem a térség, sem a világ biztonsága szempontjából nem felelnek meg az indiai álláspontnak. GYAPAY DÉNES Magyar-amerikai gazdasági tárgyalások A magyar—amerikai gazdasági és kereskedelmi kormányközi vegyes bizottság március 8—9-én megtartotta első ülését Budapesten. A delegációk áttekintették a két ország közötti kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok alakulását, valamint az 1978-ban életbe lépett kereskedelmi megállapodás végrehajtásának tapasztalatait. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a kereskedelmi forgalom 1978-ban, részben már a kereskedelmi megállapodás biztosította legnagyobb kedvezmény hatására, az átlagost meghaladó mértékben, mintegy 23 százalékkal növekedett. Jelenleg 65 kooperációs szerződés van érvényben, főleg a gépipar, a vegyipar es a mezőgazdaság területén. A jövőben az együttműködés bővíthető a többi között a csővezetéki automatikák, az élelmiszeripari gépgyártás, a hírközlés és az elektronika, a vegyipar és az alumínium- ipar területén. Kiemelték a vegyes vállalatok létrehozásának szükségességét. A tárgyalásokról készült jegyzőkönyvet pénteken a Külkereskedelmi Minisztériumban Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes, illetve Frank A. Weil külkereskedelmi miniszterhelyettes írta alá. Frank A. Weilt fogadta Huszár István miniszterelnök-helyettes és Bíró József külkereskedelmi miniszter, találkozott Faluvégi Lajos pénzügyminiszterrel is, ezenkívül látogatást tett az Ikarus mátyásföldi gyárában. (MTI) LAPZAR TA BUDAPEST Pénteken hazaérkezett Helsinkiből a magyar békemozgalmi küldöttség, amely részt vett a Béke-világtanács kezdeményezésére március 6. és 9. között megrendezett vietnami szolidaritási konferencián. A delegációt Péter János, az országgyűlés alelnö- ke vezette GENF Genfben pénteken újabb ülést tartottak a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról folytatott tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség vezetői.
