Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-10 / 58. szám

1979. március 10. Képújság T elefoncsere Előkészületek az új szekszárdi A közbiztonság és a törvényesség szilárd II. telefonközpont bekapcsolására Szekszard hívószáma : 74 Szinte már számoljuk a hónapokat, meddig kell még a megyeszékhelyen kínlódni a telefonnal. Les­sük, hogy áll, mikorra lesz kész a jobb, korszerűbb, s a mainál sokkal több tele­fon bekapcsolását is lehe­tővé tevő berendezés. A szerelés a tervezett ütemben folyik, sőt, egyes részterületeken némi előnyre is szert tettek a BHG-sok. A mainál többször na­gyobb kapacitású berende­zés szerelésével párhuza­mosan természetesen egy sor más munkát is el kell végezni a szakembereknek. Készül például Szekszárd új kábelhálózata, s épülnek a megyeszékhelyt más tele­pülésekkel összekötő új, nagyteljesítményű vonalak is. Most, a napokban, a Tol­na megyei Távközlési Üzem dolgozói egy nagyszabású akciót visznek véghez. Mi­vel a mostani telefonok nem felelnek meg minden szempontból a modern köz­pont támasztotta igények­nek, Szekszárdon kicserél­nek minden telefonkészü­léket. Az előfizetők — a közületek is — egyaránt új telefont kapnak. Ezeknek a réginél kecsesebb vonalú berendezéseknek jobb a mikrofonja, így várhatóan nem csak az új központ működését teszik biztosab­bá, hanem érthetőbb lesz a hang is. Nem lesz gond a színes telefonokkal sem, ugyanis ilyenek is vannak a felszerelendők között. Sőt, esetenként arra is lesz mód, hogy, ha a készülék túladj onosa kéri, a régi színűtől eltérőt kapjon. A telefonszerelők reggel­től estig, járják majd a vá­rost, s így remélhető, min­denhol sikerül a cserét el­végezni. Az új készülékért mindössze egy aláírást kérnek, akár a tulajdonos­tól, családtagtól, közületek- nél attól, aki a készüléket használja. S a kereskedel­mi dolgozók, az üzletveze­tők vagy helyettesük alá­írása is megfelel, egyálta­lán nem kell a cserét a vál­lalati központnak igazolni. Egyébként ez a munka most kizárólag a készülé­kek cseréjére korlátozódik, s az esetleges egyéb kérése­ket, például, hogy a készü­léket helyezzék át a lakás vagy a hivatal más helyi­ségébe, később tudják tel­jesíteni. Az új telefonokat ma még a régi központ kap­csolja, De minden remény meg van arra, hogy a nyár végén már könnyebben telefonálhatunk. Néhány hónap múlva megkezdőd­het a berendezések átvéte­le, hozzáláthatnak az ala­pos vizsgálatokhoz, s a ter­helési próbákhoz. Ma már a szakemberek komoly gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkeznek, s ez bizto­síték arra, hogy nem lesz­nek zavarok. Szekszárdon megváltoz­nak a telefonszámok is. Az új elosztás már elkészült, majdnem nyomdakész a te­lefonnévsor. Az adatokat komputer őrzi, s így mód van arra, hogy az utolsó pillanatig kövessék az eset­leges menet közben történő változásokat. A könyv, amit az előfizetők jóval a telefonszámok megváltozá­sa előtt megkapnak, tartal­mazza majd a paksi és szekszárdi új központokhoz csatlakoztatott települése­ken lévő készülékek hívó­számait is. Ugyanis az új központokkal a két város bekapcsolódik az országos távhívó hálózatba. Szek­szárd távhívó száma 74 lesz. — szepesi — Táncosportré Bár sokszor láttam már a szekszárdi néptáncegyüttest, nem tudtam, hogy melyik a táncosdányok között Eszter- bauer Éva. Pedig mindig ott volt a színpadon: évek óta „csapattag”. Ennek így is kell lennie: az lenne baj, ha az együttesből kilógna valaki, ha akárki is feltűnne a né­zőknek. Hiszen a néptánc — kollektív művészet. Mindemellett azért termé­szetesen létezik különbség táncos és táncos között, sőt, vannak olyan alkalmak, amikor nem az együttesek, hanem a táncosok tudására kíváncsi a zsűri. A szekszárdi néptáncegyüt­tesből — hosszú idő óta elő­ször — a legutóbbi békéscsa­bai szólótáncos fesztiválon „aranypártát” kapott Eszter- bauer Éva. Ez az a kitünte­tés, ami a legjobb női tán­cosoknak jár. — Hányán kaptátok meg ezt a díjat? — öt lány kapott arany- pártát, tíz fiú pedig arany­sarkantyút. Persze, az arany­párta is, az aranysarkantyú is jelképes: táncolni nem le­het velük ... Az igazinak a kicsinyített változata. — Ügy tudom, az egész együttes büszke a te arany­pártádra. — Mindenki örült, hogy valaki kapott közülünk díjat. Hatan indultunk a verseny­ben, és hónapokon keresztül készültünk rá. A többiek is tudták, hogy mennyi munkát fektettünk a felkészülésbe, izgultak értünk. — És annak milyen vissz­hangja volt, hogy éppen te kaptál aranypártát... ? — Ha arra gondolsz, hogy a többiek szerint megérde­meltem-e, nem tudok vála­szolni. Az biztos, hogy sen­ki sem néz rám azóta más­ként, nem volt senki félté­keny sem. Jó az együttesben a közösségi szellem. Éppen most alakítottunk önálló KISZ-alapszervezetet. Na­gyon örültünk a lehetőségnek, hiszen rengeteget vagyunk együtt, a szabad időnk egy részét is közösen töltjük el, jól tudunk majd KISZ-ta- gokként is együtt tevékeny­kedni. — Rajtad is múlik majd, téged választottak meg KISZ- titkárnak ... Vajon miért rád esett a választás? — Nem is töprengtem még rajta. Talán mert mindenki­vel jó viszonyban vagyok. — Nehéz dolog mindenki­vel jóban lenni. Legtöbbször csak a passzív személyiségű embereknek sikerül. Te pe­dig nem annak látszol... — Mindig megmondom a véleményemet mindenkinek, de igyekszem nem megsérte­ni senkit. És én is meghall­gatom mindenkinek a véle­ményét. — „Civilben” óvónő vagy. Méghozzá húszéves létedre az egyetlen Tolna megyei ci­gányóvoda egyetlen óvónője. Hogyan történt? — Övónői szakközépiskolá­ban érettségiztem, de mert továbbra is itt akartam tán­colni, nem jelentkeztem nap­pali tagozatos óvónőképzőbe. Állást kerestem. Szekszárdi vagyok, de az itteni óvodák­ba csak délutánodnak vettek volna fel, ami a próbák miatt nekem nem volt megfelelő. Akkor hallottam, hogy a bo­gyiszlói cigányóvodába ke­resnek valakit. Jelentkeztem, és nagyon örülök, hogy így történt. Nagyon érdekes a munka, nagyon aranyosak a gyerekek, és most már a szü­lők is elfogadnak. Most töl­töm ki a felvételi papírokat, levelező tagozatra jelentke­zem a felsőfokú óvónőképző­be. — Tulajdonképpen hány éve táncolsz? — Tizenhárom éves ko­romban kezdtem. A Garay téri iskolába jártam, egyszer eljött az iskolába együttes- vezetőnk, Szabadi Miska bá­csi, és megkérdezte, hogy ki­nek van kedve táncolni. Sportolni is szerettem, a ze­nét is, gondoltam, itt együtt lesz a mozgás és a zene: je­lentkeztem. Természetesen az utánpótlás-csapatban kezd­tem el tanulni, tizenötéves koromban kerültem be a „nagy” együttesbe. -Azóta szinte teljesen kitölti a sza­Eszterbauer Éva bad időmet a tánc. Heti ki­lenc óra próbánk van, de emellett még sokszor van fellépés vagy versenyek előtt még több próba. Moziba, színházba ritkán jutok el, és ha igen, akkor általában kö­zösen megyünk. Ha olvasok, elsősorban a gyermekiroda­lommal foglalkozom. Egyet­len dologra szakítok rendsze­resen időt: kóruspróbákra. Tagja vagyok a Tolna me­gyei óvónők KISZ-kórusának. — Nemcsak a szabad idő­det, az életedet is kitölti a tánc? — Sok örömet ad. A felké­szülés is, de főleg a szerep­lés. Amikor érezzük a néző­tér hangulatából, hogy tet­szik, amit táncolunk, hogy sikerült tovább adnunk va­lamit, ami egy táncban ben­ne van. Hogy önmagunkat is kifejezhetjük. Nem szavak­kal, hanem tánccal. VIRÁG F. É. Fotó: KOMÁROMI Az ellenőrzés hiánya a bűnözők szövetségese-társadalmi tulajdon sé­"Jk relmére elkövetett §\ bűncselekményeknél, a 1 károkozás nagysága szempontjából jelentős elté­rések tapasztalhatók, állapí­totta meg tájékoztatójában a legfőbb ügyész. ötvenhat százalékuk kétezer forintot meg nem haladó kárt oko­zott, míg harmincöt bűncse­lekmény esetében — ez 0,1 százalék — az okozott kár meghaladja a félmillió fo­rintot. A nagy kárt okozó cselek­ményeknél az elkövetés több évén keresztül tartott, így a károkozás is éveken keresz­tül növekedett, annak össze­ge azonban a leleplezés évét terhelte. Ezzel is magyaráz­ható, hogy a múlt évben a kár összege nagyobb volt mint a megelőző esztendő­ben. Kétségtelen, hogy a mi­nisztériumok és országos irányító szervek intézkedé­seket tettek a népgazdaságot károsító bűncselekmények megelőzésének javítására. Ennek eredménye elsősorban abban jelentkezik, hogy ja­vult az ellenőrző tevékeny­ség a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek területén és így a két évvel korábbihoz képest mi-ntegy felére esett az ottani károkozás. Az eredmények ellenére azonban még sok helyen nem kielégítő az ellenőrzés és a társadalmi tulajdon védel­me, amit a bűnözők ki is használnák. A betöréses lo­pások nagy száma többek között azzal is összefügg, hogy még mindig sok helyről hiányzik a betörést jelző, ri­asztóberendezés. A legfőbb ügyészi tájékoz­tató több példát is említett az e kategóriában elkövetett különböző típusú bűncselek­ményekre. Tanulságul — úgy véljük —, nem fölösleges néhányat ismertetni. Jelleg­zetes példák a hanyagságra, a felelőtlenségre, gondatlan­ságra, az ellenőrzés elmu­lasztására. Hegyháti János, az iharos- berényi takarékszövetkezet vezetője, a nyilvántartások meghamisításával, évek alatt, öt és fél millió forintot sik­kasztott. Id. Bányász Mihály és tár­sai, a debreceni Városi Ta­nács részére végzett kerté­szeti munkák során — az el­lenőrzésre hivatott személy megvesztegetésével — szin­tén több mint hatmillió fo­rint kárt okoztak. Ezért az összegért átlagos minőségű termőtalajon, hatvan hektár gyümölcsöst vagy szőlőt le­hetne telepíteni. Mesterfalvi Lajos — az egyik komlói vállalat anyag- beszerzőjeként — 384 ezer forint értékű fűtőolajjegyet tudott eltulajdonítani és ér­tékesíteni két évnél rövidebb idő alatt, és ezt felhasználás­ként számolta el. Egy más típusú bűncselek­mény. Kovács Zoltánná bu­dapesti lakos, lakásvásárlás, gebines üzlet berendezése, gépkocsivásárlás ürügyén, húsz magánszemélytől 1 mil­lió 700 ezer forintot csalt ki. A gyanúsított előbb kisebb összegeket kért, amit magas kamattal visszafizetett, így a hitelezők bizalmát megnyer­te, később már nagyobb ösz- szegeket kért, azokat viszont nem fizette vissza. Ismét az ellenőrzés hiá­nya: A szegedi MERKUR­telep dolgozói mintegy har­minc esetben, összesen hat­vanezer forint jogtalail előnyre tettek szert azáltal, hogy az őket megvesztegető vevőknek adták az általuk kiválasztott, vagy igényelt gépkocsikat. A pécsi MERKUR-telep dolgozói már 117 esetben tették ugyanezt, és annak eredményeként 183 ezer forint jogtalan előnyhöz jutottak. Milyen lehetett a munka- fegyelem a Metróvállalat egyik gépházában, ahol a kompresszorkezelő, munka­végzés helyett egész műszak alatt munkatársaival kártyá­zott. Közben fejenként mint­egy hét deci tömény szeszt fogyasztottak. A műszak vé­gén, este tíz órakor, a vád­lott közölte kártyapartnerei­vel, hogy neki most már le­járt a munkaideje és nem hajlandó tovább kártyázni. Ezt követően, a kártyapénz tekintetében, vita támadt és ezért tőrkésével, az egyéb­ként már többször büntetett előéletű vádlott, a sértettet hasba szúrta, aki orvosi ellá­tás hiánya esetén belehalt volna sérülésébe. A bűncselekmények elkö­vetési módszerei között is mindig találkozni új ötletek­kel, ami az elkövetők konok szándékára, mindenre el­szánt magatartására utal. Ilyen volt az az eset, amikor egy kasszafúró példátlan cse­lekedetére derült fény. A Békés megyei fiatalembert igen jó műszaki érzékkel ál­dotta meg a sors. ö azonban ezt a műszaki érzékét a hét* végi éjszakákon nagy buzga­lommal használta ki a kör­nyék áruházaiban, éttermei­ben, OTP-fiókjaiban és min­den olyan helyen, ahol jelen­tős pénzösszegek jelenlétét sejtette. riasztóberendezés meg­találása és hatástalaní­rt tása nem okozott neki 1 gondot és ha mást nem talált, elvitte a riasztóbe­rendezést. 1975-ben fúrta meg az első páncélszekrényt és még sem állt tizenegyig. Figyelme kiterjedt a konkur- rencia hatástalanítására is. Az egyik halászcsárdát sze­melte ki magának, de ami­kor megérkezett, döbbenten tapasztalta, hogy bent vala­ki már fúrja a páncélszek­rényt. Telefonon értesítette a rendőrséget, majd elrejtőzött a közelben. A rendőrök meg­érkeztek és lefülelték kollé­gáját. Ö a körülményekből arra következtetett, hogy a konkurrens eredménytelenül működött és később, amikor a rendőrök is eltávoztak, be­ment és befejezte a dilettáns munkát. Tíz évet kapott. Valamennyi ismertetett eset nem következett volna be hatékonyabb ellenőrzés, nagyobb gondosság mellett. L. Gy. Folíaellcatas A kertészek számítását alaposan áthúzták a január eleji viharok, amelyek jelen­tős károkat okoztak 30 gaz­daság fóliastáraiban. Az AGROTRÖSZT gyors intéz­kedése azonban minden ed­diginél jobb ellátást biztosí­tott az áttetsző műanyag „le­pelből”, így a gazdaságok időközben újra felállíthatták a rombadőlt sátrakat. A mezőgazdasági termelők igényeit a kereskedelem ki­elégíti. A területi ellenőrzé­sek szerint a fóliaellátásban nincs sem mennyiségi, sem választékhiány. Az elmúlt évben mindössze 270 tonna volt a raktárok januári kész­lete, idén 2570 tonna várt ér­tékesítésre. Ez a mennyiség csaknem tejles egészében vásárlóra is talált. Az ada­tok szerint március végéig összesen 6 ezer tonna fóliát szerezhetnek be a gazdasá­gok és a kistermelők, ami az elmúlt évihez képest kétsze­res mennyiséget jelent. Cserete lefonok

Next

/
Thumbnails
Contents