Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-09 / 57. szám
1979. március 9. NÉPÚJSÁG 3 Visszatértek az árvízvédők Valutát is hozhat a szerelvényfal Kórházi berendezések Tamásiból A több feladatra képes kórházi berendezés egyik változa* ta. Bizonyára még sokan emlékeznek az árvizes napokra, amikor a nagyobb folyók partján sok ember vigyázott arra, nehogy kilépjenek medrükből. Talán a Tisza volt közülük a legszeszélyesebb, még a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségétől is dolgoztak partján. Február hetedikén mentek el 54 fővel, s három héten át voltak készültségben, várva azt a pillanatot, amikor igazán akcióba kell lépni. Rideg Mátyás, a szekszárdi szakasz- mérnökség helyettes vezetője tréfásan jegyezte meg, hogy feladatuk „határőr”-tevékenység volt, várták, hogy mikor kell fizikai erejüket is bevetve birkózni az árhullámokkal, a feltörő buzgárokkal. Mivel ilyenre a rájuk bízott 30 kilométeres folyószakaszon nem volt szükség, csak őrszolgálatot teljesítettek, ezt viszont a javából, mert harmadfokú volt a készültség. A hazatérés után az akcióban részt vett dolgozók elmondták, hogy a munkák megszervezése igazán jó volt. Szívesen emlékeznek vissza a nehéz napok ellenére is a jó ellátásra. A veszély elmúlt a Tisza említett térségében, így hazajöhettek a szakaszmérnökség emberei. A további feladatokat — mint például az anyagok visszaszállítását a korábbi helyeikre — már a helybeli szakemberek is el tudják végezni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület munkabizottsága a közelmúltban ülést tartott, melyen megtárgyalták hazánk kórházainak világításkorszerűsítési lehetőségeit. A több javaslat közül a Tamási Vegyesipari Szövetkezet komplex világító berendezését találták legalkalmasabbnak a sorozatgyártásra a bizottságban helyet foglaló újítók, mérnökök és kivitelező szakemberek. A berendezésen már két év óta dolgoznak a szövetkezet szakemberei. Ez idő alatt a készülék több változata is elkészült, mindig bele-bele adva az újabb ötleteket. A szerelvények magukba foglalják a betegek olvasólámpáit, a közvetett világítást adó kórtermi fényforrást, a nővérhívó berendezéseket, a betegágyanként! rádiócsatlakozókat, s a gázokat elvezető csőrendszert. Ezeket a komplex sávszerelvényeket úgy tervezték, hogy régi épületekben és az új panel létesítményekben egyaránt jól lehet alkalmazni, mivel falon kívülre szerelhetők. Nem kell falat bontani felszerelésükkor, s egyetlen csatlakozással megoldható üzemeltetésük. A közelmúltban tartott tanácskozás a technológiai problémák megbeszélésén túl arra is lehetőséget adott, hogy kórházi megreridelőkkel találkozzon a Vegyesipari Szövetkezet képviselője. Kiss József mérnök, műszaki vezető örömmel újságolta, hogy jó vállalkozásnak ígérkezik a kórházaknak dolgozni, mert eddig tizenegy egészségügyi létesítményből 2500 ágyhoz elegendő felszerelés gyártására kaptak megbízást. Ami még lényegesebb: szabványosíthatják az elektromos és mechanikai feladatokra képes szerelvényt, így nem szükséges később ötletszerűen konszerűsítgeni. Ez a könnyebb karbantartást is biztosítja. Azon túl, hogy a berendezés gyártása kifizetődő a tamásiaknak — s 1980-ig ellátták őket megrendeléssel —, országos szinten is gazdaságos a vállalkozás. Felszabadult egy nagyobb gyárunk ennek előállítási kötelezettsége alól, ahol a gyár méreteinél fogva nem lett volna gazdaságos a gyártás. Ha nem vállalták volna a tamásiak, esetleg importálnunk kellett volna valahonnan, más országból a hasonló felszerelést, így viszont még az a lehetőség is megcsillant külkereskedőink előtt, hogy — ha beválik, s a tamásiak is bírják tempóval —, esetleg más országoknak szállítva valutához is juthat az ország. Hogy beválik-e a szerelvényfal vagy sem, nagyban múlik azon, hogy a gyártók képesek lesznek-e gazdaságosan, jó műszaki jellemzőkkel és szemre tetszetősen gyártani, mert a vilápiacon egyre több azonos célt szolgáló műszaki berendezés között lehet válogatni! b—-v Asszonyfalva A Sárköz falvaiban hajdanában a szüle — a földek tulajdonosa — volt a család korlátlan ura. Ö parancsolt a nagy család nőtagjainak, adagolta ki a kamrából a mindennapi főzés alapanyagait, adott vagy nem adott a férfiaknak pénzt. Állítólag még a borospince kulcsát is a család legidősebb nőtagja őrizte. A nagy családot azóta fölszámolta az idő, viszont van nőpolitikái határozat és 1013- as néven ismert kormányrendelet. Annyi bizonyos: hogy öcsényben nincs gond a nőpolitikával. Assszonyfalva volt és — persze, merőben más szinten, és minden bizonnyal teljesen véletlenül — az is maradt. Annak bizonyítására, hogy a nőket a községben nemcsak nőnapon becsülik, íme egy névsor: a községi tanács elnöke Szalma Gábomé, a tanács végrehajtó bizottságának titkára Berlinger Jánosáé, körzeti orvos dr. Erdélyi Etelka, az általános iskola igazgatója Zala Istvánná, a községi pártszervezet titkára Streer Ádámné, a takarékszövetkezet helyi kirendeltségének vezetője Molnár La- josné, a postáé Farkas De- zsőné, az óvodáé Zala Bélá- né, a bölcsődéé Matus János- né. (öcsényi magazinunk lapunk holnapi számában jelenik meg.) Lift-krimi és remények Azt hiszem, sokan vannak Szekszárdon, akik az elmúlt hónapokban visszakívánták azokat az időket, mikor a városban csak földszintes, legfeljebb egy-két emeletes házak voltak. Ugyanis, azokban nem volt, mert nem kellett lift. De most a Gróf Pál utcában, a néhány hónapja átadott tízszintes épületben két nap híján két hónapon keresztül gyalog mehettek a lakók. Tudom, a kidagadt vissz- erekért senkit sem kárpótol, ha leírom a történeteket, de elrettentő példaként mégis megteszem. Január 7. Bedöglött a lift. A gyors diagnózis: csapágyhiba. Azonnal telefon, telex a szerelőknek. Január 15. Pécsről megérkezik a szerelő, megállapítja, cserélni kell a motort. Ez a Ganz felvonógyár feladata. Telefon, távirat, telex, sorozatban. Február 9-én a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat pesti képviselője személyesen keresi az illetékeseket. Február 12. Pestről megjönnek a szerelők, de nem azt az alkatrészt hozták, ami kell. (Nem tudom, aki a hibát elkövette, kifizette-e a felesleges utat, de a lépcsőjárókat semmivel nem kárpótolta.) Február 14. Üjabb telex Pestre. Február 15. Megint jöttek a pécsi szerelők, és nem értik a pestieket. Február 16. Megint telex. Február 23. A vállalat pesti képviselője írja géptávírón a szekszárdiaknak: Tóth Ernő előkészítési csoportvezető ígérte, hétfőig (26-ig) a megfelelő motort kiadja. Sinkó Ferenc szerelési csoportvezető ígérte, febr. 28-ig a liftet kijavítják. Március 2: telexértesítés, hogy a motort gépkocsi- kapacitás-hiány miatt nem tudták lehozni. Március 5-én hozzák. Március 5-én 14 óra 30-kor kész a lift. Mikor a dossziét becsukom, Orbán György, a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója széttárja a kezét. Ez van. Sajnos. — És meddig lesz ez így? Hiszen Szekszárdon egyre több a sok emeletes ház, s a felső emeleten is laknak idős emberek. — A városi tanács tavaly megegyezett a Pécsi Villamosipari és Gépjavító Szövetkezettel, hogy december 1-től Szekszárdon egy lift javító részleget létesít. A városgazdálkodási vállalatnak az volt a feladata, hogy biztosítsa a megfelelő helyiséget. Ez időben megtörtént, de a helyiség ma is üres. Üzengetünk a pécsi szövetkezetnek, hogy már jöjjenek. — És mi lenne, ha nem várnánk a pécsiekre, hanem a vállalat alakítana egy liftjavító részleget? — Bár nem a mi feladatunk, meg amúgyis olyan szerteágazó, sokoldalú már a munkánk, de ha a szövetkezettel nem sikerül zöldágra vergődni, rá fogunk kényszerülni. — Eszerint a liftek számának gyarapodása ellenére remény van arra, hogy kevesebb lesz a lifthiba. — Igen. — De mi lesz az alkatrészekkel? Mert gondolom, a vállalat sem bírná, de a népgazdaság szempontjából megengedhetetlen, hogy sok milliót érő alkatrészt készletezzenek. — Ez így van. Kellene egy regionális, vagy központi raktár, ahonnan órák alatt el lehetne gépkocsival hozni a szükséges alkatrészt. Sajnos, ilyen nincs. Pedig ez lenne a megoldás. Lift-ügy a tévé Hét című műsorában is szerepelt vasárnap. Az illetékesről a legnagyobb jószándékkal sem lehet elmondani, hogy szívügyének tekinti az elromlott liftek sorsát. A műsorban a pesti liftekről volt szó. Drukkolok a fővárosi személyfelvonóknak. Ha netán jobbra fordul a sorsuk, talán javul a vidéki lifteké is. . — szepesi — A közbiztonság és a törvényesség szilárd I. A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének legutóbbi sajtótájékoztatója, az általa közölt adatok egyértelműen azt mutatják, hogy hazánkban a közbiztonság szilárd, a törvényesség biztosított. Egy vagy két év adataiból mesz- szemenő következtetéseket nem szabad levonni, hosszabb időszak történéseinek egybevetése azonban lehetővé teszi a tendencia felismerését. Ennek alapján megállapítható, hogy bár tavaly 2,7 százalékkal több bűncselekményt mutatott a bűnözési statisztika, mint a megelőző évben, több esztendő távlatában a bűnözés nem emelkedik. Az évenkénti néhány százalékos eltérés több tényezőtől függhet. Ilyen például a bűnüldöző szervek felderítő munkája, de az időnkénti jobszabálymódosítások is. Tavaly csaknem 127 ezer bűncselekmény vált ismertté, ez azt jelenti, hogy a tízezer lakosra jutó bűnelkövetők száma 78,4. Megyénkben csökkenő tendencia érvényesül. A csökkenés mértéke nagyobb az országosnál, az előző évekhez képest 1,8 százalék. A korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan, tavaly is a vagyon elleni bűncselekmények okozták a legtöbb gondot. Országosan egyharmaduk a társadalmi tulajdont károsította, 225 millió forint értékben. Megyénkben a bűn- cselekmények közel 52 százaléka volt vagyon elleni. Ezek közül a kár túlnyomó részt nem érte el a kétezer forintot. A társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények 54 százaléka volt kisebb súlyú. Az utóbbi években számos intézkedéssel javították a vagyonbiztonságot, például a két évvel korábbihoz viszonyítva felére csökkent a társadalmi tulajdonban okozott kár, s kevesebb a gazdálkodással ösz- szefüggő bűncselekmény is. Elgondolkodtató, hogy aggasztóan magas a fiatalkorú bűnelkövetők száma, sőt még riasztóbb az, hogy tavaly az elkövetők között, országosan, 2780 tizennégy éven aluli gyerek is volt. Az összes fiatalkorú bűnelkövető tavaly 6773 volt — az elmúlt tizennégy évben emelkedő tendencia tapasztalható. A fiatalkorúak bűnözésénél azt is figyelembe kell venni, hogy az 1978-ban ismertté vált betöréses lopások jelentős részét, így a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett cselekmények körében 28 százalékát, a személyek javait betöréses lopással károsító cselekmények 31 százalékát fiatalkorúak követték el. Még egy nagyon szomorú tény: a fiatalok által elkövetett erőszakos és garázda jellegű cselekményeket sokszor a feltűnő durvaság jellemzi. A legfőbb ügyész, tájékoztatójában, joggal állapította meg, hogy a fiatalkorúak bűncselekményének súlya és jelentősége sokkal nagyobb annál, mint amit számarányuk képvisel. A foglalkozás nélküli csavargók száma évente hatezer fölött van. Az elemzések arra is rámutatnak, hogy a hazánkba látogató csaknem 17 millió tisztességes külföldi állampolgár mellett néhány olyan személy is található, akik itt követnek el bűncselekményeket. Tavaly 2435-en álltak bíróság elé, legtöbbjük vám- és devizabűntett miatt, de nem kevesen a közlekedés körében követtek el bűncselekményt. A devizaszabályok megsértői annak is kiteszik magukat, hogy kizárják őket az utazásból. Tavaly például 451 magyar állampolgárral szemben történt ilyen intézkedés, de 334 külföldi állampolgár esetében is ez okból tagadták meg a beutazás engedélyezését. A bűnözésen belül második helyen állnak a közlekedési bűncselekmények. Számuk tavaly, a megelőző évihez képest, némileg ugyan csökkent, ellenben sajnálatos módon több mint hét százalékkal nőtt az országokban a halálos közlekedési balesetek száma. Megyénkben némi emelkedést tapasztalhatunk, az ismertté vált közlekedési balesetek száma 660 volt tavaly. öt év átlagában a tízezer lakosra jutó közlekedési baleset egy tized híján eléri a harmincait. Ezzel sajnos országosan az „előkelő” második helyen állunk. Az országban történt összes közlekedési baleset 1845 személy életét oltotta ki. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények, valamint az emberölések száma csökkent, viszont némileg emelkedő tendencia érvényesül a rablások számának alakulásában. Változatlan sajátosság azonban, hogy a rablások 42 százalékában az okozott kár ötszáz forint alatt volt. Tavaly — bár némi csökkenés tapasztalható a megelőző évekhez képest — de még így is 30 656 állampolgárt kellett garázdaság, verekedés, veszélyes fenyegetés és botrányos részegség miatt, szabálysértési úton, megbüntetni. Államrendünk szilárdságát, a társadalmi és gazdasági építőmunka lehetőségét biztosítja, hogy hazánkban állam, béke és emberiség elleni bűn- cselekmény alig fordul elő. Az összbűnözésen belüli részesedésük, az elmúlt tizennégy évben, soha nem haladta meg a 0,2 százalékot. Számuk évek óta állandóan csökken, döntő hányaduk — több mint 96 százalékuk — szóban, gyakran ittas állapotban elkövetett, izgatásként minősül. L. Gy. (Folytatjuk.) Szőlömetszés Kecskeméten Hidraulikus metszőollók segítségével metszik a szőlőt a Kecskeméti Szikrai Állami Gazdaság hatszáz hektáros szőlő jében
