Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-04 / 53. szám
1979. március 4. NÉPÚJSÁG Atomerőmű-építkezés A pártépitö munka tapasztalatai és feladatai A paksi atomerőmű beruházás pártvégrehajtó bizottsága számolt be a beruházás területén folyó pártépitö munka tapasztalatairól és a további feladatokról a paksi városi párt-vb. legutóbbi ülésén. 1975-ben alakult az első alapszervezet az építkezésen. Ma már a beruházás pártbizottságának irányítása alatt tizenegy alapszervezet működik, fog össze több mint háromszáz kommunistát. És alakulóban vannak az újabb alapszervezetek is, követve az új gazdasági szervezetek — vállalati részlegek — megjelenését és növekedését, átalakulását. A háromszázhúsz párttag — akiket a január elejei statisztika összesít — „csak” az itt működő alapszervezetekben dolgozó kommunistákat jelenti. Nem kevesen vannak, akik bejárók — otthoni párt- szervezethez tartoznak —, vagy már itt dolgoznak hónapok óta, de vállalatuk párt- szervezetében szerepelnek a nyilvántartásban. A 10+4-es munkarend azt jelenti, hogy tíz napot dolgoznak itt, négyet tödének otthon, pártéletet sem itt, sem otthon nem élnek. Többen egyenesen követelik, hogy a rendszeres pártélethez teremtsék meg számukra a lehetőséget. A pártbizottság figyelemmel kí: séri az idetelepülő, egyelőre kislétszámú vállalati csoportokat is és amint a létszám lehetővé teszi, kezdeményezi az alapszervezet létrehozását. Itt ugyanis nemcsak arról van szó, hogy a párttagok igénylik ezt, hanem a munka, a termelés egyenesen nélkülözhetetlenné teszi a pártszervezet munkáját. Nem volt még példa a megyében arra, hogy egy területen ilyen gyors tempóban kelljen pártszervezeteket létrehozni, meglévőket átszervezni. Mint ahogy ilyen méretű beruházás — ahol a költséget tízmilliárdokban mérik és a létszám pár év alatt öthatezerre nő — sem volt még. A pártszervek, pártszervezetek kialakításánál — mint a jelentésből kitűnik „Minden esetben meghatározó tényező volt, hogy a pártszerveknek milyen gazdasági területet kell átfogni, milyen jelentősége van annak a gazdasági egységnek, ahol kommunista közösséget hozunk létre. Ugyanakkor alapvetően befolyásolta a szervezetek kialakítását, hogy az adott terület kommunistái felkészültek-e a feladatok vállalásához, rendelkezésre állnak-e a megfelelő tapasztalattal rendelkező kommunista káderek.” A beszámoló és a vita azonban nemcsak ezt tükrözte. A beruházás pártvezetősége — majd a múlt év elején megalakult pártbizottság — és az alapszervezetek kezdettől fogva foglalkoznak az utánpótlással is. A tagfelvétel szinte folyamatos. 1976—77— 78-ban összesen 47 új párttagot vettek fel. Közülük többnek a felvételre való előkészítése még a régi munkahelyén kezdődött el és itt került a felvételi kérelem taggyűlés elé. Nem egy esetben a régi munkahelyen dolgozó ajánlók írták alá a kérelmet — régebb óta ismerik a jelentkezőt — és jöttek el a taggyűlésre, szóban is elmondani véleményüket. Az új párttagok nagyobbik része azonban már „itteni nevelés”. Persze, ebben vari egy kis túlzás is, hiszen még az a munkás, művezető, mérnök, vagy közgazdász, akit a beruházás valamelyik párt- szervezete „vett számba” és kezdett foglalkozni párttaggá nevelésével, már előtte is dolgozott valahol. És az ő esetükben is megkeresik az „anyavállalat” pártszervezetét. véleményt kérnek róla. Az alapszervezeti vezetőségek tervszerűen, körültekintően választják ki azokat, akikkel aztán rendszeresen foglalkoznak, hogy alkalmasakká váljanak a párttagságra. Sok esetben a pártcsoportok tesznek javaslatot. Meghatározó azonban a KISZ-alapszervezetek párttag ajánló tevékenysége. A három év alatt felvett 34, harminc éven aluli új párttagból 27 volt KISZ-tag. mindegyiküknek az ajánlója a KISZ- taggyűlés volt. Tervszerűen folyik a párttagságra való felkészítés. Az alapszervezet vezetősége konzulenst jelöl ki, aki rendszeresen foglalkozik a „jelölttel”, segít neki abban, hogy az alapszervezet vezetőségétől kapott pártmegbízatását teljesítse, ellenőrzi, hogy részt vesz-e és milyen eredménnyel, aktivitással a politikai képzésben. Hiányosságként állapította meg a végrehajtó bizottság, hogy a szakszervezetek nem vesznek részt kellően a párttaggá nevelésben, nagyobb figyelmet kell fordítani a szocialista brigádokra is, hiszen a brigádokban sok olyan munkás dolgozik, . aki kiemelkedő teljesítményt nyújt a termelésben és szinte észrevétlenül válik közéleti emberré. J. J. Földgáz a Szovjetunióból Két hónapja, január első hetétől kapjuk a Szovjetuniótól az orenburgi földgázt, amely a KGST-orszá- gok közös beruházásában épített Szövetség távvezetéken át jut el országhatárunk térségébe, s a Szovjetunió más területéről érkező gázzal egyesülve Beregdarócnál lépi át a határt és áramlik tovább a Testvériség távvezetéken. Ebben a két hónapban mintegy 300 millió köb. méter szovjet földgáz érkezett, s ebből több mint 150 millió köbméter orengurgi. Ebből az idén 1,6 milliárd köbmétert, s más szovjet gázmezőkről pedig 1 milliárd köbmétert kapunk. A sokéves együttműködés alapján importálunk 200 millió köbméter földgázt román partnereinktől is. Az importált földgázzal annyi energiához jutunk, mint amennyit a hazai erőműveink termelnek. A legjelentősebb importtétel az orenburgi, amely fedezi a Budapesten és további 117 településen a vezetékes föld. gázszolgáltatásban részesülő mintegy 400 ezer háztartás, több ezer kommunális és több száz ipari fogyasztó ellátását. Szenfejtes az eg alatt A Mecseki Szénbányák külfejtési üzemének 1979. évi terve tíz százalékkal magasabb az elmúlt évinél. Segíti a munkát az is, hogy a géppark nagyobb teljesítményű kotrógépekkel gazdagodott. A képen: A karolinai külfejtés. fjNyitás Jrnajus § végéül Gyorsított ütem a szekszárdi Skála Áruház építésében «p§ÉP; m rag 7; «* 1 H - IIIV9MI ^ ■l|lllw; %nL "eg «91 4, Az áruház modern épülete (a kép középső részén) kiemelkedik a városközpont régi házai közül. A szekszárdi szövetkezeti áruház építésének ütemét felgyorsították, hiszen a fokozatos átadás — majd ezt követően az áruval való feltöltés igen sok munkát ad még a kereskedőknek, ha május közepén-végén nyitni akarnak. Márpedig a jelenlegi helyzet azt ígéri, - hogy meg lehet nyitni az áruházat május húszadika körül. A kivitelezési munka tervszerűbbé és folyamatossá tétele érdekében minden hónap első csütörtökén az összes érdekelt vállalat, szövetkezet vezetőinek részvételével értékelik a munkát. Annál is inkább szükség van az erők ilyen formában történő irányítására, mert a kecskeméti Fémmunkás Vállalat felmondta az alvállalkozói szerződésben vállalt kötelezettségeit, arra hivatkozva, hogy kiemelt beruházásokra kell összpontosítania, és ezért nem tudják a szekszárdi áruháznál elvégezni a fémmunkát. A TÁÉV, a generál- kivitelező, lakatosüzemének dolgozói szerelik az épület külső falaira a vasalkatrészt, valamint az állmennyezetek szerkezeti munkáit. A Fémmunkás nem vállalta a nyílászárók felszerelését sem, s most ezt is a TÁÉV laikatos- üznemének szerelői végzik el. Természetesen következik ebből, hogy bizonyos elmaradás tapasztalható a kivitelezői munkában. Ezekben a napokban a befejező munkát végzik tizenöt vállalat dolgozói, serénykednek az épületben. Az építő- mesteri munkák a lépcsőházi külső vakolások kivételével lényegileg befejeződtek, jó ütemben folyik a lakatos- szerkezeti, a víz- és csapadék-, valamint a szennyvíz- hálózat kiépítése, a légtechnikai, a világítás erőátviteli, a hő- és hangszigetelő, a fűtésszerelő és hidegburkoló munka, valamint a mozgólépcső szerelése is jó ütemben halad- A parkoló építése nem kezdődhet el addig míg ■ a Marx utca 6. számú házat le nem bontják. Várhatóan a jövő héten kezdik bontani, s akkor elvégezhető a külső térbukolás és az útépítés is. Gond is van, hiszen a területen rendelkezésre álló villamosenergia az építőket-szerelőket tudja kiszolgálni, de például a mozgólépcsőt és a klímaberendezést próbálni csak szombat-vasárnap tudják. Vissza van még az épület üvegezése, a padlóburkodat kiöntése, a telefon és a híradóberendezés . kiépítése. A kivitelezői munkák állása és az egymás után következő részátadások lehetővé teszik az áruház fokozatos feltöltését, a legfelső emeleten kezdik az árut elrendezni majd, amint vonulnak el és egyre lejjebb az építők, szerelők, úgy veszik birtokukba a kereskedők a szinteket. Az áruház leendő személy- . zetének nyolcvan százaléka már megvan. Kinevezték az osztályvezetőket, a reszorto- sokat és folyik az eladók képzése is, hatvanan vesznek részt tanfolyamon, és a vezető szakemberek járják a Skála áruházakat, a nagykereskedelmi vállalatokat, az árubeszerző rjiunka folyamatos. Az indításnál természetesen szükség lesz majd több eladóra, hiszen az első hetekben óriási forgalomra lehet számítani, a fogyasztási szövetkezeti hálózat ad majd kisegítőket a nyitásra. Az idén 160 millió forintos forgalom lebonyolítását tervezik. A nyitókészlet negyvenmillió forint körül lesz, de készenlétben áll több millió forintot érő áru külső raktárakban, s ha szükséges, azonnal indítják majd a szállítmányokatA MES2JÖV elnöksége a héten tárgyalta a szekszárdi Skála nyitásával kapcsolatos feladatokat. Úgy határoztak, hogy további erőfeszítéseket kell tenni, ha májusban nyitni akarnak. Hátravan még az áruházi rend kialakítása, a szolgáltatások megszervezése, hatósági engedélyek megszerzése és a szolgáltató, közüzemi vállalatokkal a programok egyeztetése.-PjHatvan éve történt A kommunista internacionálé alakuló kongresszusa Az imperialista világháború kitörésekor egyértelműen bebizonyosodott a korabeli munkásmozgalom nemzetközi szervezetének, a II Internacionálénak a csődje: az orosz bolsevik képviselők kivételével valamennyi ország szociáldemokratái behódoltak nemzeti burzsoáziájuknak és megszavazták a hadihiteleket. A nemzetközi munkásmozgalom, úgy tűnt — végleges vereséget szenvedett. Egymással torzsal- kodó, nemzeti irányzatokra szakadt szét és az ideológiai színskálán is elhatárolódott egymástól a szociálsoviniszta, a centrista és a forradalmi internacionalista irányzat. A háború folyamán azonban, a szenvedésekkel és nehézségekkel párhuzamosan nőtt a forradalmi irányzat súlya és cselekvési lehetősége. A „saját országban, a saját burzsoázia ellen” jelszó az igazi internacionalizmus kritériumává lett. Ez az internacionalizmus pedig fokozatosan érvényre is jutott. A háborúellenes centrista és baloldali irányzatok kompromisszumaként 1915-től fellépett az úgynevezett zimmerwaldi mozgalom, amely annak ellenére, hogy vezetésében végig a centrista túlsúly érvényesült, sokat tett a háborúellenes közvélemény kialakításáért. Egymás után következő konferenciái pedig az októberi forradalomig lehetőséget nyújtottak a forradalmi (bolsevik) irányzatnak is arra, hogy felhívja a nemzetközi figyelmet elképzeléseire. Az októberi forradalom minőségileg új helyzetet teremtett. Hatása, majd a központi hatalmak összeomlásának és a német forradalom lehetőségeinek értékelése kibontakoztatta a forradalmi világmozgalmat. Különösen a vesztes országokban vált jelentős erővé a baloldal. Lenin már neveztes áprilisi téziseiben is sürgette az új, kommunista internacionálé megalakítását. Az 1918 folyamán alakuló bolsevik jellegű, kommunista pártok és csoportok elfogadták ezt a lenini igényt és állandóan keresték az alkalmat a közös szervezet, és közös irányvonal kialakítására. Különösen jelentős szerepük volt ebben az útkeresésben az oroszországi bolsevik párt mellett működő külföldi csoportoknak (a volt hadifoglyoknak és a cári birodalom egyes nemzetei, nemzetiségei forradalmárainak). Az oroszországi párt 1918. december 24-i felhívására tartották meg 1919 januárjában azt a élőké- • szító tanácskozást, amelyen a magyar kommunisták képviselői is részt vettek. Ezen úgy döntöttek, hogy az alakuló kongresszusra meghívják a munkásmozgalom baloldalát, tehát a még nem teljesén bolsevizált csoportokat, irányzatokat is. A kongresszus — egyelőre még mint nemzetközi kommunista konferencia — 1919. március 2-án ült össze a Kremlben. 21 ország 35 szervezetének képviseletében 52 küldött volt jelen. A konferencia kidolgozta a közös plattformot a proletár- diktatúra, a szocialista tulajdonviszonyok megteremtésének alapján. Hangsúlyozta a teljes szakítást a szociáldemokráciával, az éppen megalakult berni internacioná- léval. Meghallgatta Lenin előadását a proletár és burzsoá demokráciáról, éles kritikával illette az úgynevezett tiszta demokráciát, s helyébe a szovjet hatalom osztály-logikáját állította. Heves és eredményes vita után, amelyen az időszerűség, az elegendő erő és az egység kérdései is felvetődtek, március 4-én a küldöttek az internacionálé megalakítása mellett döntöttek. Vagyis a nemzetközi kommunista konferencia átalakult a Kommunista In- ternacionálé alapító (I.) kongresszusává. A következő ülések további fontos határozatokat hoztak a szociáldemokráciához való viszonyról, a nemzetközi helyzetről, a munkásnő-kérdésről, a fehérterrorról, s kiáltványokat fogalmaztak meg a világ proletárjaihoz, munkásaihoz. Lenin írta a III. Kommunista Internacionálé történelmi jelentőségét méltatva: „Az I. Internacionálé lerakta a szocializmusért vívott nemzetközi proletárharc alapját. A II. Internacionálé korszaka előkészítette a talajt a mozgalom széles, tömegméretekben való elterjedésére, számos országban. A III. Internacionálé magáévá tette a II. Internacionálé munkájának eredményeit, megtisztította az opportunista, szociálsoviniszta polgári és kispolgári salaktól, és megkezdte a proletár- diktatúra megvalósítását”. (dérer)
