Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-27 / 72. szám
1979. március 27. “NÉPÚJSÁG 3 Hatvan éve történt Az üzemek szocializálásának gondolata először a Szociáldemokrata Párt 1918. októberi kiáltványában bukkant fel. Sokat kellett a tömegeknek és különösen a vezetőknek forradalmasodniuk, amíg 1919. március 7-én a Budapesti Munkástanács elfogadta Varga Jenő javaslatát a nagyipar, a bányák, a pénzintézetek és a közlekedés szocializálásáról. A közhangulat a minisztertanácsot is megérintette. Bőhm Vilmos, hogy kifogja a szelet a baloldal vitorlájából, március 17-én elfogadtatta a szocia- lizálási minisztérium felállítását. Erre azonban már nem került sor, az intézkedéseket már a proletárdiktatúra állama hozta meg. Március 26-án jelent meg a kormányzótanácsi rendelet az ipari, közlekedési, bányászati üzemek, pénzintézetek és lakóházak szocializálásáról. Gyorsan hozták meg a rendeletet, és gyors volt a végrehajtás is, amelyet a munkástanácsokra, a szak- szervezetekre bíztak. Jó értelemben vett látványos sikerekre törekedtek, átmenetek és kompromisszumok nélkül kívánták szocializálni a 20 főnél többet alkalmazó üzemeket. (A végrehajtás folyamán azután még ezt a határt sem tartották be, .és a szatócsboltok, kisipar, kiskereskedelem erőltetett szocializá- lási kísérletei már inkább gondokat, mint eredményeket hoztak.) A sietségnek, a „túlzásoknak” persze van magyarázata. A Tanácsköztársaság vezetői ki akarták használni a viszonylag békés periódust, a külső és belső osztályellenség zavarát és visszafordíthatatlanná kívánták tenni a szocializmus irányába elindított folyamatokat. Propagandaszempontból is halálos sebeket akartak ejteni a tőkés magántulajdon intézményén. Egyébként a forradalom kezdeti lendületét bizonyítja maga ez a tempó és az, hogy az üzemek munkássága meg sem várva a központi utasításokat, maga kezdett a szocializáláshoz. Lenin is elismeréssel szólt minderről: „A magyar kormány politikája igen határozott volt és olyannyira kommunista irányt vett. hogy addig, míg mi a munkásellenőrzéssel kezdtük és csak fokozatosan tértünk át az ipar szocializálására, Kun Béla a maga tekintélyével, abban a biztos tudatban, hogy óriási tömegek állnak mögötte, egyszerre életbe tudott léptetni egy olyan törvényt, amely szerint Magyar- ország minden kapitalista ipari vállalata társadalmi tulajdonba megy át.” A szocializált üzemekért, bankokért, stb. a proletárállam semmiféle megváltást nem fizetett. Lépéseket tettek a szocialista tervgazdaság irányába is. Május 19-től a gazdasági népbiztosságokat a Népgazdasági Tanács keretében egyesítették és létrehozták ennek területi gazdasági hivatalait is. A blokád körülményei között az anyaghiány leküzdésére pedig felállították az Anyagelosztó Tanácsot. Ezek a szervek egy erősen centralizált modell keretében a helyi tanácsok kikapcsolásával működtek, ami hatásköri vitákra és problémákra adott lehetőséget. A bankok és pénzintézetek államosítása —, a szervezett banktisztviselőknek köszönhetően — szintén zökkenő- mentesen zajlott le. A Kormányzótanács egyébként a bankoknak három bankközpontba való összevonását tervezte. Kevésbé egyértelműnek és átgondoltnak bizonyult a házak köztulajdonba vétele. A rendelet megalkotói nem gondoltak arra, hogy széles dolgozó rétegeket is érint és megzavar ez az intézkedés. A nagykereskedelem államosítása egyértelműen az árukészlet jobb elosztását szolgálta, a kiskereskedelem szocializálása — említettük — problémákat okozott. Végül az oktatási-kulturális épületek, szállítóvállalatok, filmgyártás-filmforgalmazás és mozi szocializálása színházak és műgyűjtemények köztulajdonba vétele már a kultúra területén kiépülő szocializmus képét vetette előre. ' D. M. fiiimiiiiiiiiiiiMiiiimiMiiiiiiiiiiiiimimiimmiimmiiiiiiiiiiMMimii csolatos szerepét... Szándékunkban áll megvalósítani a marxizmus—leninizmus lángeszű tanítását, az osztályharc angolai konkrét feltételeiből kiindulva.” Etiópiában is hasonló célokat tűzött ki maga elé a forradalmi vezetés. Ezeknek a szocialista orientációjú országoknak a tapasztalatai alapján leszűrhető a következtetés: a forradalom feladatainak megoldása során lehetőség van arra, hogy a forradalmi demokratikus pártok egy közbeeső szakasz — a dolgozók élcsapat jellegű pártjai — beiktatásával marxista— leninista pártokká fejlődjenek. A kapitalista orientációjú afrikai országokban a baloldali pártok létrehozása számos objektív és szubjektív körülmény függvénye. Mégis ezekre is érvényes a megállapítás: a tudományos szocializmusnak mint a munkásosztály forradalmi elméletének a felszabadító mozgalommal történő egyesítése a jelenlegi körülmények között Afrika egyik legidőszerűbb belső feladata. Marxista—leninista párt jelenleg csak tíz afrikai országban működik — Algériában, Marokkóban, Tunéziában, Szudánban, Egyiptomban, a Dél- Afrikai Köztársaságban, Le- sothóban, Reuniónban, Szenegálban és Nigériában. E pártok nem egyszer nehéz és bonyolult feltételek között tevékenykednek, taglétszámuk viszonylag csekély. De szerepük van abban, hogy a marxizmus—leninizmus befolyása, a kontinensen jóval nagyobb, mint híveinek proletár politikai pártokban való szervezeti tömörülése. Ennek az is a bizonyítéka, hogy számos országban a forradalmi demokratikus pártokat is a tudományos szocializmus eszméit hirdető marxisták vezetik. így érthető, hogy az elmúlt két évtizedben a kapitalizmus nem volt képes sem rendszerét, sem ideológiáját ráerőszakolni a fejlődő afrikai országokra. Az afrikai kontinens mintegy egyharmada választotta eddig a nem kapitalista fejlődés útját, a szocialista orientációt. A munkások üd- vözlik ezt a választást, és támogatják az állami szektor létrehozását, a szövetkezetek irányába tett első lépéseket. Készek arra, hogy egyesüljenek a forradalmi demokratákkal és osztozzanak a nem kapitalista fejlődés további alakulásáért való felelősségben. Az imperialista kizsákmányolás ellen, a dolgozók életkörülményeinek megjavításáért, a szocialista orientációért folytatott harcban a forradalmi demokraták a proletár mozgalom természetes szövetségesei. A marxizmus—leninizmus tanításával felfegyverzett afrikai proletariátus tehát egyre nagyobb szerepet tölt be az afrikai államoknak a szocializmus útjára történő áttérésében. Ugyanakkor Afrika további fejlődésére óriási forradalmasító hatást gyakorolnak a szocialista világrendszer tapasztalatai, az az ideológia, politikai, gazdasági és katonai segítség, amelyet a szocialista államok nyújtanak az afrikai népeknek. . A. K. Munka közben ünnep Hétfőn délután Pécsén ünnepi tanácsülést tartottak a művelődési házban. A szokatlan helyszínt azért választották, mert a tanácsteremben nem fértek volna el, ugyanis a tanácstagokon kívül jelen voltak a falu legjobb társadalmi munkásai is. Az ünneplés főleg nekik szólt. Mint már megírtuk, a településfejlesztési versenyben, a nagyközségek kategóriájában Decs lett az első. Ezen a délutánon vehette át Kovács Sándor tanácselnök Császár Józseftől, a megyei tanács elnökhelyettesétől az egymillió forintról szóló okiratot. Itt kapták meg a legjobbak a különböző elismerő kitüntetéseket is. Ketten, id. Sörfőző József villanyszerelő és Galambos László a költségvetési üzem vezetője, a Minisztertanács által alapított „Kiváló társadalmi munkáért” kitüntetést kapták. A Hazafias Népfront által alapított „Kiváló társadalmi. munkás” kitüntetést hatan vehették át, a helyi Hazafias Népfront bizottság kitüntetését tizenhármán, a nagyközségi tanács bronz plakettjét 38-an kapták meg. Hét személy elismerő oklevelet kapott. Míg gurulni kezd... Tök, bogyó, zsuga, bőr laszti, foci... egyszóval futball, vagyis labda. Jellemzője, hogy kerek. Sorsa, hogy a futball nevű társasjátékban szakadatlanul rugdossák. Feladata, hogy szálljon, mint a pille, zúgva repüljön, mint az ágyúgolyó, vagy suhanjon a zöld füvön és közben rugalmasan pattogjon, bírva a gyűrődést, a kíméletlen igénybevételt A gyártásnak is ehhez keil igazodni A KEZDET Minden kezdet nehéz — mondja a közmondás, és hogy ez itt is érvényes, azt a hazai focigyártás egyik fellegvárában, a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatnál is tapasztalták a hatvanas évek elején a labdarészleg beindításakor. Körtés István akkor került az igazgatói posztra és megcáfolva látszott egy szólásmondás: miszerint a labda gömbölyű. „Ez egy vicc, mi az, hogy nem gömbölyű” — gondolta. A vicc az volt, hogy nem volt vicc, mert a labdák jó része nem sikeredett gömbölyűre. Két évbe és jó néhány kihullott igazgatói hajszálba került, mire az itt készített focik kerekedni kezdtek annak rendje és módja szerint. Ez pedig egy okos eljárás megvásárlásának köszönhető. Minden bőrlyuggatók atyamestere, a megfellebbezhetetlen szaktekintély, aki a legmagasabb gyertyarúgásnál is magasabban lakozik a focigyártók egében, maga a tévedhetetlen ítéletű és vastag pénztárcájú nagy Nielsen, a dánok volt csodakapusa. Nos ő, miután megelégelte, hogy a hálót foltozgassa a gólok után, befejezte aktív pályafutását és egy parádés robin- zonáddal rávetette magát a labdakészítésre és a -kereskedelemre.' Tőle vásároltak nyomóformákat a szabáshoz. Ezekkel a gépekkel nemcsak a labda alkatrészeit, a szeleteket vágták ki, hanem a varrás vonalát biztosító lyukakat is. így tehát, ha a varrás szabályos, akkor kizárt, hogy az összeállított bőrgolyó ne legyen a lehető legszabályosabb gömb. Ezzel tulajdonképpen megnyerték Si- montornyán a focicsatát. Kezdett fellendülni a termelés. . .. .ÉS MA A gyár labdakészítő részlege ma kétszázharmincezer labdát készít. Ennek folyamatáról beszélgetünk Őri Istvánnal, a gyáregység vezetőjével. Az alapanyag a krómbőr, a krómsókkal cserzett nyers marhabőr. Ennek is a kru- ponnak nevezett legértékesebb háti része. Ezt festik — feketére és fehérre — majd a szabászok kivágják az alapsejteket, az öt- és hatszögletű szeleteket. Az elkészült labdák zöme exportra megy. CSAK KÉZZEL — A vevők csak a garantáltan kézzel varrt labdát keresik és vásárolják szívesen. Ennek nem a hagyományokhoz való ragaszkodás, hanem a kézi és a gépi varrás közötti különbség az oka. A gép egyik cérnát a másikba ölti. A kézi varrásnál két tűvel varrnak egymással szemben és mindkét szálat áthúzzák ugyanazon a lyukon, így a szálak nem egymásba, hanem a bőrbe kapaszkodnak, és sokkal jobban bírják az igénvbevételt. A jelenlegi ismeretek szerint a gépi varrás nem megoldható olyan minőségben mint a kézi. Mindenki így csinálja. A fárasztó ebben az, hogy minden öltést meg kell húzni, így tapadnak csak egymáshoz a szeletek, ez nagy fizikai igénybevétel. Egy egyszerű szerkezettel „gépesítettük” ezt a mozzanatot, így némileg könnyítettük a munkát — mondja őri István, aki kezdettől fogva itt dolgozik a gyáregységben, valaha aktív labdarúgó volt — törött orrát is ennek köszönheti — így nemcsak a foci készítését, hanem a felhasználást is ismeri. A varrás zömét bedolgozók készítik. A bedolgozói rendszer a környékre terjed ki, de van bedolgozójuk Debrecenbe^ is. A gyár szállítja a négyszázhúsz bedolgozónak a bőrt, a belsőt, szerszámokat, és a varráshoz használt per- lonfonalat. A dolgozók otthon elkészítik a labdát. Átlagosan négy órát dolgoznak, keresetük ötszáz és hatezer között ingadozik. Egy foci elkészítéséért ötvenegy forintot kapnak. — A bedolgozói rendszernek megvannak az előnyei és hátrányai. Bizonyára egységesebb lenne a minőség, ha egyhelyütt állítanánk elő valamennyi labdát, és kevesebb lenne a munkaügyi vita, probléma is. Ma még sok energiát igényel a szervezés, szállítás, de egyelőre csak ez a lehetőség adott — mondja Őri István. VARRAS ÉS MEÓSOK Egy normál méretű futball- labda 32 szeletből áll. Húsz darab hat- és tizenkét ötszög-. letű bőrszeletből varrják ösz- sze. A varrás két tűvel történik, egymással szemben, a labda leendő belsejét kifele fordítva. (Jellemző, hogy míg a focit többnyire férfiak bűvölik, addig a készítést hetvenöt százalékban nők végzik.) Meglehet, szegényes fantáziámról árulkodik, de nem tudtam elképzelni, hogyan fejezik be a varrást, hiszen kívülről semminek nem szabad látszania. Ennek elma- gyprázására még a szakemberek sem vállalkoznak. „Ezt nem lehet elmesélni, csak látva lehet megérteni.” Az utolsó szeleteknél kifordítják a focit és így fejezik be a varrást néhány egyszerűnek tűnő bár meglehetősen bonyolult szakmai fogással. Az elkészült labdát felfújják és meózzák. A gyakorlott meósok a legkisebb hibát is „kiszúrják” és már messziről megmondják, ki varrta a szóban forgó bőrt. Amiótá Si- montornyáról exportra visznek focit, azóta „rászoktak” a minőségre. Az átvételnél szigorúak, és minden egyes labdát tüzetesen megvizsgálnak, legyen akár harmincezer foci az átveendő tétel, tartson akármeddig is a vizsgálódás. A dolgozóknak adott minőségi prémiumnak is köszönhető, hogy ma már egyre kevesebb a másodosztályú áru. , — A varrást vizsgálja leginkább a meó, hiszen ez a „legsebezhetőbb” pontja a focinak. Ezért döntő a kézzel végzett munka minősége, erre figyelni kell. A másik a gyors és pontos szállítás. — Ha valamelyik partnerünk labdát kér, egy héten belül meg kell hogy kapja —- így a gyáregység vezetője. — Egyre szélesebb a gyártók köre, már Afrikában is foglalkoznak a foci készítésével. Az általunk termelt mennyiséggel csak úgy tudunk versenyben maradni, ha tovább javítjuk a minőséget. Egy éven belül tervezünk bevezetni egy új festési eljárást, amellyel megnövelhetjük a focik kopásállóságát. Ha már a hazai labdarúgás olyan könnyen elveszíti a színét, legalább a nálunk gyártott bőrgolyó legyen színtartó. — steiner — Március 26.: Szocializálás. A felfegyverzett proletárság megbízottai átveszik az üzemeket, pénzintézeteket. Az utolsó öltések Miként a ház téglából, úgy a foci öt- és hatszögletű szeletekből épül
