Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-27 / 72. szám

mmmmm V ilág proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIXl évfolyam, 72. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. március 27., kedd Mai számunkból MUNKÁSOSZTÁLY ÉS MUNKÁSMOZGALOM AFRIKÁBAN (2—3. old.) SZÍNHÁZI ESTÉK (4. old.) VÉDEKEZZÜNK AZ AVAR- ÉS ERDŐTÜZEK ELLEN (7. old.) (3. old.) Újítani — fiatalon Körülbelül 70—80 ezer a fiatal újítók száma hazánkban; egy jelentősebb magyar város egész lakosságát kitennék. 70—80 ezer körülbelül — szá­mukat sajnos csak becsülni lehet. Az évente 3,5 milliárd forint hasznot hajtó újítómozgalom ugyan­is a harminc évnél idősebbekre, illetve fiatalokra eső hányadot nem állapítja meg külön. Jogos a feltételezés, hogy az újítómozgalomban a fiatalok jelentős szerepet játszanak, erre enged­nek következtetni az alig néhány éves múltra visz- szatekintő Alkotó Ifjúság pályázat tavalyi adatai is. A nyilvántartásba vett több mint húszezer pálya­műnek jóllehet csak harmadát találták hasznosít- hatónak, s ezeknek is a felét vezették csupán be ez ideig, a népgazdaság így keletkező megtakarítása mégis meghaladta a 260 millió forintot. Tekintélyes összeg, s ha figyelembe vesszük, hogy a 3904 be­vezetett pályamű a fiatalok által 1977-ben benyúj­tott és hasznosított 24 ezer — ismét becsült adat — újítás hatodát sem teszi ki, a további számolással még tekintélyesebb összegekhez juthatunk. Jó len­ne tehát, ha a hozzávetőleges, s ezért meglehetősen bizonytalan adatok helyett megbízható statisztikák­ra támaszkodhatnánk. Ha az újítók helyzete nehéz, a fiatal újítóké kétszeresen is az. Amikor egy fiatal szakmunkás, mérnök, vagy technikus tanulmányait befejezve dolgozni kezd, kétségtelenül a legkorszerűbb isme­retekkel rendelkezik, valójában az is előny számá­ra, hogy új ember, hiszen a hibákat a friss szem veszi észre leghamarabb. Az előnyök azonban vé­get is érnek ezzel, seregnyi hátrány következik. A fiatal legelső problémája mindjárt, hogy rá kell jönnie, mi az, ami munkaköri kötelessége, s mi szá­mít plusznak; ha pedig megtalálta a helyes utat, s újítani kezd, azonnal ellenállásba ütközik. Amit észrevett, amin változtatni szeretne, az a régieknek addig jó volt, s ha elképzelése egyébként helyes is, pusztán fiatal korával, tapasztalatlarfságával köny- nyen felingerelheti, maga ellen hangolhatja az idő­sebbeket. Nem igaz természetesen, hogy a fiatalok újításait elvből mellőzik, amint az sem, hogy a döntésre jogosultak az újításokat általában idegen­kedve fogadnák, csak mert más találta ki. De azért előfordul. S ahhoz, hogy a fiatal egyáltalán ellen­állásba ütközhessen, az újítását előbb be kell nyúj­tania. Ez sem olyan egyszerű. Két pont között a leghosszabb út a hivatalos — szokták mondani —, s a bürokrácia az újító­mozgalmat sem kerülte el. Kinek, hogyan, milyen formában lehet benyújtani az újítást — tornyosul rögtön — az első akadály a fiatal, s persze az idő­sebb elé is. De míg az idősebbet segíti élettapaszta­lata, helyismerete, addig a fiatal egyikkel sem ren­delkezik. Ha az újítás végre el is indul a hivatalos úton, bevezetéséig — a szakvéleményektől a szer­ződéskötésen át a gyakorlati megvalósításig — még számos állomás hátra van, s a huzavonában a fia­tal helyzete megintcsak hátrányosabb, mint a ta­pasztal tabbaké. Mi a megoldás? Számos rendelet született már; így minden vállalat köteles újítási ügyintézőt, eset­leg külön csoportot vagy osztályt foglalkoztatni. Sok helyen használnak formanyomtatványokat, se­gítik egyéb módszerekkel az újítókat. Mindez eny­hít a gondokon, de véglegesen nem oldja meg őket, mert az alapvető probléma az, hogy hazánkban — szemben a nemzetközi gyakorlattal — szinte egy­általán nem oktatnak iparjogvédelmi ismereteket. Az újítók és elsősorban a fiatal újítók nem ismerik jogaikat, lehetőségeiket, nincsenek tisztában az ele­mi szabályokkal sem. Az iparjogvédelmi ismeretek hiánya ma már egyre sürgetőbben jelentkezik. Hasznos kezdeményezés ezért az Országos Találmá­nyi Hivatal százórás tanfolyama, amelyre azonban csak korlátozott számban lehet jelentkezni, s ezért elsősorban nem az újítók, hanem az újításokkal foglalkozók végzik el. FÉLEGYHAZY MARIO f Ramalho Eanes befejezte magyarországi látogatását Kádár jános fogadta a Portugál Köztársaság elnökét rópa békéjének, biztonságá­nak megőrzése, a nemzetek közötti együttműködés to­vább építése a baráti kapcso­latokon keresztül, a kölcsö­nös tisztelet és megbecsülés alapján. Ez jellemző a ma­gyar és a portugál kapcsola­tokra is — mondotta egye­bek között, a Portugál Köz­társaság elnöke hétfőn a Duna Intercontinental Szál­lóban tartott nemzetközi sajtókonferencián, amelyen értékelte a két ország fejlő­dő kapcsolatait és kifejtette Portugália álláspontját több fontos nemzetközi kérdés­ben. Hangsúlyozta: a magyar vezetőkkel történt megbeszé­lései is igazolták, hogy fon­tos a különböző társadalmi berendezkedésű államok kö­zötti közvetlen párbeszéd. BÚCSÚZTATÁS FERIHEGYEN Hétfőn elutazott Budapest­ről Antonio dos Santos Ra­malho Eanes tábornok, aki Losonczi Pál meghívásá­ra — felesége társaságában — hivatalos látogatást tett Ma­gyarországon. A Portugál Köztársaság elnökével együtt elutazott kísérete, amelynek (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János fogadta Ramalho Eanes portugál köztársasági elnököt (a képen balra). A találkozón jelen volt Losonczi Pál is. (Képtávírónkon érekzett) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt. Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, iaz Elnöki Tanács tag­ja, hétfőn a Parlament Nán­dorfehérvári-termében fo­gadta' a hivatalos látogatá­son hazánkban tartózkodó Antonio dos Santos Ramalho Eanes tábornokot, a Portu­gál Köztársaság elnökét. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. SAJTÓKONFERENCIA — A portugál külpolitika alapvető meghatározója Eu­Apró Antal indonéz képviselőket fogadott Az Indonéz Köztársaság képviselőházának küldött­sége hétfőn a Parlamentben hivatalos tárgyaláson foly­tatta programját. A magyar tárgyaló csopor­tot Péter János, az ország- gyűlés alelnöke, az indonéz delegációt Sastrodinoto Kar- tidjo, az indonéz képviselő­ház alelnöke vezette. Sastrodinoto Kartidjo hiva­talos indonéziai látogatásra hívta meg a magyar ország- gyűlés küldöttségét. A tárgyalást követően Ap­ró Antal, az országgyűlés el­nöke fogadta a delegációt. A szívélyes légkörű megbeszé­lésen részt vett Péter János. Az országgyűlés elnöke a megbeszélést követően ebé­det adott az indonéz parla­menti küldöttség tiszteletére a Parlament Gobelintermé­ben. Az indonéz képviselőház küldöttségét a nap folyamán fogadta Udvardi Sándor kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes. Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, ha­zánk állandó KGST-képvisei- lője hétfőn Moszkvába uta­zott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 89. ülésére. Vetik a borsót és a cukorrépát Tolna megyében befejező­dött a zöldborsóvetés első üteme, s megyeszerte vetik már a cukorrépa magját is. A Paksi Konzervgyár har­mincegy bázisgazdasága a konzervfeldolgozás folyama­tosságáért több szakaszban vet 1200 hektáron zöldborsót, s ennek egyharmada került földbe eddig. A második sza­kasz vetését ezen a héten kezdik meg. Folyik a tavaszi szántás a tavaszi árpa és a kukorica magágyának előké­szítésére. Megfelelő vetőmag áll a gazdaságok rendelkezé­sére mind cukorrépából, mind a fagykárt szenvedett gabonavetések pótlására. Az újabb felmérések szerint ugyanis, egyes gabonafajták­ban jelentős fagykár mutat­kozik több ezer hektáron, bár még bokrosodhatnak a foltos vetések. Ahol olyan te­temes a fagykár, hogy a gaz­daságos és jó minőségű ter­més nem várható, kiszántiák a túl ritka búzavetést, s he­lyébe főleg árpát és kukoricát vetnek majd. A nagyüze­mekben, az állami gazdasá­gokban és a tsz-ekben befe­jeződött a szőlő metszése is. (B. L.) Kettős győzelem A kosárlabda NB I-ben befejeződött a tavaszi idény. A Szekszárdi Dózsa női csapata szombaton Budapesten a Ganz-MÁVAG, vasárnap Szekszárdon a MAFC ellen szerzett értékes győzelmet. (Tudósítás lapunk 6. oldalán.)

Next

/
Thumbnails
Contents