Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-27 / 72. szám
mmmmm V ilág proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIXl évfolyam, 72. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. március 27., kedd Mai számunkból MUNKÁSOSZTÁLY ÉS MUNKÁSMOZGALOM AFRIKÁBAN (2—3. old.) SZÍNHÁZI ESTÉK (4. old.) VÉDEKEZZÜNK AZ AVAR- ÉS ERDŐTÜZEK ELLEN (7. old.) (3. old.) Újítani — fiatalon Körülbelül 70—80 ezer a fiatal újítók száma hazánkban; egy jelentősebb magyar város egész lakosságát kitennék. 70—80 ezer körülbelül — számukat sajnos csak becsülni lehet. Az évente 3,5 milliárd forint hasznot hajtó újítómozgalom ugyanis a harminc évnél idősebbekre, illetve fiatalokra eső hányadot nem állapítja meg külön. Jogos a feltételezés, hogy az újítómozgalomban a fiatalok jelentős szerepet játszanak, erre engednek következtetni az alig néhány éves múltra visz- szatekintő Alkotó Ifjúság pályázat tavalyi adatai is. A nyilvántartásba vett több mint húszezer pályaműnek jóllehet csak harmadát találták hasznosít- hatónak, s ezeknek is a felét vezették csupán be ez ideig, a népgazdaság így keletkező megtakarítása mégis meghaladta a 260 millió forintot. Tekintélyes összeg, s ha figyelembe vesszük, hogy a 3904 bevezetett pályamű a fiatalok által 1977-ben benyújtott és hasznosított 24 ezer — ismét becsült adat — újítás hatodát sem teszi ki, a további számolással még tekintélyesebb összegekhez juthatunk. Jó lenne tehát, ha a hozzávetőleges, s ezért meglehetősen bizonytalan adatok helyett megbízható statisztikákra támaszkodhatnánk. Ha az újítók helyzete nehéz, a fiatal újítóké kétszeresen is az. Amikor egy fiatal szakmunkás, mérnök, vagy technikus tanulmányait befejezve dolgozni kezd, kétségtelenül a legkorszerűbb ismeretekkel rendelkezik, valójában az is előny számára, hogy új ember, hiszen a hibákat a friss szem veszi észre leghamarabb. Az előnyök azonban véget is érnek ezzel, seregnyi hátrány következik. A fiatal legelső problémája mindjárt, hogy rá kell jönnie, mi az, ami munkaköri kötelessége, s mi számít plusznak; ha pedig megtalálta a helyes utat, s újítani kezd, azonnal ellenállásba ütközik. Amit észrevett, amin változtatni szeretne, az a régieknek addig jó volt, s ha elképzelése egyébként helyes is, pusztán fiatal korával, tapasztalatlarfságával köny- nyen felingerelheti, maga ellen hangolhatja az idősebbeket. Nem igaz természetesen, hogy a fiatalok újításait elvből mellőzik, amint az sem, hogy a döntésre jogosultak az újításokat általában idegenkedve fogadnák, csak mert más találta ki. De azért előfordul. S ahhoz, hogy a fiatal egyáltalán ellenállásba ütközhessen, az újítását előbb be kell nyújtania. Ez sem olyan egyszerű. Két pont között a leghosszabb út a hivatalos — szokták mondani —, s a bürokrácia az újítómozgalmat sem kerülte el. Kinek, hogyan, milyen formában lehet benyújtani az újítást — tornyosul rögtön — az első akadály a fiatal, s persze az idősebb elé is. De míg az idősebbet segíti élettapasztalata, helyismerete, addig a fiatal egyikkel sem rendelkezik. Ha az újítás végre el is indul a hivatalos úton, bevezetéséig — a szakvéleményektől a szerződéskötésen át a gyakorlati megvalósításig — még számos állomás hátra van, s a huzavonában a fiatal helyzete megintcsak hátrányosabb, mint a tapasztal tabbaké. Mi a megoldás? Számos rendelet született már; így minden vállalat köteles újítási ügyintézőt, esetleg külön csoportot vagy osztályt foglalkoztatni. Sok helyen használnak formanyomtatványokat, segítik egyéb módszerekkel az újítókat. Mindez enyhít a gondokon, de véglegesen nem oldja meg őket, mert az alapvető probléma az, hogy hazánkban — szemben a nemzetközi gyakorlattal — szinte egyáltalán nem oktatnak iparjogvédelmi ismereteket. Az újítók és elsősorban a fiatal újítók nem ismerik jogaikat, lehetőségeiket, nincsenek tisztában az elemi szabályokkal sem. Az iparjogvédelmi ismeretek hiánya ma már egyre sürgetőbben jelentkezik. Hasznos kezdeményezés ezért az Országos Találmányi Hivatal százórás tanfolyama, amelyre azonban csak korlátozott számban lehet jelentkezni, s ezért elsősorban nem az újítók, hanem az újításokkal foglalkozók végzik el. FÉLEGYHAZY MARIO f Ramalho Eanes befejezte magyarországi látogatását Kádár jános fogadta a Portugál Köztársaság elnökét rópa békéjének, biztonságának megőrzése, a nemzetek közötti együttműködés tovább építése a baráti kapcsolatokon keresztül, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés alapján. Ez jellemző a magyar és a portugál kapcsolatokra is — mondotta egyebek között, a Portugál Köztársaság elnöke hétfőn a Duna Intercontinental Szállóban tartott nemzetközi sajtókonferencián, amelyen értékelte a két ország fejlődő kapcsolatait és kifejtette Portugália álláspontját több fontos nemzetközi kérdésben. Hangsúlyozta: a magyar vezetőkkel történt megbeszélései is igazolták, hogy fontos a különböző társadalmi berendezkedésű államok közötti közvetlen párbeszéd. BÚCSÚZTATÁS FERIHEGYEN Hétfőn elutazott Budapestről Antonio dos Santos Ramalho Eanes tábornok, aki Losonczi Pál meghívására — felesége társaságában — hivatalos látogatást tett Magyarországon. A Portugál Köztársaság elnökével együtt elutazott kísérete, amelynek (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János fogadta Ramalho Eanes portugál köztársasági elnököt (a képen balra). A találkozón jelen volt Losonczi Pál is. (Képtávírónkon érekzett) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt. Központi Bizottságának első titkára, iaz Elnöki Tanács tagja, hétfőn a Parlament Nándorfehérvári-termében fogadta' a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Antonio dos Santos Ramalho Eanes tábornokot, a Portugál Köztársaság elnökét. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. SAJTÓKONFERENCIA — A portugál külpolitika alapvető meghatározója EuApró Antal indonéz képviselőket fogadott Az Indonéz Köztársaság képviselőházának küldöttsége hétfőn a Parlamentben hivatalos tárgyaláson folytatta programját. A magyar tárgyaló csoportot Péter János, az ország- gyűlés alelnöke, az indonéz delegációt Sastrodinoto Kar- tidjo, az indonéz képviselőház alelnöke vezette. Sastrodinoto Kartidjo hivatalos indonéziai látogatásra hívta meg a magyar ország- gyűlés küldöttségét. A tárgyalást követően Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta a delegációt. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Péter János. Az országgyűlés elnöke a megbeszélést követően ebédet adott az indonéz parlamenti küldöttség tiszteletére a Parlament Gobelintermében. Az indonéz képviselőház küldöttségét a nap folyamán fogadta Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes. Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képvisei- lője hétfőn Moszkvába utazott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 89. ülésére. Vetik a borsót és a cukorrépát Tolna megyében befejeződött a zöldborsóvetés első üteme, s megyeszerte vetik már a cukorrépa magját is. A Paksi Konzervgyár harmincegy bázisgazdasága a konzervfeldolgozás folyamatosságáért több szakaszban vet 1200 hektáron zöldborsót, s ennek egyharmada került földbe eddig. A második szakasz vetését ezen a héten kezdik meg. Folyik a tavaszi szántás a tavaszi árpa és a kukorica magágyának előkészítésére. Megfelelő vetőmag áll a gazdaságok rendelkezésére mind cukorrépából, mind a fagykárt szenvedett gabonavetések pótlására. Az újabb felmérések szerint ugyanis, egyes gabonafajtákban jelentős fagykár mutatkozik több ezer hektáron, bár még bokrosodhatnak a foltos vetések. Ahol olyan tetemes a fagykár, hogy a gazdaságos és jó minőségű termés nem várható, kiszántiák a túl ritka búzavetést, s helyébe főleg árpát és kukoricát vetnek majd. A nagyüzemekben, az állami gazdaságokban és a tsz-ekben befejeződött a szőlő metszése is. (B. L.) Kettős győzelem A kosárlabda NB I-ben befejeződött a tavaszi idény. A Szekszárdi Dózsa női csapata szombaton Budapesten a Ganz-MÁVAG, vasárnap Szekszárdon a MAFC ellen szerzett értékes győzelmet. (Tudósítás lapunk 6. oldalán.)
