Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-25 / 71. szám
1979. március 25. ^PÜJSÄG 9 KORUNK KUKORICA! A kukorica nemcsak a legfontosabb abraktakarmány, hanem zöld szára, dús levél- zete, érésben lévő csövei a legnagyobb tömegű és legértékesebb zöldtakarmányt adják. Csalamádéniak termesztve is kitűnő zöldtakarmány. Beérett szára törésikor levágva egyenlő értékű a gyenge szénával és cellulózgyártásra is alkalmas. A szesz- és keményítőgyártásnak is fontos alapanyaga a szemes kukorica. Csutkája nemcsak tüzelőként, hanem a gombatermesztés tápközegeként és trágyaanyaignak felhasználható. A keményítőben, zsírban és cukrokban egyaránt gazdag; lisztjét, a pattogatni való kukoricát és a csemege- kukoricát már régóta használják közvetlen emberi táplálkozásra. Újabban egyre nagyobb tért hódít étrendünkben a csövesen és morzsolva konzervált kukorica is, éppen az említett beltar- talmi értékei és sokoldalú felhasználhatósága miatt. Apró csövű változata feltűnt már, mint díszkukorica. A többféle takarmányozási, ipari és humán célú hasznosíthatósága miatt érthetően a kukorica termőterülete hazánkban a legnagyobb, az utóbbi években már évről évre másfél millió hektár körüli. Az összes szántóföldi termőterületünknek több mint a negyed részét kitevő kukorica-vetésterületet figyelembe véve igen nagy jelentőségű, ha akár csak egyetlen mázsával emelkedik a rajta elért átlagterméshozam. A terméshozamnövelés lehetőségét bizonyítja többek között az, hogy amíg az országos termésátlag a 40 mázsát nem sokkal haladja meg, nem is egy gazdaságban a félszáz mázsánál is jóval magasabbak a terméshozamok kukoricából. Ez egyrészt igazolja annak a megállapításnak a jogosságát, amely szerint a kukorica termelésére fordított eszköz- és anyagértékek növekedését az eddig elért hozamnövekedésekkel összehasonlítva, nem lehetünk egyértelműen elégedettek az eredményekkel. Másrészt viszont bíztató kilátás a jövőre, hogy a termőterületnek a továbbiakban csak legfeljebb mérsékelt növekedése mellett is nagyarányú termésnövekedést lehessen elérni. Abban azonban, hogy a kukoricatermelés termelékenysége lényegesen javuljon, a terméseredmények a legkisebb ráfordítással, a lehető legmagasabb szintet érjék el, több tényezőnek is fontos szerep jut. Közülük kiemelkedik a területi koncentráció és az ezzel egyre jelentősebb teret hódító nagy teljesítményű technikai eszközök, továbbá a korszerű tápanyag-visszapótlás, növényvédelem és gyomirtás, vagyis az iparszerű termelési rendszerek elterjedése. Semmivel sem kisebb jelentőségű azonban az eddigieké nél is hatékonyabb, korszerű növénynemesítői munkával megalapozható kedvező fajtaellátás. A kukorica egyik — feltehetően legősibb alakot mutató — kezdetleges csőmaradványát, az amerikai Tehuacan-völgyben lévő barlangok konyhahulladékainak tanulmányozásakor találtak meg. Az időszámításunk előtti 5200—3400-ra tehető kultúrába vételéről a napjainkig eltelt idő alatt mind megjelenésében, mind értékes tulajdonságaiban sokat változott számottevően nemesedett. Módosulása olyan nagymértékű volt, hogy a „prototípust”, vagyis sem a vadon termő alakját, sem nagyon közeli rokonfaját nem találták meg eddig. Egyedül a kultúrművelés biztosította a fennmaradását. A ma kívánalmainak legjobban megfelelők, a nagy termőképességű, szárszilárd, gombabetegségeknek jól ellenálló és a hazai éghajlati adottságoknak leginkább megfelelő középérésű fajták. Viharellenállóság mellett szárazságtűrésük a leglényetési erőfeszítések eredményeként évről évre javuló fajtaválaszték lehetővé teszi azt is, hogy mezőgazdasági nagyüzemeink az adottságoknak megfelelő hibrideket vonják termesztésbe, velük megalapozva a még jobb terméseredményeket. K. L. A korszerű, szelektív hatású gyomirtó szerekkel kapálás nélkül is gyommentesen tarthatók az egész tenyészidőszak- ban a nagyüzemi kukoricatáblák gesebb a hazai viszonyok között. Az már régi felismerés, hogy a rövidebb tenyészidejű fajták jobban tűrik a szárazságot, szárukon, kevesebb levél képződik, ezek is keskenyek, bőrszövetük fedőrétege vastag tehát kevesebb vizet párologtatnak.- A szárazságtűrő korai fajták azonban kevesebbet teremnek, mint a vízigényesebb, dús levelű későbbiek. A viharellenállóság is összefügg fajita- és alaktani sajátosságaikkal. Az erőteljesebb gyökérfejlődés, a szilárd szár, a csövek egyforma magassága a száron, általában növeli a viharellen állóságot. Mindezek és esetenként még más elvárások elérése érdekében is századunk első feléig a hagyományos, vagyis „tiszta fajták” előállítására terekedtek. Napjainkban viszont a fajtatiszta kukoricafajták jelentősége inkább már csak d hibrid kukoricák előállításában jelentkezik, amelyek csaknem teljesen kiszorították a köztermesztésből a tiszta fajtákat, miután a II. világháborút követően először az USA-ban és nem sokkal később világszerte bebizonyították nagyobb termőképességüket. Jelentős területen hazákban is már 30—32 hibridet termesztenek. S az ezzel kapcsolatos szakadatlan nemesiVasútépítés Uj vasútvonalat építenek Mongóliában Baga-Hangáj- Biaganur között. A 82 kilométer hosszú vasútvonal bekapcsolja a hálózatba Ba- ganurt, ahol jelentős szén- kies — évi hatmillió tonna — kiaknázására létesítenek bányaüzemet. Közelében — a terv szerint — 50 ezer lakosú város fejlődik ki a következő években Az ipar- és városfejlesztést szolgáló vasútvonal egyben lehetővé teszi majd, hogy az ország középső részeit is elláthassák e fontos fűtőanyaggal. A plzeni sörmúzeum A Plzenbe látogató turisták egyik első útja rendszerint a városi sörmúzeumba vezet. A cseh sörgyártás fellegvárában létesített múzeum gyűjteményét 1972-ben átrendezték, felújították. Azóta 200 ezer, többségében külföldi látogató fordult meg termeiben A múzeum különleges tárgyai közül is kiemelkedik az az 1500-ból származó vasnyakörv, amelybe a sörhamisítókat zárták. Érdeklődésre tarthatnak számot a sörgyártás kezdeteiből származó eszközök, berendezések is. H síwatag uj eletre kel Irta: Juldas Kurbanov, az Üzbég KP KB titkára Köztársaságunk adja a gyapot 65 százalékát. Az Üzbég Kommunista Párt ezért rendkívül nagy figyelmet szentel e fontos ipari növény termesztésének. A párt gondoskodik róla, hogy növekedjék a kommunisták élenjáró szerepe a munkában, a társadalmi-politikai és a gazdasági életben, a szocialista munkavérsenyben. Ezzel kapcsolatban szeretném felidézni az 1939-ben elkészült Nagy Ferganai-csator- na történetét, amely 270 kilométer hosszan, alig néhány hónap alatt épült meg. A kommunisták fel tudták kelteni az emberek kezdeményező szellemét, céltudatosan irányították azt, szervezetté tették, és előteremtették az építéshez szükséges anyagi-technikai feltételeket. Pártunk az utóbbi években különösen nagy figyelmet fordít az öntözés fejlesztésére, a talajjavításra, a növénynemesítésre, a vetőmag- termesztésre, és a gépesítés fejlesztésére. Agrárpolitikánk az 1594 kolhozban és szovhozban dolgozó párt- alapszervezétekre támaszkodik, ezek 173 ezer kommunistát itömörítenek soraikba. Politikai munkájukkal előmozdítják ta párthatározatok végrehajtását, a párt politikájának és a dolgozók alkotó lendületének összekapcsolását. Propaganda- és nevelő munkájukkal részt vállalnak a társadalom szellemi életének alakításában, az új ember formálásában. A termelési feladatokat összekötik a párt programjában megjelölt teendők megoldásával, nevezetesen azzal, hogy felszámolják a város és a falu közötti szociális-gazdasági és kulturális-életmódbeli különbségeket. A taskenti terület egyik kolhozában, amelynek neve Október 40 éve, Szaid IbraA selyemhernyó-tenyésztés fontos tevékenység Vietnamban: a tervek szerint nemsokára 30 000 hektár eperfáról 8200 tonna gubót fognak már összegyűjteni. Képünkön a természetes selymet készítő Bac Thuan-i szövetkezet egy dolgozója. Selyemgyártás Vietnamban így épült a Nagy Ferganai-csatorna az 1930-as években gimovnak, a szocialista munka hősének brigádja például tavaly hektáronként 53 mázsás gyapottermést takarított be. A kolhoznak a szerződés szerint az ezer hektáros gyapotültetvényről 32 mázsás átlagtermést kellett az átvevőhelyen eladnia. Ibragimov brigádja ennél nagyobb hozamra tett vállalást és kezdeményezéséhez a kolhoz többi gyapottermesztője is csatlakozott. így nőtt a kolhoz bevétele és a tervezettnél jóval több jutott a szociális-kulturális alapra is. Sok hasonló példát említhetnék. Az Üzbegisztánhoz tartozó Karakalpak Autonóm Köztársaság Leningrad kolhozában Acsii Rozimovot, kitűnő gyapottermesztő, jól keres, családja jólétben él. őt azonban nemcsak az érdekli, hogyan érhet el maga és brigádja jobb eredményeket, hanem az egész kolhoz ügyei foglalkoztatják, hiszen termőterületük korlátozott. A közelben több ezer hektárra tehető sivatag húzódik, bár 500 évvel ezelőtt ott még virágzó mezőgazdaság volt. Amikor a homok belepte a földeket, az emberek is elköltöztek onnan. Ro- zimov vissza akarta hódítani az egykori termőföldeket, bár tudta, hogy hallatlan nehézségeket kell leküzdeniük. Szép számmal akadtak támogatói és követői. A nemrég még terméketlen sivatag első hektárait ezek a lelkes emberek tették ismét termővé. Üzbegisztán, Andizsan terület. A XXII. Pártkongresszus Kolhoz kitűnő gya-i pottermesztője, Egamberdi- jev Szorahon ■HMM mmmmamm