Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-25 / 71. szám
8 "NÉPÚJSÁG 1979. március 25. Iparfejlesztés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ipara az elmúlt évtizedekben dinamikusan fejlődött. Az 1977. évi ipari termelés 196-szorosa az 1946. évinek. Az egykor elmaradott ország iparának alapjait viszonylag rövid idő, 14 év alatt sikerült lerakni. Jelenleg az ország gép- és gépiberendezés- szükségletének döntő többségét saját termeléséből biztosítja. A textilipar 600 millió méter anyagot készít évente, ami fedezi a belső szükségletet. Megfelelő a lakosság ellátása a legfontosabb közszükségleti cikkekkel, élelmiszerekkel is. A második hétéves tervidőszakban — 1978—1984. között — 56—60 milliárd kilowattóra elektromos áramot, 70—80 millió tonna szenet, 7,4—8 millió tonna acélt, egymillió tonna fémet, 5 millió tonna súlyú gépet, 5 millió tonna műtrágyát, 1!2—13 millió tonna cementet fognak termelni az ország üzemeiben. (BUDAPRESS—UCNA) Szovjet űrállomások a Vénuszon A szovjet tudomány és technika új lépést tett a Vénusz meghódításában. 1978. december 21-én a Venera—12 bolygóközi űrállomás 98 napos repülés után több mint 240 millió kilométert megté- ve, elérte a bolygó körzetét. A leszállóberendezés leereszkedett a bolygó felszínére, ahonnan 110 percen keresztül tudományos információkat közvetített. A Venera—12 automatikus űrállomás a Vénusz mellett 35 ezer kilométerrel elhaladva, tovább folytatja útját a kozmikus térségbe. December 25-én ugyancsak a bolygó körzetébe került a Venera—11-es hasonló szerkezetű űrállomás. Ennek leszállóberendezése a Venera— 12 leszállóberendezésétől 800 km távolságban ereszkedett le a bolygó felszínére, ahonnan szintén információt továbbított. Ezt a bolygó közelében repülő Venera—11-es űrállomás felfogta, majd Földünk felé sugározta. Miután e feladatát elvégezte, tovább folytatta mozgását egy heliocentrikus pályán. Mindkét űrállomás fedélzetén elhelyezték a Vlagyimir Iljics Leninről készített domborművet, a leszállóberendezéseken pedig a Szovjetunió címerét. A két automatikus űrállomás további repülése során a ter- . vek szerint folytatja a tudoA Venera szovjet automata űrállomás szerelés közben mányos méréseket és kutatásokat. A szovjet űrállomások segítségével az utóbbi években a tudósok sok érdekes adatot tudnak meg a Vénuszról. Ez a folyamat 1967-ben kezdődött, amikor a Venera—4 űrállomás először végzett közvetlen légnyomás- és hőmérsékletmérést a bolygó felszínén. A Vénusz tanulmányozásával a kutatók a Földdel kapcsolatban is értékes tudnivalókhoz, jutnak. APN—KS Új csillagvizsgáló • A kupola Oktatás mindenki számára A forradalom győzelme előtt Kubában 600 ezer gyermek nem jutott iskolai oktatáshoz, egymillió felnőtt analfabéta volt, miközben tízezer tanító és tanár állás nélkül maradt. Az azóta eltelt két évtized Jelentős változást hozott. Az 1961-ben elfogadott oktatási törvény mindenki számára biztosítja az ingyenes oktatást. Ezer oktatási központ épült, és ma már nem állás nélküli tanárokról beszélnek a szigetországban, hanem inkább pedagógushiányról. Az írástudatlanság pedig ismeretlen fogalom lett. Valamennyi 6 és 12 év közötti gyermek iskolába jár, és a cél az, hogy lehetőleg valamennyien a középiskolában is folytassák tanulmányaikat. Az elmúlt tanévben több mint 282 ezer fiatal kezdte meg a tanulást az ország különféle középiskoláiban, ami biztató kezdet ennek a célnak a valóra váltásához. Amíg 1958-ban mindössze 88 ezer középiskolás volt Kubában, addig 1978- ban 1 millió 40 ezer. Az általános iskolások 1958-ban még mindössze 717 ezren voltak, a legutóbbi tanévben pedig 1 millió 800 ezren. A tanításnak mindegyik iskolában fontos része a munka. A tanulók tanáraik vezetésével minden évben hét hetet töltenek mezőgazdasági munkán. Ugyanez vonatkozik az oktatási központok hallgatóira, a főiskolák, egyetemek diákjaira. A következő években a középiskolai oktatás további ki- terjesztésével számolnak. Készül a törvény, amelyik a kötelező általános iskolai tanulmányok után az oktatás kötelezővé tételét kiterjeszti a középiskola harmadik osztályának befejezéséig. Volgái Autógyár Magyar hozzájárulás 3" az integrációhoz ■ A Volgái Autógyár szállítói közé a Szovjetunióból 400, a többi szocialista országból pedig 29 vállalat tartozik. A Volgái Autógyár (VÁZ) szilárd és sokrétű kapcsolatai a KGST-tagállamokkal azokban a napokban kezdődtek, amikor a Volga menti sztyeppén egymás után nőttek ki a gigantikus üzem épülettömbjei. Csehszlovákiából öntő-, az NDK-ból sajtológépeket, Magyarországról három teljes elektromos berendezést szállítottak. Megérkeztek a patronáló szerelők, a Zsigulik és Ladák gyártásának beindításához szükséges egyes szerkezeti részegységek, aggregátok. A KGST-tagállamók voltak e kis fogyasztású kocsik első vásárlói és az autók műszaki és üzemeltetési tulajdonságainak értékelését tartalmazó levelek sorra érkeztek ezekből az országokból. Ma már több százezer Zsiguli fut Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia útjain. A VÁZ 1979-ben gyártja az egymillio- modik autót a KGST-tagálla- mok számára. A kollektíva sikereiben nem kis jelentőségűek a testvérországok vállalataival tartott szakmai, baráti kapcsolatok. — Ezeket a kapcsolatokat fejlesztve — mondja Szergej Borisz, a VÁZ exporthivatalának vezetője — különös figyelmet fordítunk termékeink minőségére. Minden ennek érdekében történik: a műszaki-tudományos információ, az élenjáró tapasztalatok, a progresszív technika és technológia cseréje. Készek vagyunk — külföldi barátainkkal együtt — a gyártmányok technikai színvonalának és megbízhatóságának további növelése érdekében a kiterjedtebb programok megvalósítására. A VÁZ krónikájában, bármilyen rövid is (az első Zsiguli 1970. április 19-én került le a szerelőszalagról), az egyik legragyogóbb fejezet a gyár kollektívájának a külföldi barátokkal tartott internacionalista kapcsolatairól szól. A Mechanikai Mérőműszerek Gyárának (MMG) első munkásküldöttsége hét évvel ezelőtt érkezett Togliattiba. A küldöttséget Nagy Imre, az üzem vezetője és Kádár Ferenc, a pártbizottság titkára vezette. A karosszéria-szerelő műhelyben, a 451-es számú brigád részlegén magyar barátaink felfigyeltek gyárunk műszereire. Azóta állandóvá vált a küldöttségek, a baráti üzenetek cseréje, s ez reális haszonnal jár mindkét kollektíva számára. Jelentősen javult az olajr^yomásmérők, a benzin- szintjelzők és más magyar műszerek minősége. Nemrég a VÁZ megrendelésére az MMG mérnökei eredeti konstrukciójú sebességmérőt, voltmérőt, ellenőrző lámpablokkot dolgoztak ki a Zsiguli új modelljéhez. — A VÁZ munkásai több magyar vállalat kollektívájával ápolják a barátságot — mondja Sipos Lajos, a MO- GÜRT Külkereskedelmi Vállalat képviselője Togliattiban. — Ismeretes, hogy korábban Magyarországon nem gyártottak kellékeket személygépkocsik számára. Az üzemek, amelyek megállapodásokat kötöttek a VAZ-zal, az utóbbi évek folyamán jelentős változáson mentek át. Itt van például a Bakony Művek, amely kürtöket, gyújtáselosztókat, gyújtószárakat és egyéb fontos szerelvényeket gyárt. Korábban kerékpár-alkatrészeket és más tömegcikkeket gyártott. 1970-ben a VAZ-zal kötött megállapodás alapján a gyár vállalta, hogy 35 000 kellék-készletet szállít. Persze, szükségessé vált a technikai és a konstruktőri bázis gyökeres átalakítása, fel kellett hagyni egy sor kis értéket képviselő gyártmány előállításával. A Bakony Művek jelenleg évente 400 000 kellékkészletet szállít a VAZ-nak és a különféle elektromos készülékek gyártásában bázisvállalattá vált a magyar gazdaság számára. Bővíti más KGST- államokba irányuló szállítmányait, egyebek közt szállít a lengyel autóiparnak, licen- ceket vásárol, érdekes műszaki újdonságokat kínál fel a nemzetközi piacon. Hasonlóképpen ösztönzőleg hatott az ELZETT, a VIDEOTON és más üzemek fejlődésére, tökéletesedésére a Volgái Autógyárral való együttműködés. A KGST 30. évfordulójának esztendejében a VÁZ kollektívája elhatározta, hogy kibővíti az élenjáró műszakitudományos és termelési tapasztalatok cseréjét, megvalósítja a gyártmányai műszaki színvonalának, megbízhatóságának és minőségének további növelését célzó komplex programokat. I. MIHAJLOV (APN—KS) Üj, nagy jelentőségű kutatási eszközzel gyarapodott a Bolgár Népköztársaság, a Balkán-félsziget legnagyobb csillagvizsgáló obszervatóriumával. Építésénél megvalósították mindazt az építészeti megoldást, amely mai ismereteink szerint a legjobb vizsgálati lehetőségeket biztosítja. Helyét a Rodope hegységben, zavartalan környezetben jelölték ki, amely szintén a legjobb megfigyelési lehetőségeket biztosítja. A kupola feltűnő magassága egyetlen célt .szolgál: a lehető legnagyobb mérési érzékenység és mérési pontosság elérését. A kellő pontosság biztosításához a távcső környezetéből ki kell küszöbölni a legkisebb rendkívüli légáramlásokat, a csillag leképezését rontó legparányibb légmozgásokat is. A légáramlások nagyon is megváltoztatják a levegő törésmutatóját, így a csillagból a műszerbe érkező fény útja parányi méretekben módosul, s mivel a módosulás a változékony légáramlatok következtében egyre változik, a végkövetkezmény : az ellenőrizhetetlen kóbor légáramlatok a csillag fényében parányi vibrálásokat okoznak. A zavaró légáramlások elkerülésére szolgál a kupola viszonylag nagy magassága. A talaj egyenetlen felmelegedései és az egyenetlen éjszakai lehűlés következtében talajközeiben mindig találkozunk kisebb-nagyobb légáramlatokkal. Ezért kellett a kupolát és benne a műszert a lehető legnagyobb talajszint feletti magasságba telepíteni. Nemcsak a külső légáramlásoktól kell azonban védeni a műszert: a kupolanyílás környéki légáramlások elkerülése végett a csillagászok még a leghidegebb télen is a szabad ég alatt dolgoznak. Sőt a tervezéskor tekintetbe kellett venni azt a szigorú előírást is, hogy a kupolatérben a napi hőmérséklet- ingadozás nem haladhatja meg az 5 C fokot. Ez azt jelenti, hogy a kupolában az éjszakai hőmérsékletből még a legnagyobb nappali hőségben sem lehet 5 C foknál nagyobb az- eltérés. Ezért védik a kupolát napközben felmelegedéstől, ezért borítják kívülről fényes, fényvisszaverő felülettel. A csillagvizsgálót csehszlovák építészek készítették, berendezései pedig az NDK- beli „Kari—Zeiss” jénai gyárból származnak. Legnagyobb műszere egy kétméteres átmérőjű teleszkóp. ||B6twok.| 40 országba A modern vonalú, jó minőségű jugoszláv bútor a világ sok országában keresett cikk. Az elmúlt év első kilenc hónapjában exportált bútorok értéke 2,370 millió dinár volt, 13 százalékkal magasabb, mint az előző esztendő azonos időszakában. A nagy érdeklődés, a kedvező piaci adottságok arra engednek következtetni, hogy ez évben 10 százalékos exportnövekedésre számíthatnak. A korábbi években a jugoszláv bútorok legnagyobb vásárlója az USA volt, ahová a bútorexport 54 százalékát továbbították. Azóta a világ 40 országában ismerték és kedvelték meg a jugoszláv bútoripar újdonságait. Nyugat- Európa, az USA, Kanada mellett a kelet-európai államok, főként a Szovjetunió, jó piaca ennek a terméknek, de egyre több fejlődő ország is szívesen vásárol belőle. A sima vonalú, modern szobaberendezések mellett leginkább a ma újra divatos kolóniái bútorokat keresik. ■nHHHMni m ■n ■MHHMHMHI ■■■■■■■■■■■I .•Yy^V:iy-AVv£v-^ Lengyelország juhtenyésztésének egyik központja a Pienin-hegységben található. A képen: mintegy 900 állatból álló nyáj a hegyi legelőn.
