Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-22 / 68. szám

1979. március 22. FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Ifjú lapszerkesztők Tamásiban járt szerkesztő­ségünk KISZ-alapszervezete a közelmúltban. A Béri Ba­logh Ádám Gimnázium és Kollégium KlSZ-szervezeté- nek diáklapja „A Mi Sza­vunk” szerkesztőségének vol­tunk vendégei. Az ifjú szer­kesztőkkel és Lukácsi Pál KISZ-tanácsadó tanárral be­szélgettünk a lapról. ' A Mi Szavunk nem először szerepel a Tolna megyei Nép­újság hasábjain. Az említett találkozás és a közéletiség vitaalkalmat ad arra, hogy is­mét foglalkozzunk vele. Forradalmi ifjúsági napok 1979 MÁRCIUS ZZ. 18 óra — Ünnepi nagygyűlés az atomerőműben dolgozó fiatalok részére. Paks, művelődési központ. MÁRCIUS 23. 18.00. — Ünnepi megemlékezés a Garay Gimnázium patro­nált alapszervezetével. Szekszárd, TOLNABER. 18.30. — FIN-túra március 23—24— 25-én. Fadd—Óbánya. — Ünnepi KISZ-taggyűlés kultúrműsor. Iregszemcse. MÁRCIUS 24. 10.00. — Forradalmi emléktúra. Simontornya. 15.00. — Városi, járási vetélkedő a Tanácsköztársaság tiszte­letére. Paks, ifjúsági ház. 16.00. — Ifjú Gárda-zászlóalj ünne­pi megemlékezése. Szekszárd, déli kertvárosi párthelyiség. 18.30. — „Forradalmak” — kultu­rális program. Tevel, ifjúsági klub. MÁRCIUS 25. 9.00. — Férfi, női kézilabda vil­lámtorna. Tamási, gimnázium. 9.00. — Járási Ifjú Gárda-lövész- verseny, harci túra és szel­lemi vetélkedő. Ocsény. 9.00. — Községi kocogónap. Bátaszék. 9.00. — Városi ifjúsági nap. Bonyhád. 9.00. — Úttörők, KISZ-tagok ve­télkedője a Tanácsköztár­saságról. Nagymányok, ifjúsági klub. 9.00. — Vetélkedő és kiállítás a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója tiszteletére. Szekszárd, úttörőház. MÁRCIUS 26. 19.00. — Ünnepi KISZ-taggyűlés. Regöly, ifjúsági klub. MÁRCIUS 28. 9.30. — Koszorúzás a szovjet te­metőben. Simontornya. 10.30. — Orosz nyelvi szép kiejtési verseny. Simontornya, vár. 10.30. — Ünnepi klubfoglalkozás. Bonyhád, Ifjú Botond Klub. A lapot lelkes gárda szer­keszti Rauh Judit vezetésé­vel. Az ország több diák­újságával tartanak kapcsola­tot, ötleteket vesznek és ad­nak egymásnak. Lapjuk sten­cilezéssel készül, így különö­sebb technikai vagy tördelé­si bravúrra nemigen van le­hetőségük. Ennek ellenére igyekeznek az oldalakat ér­dekessé, változatossá tenni. Ilyen jól sikerült oldal volt például a Nagy Lászlóról szóló megemlékezés a költő portréjával, melyet sajátos technikai eljárással készí­tettek. A küllem alapján, más diáklapokkal összehasonlítva, a tamásiaké nem szerepel az elsők között. Ez azonban még nem jelent semmit. Diáksajtó esetében elsősorban a tar­talomnak kell hangsúlyt kapnia. S ezen a téren A Mi Szavunk állja a versenyt. Rendszeresen tudósít a lap a KISZ életéről, az iskolai ese­ményekről. A tanár—diák vi­szonyt erősíti „A diák kér­dez” című rovat, ahol termé­szetesen a tanár válaszol. Ezeken kívül olvashatunk könyvismertetéseket, sport­híreket, élménybeszámolókat, írhatnak a lapba az elsősök első tapasztalataikról az is­kolában, s a felsőbb évfolya­mosok segítő tanácsaikkal állhatnak elő. És a humor sem marad ki. A diáksajtó persze nem csupán a diáklapból áll. Az iskolarádió és a faliújság to­vábbi lehetőségeket kínál. Ezek kihasználására szólít fel Szatmári László „kötekedő kedvében”. (1978. 2. szám.) A diáksajtó különböző for­mái a közéletiség kitűnő is­koláivá majd fórumaivá vál­hatnak. Csak fel kell fedezni és élni kell velük. A tamási „A Mi Szavunk” ezt teszi. Isiereiterjesztési m a Garayban A TIT megyei szervezete és a szekszárdi Garay Gimná­zium ma közösen rendez is­meretterjesztő napot a gim­náziumban. Már évek óta is­métlődnek hasonló rendez­vények, melyek jól szolgál­ják a tanulók ismereteinek bővítését. Erre az évre is gazdag programot állítottak össze. Két útibeszámoló hang­zik-el: az egyik Indiáról, a másik pedig Grúziáról. Rend­hagyó, de minden bizonnyal izgalmakban bővelkedő uta­zásra hívja az érdeklődőket az Utazás a kozmoszba című előadás. A mai magyar prózát Cza- kó Gábor képviseli. Szó lesz a mai művészeti irányzatok­ról, bemutatkozik a Kiskun­sági Nemzeti Park. Előadás hangzik még el az emberré válásról, a területi iparpoliti­káról, Kossuth Lajos török- országi emigrációjáról, az új mértékegységekről. Megvitat­ják a nemzetközi élet aktuá­lis kérdéseit, s bemutatkozik az új fény, a lézer. Az előadások 8, illetve 10 órai kezdettel párhuzamosan hangzanak el. Nem lesz köny- nyű választani az érdeke­sebbnél érdekesebb előadások között. Nem kell szégyenkeznünk Székesfehérváron. Bátran ki merem ezt jelenteni, mert láttam a megyei diáknapok alkalmából rendezett művé­szeti bemutatókon legered­ményesebben szereplő diákok műsorát. Pakson, a munkás­művelődési központ színház- termében március 15-én lép­tek színpadra azok a fiata­lok, akik a művészeti bemu­tatókon arany minősítést és ezzel belépőjegyet kaptak a székesfehérvári országos di­áknapok rendezvényeire. A diákművészek bemutató­jához hangulatos bevezető volt a március 15-i emlék­műsor végén színpadra lépő Szélkerék együttes műsora. A bonyhádi zenekar tagjai völgységi, Bonyhád környéki dalokat adtak elő, valamint megszólaltatták a környező országok népzenéjének repre­zentáns dalait is. Méltán arattak nagy sikert. Az aranyérmesek bemuta­tóját a dunaföldvári néptánc­együttes műsora nyitotta meg. Palóc leánytáncuk és kalotaszegi legényesük egy­aránt alapos tánctudásról ta­núskodott. Külön érdeme az együttesnek, hogy előadás­módjukon — a komoly fel- készültség mellett — érző­dött: könnyedén, örömmel táncolnak. Temperamentu­mos táncaikat vidáman, fia­talos jókedvvel adták elő. A szekszárdi Garay Gim­názium kamarazenészei — Patai Ilona, Mikola Klára és Bodony Bea — kamaramuzsi­kája alapos hangszerismeret­ről, játéktudásról adott szá­mot. Hangulatos zenéjük nagy sikert aratott. A versmondók között hét arany minősítést osztottak ki, közülük Pakson Rujdor Er­zsébet adta elő Nagy László József Attila című versét. Szép orgánumú, tiszta szava­latát a paksiak nemcsak azért ünnepelték kitörő taps­sal, mert Rujdor Erzsébet a paksi Vak Bottyán Gimnázi­um tanulója. A szavalat után újra garays, Boda Éva lépett színpadra. Bravúros zongora- játéka nagy technikai tudást bizonyított. Kár, hogy játé­kát néhány, a nézőtéren idét- lenkedő tinédzser miatt nem lehetett teljes odaadással fi­gyelni. Szintén a Garay Gimnázi­um színeiben mutatta be mű­sorát Németh Zsófia, aki Mó­ra Ferenc, Beszélgetés a fer­de toronnyal című írását ad­ta elő. A mának is szóló ta­nulságokat tartalmazó írást szép magyarsággal, tiszta ki­ejtéssel tolmácsolta. És megint csak Garay gimnazisták, Kisbér Mária és Koré Fatime énekkettőse kö­vetkezett. Két szólamú, tisz­tán csengő énekük méltó kép­viselője • lesz Székesfehérvá­ron is megyénk dalosainak. Iskolatársuk merőben más stílusú, de legalább o-lyan sikerű előadása következett, amikor Iváncsics József, aki pol-beat kategóriában indult, Cseh Tamás-dalokat adott elő. Nehéz feladatra vállalko­zott, amikor Cseh Tamás sa­játos hangvételű és előadás­módú két dalát választotta, de a feladattal eredményesen megbirkózott. Újra a hazai pályán szín­padra lépőt köszöntött a taps, amikor Laki Éva, a paksi gimnázium tanulója zongorá­hoz ült. Zongorajátéka nagy sikert aratott. Tóth Csaba szekszárdi gim­nazista zongorakísérettel elő­adott két dala a bemutató egyik csúcspontja volt. Bee­thoven és Mozart két nehéz dalát énekelte. A szekszárdi Kaposi Zita által előadott „Fúdd el jó szél” kezdetű csángó ballada egyaránt tanúskodott szép énekhangjáról és nagyszerű versmondó képességéről. Han­gulatos előadásmódját a né­zők kitörő tapssal jutalmaz­ták. Soponyai Márta, a tolnai gimnázium tanulója népdalo­kat adott elő. Szépen csengő dalai hangulatos bevezetőül szolgáltak az utoljára szín­padra lépő dombóvári tánco­soknak. A Gőgös Ignác Nép­táncegyüttes karikázóját a nézők ütemes tapssal értékel­ték. Az együttes táncosai nagy reményekre jogosítóan táncoltak. Nehéz helyzetben van a krónikás, ha ennyit kell di­csérnie. Egy olyan bemutató, ahol mindenki dicséretre szo­rul, már eleve gyanús. Eny­hítésként talán csak annyit, hogy itt a legjobbak léptek színpadra. Amiről ugyan köz­tudott, hogy azok is lehetnek rosszak, de most nem ez kö­vetkezett be. Megyénk leg­jobbjai bizonyára Székesfe­hérváron is az elsők közé ke­rülnek. És az ott kiosztott dicséretek majd igazolják a mai dicséret igazságát is. TAMÁSI J. Képújság 5 Beszéljük meg ! A közélet iskolája Egyetértek a vitaindítóval, elfogadom a vitára való fel­hívást és a közéletiség né­hány KISZ-es gondjáról sze­retnék írni. Minden társadalom vallja: akié az ifjúság, azé a jövő! Ez a szocializmust építő or­szágokban a fiaitalokkal való tudatos foglalkozásban nyil­vánul meg. hazánkban ismer­tek a pánt ifjúságpolitikájá­nak, az ifjúsági törvénynek a dokumentumai. A KISZ-t a közéletiség is­kolájának is tekintjük. A módszerek elvi alapja a KISZ KB 1974. április 17-i határozata. E dokumentum a kommunista-politikai jelleg tisztázásán túl a kommunis­ta szellemű alapszervezeti élet megteremtésére, a kö­zömbösség elleni harcra és a közéletben való aktív rész­vételre teszi a hangsúlyt. Területünkön — Dombó­vár város környékén — ör­vendetesen növekedett a kü­lönböző választott testületek­ben, munkabizottságokban a fiatalok száma. Csak akkor tudinak eredményesen dol­gozni, ha a küldő, a KISZ- szervezet belső fórumain „rend” van, rendszeresek és tartalmasak a taggyűlések. A vitaindító is felteszi a kér­dést: betölti-e szerepét a tag­gyűlés? Enne nem lehet egyértelmű igennel, vagy nemmel vála­szolni. Nekünk az a tapasz­talatunk, hogy azok a tag­gyűlések, amelyek előkészí­tettek: igen, azok, amelyek­re a spontán éleinek jellem­zőek, inkább negatív hatású­ak. Mit értünk az előkészíté­sen? Elsősorban a közösen ki­alakított üléstervet, amely az adott közösség eredményei­vel, gondjaival foglalkozik. A második lépés a tagok tá­jékoztatása a legközelebbi taggyűlés témájáról. Az elő­készítéshez tartozik a leg­utóbbi taggyűlések felveté­seinek összegzése, a válaszok keresése is. A demokratikus taggyűlés- vezetés biztosítja a KISZ-ta- gok jogainak gyakorlását. A vezetőségnek (elsősorban a titkárnak) minden egyes vé­leményre, javaslatra érdem­leges válását kell adni, mert ellenkező esetben a kérdező a következő fórumon már csak „hallgató” tesz. Nézzük előbb a pozitív példát. Jól sikerült szervezeti ese­mények voltak az ifjúsági parlamenteket előkészítő taggyűlések. Szerintünk nem az volt a siker biztosítéka, hogy megtárgyalták a be­számolót, megbeszélték a KISZ hozzászólásait, hanem az, hogy megvizsgálták a két évvel ezelőtti parlamentek javaslatait és a tett intézke­déseket. Ezekre a taggyűlé­sekre a fiatalok zöme becsü­letesen készült, mert érezték a feladat súlyát. Vannak azonban 20—25 perces összejövetelek is, amit taggyűlésnek neveznek. Ezekre általában azért kerül sor, mert a szervezeti sza­bályzat előírja a legalább 2 havonkénti taggyűlést. Ezek­re a formális eseményekre jellemző a „meg kell tartani, mert jönnek a városi bizott­ságtól is”, „legyetek aktívak”, „szóljatok hozzá”, igen jól is­mert szállóigék. Azt hiszem, nem kell magyarázni az oko­zott kárt. Ezért csak a KISZ-vezetők hibáztathatok? Úgy érzem, nemcsak őket terheli a fele­lősség, hanem a felsőbb szer­veket is. Igaz, hogy van po­litikai képzési rendszerünk, ezen belül vezetőképzésünk, de felkészítjük-e a fiatalokat ezekre a feladatokra? Azt hiszem, ezen a terü­leten van tennivaló bőven. A titkárnőképző tanfolyamok, aktivistakörök tennivalója tűi elméleti. Nem találko­zunk olyan foglalkozásokkal, ahol a KISZ-vezetők — a ta­gokról nem is beszélve! — megtanulhatnák, gyakorol­hatnák a képviseleti demok­rácia különböző fórumain való szereplést. Nem tévedés­ből írtam szereplést, hisz a felkészültség mellett szükség van jó kifejezőképességre, amit gyakorlás útján lehet fejleszteni. Ezen a területen már vannak jó kezdeménye­zések, például a nyári tábo­rokban a retorikai előadás és a városi propagamdisitaklub- ban a retorika-háziverseny, propagandisták felkészítésén, folyamatos képzésén. Hasz­nosak a szituációs játékok is. A fiatalokat meg kell ta­nítani az információk szelek­tálására, és biztosítani kell, hogy a felsőbb szervek érte­kezleteiről is tájékoztatva le­gyenek. Célom e hibák feltárásával az volt, hogy kiküszöbölé­sükkel közelebb kerüljünk a lenini gondolat megvalósítá­sához: „Önöknek kommunis­tákat kell nevelni önmaguk­ból!” WILHELM ADAM Hegesztő kendőben A múlt hét végén lebonyo­lított „A szakma kiváló ta­nulója” országos hegesztő­verseny egyetlen női ver­senyzője a kecskeméti Ke­rekes Ágnes volt, a Fém­munkás Vállalat dolgozója. Tudósítók kerestetnek! Fiúk, lányok, figyelem! Ugye szeretnétek, ha he­ti oldalösszeállításunk — a Fiatalok — színesebb, vál­tozatosabb lenne? Rajta­tok — is — múlik! Küldjétek híreket, tudó­sításokat olyan események­ről, amelyek másokat is érdekelhetnek! Szívesen fogadjuk bár­mely fiatal jelentkezését. Aki rendszeresen szeretné tudósítani a Fiatalok rova­tot, írja meg a címét és küldjön egy pár soros be­mutatkozó levélkét! S ami a lényeg: minél több írást! A borítékra írjátok rá: „Fiatalok”! KISZ-szervezetek, figye­lem: tudósítók kerestetnek! Az ifjúsági oldal színvona­la rajtatok is múlik! Fotó: Bakó Jenő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents