Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-21 / 67. szám
© Képújság 1979. március 21. ott, ahol egy jó sertéstelepnek lennie kell. Az eredmény, vagy ráfizetés nemcsak a technológiától függ, hanem a genetikai tényezőktől is. Az itt tartott Ka-Hyb sertés ellenállóképessége nem felelt meg a technológiának, s ezért a szilárdabb felépítésű Hampshir-rel keresztezzük. A technológia, a fajta és mellette a takarmány, — az eredmény ezek függvénye. Meg kell mondjam: a GMV- től kapott tápók minősége nem éppen egyenletes. Ezért aztán úgy határoztunk, hogy saját keverőt építünk: március 15-től már itt állítjuk elő az egyenletes minőségű tápot. Mint annyi mást, ezt sem 1978-ban kellett volna elkezdeni ... — Nagyon szeretnénk, de látja nem tudunk a múlt emlegetése nélkül beszélgetni. — Minden év az előző évekre, évtizedekre épül. Csak gondolja el: úgy indítani egy esztendőt, hogy hiányzik 45 vagon kukorica, hogy 5 millió 690 ezer forintot ki kell gazdálkodni, hogy a fizetési eszközhiány március 21-én meghaladta a 10 millió forintot. Emellett gyenge a búza. Az első félévben egyszerűen nem lehetett mást tenni, mint takaré- koskodi. Így értük el, hogy az 1 hektárra vetített termelési költséget 32 012 forintról 26 156 forintra csökkentettük. Ez pontosan 1000 forinttal kevesebb a téesz 1975-ben felhasznált és 1 hektárra vetített termelési költségénél. — Nagyobb összeget először a búza hoz a szövetkezetnek. Miből „éltek” aratásig? — Rövid lejáratú üzemviteli hitelt vettünk fel, ebből fedeztük a kiadásainkat. — Mennyi pénz volt a kasszában? — Semmi. — Egy fillér sem? — Az 1977-es zárszámadási beszámoló szerint úgy gazdálkodtak költségtakarékosán, hogy csökkentették az 1 hektárra eső műtrágyaadagot. — Ez a mondat minősíti a — hogy is mondjam — „gazdálkodást”. Ezek után beszéljünk inkább arról, hogy a munkákat hogyan szervezték meg — önök? — Naponta ellenőriztük a teljesítményt, a betakarítást, a nagy gépek munkáját két műszakban oldottuk meg. A szakvezetők munkaterülete az iroda és környéke helyett a föld, az istálló, a műhely lett. A prémium feltételeit a gazdaságossághoz, a kampány- munkák időben történő elvégzéséhez kötöttük. A dolgozók az esetek többségében megfeleltek a kritériumoknak. Ezenkívül: kialakítottuk az ágazati rendszert s soha senki munkáját nem a menyA szokás azt kívánná, hogy most hegyesre faragott ceruzával kíméletlenül nekiessünk a regölyi Kaposvöl- gye Egyesült Tsz viselt dolgainak. Nem tesszük. Nem tesszük, mert utólag okosn ak lenni könnyű, s mert segíteni már úgysem segíthetünk. A megszívlelni való tanulságot minden bizonnyal levonják azok, akiknek ez a dolguk. A régmúltról — bevezetésként — egyetlen adat: a sertéstelep ráfizetése 6 év alatt 35 millió forint volt. A közelmúlt első történése: 1978 március 21-én egy 33 éves fiatalember, Szőke György átvette a szövetkezet irányítását. — Mit kapott kézhez, mit látott tavaly ezekben a napokban? — Nem ismertem mást, mint a 77-es év zárszámadási adatait: ez egy átlagos szintű növénytermelést, és minden ágazatában ráfizetéses állat- tenyésztést mutatott. Sőt. Amit a növénytermesztés hozott, az nem fedezte az állat- tenyésztés ráfizetését. A szövetkezet a 77-es évet 5 millió 690 ezer forintos „beszámítással” zárta. A szakemberek előtt ez a fogalom nem ismeretlen ; ez az összeg nem pénzben, hanem eszközben és anyagban volt meg a szövetkezetben. A pénzt az előző év eredményének számolták el, de 1978-ban kellett megtermelni. Engem egyetlen dolog győzött meg arról, hogy ezt a posztot elvállaljam: brigádértekezleteken a tagság rendet és fegyelmet követelt. Az első dolog nyilván az volt, hogy körbejárta a határt. — Az átlagosnál gyengébbek voltak az őszi kalászosok, 500 hektár föld szántatlanul feküdt, alapműtrágyát csak a kalászosok kaptak, a magtárt üresen találtam, egy tehén évente 2463 liter tejet adott, az 5 liter alatt termelő tehenek száma több volt mint százhetven. A sertéselhullás és kényszervágás meghaladta a 40 százalékot. Az egyetlen állattenyésztési ágazat, ami nagyüzemi jelleget mutatott, a baromfitartás volt: de a költségszintje ennek is túllépte a kívánt mértéket. — Azt azért árulja el: hol kapott a fejéhez? — A gépudvarban. Tele volt tudniillik ócskavassal. A gépeket 2 faluban, 4 helyen javították, s Regölyben és Szakályban is parkoltak. Szokás volt az is, hogy a traktorosok az udvarukban, vagy a házuk előtt tették le a gépet. Az első vezetőségi ülésen meghoztuk a döntést, s a ja-i vítóüzem és a géppark a központi majorba került. — Mi volt az első dolguk? — Nem lehetett mást tenni, mint módszeresen sorba venni a tennivalókat. Legelőször is beindítottuk a növénytermesztést: saját fuvareszközeinkkel 200 vagon műtrágyát hoztunk Pétről, — a szállítást a MÁV nem vállalta, az Agrokémiánál pedig ekkora készlet számunkra nem volt. Szántottunk, előkészültünk a vetéshez, és vetettünk. A munkatempó jellemzéséül: a 2000 hektár kukoricát 8 munkanap alatt vetettük el. Az állattenyésztési ágazatban legelőször is kiselejteztük az improduktív teheneket, a sertéstelepen a saját brigádunk hozzálátott a battériák taposórácsának kicseréléséhez, a kocákat új szállásra vittük, a komplex telepen bevezettük a süldőértékesítést. A technológia gyors átalakításával párhuzamosan Igyekeztünk gazdaságosan előállítani a termékeinket. A korábbi esztendőkben 3800— 4000 sertést értékesített a te- telep, tavaly ez a szám 6940 volt. Csak a technológiai felújítás másfél millióba került, de a sertéstelep így is gazdaságosan üzemelt. — ... míg az előző 6 évben 35 millió volt a ráfizetés. Szabad „pletykálnom”? — Szabad. — Hallottam, hogy a sertéstelep egyik vezetője úgy találta, hogy túlzottan büdös van... az ólakban. — Ez az ember már nincs itt. — Akik viszont itt maradtak, nem érzékenyek a sertés természetes szagára. — Ha valaki ezt a munkát vállalja, ne a szaggal, hanem a munkával törődjék. A telepen történt változások az ott dolgozók munkáját dicsérik, bár még most sem vagyunk Szőke György: Az első éven szerencsésen túl vagyunk Csák Gergelynek a munkásőrség országos parancsnoka a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát adományozta a- szocialista társadalom védelme és építése területén kifejtett munkássága elismeréséül. Wmfm 1 WmM&Ssm '' ^ \ «« '+ Az idő sodrában egyre kevesebben vannak azok közül, akik nemcsak szemtanúi, hanem cselekvő harcosai voltak a világtörténelem legnagyobb jelentőségű harcának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak; akik dicsőséget szereztek a magyar névnek, amikor létrehozták és hősiesen védték a világ második proletárhatalmát, a Magyar Tanácsköztársaságot; akik 1956 vészterhes napjaiban a 'külső és belső reakciós erők fékevesztett támadásakor védték a munkásság hatalmát. Tolna megyében e kevesek közül való Csák Gergely munkásőr, egységünk alapító tagja. Közöttünk él, dicsekEgy lirialalmár harcis életátja vés nélkül, szerényen. Acélszürke egyenruháját ma is féltve őrzi, melyen kitüntetései arról tanúskodnak, hogy a próbatételek idején bátran állt a vártán. Tudta, mi a kötelessége, hűséggel szolgálta az eszmét, amelynek katonája ma is. Meggyengült egészségi állapota ma már meggátolja abban, hogy aktív szolgálatot teljesítsen, de ragaszkodása, hűsége a testülethez ernye- detlen. Csák Gergely az Arad megyéhez tartozó Vadász községben született 1897. március 12-én. Szegényparaszti családból származik, hatan voltak testvérek. Hat elemi iskolát végzett, majd az első világháború kitöréséig mező- gazdasági munkásként dolgozott. Tizennyolc éves korában, 1915-ben katonai szolgálatra hívták be, majd rövid kiképzés után az olasz frontra vezényelték. Végigélte az öldöklő harcok borzalmait és csak az 1918-as őszirózsás forradalom után ért vissza Magyarországra. A háborúban mint géppuskás kétszer is megesebsült. 1918 végén nemzetőrnek jelentkezett, majd a Tanácsköztársaság kikáltása- kor belépett a vörösőrségbe. Az intervenciós támadás után önként jelentkezett a frontra.. Előbb Salgótarján környékén harcolt, majd részt vett Észak-Magyarország felszabadításában. A Tanácsköztársaságot védve Pesten esett a román királyi hadsereg fogságába. A Tanácsköztársaság leverése után letartóztatták, előbb a kiskunfélegyházi lágerba, majd Nyíregyházára internáló táborba hurcolták. Innen csak 1920 augusztusában engedték szabadon. Szabadulása után Romániába toloncolták, ahol éveken keresztül állt rendőri felügyelet alatt. A zaklatások miatt 1941-ben Magyarországon telepedett le. Két év múlva családja is követte. Nóg- rácLmellett egy pusztán talált otthonra. 1944-ben került Tolna megyébe. A felszabadulást a Nagykónyihoz tartozó Medgyes-pusztán érte meg, ahol mint gazdasági cseléd dolgozott. A felszabadulás után azonnal belépett az MRP-ba és bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Részt vett a földosztásban. Évekig volt párttitkár és pártvezetőségi tag. 1949-ben egyik szervezője volt az újonnan alakuló helybéli termelőszövetkezeti csoportnak. Az ellenforradalom után az elsők között találjuk a párt újjászervezői és a szövetkezet vagyonának védelmezői között. Már 60 éves, amikor megkezdődik a munkásőrség A battériák átalakítása másfél millióba került nyiség, hanem a minőség szerint értékeltük. — Mi volt a legnehezebb helyzet az egy év alatt? — Azzal mindenki egyetértett: a szövetkezetben rendnek kell lenni. De mikor konkrétan egy bizonyos személyről volt szó, akkor kezdődtek a bajok. Rettenetesen meg kellett gondolni, hogy milyen kihatásai lesznek az intézkedéseinknek. Még a szó- használat sem volt mindegy. Őszintén meg kell mondani azt is, sok tagnak minden úgy volt jó, ahogy volt: kevés, laza munka, sok pénz. A szakvezetés mindenekelőtt arra ügyelt, hogy azok a tagok legyenek elégedettek, akikre a termelést alapozzuk. — Azt elérni, hogy mindenki elégedett legyen — tudom, lehetetlen... — Az emberek a helyzet jó, vagy rossz voltát a zsebükön mérik. Az volt a célunk, hogy a korábban ismeretlen 100 százalék munkabért kifizessük. Sikerült. Mi ugyanis nem a munkabéren, hanem az eszköz- és anyagfelhasználáson takarékoskodtunk. Így a dolgozók jövedelemszínvonala egy év alatt 500 forinttal emelkedett. — Ha valamely üzem vagy szövetkezet élére új vezető kerül, tapasztalatom szerint gazdasági, főként pedig személyi kikötései vannak. — Értem mire gondol. Tavaly rajtam 'kívül 3 új ember került a téeszbe. Az első vezetőségi megbeszélés után mindenki tiszta lappal indult, s aki bizonyítani akart, annak a lehetősége erre megvolt. Értékeltük a tavalyi évet, s ti* ** * m /— Csák Gergely szervezése. Mójzer József és még kilencen, volt cselédek — köztük ő is — azonnal jelentkeztek a testületbe, amelynek ma is tagjai. A kiképzéseken és gyakorlatokon nem kért semmilyen eszerint négy szakember munkakörét megszüntettük, négyen háromhónapos próbaidőt kaptak. A nyolc ember közül egyik sem hagyta itt a szövetkezetét. A próbaidősök munkájára március végén újra visszatérünk; nálunk tudniillik nem a szakképzettséggel, hanem a következetességgel van baj. — Szó ami szó: az ismert előzmények után nem lehetett könnyű dolguk a vezetőknek. — Hát igen ... Olyan dolgokért is szólni kellett, ami korábban „természetes” volt. így aztán előfordult, hogy a növénytermesztési ágazatvezetőt letaknyosozták és elküldték melegebb éghajlatra, — csak azért, mert sok volt a dolog és túlmunkát rendelt el. A dolgozó ellen figyelmi eljárást indítottunk, mire ő felmondott. A feladatok elvégzéséhez szerencsére elegen vagyunk, de meg kell mondanom, akkor sem jártunk volna el másképp, ha kisebb a létszámunk.- Egymás munkájának kölcsönös megbecsülése nélkül dolgozni egyszerűen nem lehet. — Mit szeretne — az adottságok ismeretében — kihozni ebből a szövetkezetből? Mert hisz amit eddig elértek az csak az első, a kezdő év eredménye. — Ne haragudjon, de egyes szám első személyben egy szövetkezetről beszélni nem lehet. Mi mindannyian, tagok és vezetők azt akarjuk, hogy hosszú távon ez a szövetkezet egyenletesen, és jól gazdálkodjék. D. VARGA MÁRTA könnyítést, fiatalosan teljesítette a szolgálattal járó feladatokat. Lőeredményei kiválóak voltak. A munkásőrök és a parancsnokok iránti előzékenysége, fegyelme mind a mai napig példaként áll fiatal munkásőreink előtt. Csák elvtárs kiemelkedő munkája után az évek folyamán több kitüntetést és dicséretet érdemelt ki. Az Elnöki Tanács kitüntette a Tanácsköztársaságért emlékéremmel és a Felszabadulási jubileumi emlékéremmel. 1973. április 4-én a Munkásőrség országos parancsnoka a testületben kifejtett több éves munkájáért a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntette ki. A Tanácsköztársaság megalakulásának 60. évfordulóján egységünk valamennyi munkásőre nevében ezúton is tisztelettel köszöntőm veterán harcosunkat, kívánunk neki mielőbbi gyógyulást, hosszú életet és családi boldogságot. Lukács Sándor egységparancsnok ÚJRAKEZDÉS
