Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-21 / 67. szám
U ivEPÜJSÄG 1979. március 21. KISZ zászlóbontása Ki tudná megmondani hol, mikor kezdődött az ifjúság részvétele a forradalmakban? A szocialista forradalom mindig számithatott az ifjúságra, sőt a vezetők, a mozgósítók és a hősök között is voltak fiatalok. Az ifjúság nevelésének fontosságát és bevonását a harcba Lenin is hangsúlyozta.____________________ A magyar munkásmozgalomban kezdettől fogva részt vettek fiatalok, a párt törődött az ifjúság szervezésével, nevelésével. 1918. november 24- én alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja, és már harmincadikán az Ifjúmunkások Országos Szövetsége, december harmincadikán pedig állást foglalt a párt mellett. A mai KISZ-esek számára nemcsak a KIMSZ (Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége), hanem már a MADISZ is történelem. A mai negyvenöt-ötvenöt évesek között gyakorta szóba kerül a MADISZ. Akik akkor a mozgalomban dolgoztak, ismerik és számon tartják egymást. Sokan közülük megyénkben is párt-, gazdasági és állami vezetők lettek. A Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulását a párt kezdeményezte, az ellen- forradalom elleni harcban született, a párt forradalmi harcának segítője volt. 1957. március huszonegyedikén a Tanácsköztársaság évfordulóján bontott zászlót a KISZ, március huszonhatodikén pedig hírül adta az újság, hogy „megyénkben is megkezdődött a kommunista fiatalok szövetségének a szervezése. Tamásiban a KISZ-t a legharcosabb és a szocialista eszmékhez hű fiatalok, a téglagyár fiataljai alakították meg”. A megye üzemeiben főként Szekszárdon öntevékenyen és sorra alakultak meg az alap- szerevzetek, az elsők között az építőipari vállalatnál, a dombóvári fűtőházban. Már az első héten 14 községből jelentették, hogy működik a helyi szervezőbizottság. Még abban az évben 181 alapszervezetben 4700 fiatal tömörült. Három évvel később a KISZ I. kongresszusának időszakában már kilencezer tagja volt a 245 alapszervezetilek. öt évig adott programot az Ifjúság a szocializmusért elnevezésű akció, amelyben a munka, a tanulás és a sport kapott helyet. A'munkában sikerült elérni a legtöbb eredményt. A mezőgazdasági felajánlásokkal kezdődött, még az alakulás évében. Cikón június 25- én vasárnap 28 fiatal vett részt az aratásban, Tévéién 22-en hordták a kévét, Apar- hanton negyvenen csépelték az őszi árpát azon a nyáron. A nem a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok is besegítettek, Nagymányokon a Jó szerencsét termelőszövetkezetben végeztek társadalmi munkát. Biztosan nem csak ezekben a községekben volt ez így, de ezeket örökítette meg a Tolna megyei Népújság. Rendeztek silózási és traktorosversenyt is, ez utóbbin a gépállomások 534, az állami gazdaságok 89 traktorosa vett részt. A hansági építőtáborokkal egyidőben megyénkben is megalakultak az első ifjúsági szocialista brigádok, akkor a Szocialista munka ifjúsági brigádja elnevezéssel, 1959-ben már közel száz brigád volt, kilenc- száz taggal. Napjainkban 242 van, körülbelül hatezer fiatal részvételével és ebbe nem számítanak bele a vegyes, de a szocialista címet már elnyert brigádok fiatal tagjai. A sportból és művelődésből se maradtak ki közvetlen eleink és kár lenne azt hinni, hogy új dolog a művelt és edzett ifjúságért mozgalom. Csak akkor nem így hívták. Volt felszabadulási kulturális szemle és a József Attila olvasómozgalom. Az if júsági szövetség kezdettől fogva törődött a fiatalok nevelésével, még a megalakulás nyarán Paksnál sátortáborban találkozhattak a megye fiataljai. Ez a táborozás még alig volt szervezett. Az ment, aki akart, a program nagy része kirándulás, ismerkedés és a személyes beszélgetés volt, de napi három órában szervezett foglalkozásokat tartottak. Egy évvel később már írásban szerepelt „A KISZ Központi Vezetősége határozatának megvalósítása érdekében • a Tolna megyei KISZ-bizottság augusztus 9— 16-ig egyhetes táborozás keretében vezetőképző tanfolyamot tart a fadd-dombori sátortáborban.” B típusú katonai sátrakban laktak az „úttörők”, a fekhelyül szolgáló szalmát sátorlappal borították le, később kaptak kiselejtezett vaságyakat, szalmazsákkal. Az első tábor az élő Duna partján volt, a mainak a helyén 1959 nyarán készültek fel a fiata- lök a mozgalmi év feladataira. A két utóbbi esetben már megyei képzésről beszélhetünk, de ugyanezen években voltak járási táborok is, a középiskolások számára. A mai vezetőképző tábor építése 1964-ben kezdődött, így írt a Népújság két évvel később: „A faddi holt Duna partján, ahol nemrég még csak a tolnaiak horgásztanyája volt az egyetlen épület, valóságos kis falu van kialakulóban. Imitt-amott már az utolsó simításokat végzik a víkendházakon. A KlSZ-tá- bor pedig csaknem teljesen kész. Az építők 1964—65-ben későn tudták elkezdeni az építkezési munkálatokat s a megnyitó idejére sem tudták a munkát befejezni. Jöttek a fiatalok segíteni. A bonyhádi gyárak KISZ-esei, a szekszárdi középiskolás tanulók, a Tolnai Selyemgyár, Fémipari Ktsz fiataljai, a faddi gyerek- otthon lakói.” A gyerekmozgalom kezdetben az ifjúsági szövetség irányítása alatt állott. Ma is az a törekvése az úttörőmozgalomnak, hogy játékos formában nevelje a gyerekeket köz- életiségre és minél több ismeretet megtanítson nekik, többek között a munkásmozgalom történetéről. Az első akció elnevezése Forradalmi nyomolvasó mozgalom volt, ezt azóta más néven felújították. Meghirdetett a szövetség úttörőexpedíciót a jövőbe. az úttörők a hazáért és a vörös zászló hőseinek útján elnevezésű akciókat is. Ma a megyében 26 ezer úttörő és 15 ezer KISZ-tag van. Azok a mai felnőttek, akik akkor voltak úttörők, ma is nosztalgiával emlékeznék a kezdeti romantikus időkre. Ugyanezt mondják a KISZ- esek és mindazok, akik még előbb kapcsolódtak be az ifjúsági mozgalomba. Lehet, hogy a sátor romantikusabb, a viharlámpa érdekesebb, mint a neonvilágítás, de feladatunk semmivel nem lett kevesebb, mint elődeinké volt. Ifjúság es forradalom tavasz — a fiatalok évszaka. A haladásért küzdő, forradalmat vívó ifjúságé. Petőfi Sándor alig múlt 25 éves, Jókai Mór 23 volt, Vasvári Pál 22, Bulyovsz- ky Gyula és Vajda János alig több húsznál, amikor 1848 tavaszán sok más ifjú társukkal együtt az évszázadok óta tartó mozdulatlanságból felrázták az egész magyar népet. Egy olyan mozgalmat indítottak el, amely majdnem egy évszázadig tartott, míg végre győzedelmeskedett. Az ő utódaik voltak 1918 —19 hősei, mártírjai; Korvin Ottó, Leél Leó, Kram- mer Sándor, a Vadas testvérek és a még sok száz, ezer ismert és ismeretlen ifjú forradalmár, akik létrehozták az első proletárállamot Magyarországon, s akik vérüket áldozták a Magyar Tanácsköztársaságért. Fiatalon haltak meg, csakúgy, mint 25 évvel később a Horthy-fasizmus, a német militarizmus, a nyilasterror esküdt ellenségei; Kulich Gyula, Ság- vári Endre, Kreutz Róbert, Pataky István, Braun Éva és Pesti Barnabás. E fiatalok tettei kitörölhetetlen nyomokat hagytak a magvar történelemben, a magyar haladó ifjúsági mozgalomban. Harcaik alapozták meg szocializmust építő hazánk jelenlegi nyugalmát, békéjét, a ma ifjú nemzedékének háború- és inségmentes, dolgos életét. Rájuk és sok ezer elvtársuk hősi tetteire emlékezik a magyar ifjúság az idén tavasszal is. A három hősi tavaszi hónapra: 1848, 1919 márciusára, 1945 áprilisára. Az ifjúságnak számot kell adnia arról is, hogyan folytatja forradalmi elődei harcát, munkáját. Feladatuk: a legjobb tudásuk, képességük szerint élni, tanulni, dolgozni, művelődni és készen állni szocialista hazánk mindenkori megvédésére. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 28 ezer alapszervezetében most tavasszal tartják a fiatalok éves beszámoló taggyűlésüket, amelyeken megméretik az elmúlt évben végzett munkájuk, s amikor meghatározzák a jövő céljait. E taggyűlések méltó helyet képviselnek a Forradalmi ifjúsági napok rendezvényei sorában is, hiszen a helyi — iskolai, munka- és lakóhelyi — mozgalmi feladatok végrehajtásáról és annak lehetőségeiről, korlátáiról beszélnek majd. Az iskolai és munkahelyi feladatokat azonban csak úgy lehet jól ellátni, ha a fiatalok azt is tudják, mit, miért csinálnak; ha részt vesznek az irányításban, a tudatformálásban. Éppen ezért tűzte napirendre a KISZ Központi Bizottsága a fiatalok körében erre a mozgalmi évre a közéletről a vitát, amely részét alkotja a már évek óta folytatott életmódvitának. A minden fórumon megrendezendő eszmecsere-sorozat alatt szóba kerülnek az ifjúság közéleti munkájának kérdései, a közéletben való részvétel lehetőségei és akadályai, mind a KISZ- szervezetekben, mind az iskolákban, a munka- és lakóhelyeken vagy a laktanyákban. "—’■"I lehetőségek és korB látok feltárása azt ígéri, hogy az ifjú- .... ság közéleti tevékenységét hasznosan és hatásosan gyakorolhatja, beleszólhat az adott közösségek politikai, gazdasági, kulturális életébe. Mert a fiatalok csak ennek birtokában lehetnek aktív tagjai a magyar társadalmi-gazdasági életnek, így lesznek képesek a forradalmi hagyományok továbbfej lesztésére. a F orradalmi ifjúsági napok, 1979. MÁRCIUS 21. 8 óra — Ünnepi megemlékezés. Irodalmi színpad műsora Szekszárd, TOTÉV — Ifjúsági nap. Szekszárd, mezőgazdasági szakközépiskola — Ifjúsági nap. Lengyel, mezőgazdasági szakmunkásképző intézet — Ifjúsági nap. Bonyhád, Petőfi Sándor Gimnázium t 9 óra — 25 km-es tanácsköztársa- sági emléktúra Paks—Gyapa—Németkér — Községi ünnepi megemlékezés Dunaföldvár, Duna-part — Koszorúzási ünnepségek a Tanácsköztársaság emlékhelyein Dombóvár — Középfokú tanintézetekben megémlékezések, fogadalomtételi ünnepségek, túrák Dombóvár — Tömegsportnap Bátaszék, gimnázium — Tömegsportnap Tolna, gimnázium — Kilián-'körök szellemi vetélkedője Bonyhád, 504. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet — Tömegsportnap Bonyhád, 504. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet — Történelmi vetélkedő Bonyhád, Közgazdasági Szakközépiskola 9—19 óráig — Ifjúsági nap. Tamásiban PROGRAM: — ifjúsági brigádvezetők tanácskozása — honismereti vetélkedő — Alkotó ifjúság-kiállítás — „Hónap bajnoka” sportverseny — koszorúzási ünnepség — túra a parkerdőben — „Beszéljük meg” viták — fakultatív kulturális és sportprogramok kisdobosoknak, úttörőknek, középfokú tanintézetek és dolgozó fiataloknak 1979 — filmviták — Szekszárdi Néptánc Együttes, Táncház 10 óra — Koszorúzási ünnepség a Sándor József-síremléknél. Sdmontornya — Iskolai sportnap Dunaföldvár, gimnázium — Koszorúzási ünnepség, fogadalomtételi ünnepség, ünnepi megemlékezés Bátaszék 15 óra — Dolgozó fiatalok fogadalomtételi ünnepsége. Dombóvár — Koszorúzási ünnepség Fadd — Szellemi vetélkedő KISZ-tagoknak Gyönk, művelődési ház — Kispályás labdarúgó- torna döntője Simontornya, sportpálya. 16 óra — Koszorúzási ünnepség Szekszárd, alsóvárosi temető — Fotókiállítás megnyitója Dombóvár, Hotel 17 óra — Ünnepi megemlékezés Tolnanémedi, művelődési ház — Koszorúzási ünnepség Szekszárd, Tanácsköztársaság* emlékmű 18 óra — Ünnepi taggyűlés, Kiváló KISZ-szervezet zászló átadása Pincehely, kultúrház — Ünnepi nagygyűlés, kulturális műsor Szekszárd, művelődési központ Hol van a márványtábla ? Mi sem áll távolabb tőlem, mint az ünneprontás szándéka, ellenben hadd mondjam el, valamit hiányolok. Szekszárdon, a valamikori kaszinó falán, a mostanság zeneiskolának otthont adó Augusz- ház falán volt egy márványtábla, amely hírül adta, hogy ebben az épületben alakult meg 1919-ben a Kommunista Ifjúmunkások Szövetségének szekszárdi szervezete. Jó néhány alkalommal, az évforduló napján, meg is koszorúzták a mai ifjúkommunisták, tisztelegve eleik emléke és tettei előtt. Aztán egyszer tatarozták az épületet és a rajta található táblákat leszedték azzal, hogy a tatarozás után majd visz- szahelyezik azokat. Nos, a Liszt Ferenc itteni vendégeskedését megörökítő tábla ismételten helyére került, a KIMSZ megalakulásáról tudósító azonban nem. Ki tudja, hol található ma? Ha még egyáltalán föllelhető, ne hagyjuk porosodni valamely raktár mélyén. Büszkélkedni szoktunk azzal, hogy a Tanácsköztársaság létrejöttét megelőzően egy héttel Szekszárdon már proletárhatalom volt, ennek megteremtésénél ott voltak a fiatalok is. Emléküket őrizze ismét a márványtábla. Társadalmi munka az ODOT-on, 1978. A dombori KIS Z-tábor építése
