Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-16 / 63. szám
A KÉPÚJSÁG 1979. március 16. Szűk, sziléi érzés léikül Fedezzük fel a fokhagymát Keveset tudunk a fokhagy' máról, pedig érdemes „felfedezni”. A fokhagyma nemcsak fűszerként ételeink ízesítésére, hanem a gyógyászatban, mint népi gyógyszer is használatos. A fokhagyma Közép'Ázsiá- ból származó, évelő növény. Már a legrégibb iratokban, is szerepel. Ebers papirusza szerint időszámításunk előtt 1870-ben fokhagymát, hagymát és retket osztogattak az egyiptomi piramisépítőknek a ragályos betegségek megelőzésére. A fokhagymának egyes ókori népek különös varázserőt is tulajdonítottak, s gerezdjeit amulettként viselték a nyakukban. A fokhagymának ma is előkelő helye van a gyógyászatban. Korotkov szovjet tudós laboratóriumi kísérletekkel bebizonyította, hogy a fokhagyma nedve nyúlerek- be oltva csökkenti a vérnyomást. Influenzában szenvedő betegeknek adagolva is észrevette a fokhagyma előnyös, gyógyító tulajdonságait. Kísérletek során bebizonyosodott, hogy a fokhagyma: serkenti a mirigyek működését, gyomormérgezés esetén az emésztőcsatornákban leköti a toxinokat, gyógyítja az érelmeszesedést, gilisztaűző, csökkenti a magas vérnyomást, szabályozza az epeműködést, segíti az emésztést; a benne lévő vegyi anyagok a perifériális vérereket tágítják, a szívműködést lassítják, csökkenti a szédülést, fejfájást, megsemmisíti a ragályos betegségek kórokozóit is. A fokhagyma-fogyasztás növeli a szervezet ellenállóképességét egyes fertőző betegségekkel szemben és nagyon jó gyógyszernek bizonyul felfúvódás, bélrenyheség ellen is. A fokhagyma vértisztító hatású, ezért bőrbetegségek gyógyítására is használják. Külsőleg gennyes sebeket gyógyítanak vele. Erős szaga> miatt egyes betegek nem tudják elviselni, ezért ma már gyógyszer formájában is kapható egyes országokban. Jellegzetes szagát egv kéntartalmú anyag, az allilszulfid adja. Fontos hatóanyagai közül néhány: illóolaj, A-, B, és B9 Ovi- tamin, kolin és jód. A korszerű főzési előírások szerint a fokhagymát egész gerezdben kell az ételbe tenini vagy közvetlenül tálalás előtt kell lekaparva ízesítőnek felhasználni. Ilyen módon sokkal frissebb, aromásabb ízt ad anélkül, hogy kellemetlen szagot árasztana. A legintenzívebb hatása akkor érvényesül, ha nyersen fogyasztjuk, például pirítós kenyérre. A fokhagymát — minden kedvező hatása ellenére — nem tanácsos túlzott mértékben fogyasztani, mert felfúvódást, fájdalmakat és szívpanaszokat okozhat. Lassítja a szív működését. Hetenként két alkalommal egy-egy gerezdnél ne fogyasszunk többet. Ha valaki nem tudja fogyasztani a fokhagymát átható szaga miatt, az vágja négy vagy hatfelé, tegye megvizezett ostyába és úgy vegye be mint az orvosságéit. így nem érzi erős szagát, de gyógyító hatását a szervezetben mégis kifejti. A fokhagyma rendszeres fogyasztását különösen idősebb embereknek ajánljuk... mert jól kiegészíti az orvos által előírt gyógyszerek kedvező hatását. FÁSI KATALIN Istvánom kegyetlen sorsára az egyik testnevelési órán figyeltem fel. A kis hátán, a karján, lábán ujjnyi lilás csíkok dagadtak. Hogy mitől van, arról nehezen vallott. Szégyellte. Azonnal jelentettem az iskola és a kerületi tanács gyermekvédelmi felelősének, magam pedig aznap meglátogattam a családot. Rendetlenség fogadott: vetetlen ágy, húzatlan, piszkos ágynemű, az asztalon borosüveg. Az apa műszakban volt, az édesanya, karján a kisebb fiúval iddogált. Sehol egy játék, egy könyv, egy kézimunka, egy kép. Kérdésemre, hogy hol vannak István játékai, durván, boros hangon szólt: „Ennek? Minek ennek játék?” Sivárság, szeretetlenség áradt szét a szobában. Megkíséreltem megkérdezni, miért verték úgy össze a gyermeket? „Mert elvesztette a pénzt, amikor elküldtem a boltba” — (6 éves!) felelte az anya. Kértem, máskor ne bántsák, de sajnos — mirtf azt a szomszédoktól később megtudtam — tovább is verték, hangulatuk szerint okkal, ok nélkül a gyermeket, s hogy én észre ne vegyem, a talpára húztak a nádpálcával. Sürgős beavatkozásra volt szükség. A tanács segítségével — javaslatomra — intézetbe került István, ahol jól tanult, szépen fejlődött. A kisebb gyermeket is elhelyezték, mert az anyáról kiderült, hogy idegbeteg, orvosi kezelésre kötelezték. Miért játszunk ? A valóságos tárgyak kicsinyített másai — képünkön a tűzhely és az edények — segítik a gyermeket szerepének átélésében. A játék szót hallva mindjárt a gyerekek jutnak eszünkbe, pedig nemcsak ők játszanak: mi, felnőttek is szeretünk játszani. S a játék az állatvilágban is megfigyelhető. De vajon miért játszunk? Régen úgy vélték, a játékban a felesleges energia vezetődik le. Sokáig általánosan elfogadott elképzelés volt az is, hogy a gyermek a játékkal készül fel azokra a feladatokra, amelyeket felnőtt korában el kell majd látnia. Egy másik magyarázat szerint káros késztetésekkel születő gyermek a játékkal tisztulna meg. Ezek az elképzelések azonban — bár bizonyos esetekben igaznak tetszenek —, nem adnak magyarázatot minden játékra. Mégis, akkor milyen ismertetőjegyek alapján különíthető el más tevékenységektől? Az egyik vélemény szerint a játék „öncélú” ellentétben a munkával és egyéb viselkedési módokkal, amelyeknek mindig meghatározott céljuk van. De vajon öncélúnak nevezhető-e minden játék? Egy másik magyarázat szerint a játék „örömért” végzett tevékenység, míg a munkát végezve hasznos eredményre törekszünk, függetlenül attól, hogy maga a művelet kellemes-e vagy sem. De sok olyan munkát ismerünk, amelynek egyetlen célja az öröm, mégsem minősíthetjük játéknak... Sorolhatnánk a többi, gyakran hangoztatott kritériumokat is, de mindegyik sántít egy kicsit, egyik sem ad teljes feleletet. OLÁH TAMÁS Katim sorsáról nem árulkodtak a lila csíkok, az ütések nyomai. Az ő sorsára a jóindulatú szomszédok hívták fel a figyelmemet. A kisleány és egy évvel idősebb nővére, hazaérve az iskolából, sokszor órákig ácsorgott a folyosón, ha az elvált asszony édesanya éppen férfi látogatót fogadott. Hozzá is elmentem, megkíséreltem meggyőzni arról, hogy a két kislány erkölcsi nevelése szempontjából nem helyes, amit tesz és ha nem változtat az életmódján, akkor ifjúság elleni bűntett címén eljárást indít ellene a tanács. Többször meglátogattam, de felkereste őt az iskola és a tanács gyermekvédelmi felelőse is. Az anya érezte, hogy helytelen életmódjára felfigyelt a társadalom, felébredt benne az anyai érzés és szép lassan megváltozott, csakhogy gyermekeit el ne veszítse. Nem mindig volt ilyen eredményes a közbelépésünk. Sajnos, sok esetben álltam ott a bíróságon koronatanúként, mint a gyermek tanítónője, amikor a szép szó, a sűrű látogatások, a nevelő munka, a nőtanács aktíváinak patronáló segítsége nem használt: bírósági ügy kerekedett az ifjúság elleni bűntettből. így Editkéméknél, akinek az édesapja nap nap után részegen tért haza éjjelente és kínozta 6 és 8 éves kisleányát, ha nem voltak hajlandók végignézni, amint házaséletet él az anyjukkal. Ebben az esetben az anya kérte a segítségünket. Mi nem is tudtunk arról, hogy mi zajlik otthon éjjelente. Sajnos a szomszédok — akik hallották a sikí- tozást — nem jelentették. Az apát kényszerelvonó kúrára és börtönbüntetésre ítélték. Nem sorolom tovább, hogy tanítónői munkásságom alatt hányszor tapasztaltam a szülőkben a szülői érzés hiányát. Láttam eltetvesedett, elhanyagolt gyermekeket, olyanokat, akik csupán hanyagságból — mert tellett volna rá, jól kerestek a szülők — nem hoztak soha tízórait, akik után soha sem érdeklődött sem az édesanyjuk, sem az édesapjuk. Kicsit fölöslegesek voltak ezek a családban, talán nem kívánták őket. Szomorú gyermekek ezek, szeretetre vágyóak, ha csak egy mód van rá, ki kell emelnünk őket a szeretetlenség, a kegyetlenség légköréből. De hogyan? Nem mindig szerez róla a tanítónő tudomást, hogy verik, kínozzák, éheztetik, kizárják az otthonából a gyermeket. Mindannyiunk gyermekei ők! Fel kell figyelnünk sorsukra akkor is, ha csak szomszédok, csak rokonok vagyunk! Ha nem sikerül szép szóval; nevelő munkával felébreszteni a szülőkben a szülői érzést és jobb bánásmódra bírni őket, akkor jelezzük az észlelésünket az óvónőnek, a tanítónőnek. az iskola igazgatójának, a nőtanácsnak, vagy egyenesen a tanács gyermekvédelmi felügyelőjének. Kérésére a bejelentő névtelenségét is biztosítják és haladéktalanul megkezdik a nevelő munkát, szükség esetén radikálisabb módon lépnek közbe. Fenn a hegyen, erdő közepén, patak partján fekszik Felzer- géd, ez a kis... pontosabban: icipici község. Valamikor tizenhét ház állt benne. Most is épp annyi van, csakhogy __ A házak nagyobb fele, azaz kilenc már gazdát cserélt, mivel a helybéliek egymás után leköltöztek a komfortosabb Al- zergéd nagyközségbe. Az ő házaikat megvásárolták a városiak, mert ugye, aki egy kicsit is ad magára, annak kell, hogy legyen parasztháza is. No, és ez a státuszszimbólum igazán nem került sokba. 30—40 ezerért már valódi, békebeli, zsúpfedeles vályogkég' lit lehetett itt kapni. A fogalmazás pontos: lehetett. Két év óta ugyanis nem volt eladó ház — az idén tavaszig, amikor idősb Csikorgó Péter is hallgatott gyerekei hívó szavára, és elhatározta, hogy leköltözik Alzergédre. Csak előbb eladja a házát, legalább nem megy üres kézzel, visz vagy százezret. Bizonyos volt benne ugyanis, hogy ha azokért a vályogviskókért a pestiek megadták a negyvenet, az ő újonnan cse- repezett, kívül-belül rendbe hozott házáért legkevesebb százezret fog kapni. Kitette hát a táblát: Ez a ház eladó, és várta a vevőket, akik jöttek is. Az első számú érdeklődőtől százhúszezret kért, hogy legyen miből engedni, ha alkudnának. Ámde azok nem alkudtak. Fanyalogva körbejárták a házat, a szobába csak éppen bekukkantottak, és köszönték szépen, „majd még gondolkodunk rajta”. Péter bácsi értett a szóból, és a következő két vevőjelölttől már csak százezret kért, de azok sem alkudtak, azaz még csak nem is alkudtak. — Na jó, beérem nyolcvanezerrel — engedte lejjebb az árat idősb Csikorgó, majd: — Legyen hatvan, de egy fillérrel sem kevesebb. A tizedik érdeklődőtől már csak ötvenezret kért, de az sem alkudott. Erre aztán nagyon megdühödött az öreg: rongy ötvenet nem adnak az ő házáért, amikor három éve legalább negyvenet költött rá? Hát akkor inkább leszedi a cserepet a tetőről, fölszedi a parkettát, a búbos kemencéről lebontja a csempét, a plafonról a mestergerendákat takaró álmennyezetet, meg ezt, meg azt, azokért is kap harminc ezrest, a többit meg ott egye meg a fene. Másnap nekilátott a rombolásnak, hét végére meg is kopasz- tóttá a házát. Úgy tervezte, hogy hétfőn kezdi hordani a holmit lefelé, Alzergédre. Vasárnap szépen összepakolt, s búcsúzóul kiült a kapu elé. Egyszer csak megállt előtte egy pesti autó. — Ez az az eladó ház? — kérdezte a pesti ember. — Már nem — bökte oda a pipája mellől az öreg. — Már elkelt? — Még nem, de ne törődjék vele az úr, nem eladó. — Hm! — mondta a pesti, és bement az udvarra, körüljárta a házat, bekukucskált az ablakain, majd visszatérve összesúgott a feleségével, aztán a gazdához fordult: — Ha mégis, és vevő lennék rá. — Hát jó — mosolygott a bajusza alatt az öreg, mert értette ő a tréfát :— Százötven ezresért a magáé. — Nem lesz az egy kicsit sok? — Legyen száznegyvennyolc — hunyorított Péter. — Száznegyvenötöt adok. Készpénzben! — szólt a pesti ember, és parolára nyújtotta a kezét. Idősb Csikorgó belecsapott. A vevő pedig boldogan megcsókolta a feleségét, és üdvözül- ten lihegte: — Földpadló, mestergerenda, sárral tapasztott kemence ... Originális! — és súgva: — Igazán bagóért kaptuk meg. SÓLYOM LÁSZLÓ A gyermekek optikai eszközök — nagyítóüvegek, távcsöves szemüvegek, stb. — segítségét is igénybe vehetik a csökkent látásúak iskolájában. A modern élet mind nagyobb követelményeket állít az emberi szem elé, törekedni kell tehát a tökéletes látás- élességre, a kifogástalan két- szemes együttlátásra. Erről a gondoskodást kisgyermek- korban kell elkezdeni. Hatéves kor alatt már felismerhetők a későbbi hibák jelei. A kétszemes együttlátás hiánya, illetve az egyik szem látásélességének jelentős csökkenése felnőtt korban gyakori. Okát főként a gyermekkori kancsalságban kell keresni. S mert a kétszemes együttlátás pontos szábályo- zására csak óvodás korban van lehetőség, szükséges a 3—4 éves gyermekek kötelező szűrővizsgálatának bevezetése. A rövidlátás sokszor csak hatéves korban kezdődik, majd később válik nagyobb fokúvá. Ezért lényeges a kisiskolások állandó szemészeti kontrollja. A rövidlátás, a tompalátás és .kancsalság mellett súlyosabb — részint veleszületett, részint szerzett — látáskárosodások is előfordulnak, ami kisgyermek korban a tanulást hátráltatja, nehezíti vagy lehetetlenné, is teszi. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a csökkent látású gyerekeket ki kell válogatni az egyes osztályokból és külön foglalkozásokat kell szervezni számukra. Csehszlovákiában még ennél is tovább léptek, amikor tíz évvel ezelőtt Prágában megszerveztek és megnyitottak — Európában elsőként — egy kilenc évfolyamos iskolát, csökkent látású gyerekek számára. Az intézmény a súlyos látászavarban szenvedő gyermekek részére olyan körülményeket és oktatási módszereket biztosít, amelyek elősegítik az adott lehetőségek között a megmaradt látóképesség fokozatos javítását, ugyanakkor a tananyag tökéletes elsajátításához is hozzásegítik a kis nebulókat. Főzőcske ínyenceknek TEJSZÍNES GOMBA Hozzávalók 4 személy részére: 15—80 dkg gomba, 2 fej vöröshagyma, 3 dkg vaj, vagy margarin, só. frissen őrölt bors, 1 dl tejszín, 1 dl tejfel, 1 evőkanál vágott petrezselyem, 8 szelet sertéskaraj, 1 kávéskanál mustár. 2 evőkanál olaj sütéshez, fél citrom, 1 gerezd fokhagyma. A gombát alaposan és gyorsan megmossuk, lecsöpögtetjük és szárát eltávolítjuk. A hagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk és zsiradékban aranybarná- ra paritjuk. A hagymához tesz- szük a gombát és fedő alatt körülbelül 10 percig pároljuk. Sózzuk, borsozzuk. A tejszíni hozzáöntjük és rövid ideig felfőzzük. Végül a tejfölt öntjük a gombára. Petrezselyemmel megszórjuk. A karajokat megtisztítjuk. A fokhagymát megtisztítjuk. és összenyomjuk, majd a mustárhoz keverjük. A karaj mindkét oldalát bekenjük vele. Negyedórát állni hagyjuk. Az olajat felforrósítjuk és a karajokat mnidkét oldalán körülbelül 3 percig ropogósra sütjük. Végül citromlével leöntjük, sózzuk, borsozzuk. A tejszínes gomba mellé tálaljuk. Elkészítési ideje: 45 perc. Kalóriaértéke adagonként: 750. Ismét divat a horgolt függöny Egyre többször látjuk a külföldi kézimunkalapokban, hogy újra helyet kap konyhák, verandák ablakain a horgolt csipkefüggöny. A változatosság most talán csak az, hogy nem fehér vagy ekrü színben készülnek, hanem a legkülönbözőbb pasztellszínekben és igen jól mutatnak. Akik szívesen horgolnak, azok részére mutatunk be egy szép virágos-madaras függönymotívumot, alul szív formájú cakkos szegéllyel. A munka egyszerű recehorgolás- sal készül, s minél vastagabb cérnából, annál szaporább és tartósabb lesz. BK
