Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-15 / 62. szám

Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 62. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. március 15., csütörtök ÖRÖKSÉGÜNK: MÁRCIUS 15. (3. old.) HEGESZTÖTANULÖK ORSZÁGOS VERSENYE (3. old.) FIATALOK (5. old.) PAKSOT PAKSI SZINTEN KELL ELLÁTNI! (3. old.) Szabolcs-Szatmár Losonczi Pál befejezte látogatását Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke be­fejezte kétnapos Szabolcs- Szatmár megyei látogatását. Szerdán a megye északi ré­szét kereste fel. Losonczi Pál délelőtt a MÁV záhonyi átrakókörzeté­vei ismerkedett. A hatalmas kiterjedésű körzet dolgozói az elmúlt esztendőben 17 millió tonna áru átrakását és to­vábbítását oldották meg. Losonczi Pál ellátogatott az eperjeskerti rendező- és át­rakópályaudvarra, s megte­kintette a HUNGAROFRUCT tuzséri hűtőházát és a MÁV fényeslitkei rakodóbázisát is. Az Elnöki Tanács elnöké­nek útja ezután Kisvárdára vezetett, ahol felkereste a város korszerű, 472 ágyas kórházát, amely a 16 munka­helyes szakorvosi rendelő- intézettel együtt 120 ezer em­ber egészségügyi ellátásáról gondoskodik. Az Elnöki Tanács elnöke végül a Baromfifeldolgozó Vállalat évente 1600 vagon élő baromfit feldolgozó üzemét látogatta meg. Lázár György Kuvaitba utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Sziaúd Ab­dullah Al-Szalem Al-Szabah trónörökösnek, Kuvait állam miniszterelnökének meghívá­sára a közeli napokban hiva­talos látogatásra Kuvaitba utazik. (MTI) Apró Antal látogatása Tolna megyében ' -'f ........• A pró Antal beszédet mondott az aktíván Fotó: K. Z. Tegnap, a kora délelőtti órákban érkezett Szekszárd- ra Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke. A kedves vendéget a megyei pártbizottságon K. Papp Jó­zsef, a pártbizottság első titkára és dr. Szabópál An­tal, a megyei tanács elnöke fogadta. A megye életével kapcsolatos rövid tájékozta­tó után a vendég és vendég­látói Simontornyára utaztak, megyénknek abba a nagy­községébe, melyről viszony­lag kevesen tudják, hogy az ország „legiparosítottabb” települése, ugyanis a kere­sők létszámához viszonyítot­tan itt élnek a legtöbben az iparból. Simontomya a ma­gyar bőripar egyik fellegvá­ra, így a látogatás célja tel­jesen érthetően az egy hij- ján 200 éves Simontornyai Bőrgyár volt. Apró Antalt és a vendé­geket János Jeromos, a ta­mási járási pártbizottság el­ső titkára, a nagyközség párt- és állami vezetői fo­gadták, majd a nagyhírű üzem bejáratánál Vermes László igazgató, Csapó Já- nosné igazgatóhelyettes, or­szággyűlési képviselő és a gyárt párt- és szakszervezeti vezetői köszöntötték. Az igazgatói tanácsterem­ben válaszolt bevezetőként rövid, de az üzem életéről áttekintést nyújtó módon Vermes László igazgató Ap­ró Antal igencsak lényegre törő kérdésére: „Hogyan él­nek, mire költik a pénzt, mire fizetnek rá?” A Simontornyai Bőrgyár a hazai lábbelifelsőrész készí­tésének mintegy 38—40 szá­zalékához szolgáltat alap­anyagot, ami sok millió négyzetméter — szinte tel­jesen importból származó — bőr feldolgozását jelenti. Az import szóban a nehézségek is benne rejlenek, mert a bőr világpiaci ára emelke­dik. Az igazgató igenlő vá­laszt volt kénytelen adni a vendégnek arra a kérdésé­re, hogy: „Hosszú távon is magas lesz-e a bőr ára?” A KGST-kooperáción be­lül szerencsére jó partne­rünk a szinte korlátlan fel­vevő piacú Szovjetunió. „A minőség milyen?” A minőség a nagyüzemi előállítás szintjéhez viszo­nyítottan jó, de az egykor világhírű Hungária-boxbőr (a bonyhádi szarvasmarha tájfajta borjaiból előállí­tott) színvonalát — sajnos — nem éri el. Ez -azonban nemcsak a simontornyai gyárra jellemző, hanem vi­lágjelenség. Ezek- után Apró Antal a kiemelt nagyberuházás hely­zetét tudakolta, különös te­kintettel a környezetvédel­mi szempontokra. A mint­egy 40 milliós beruházás árán készülő szennyvíztisz­tító csatlakozik a korábban már működött biológiai de­rítőhöz, elvégzi majd a mé­regtelenítést és így hozzájá­rul a Sió szennyezettségének részleges megszüntetéséhez. A bőriparban felhasznált nagy mennyiségű só arányá­nak csökkentése azonban csak további technológiai változtatások árán lesz le­hetséges. Üzemlátogatás következett, melynek során Varga József- né brigádvezető kérésére — aki munkatársai nevében szegfűcsokorral kedveske­dett a vendégnek — Apró Antal a következő sorokat írta az új kikészítőcsarnok­ban működő, kétszeres ezüstkoszorús „Tyereskova” szocialista brigád naplójába: „Jó erőt, egészséget kívá­nok a brigád valamennyi tagjának.” A nap további részében az országgyűlés elnöke találko­zott a Tolna megyei képvi­selőcsoport tagjaival, majd a nagyközségi pártbizottság székházában — aktívaülés keretében — tartott nagy ér­deklődéssel fogadott elő­adást. Bevezetéseként átadta a Központi Bizottság és sze­mélyesen Kádár János elv­társ üdvözletét, majd idejét „az előttünk álló, de nem könnyű gazdasági céljaink” megvalósításához kötődő problémáknak szentelte. Részletesen ismertette a Központi Bizottság, majd a Politikai Bizottság és a kor­mány tevékenységét. Ez utóbbi tavaly, a XI. kong­resszus határozatainak meg­valósítása szellemében, 598 döntést hozott, köztük az or­szág életét lényegesen befo- lyásolókat is. Az országgyű­lés előtt 4 miniszter és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tett eleget beszámolási köte­lezettségének, 102 hozzászó­lás és 15 interpelláció hang­zott el. A Tolna megyei kép­viselők közül mindenki, fel­szólalt, ez egyike „a legfe- gyelmezettebb és legaktívabb képviselői csoportoknak”, öten különböző bizottságok tagjai, Péter János szemé­lyében pedig az országgyű­lés alelnökét tisztelhetjük. Előadása következő részét Apró Antal a gazdasági problémáknak szentelte. „Az ország fizetési mérlegét fo­kozatosan akarjuk javítani” (Folytatás a 2. oldalon). Üzemlátogatáson Településfejlesztési verseny, 1978 Decs, Simontomya, Tengelic, Madocsa, Aparhant Megyei tanács vb A megyei településfejlesz­tési verseny keretében vég­zett társadalmi munka érté­ke az elmúlt évben is igen jelentős volt. A lakosság, a vállalatok, szövetkezetek és intézmények kollektívái ösz- szesen 121,3 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, 28 millió forinttal többet, mint 1977. évben. A társadalmi munka végzésén túl 2,3 millió forinttal, mint önkéntes hozzájárulással se­gítették a tanácsok fejleszté­si gazdálkodását. A me­gyénkben egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 469,80 forint, ami 108,35 fo­rinttal magasabb az előző évi értéknél. A verseny eredménye a következő: A városok és nagyközségek kategóriájában első Decs nagyközség, ahol 1756 forint társadalmi munkaérték jut minden lakosra. Elsősorban az idén átadásra kerülő óvoda, napközi és torna- csarnok építésén dolgoztak sokat a helyiek, de a tiszta­ság és a zöldterületek növe­lése érdekében is sokat tet­tek. A második helyezett Si- montornya nagyközség, ahol 1476 forint értékű társadalmi munka jut minden lakosra. Bölcsődét, sportpályát, busz­megállót, óvodát építettek, korszerűsítettek, munkálkod­tak a környezet szépítésén. A községek kategóriában Tengelic került az első hely­re, fejenként 1433 forint tár­sadalmi munkával, a máso­dik Madocsa, a harmadik Aparhamt lett 1191, illetve 990 forinttal. Járdát, utat, óvodát, sport­pályát, vízmüvet építettek községi összefogással ezeken a helyeken és szépítették környezetüket. A verseny nyertesei és he­lyezettjei tanácsülésen vehe­tik majd át a jutalmat, amit lakóhelyük további gyarapí­tására fordíthatnak. Decs egymillió, Simontomya és Tengelic 500 ezer, Madocsa 300, Aparhamt 200 ezer fo­rintban részesül jutalomként. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága március 14-i ülésén jelentéseket hallga­tott meg és fogadott el, majd megtárgyalta dr. Horváth Jenőnek, egészségügyi osz­tályvezetőnek előterjesztését a családvédelemmel összefüg­gő tanácsi feladatokról. E tárna vitáján részt vett dr. Váradi P4L az Egészségügyi Minisztérium osztályvezető­je. Dr. Kálmán Gyula elnök- helyettes a megye iparfej­lesztési célkitűzéseinek meg­valósulásáról és a további feladatokról készített jelen­tést, majd az 1978. évi fej­lesztési terv és költségvetés teljesítéséről számolt be Csá­szár József általános elnök- helyettes. Végül a vb megvitatta So­mi Benjáminnak, a MÉSZÖV elnökének tájékoztatóját az általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek lakos­ságellátó, szolgáltató és érté­kesítési tevékenységéről. Az ÁFÉSZ-ek a megye te­rületén 670 bolti kiskereske­delmi és 310 vendéglátóipari egységet üzemeltetnek, ösz- szes forgalmuk évente meg­közelíti a 3,5 milliárd forin­tot, egyedül a bolti kiskeres­kedelemben az árukészletek értéke eléri a 360 millió fo­rintot, amely a hiánycikkek ellenére is alkalmas a lakos­ság differenciált ellátására. Az ÁFÉSZ-eknek a lakosság áruellátásában meghatározó szerepük van a megyében, mivel az éves bolti kiskeres­kedelmi forgalomnak 55—56 százalékát, az élelmiszerfor­galomnak közel 75 százalé­kát ők bonyolítják le. A me­gye vendéglátóipari forgal­mából is közel 60 százalékos arányban részesednek. Ke­reskedelmi hálózatuk fejlesz­tésére az elmúlt évben 85 millió forintot fordítottak az ÁFÉSZ-ek, és ebben az év­ben Simontomyán, Pakson nyílik majd újabb, szövet­kezeti kisáruház. Az ÁFÉSZ-eknek 10.4 szá­zalékkal nőtt a forgalma, leg­nagyobb arányban a vegyes­iparcikkek területén. Ki­emelt feladat az ÁFÉSZ-ek­nek a kis településeken élők zavartalan ellátása. Mint köztudott, az utóbbi években igyekeznek a kis települések bolthálózatából kivonni a nagy értékű árucikkeket, amelyekből amúgy sem tud­nak megfelelő választékot tartani ezekben az üzletek­ben. A beszámoló vitája so­rán több hozzászólás is meg­erősítette a tendencia he­lyességét. Az ÁFÉSZ-ek kereskedel­mi tevékenységével kapcso­latban hangzott el az a fel­vetés, hogy felül kell vizsgál­ni az üzletek nyitva tartási idejét. A boltok nagy többsé­ge akkor zár be, amikor a dolgozók befejezik a munkát, emiatt nagyobb beszerzések­re sokszor külön szabadságot kell kivenni. Ez az állapot nem tartósítható. Az áruellá­tás hiányosságairól', elsősor­ban a választékhiányról is szó esett. E vonatkozásban a hamarosan megnyíló szek­szárdi Skálától sokat várnak a szövetkezetiek. A lakosságellátó és -szol­gáltató tevékenységen belül jelentős a vendéglátás helye is. A korlátozó rendelkezések hatása éreződött az alkahol- tairtalmú italok forgalmában, ami egyébként a szövetkezeti vendéglátás tervteljesítését is befolyásolta. fiz RFÉSZ-ek lakossőgellötö, szolgáltató- és értékesítö- teuékenysége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents