Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-15 / 62. szám
2 Képújság 1979. március M. Különbéke 10 milliárd dollárért Az Egyesült Államok haditámaszpontokat létesít a Közel-Keleten Célba ért a teherűrhajó Szerdán délelőtt, moszkvai idő szerint röviddel fél 11 előtt megérkezett rendeltetési helyére a Progressz—5 teherszállító űrhajó: kikötött a Szaljut—6 űrállomás hátsó bejáratánál. A teherűrhajó az eddigi gyakorlatnak megfelelő módon közelítette meg az űrállomást. A hétfő reggeli rajtot követően a Progressz előbb Föld körüli pályára állt, innen azután többszöri pályamódosítással jutott el a Szaljut közelébe. Automatikusan ment végbe az összekapcsolás is, bár Ljáhov és Rjumin ellenőrizte a manővert és készen állt a közbelépésre, ha rendellenességet tapasztal. A teherűrhajón érkezett szállítmány kirakása hose- szabb időt vesz igénybe, mivel a pótalkatrészeket Ljahov és Rjumin azonnal beszereli, a feleslegessé váltakat pedig elhelyezi a Progressz rakodóterében. Mint ismeretes, a teherűrhajó nem tér vissza a Földre. Néhány érdekes csomag is van a szerdán a Szaljutra érkezett teheráru között. így például az űrhajósok kaptak egy fekete-fehér televíziós készüléket — a földi adások vételére. Amikor erre lehetőség nyílik, a Földről eljuttatják hozzájuk a központi televízió programját, de lehetőség nyílik különadásokra is. Egy másik érdekesség: az űrállomáson tűzjelző berendezést szerelnek fel. James Carter, az Egyesült Államok elnöke szerdán reggel visszaérkezett Washingtonba hatnapos közel-keleti útjáról. Az amerikai főváros közelében lévő Andrews légi- támaszponton tett rövid nyilatkozatában felkérte „a világ összes politikai vezetőit”, hogy támogassák Egyiptom és Izrael „békeszerződésének” tervezetét. Butrosz Ghali egyiptomi külügyi államminiszter röviddel azután, hogy Carter elnök elutazott a Közel- Keletről, nyilatkozatban hangoztatta: teljesült Egyiptomnak az a kulcsfontosságú követelése, hogy az egyiptomi— izraeli kapcsolatok fejlesztését időrendileg összekapcsolják a palesztinaiak ciszjordá- niai és gazai önkormányzatának megvalósításával. Bejelentette: az egyiptomiak viszont hozzájárultak ahhoz, hogy világpiaci áron kőolajat adjanak el Izraelnek. Ily módon — jegyzi meg az AP — Egyiptom lesz az első arab ország, amely olajat ad el Izraelnek. Butrosz Ghali végezetül reményét fejezte ki, hogy „még ebben a hónapban aláírják” Olaszországban újabb súlyos politikai terrorakciókat követnek el a magukat „forradalminak” nevező szervezetek. Szerdán a „vörös . brigádok” elnevezésű hírhedt terrorszervezet (ez rabolta el és gyilkolta mg Aldo Mórót) pribékjei Torinóban bilincsbe verték a Fiat Művek egyik munkását, a 44 éves Giuliano Farinat, majd pisztolyai többször lábon lőtték. az izraeli—egyiptomi különbékét. Menahem Begin izraeli miniszterelnök szerdán rendkívüli ülésre hívta össze a kormányt, és a végrehajtó testület jóváhagyta az „új javaslatokat”. Ha a parlament is elfogadja, akkor két héten belül alá lehet írni a „békeszerződést” Egyiptommal — közölte Begin. KÉT FŐ TÉNYEZŐ Washingtoni megítélés szerint két fő tényező járulhatott hozzá az amerikai—izraeli tervek (valószínű) sikeréhez: az Egyesült Államok példátlan méretű katonai, gazdasági biztosítékokat adott Izraelnek — ugyanakkor Szadat egyiptomi elnök — látszat ellenállásának maradékait is feladva — behódolt amerikai pártfogói ígéreteinek és Izrael igényeinek. Menahem Begin miniszter- elnök nyilatkozatát sugározta a CBS. Az izraeli vezető közölte: Washington katonai védelmi szerződést javasolt, országa pedig cserében az „óriási” méretű amerikai gazdasági és katonai segélyért, A munkást súlyos állapotban szállították kórházba. Bolognában kedden késő este terroristák foszforpalackkal felgyújtották az újságírók tartományi székházát. Füstmérgezés következtében egy 59 éves asszony meghalt, egy másik pedig a kórházban haldoklik. A Milánó melletti Cologno Monzese csendőrlaktanyája ellen pokolgépes merényletet követtek el. Négy karabi- nieri megsebesült. Haifa kikötőjét az Egyesült Államok hadiflottájának rendelkezésére bocsátja. Washington azt is javasolta, hogy átveszi az egyik légi- támaszpontot, amelyet Izrael — az Egyiptomnak visszaadandó — Sinai félszigeten kiürít — mondotta Begin. Amerikai törvényhozási források szerint az országnak a következő néhány évben vagy tízmilliárd dollárjába kerül majd az annyira óhajtott szerződés — jelentette a CBS. Washington pótolja majd Egyiptomnak azt az évi kétmilliárd dollárt, amellyel eddig Szaúd-Arábia és más arab országok támogatták. A kairói rendszer emellett további évi kétmilliárdos katonai segélyt kap arra, hogy elláthassa „új csendőri szerepét a térségben”. Izrael, amely már eddig is óriási amerikai támogatásban részesült, további milliárdokat kap — többek között a flottatámaszpont fejében. ARAB TILTAKOZÁS A PFSZ Végrehajtó Bizottságának indítványára Bej- rútban összehívták a pánAz iráni kormány azzal a kéréssel fordult Khomeini ajatollahhoz, hogy részesítse amnesztiában a megbuktatott rezsim mindazon kiszolgálóit, akik nem vettek részt ártatlan emberek kínzásában, legyilkolásában, s nem vádolhatok a nép kizsákmányolásával. Ahmad Madani nemzetvédelmi miniszter szerdán Teheránban közzétett nyilatkozatában a kérelmet elsősorban azzal indokolta, hogy szétoszlassák a közvéleményben egyre jobban elhatalmasodó alaptalan félelmet. Madani hangoztatta, hogy a társadalomellenes elemeket bíróság elé kell állítani és meg kell büntetni, de azokat, akik üzleti tevékenységet folytattak, és különböző pozíciókat töltöttek be a korábbi rezsim idején, nem szükségszerűen kell „összeesküvőnek” minősíteni. A kormány tehát — mint mondotta — mindazok számára általános amnesztiát kért, akik ellen nincs terhelő bizonyíték. Nyilatkozatában Madani foglalkozott a katonai szerződések és általában a hadsereg problémájával is. Ismételten leszögezte, hogy a korábbi szerződéseket felülvizsgálják, mert ezek többsége ellentétes az iráni nép arab népi kongresszus főtitkárságának rendkívüli ülését. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetője felhívta a konferencia figyelmét arra a veszélyre, hogy az amerikai imperializmus — az általa szorgalmazott egyiptomi—izraeli különalkutól felbátoríttatva — közvetlen katonai akcióval kísérel meg beavatkozni az arab népek ügyeibe. Ha az egyiptomi kormány aláírja Izraellel a különbékét. ez az arab világ elárulása lesz — mondotta a PFSZ vezetője és bejelentette: amennyiben az megtörténik, felszólítja az arab országokat: rendeljenek el olajbojkottot Egyiptom e,llen. Nasszer Kaddur szíriai kül- ügvminiszter-helyettes megerősítette: országa „politikai, diplomáciai és gazdasági bojkott alá veszi Egyiptomot, amennyiben Kairó aláírja a különbéke-szerződést. A szíriai politikus azt is közölte, hogy ebben az ügyben már fölvették a kapcsolatot Irakkal. érdekeivel. Példát is említett, mégpedig az Omani- öböl mentén épülő haditengerészeti bázist. Mint mondotta: a korábbi rezsim eddig 300 millió dollárt ölt bele az objektumba, s annak végső elkészültéig még további hatmilliárdra lenne szükség. A kormány ehelyett mintegy 50 millió dolláros ráfordítással a bázist nagy- kapacitású halászati komplexummá alakíttatja át. Teheránban időközben a 6ajtó hasábjain is helyet kapott az amerikai Time magazin és Entezam miniszter- elnökhelyettes között kibontakozott vita. Emlékezetes, hogy Entezam megvádolta az amerikai folyóiratot: „Megvesztegetési pénzeket fogadott el a sahtól és családjától, s elferdítve közölte az iráni forradalommal kapcsolatos eseményket.” A Time például legutóbbi számában egy iráni „szakértőjét” szólaltatta meg, aki azt hangoztatta, hogy az iráni kormányt „szoros szálak” fűzik az Egyesült Államokhoz. Ennek alátámasztásául azt hozta fel, hogy a kabinet két elnökhelyettese, Entezam és Jazdi az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait. Sajtónyilatkozatában Entezam visszautasította az amerikai vádaskodásokat. Apró Antal látogatása (Folytatás az 1. oldalról). — mondotta. — „Ez a legfontosabb kérdés.” Különösen hangsúlyozta a párt- szervezetek felvilágosító szerepét. Nem a közvetlen gazdasági irányítás a dolguk, hanem „most is, mint mindig, 30 éve, szükségünk van az emberek egyetértésére” — és ezen a téren tehetnek sokat. „Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy jobban dolgozzunk. A vezetők kiválasztásában és cseréjében is.” Ebben a pilanatban „nem a növekedési ütem gyorsítása a főkérdés, hanem a piacon jobban értékesíthető termékek előállítása. Kevesebbet, de jobban termeljünk.” Magyarország kis ország, teljesen joggal foglalkoztatják a közvéleményt a külpolitikai események. Apró Antal utalt arra, hogy Kádár János közelmúlt moszkvai látogatása a teljes nézetazonosság jegyében zajlott le. A hódító kínai császárok hagyományait követő Kína he- gemonista politikája tarthatatlan, de megvannak a maga gyökerei. Aligha véletlen, hogy Mao 27 írásában mindössze 4 ízben szerepel a „szocializmus” kifejezés. Szóba került Carter elnök látványosnak szánt közel- keleti utazása is. Beszéde befejező részében Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke elismeréssel adózott a megyénkben — a kommunisták irányításával — eddig kifejtett jó munkának és további sikereket kívánt minden dolgozónak. A simontornyai program várlátogatással zárult, majd a vendégek a Tamási Állami Gazdaság fornádi központjába utaztak. O. I. PANORÁMA BUDAPEST A Török Köztársaság nagy nemzetgyűlésének hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó küldöttségét — amelyet dr. Cahit Karakas, a nemzetgyűlés elnöke vezet — szerdán hivatalában fogadta Púja Frigyes külügyminiszter. A találkozón részt vett Raffai Sarolta, az ország- gyűlés alelnöke és Tálát Ben- ler, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. A szívélyes légkörű eszmecserén érintették a kétoldalú kapcsolatokat, s külügyminiszterünk ismertette a magyar kormány álláspontját a fontosabb aktuális nemzetközi kérdésekben. A küldöttség ezután a Ganz Villamossági Művekbe látogatott. HANOI A vietnami külügyminisztérium szóvivője újabb nyilatkozatban követelte a kínai csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonását Vietnamból — közölte a Vietnam Hangja rádió. A szóvivői nyilatkozat hangsúlyozta, hogy a kínai agresszorok még mindig nem teljesítették a csapatkivonásokról szóló ígéreteiket. Ehelyett vietnami területeket aknásítanak el, tüzérségük vietnami településeket támad, Lang Son tartományi székhelyet földig rombolta. A szóvivő erélyesen elítélte a kínai agressziós egységeknek a polgári lakossággal szemben elkövetett bűntetteit. Hanoiban bejelentették, hogy a VSZK kormányának határozata alapján megszűnik az amerikai háborús bűntetteket vizsgáló bizottság és ezzel egyidőben új szervezetet hoznak létre a kínai agressziós erők bűntetteinek kivizsgálására. A bizottság feladatai közé tartozik az is, hogy az összegyűjtött anyagot a világ közvéleménye elé tárja. Peking megerősítette, hogy a visszavonulási nyilatkozat ellenére csapatai továbbra is harcban állnak a vietnami erőkkel. Olaszország W Újabb terrorhullám Bonn Tava**! párbajok Scheel nyugatnémet köztársasági elnök bejelentette: nem jelölteti magát az államfői tisztségre a május 23-i elnökválasztáson. Ezzel a bejelentéssel még nyíltabbá vált a Bonnban dúló belpolitikai küzdelem. A kormányon lévő szociáldemokrata- szabaddemokrata (SPD—FDP) koalíció vezetői felkérték az FDP-hez tartozó és valamikor a külügyminiszteri tisztséget is viselő Scheelt: legyen a koalíció közös jelöltje. Az államfő az elutasítást azzal indokolta, hogy nem számíthat többségre, miután a köztársasági elnököt nem egyszerűen a parlament, hanem a szövetségi gyűlés és a tartományokat képviselő szövetségi tanács együttes ülése választja. Ebben a testületben pedig az ellenzéknek, (a keresztény- demokrata CDU-nak és a vele szövetséges keresztényszociális CSU-nak) szavazat- többsége van. CARSTENS ÚTJA Ez látszólag azt jelenti, hogy szabaddá vált az út a CDU—CSU jelöltje, Karl Carstens előtt. Persze: a játszma még nincs teljesen lefutva. Carstens múltjában ugyanis — noha jelenleg a Bundestag, a parlament elnöke, homályos és sötét foltok mutatkoznak. Már tavaly kiderült, hogy 1933-ban a náci SA rohamosztag, majd a náci párt tagja volt. Ráadásul belekeveredett a nyugatnémet titkosszolgálatok illegális fegyver- üzletébe is a 60-as évek végén. Ezért a CDU—CSU képviselői közül is vannak jó néhányan, akik vonakodva látnák Cars- tenst az államfői karosszékben. Mindez gondolkodásra készteti az ellenzék jelenlegi vezetőjét, Kohlt. Ha ugyanis Carstens körül valamilyen okból botrány, vagy akár csak zavar keletkezik — abba maga Kohl is belebukhat. Minden jel arra mutat azonban, hogy a május 23-i elnökválasztás körül kibontakozó taktikai harc mögött egy lényegesen fontosabb és komolyabb küzdelem dúl. E küzdelemben az NSZK általános nemzetközi politikai irányvonala a tét. A harc két fronton folyik. Az egyik természetesen a kormány és az ellenzék között húzódó frontvonal. Ez viszonylag világos. A Bonnban lefolytatott parlamenti vitában: amely a biztonság és a leszerelés kérdéséről folyt, a CDU és a CSU rendkívül élesen és provokatív módon beszélt az állítólagos „keleti veszélyről”. Ennek megfelelően az ellenzék azt követeli, hogy az NSZK területére telepítsenek középhatósugarú amerikai rakétákat, sőt neutronfegyvereket is. Strauss, a CSU vezetője teljes nyíltsággal követelt atomfegyvereket a nyugatnémet haderő számára. REÁLISABB ÁLLÁSPONT Az enyhülés és a leszerelés kérdésében a Schmidt kancellár által vezetett szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíció jóval reálisabb álláspontot foglal el. A kormány visszautasítja azt az elképzelést, hogy az NSZK legyen az új középhatósugarú rakéták egyedüli bázisa a NATO-orszá- gok között. Ezen a legfontosabb szinten az ellenzék áttörésére és provokációs politikájának érvényesülésére egyelőre nem kell számítani. A jelenlegi kormány mandátuma ugyanis még 1980 őszéig tart és addig Schmidt kabinetjét nem lehet eltávolítani a hatalomból. A helyzet mégsem tekinthető veszélytelennek. Mégpedig azért nem, mert nincs nyugalomban a másik front: a koalíción belül is vannak nézetkülönbségek. A szociáldemokrata pártban Brandt pártelnök hosszú betegsége komoly nehézségeket okozott. Wehner, a parlamenti frakció tapasztalt vezetője, akit a párt stratégájának tekintenek, a leghatározottabban az enyhülési politika fenntartása és megerősítése mellett tört lándzsát. Olyannyira, hogy még a koalíciós partner FDP-hez tartozó külügyminisztert, Genschert is bírálta nem eléggé pozitív magatartása miatt. Schmidt kormányfőt ez nehéz helyzetbe hozta, hiszen neki hivatalánál fogva bizonyos egyensúlyt kel] tartania a koalíció két pártja között. A nehézségeket fokozza, hogy Wehner saját megfogalmazása szerint is „az árral szemben úszik”. Az NSZK-ban ugyanis rendkívül előterjes hangulatkeltés folyik a szocialista országok ellen, ami mindennapos „muníciót” szolgáltat az ellenzéknek. Nyugat-Németországnak mind stratégiai helyzeténél, mind pedig gazdasági erejénél és kapcsolatainál fogva kulcsszerepe van az európai béke és enyhülés folyamatának fenntartásában. A Bonnban folyó küzdelmek egyelőre nem fenyegetnek azzal a veszéllyel, hogy kedvezőtlen fordulat következik be az NSZK reálisnak mondható külpolitikai vonalvezetésében. A harc fordulatai azonban egyben figyelmeztetést is jelentenek: az utóbbi években kidolgozott politikát csak súlyos és szívós küzdelemmel lehet megvédeni.-i -e. Amnesztia Iránban? Hadikikötő helyett halászati bázis Le Carterrel, a sahhal, Izrae llel és Szadattal — olvasható az iráni fiatalember kezében lévő feliraton. A teherániak nagyszabású tüntetésen ítélték el Carter közel-keleti politikáját.
