Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-11 / 35. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból MIRE AZ ÜGYÉSZ VÄDAT EMEL... (7. old.) , A PAMÍR KÉK KÖVE (8. old.) XXIX. évfolyam, 35. szám. ÄRA: 1,60 Ft 1979. február 11., vasárnap Bezárják az ebédlőt? Idén az egy lakosra jutó társadalombiztosítási kiadások összege eléri a hatezer forintot. A pénz­beli társadalmi juttatások 61,4 milliárd forintot tesznek ki, ami 10,2 százalékkal több az 1978. évi­nél. Holott az állami költségvetés igazán nem baj­lódik olyan gondokkal, hová adja ki bevételi fo­rintjait, de a szociálpolitika társadalmi-politikai je­lentősége a nehezebb gazdasági körülmények kö­zepette nemhogy mérséklődne, hanem növekszik. Mégis, szemben a központi irányítás követte gya­korlattal, a termelőhelyek némelyike úgy okosko­dik: ha sűrűsödnek a gondjaink, fogjuk szorosabb­ra — a szociálpolitikai kiadásokat, hiszen ott a legkönnyebb „gazdálkodi”. S innét a cím is, szán­dékkal ingerlő, bárha kérdőjellel, mert — ugyan a végletességig elmenve — az ilyesfajta logikából ez következne. Nagy hagyományai, gazdag tapasztalatai van­nak a vállalati szociálpolitikai tevékenységnek, több évtizedre visszanyúlok, s egyre tekintélyesebb összeget követelők. Napjainkban a társadalmi jut­tatások tíz százaléka származik vállalati források­ból, több részterületen azonban ennél jóval na­gyobb a hozzájárulás aránya: az üzemi étkeztetés költségeinek nyolcvan százalékát fedezik a mun­kahelyek, s a kedvezményes üdültetés minden száz forintnyi kiadásából hetvenet a vállalatok áll­nak. Elképzelhetetlen lenne egyik napról a másik­ra elvonni mindazt, ami megszokottá vált, ami a dolgozók nagyobb csoportja által természetesnek tartott és igénybe vett. Arra érthetően nem gon­dolnak egyetlen munkahelyen sem, hogy bezárják az ebédlőt, megszűntessék a kedvezményes üzemi étkeztetést. De néhány helyen furcsa takarékossá­got kívánnának meghonosítani, mondván, most a vállalati nyereséget kell növelni, s nem olyan mel­lékes dolgokkal bíbelődni, mint a szociálpolitika. Nyilvánvaló: a munkaerőforrások elapadása, a munkavállalók jó értelmű megtartása egyre in­kább föltételezi nemcsak a javadalmazási formák tökéletesítését, hanem a vállalati szociális gondos­kodás kereteinek folyamatos fejlesztését is. Igaz, számon kell tartani ez utóbbi befektetéseknek, ki­adásoknak a hatékonyságát. Rangsor: nem szabad úgy mazsolázgatni a ka­lácsból, hogy — például — a munkásszállás ma­radhat, mert annak kiadásai az önköltségben szá­molhatók el, ám az óvoda fönntartását már fon­toljuk meg, hiszen az a jóléti alapot terheli, stb. Mégis, itt-ott mostanában tapasztalni ilyesfajta — érthetetlen és elfogadhatatlan — méricskélést, osz­tályozást. S magyarázatot is hallani ezekre a pró­bálkozásokra, mondván, a központi irányítás jelen­tősen szigorította a vállalatokkal szembeni gazdál­kodási követelményeket. A hangsúly a vállalati szociálpolitika egészén van, azaz annak redszerén, amibe a munkaruha éppúgy beletartozik — ha nehezen is látják be ezeket az összefüggéseket a gazdálkodók —, mint az üzemegészségügy, a munkakörülmények kor­szerűsítése, a gyermekintézményekhez adott hoz­zájárulás. Pusztán az érzékeltetés kedvéért: a hír­adás- és vákuumtechnikai iparban a foglalkozta­tottak 69,9 százaléka negyven éven aluli. A textil­iparban dolgozó nők 67,4 százaléka még nem töl­tötte be a negyvenedik életévét, tehát pontosan abban a korban van, amikor kimondottan rászorul a vállalati szociális gondoskodás sokféle elemére, a gyermeki intézményektől a kedvezményes, s ha­zavihető vacsorán át az üzemorovosig. Ugyanak­kor a szénbányászatban a foglalkoztatott férfiak 48,7 százaléka elmúlt negyven éves; másfajta gon­doskodást igényelnek, mint az előbb említett nők. Tartósan, hosszú távon növekszik a vállalatok szociális tevékenységének jelentősége, súlya a munkaadó és a munkavállaló viszonyában, ezt iga­zolják az eddigi fejlődés tapasztalatai, s ezt a jövő­beni irányzatokat elemző kutatások. Kár lenne, hogy ha átmenetileg is, de megtorpanna ez a folya­mat, az „ebédlő”, azaz a gondoskodás különféle elemeinek fölszámolása, visszaszorítása következ­tében. A holnap, a holnapután alapjaiból erősen hiányoznék ez a cement. LÁZÁR GÁBOR Harcok Teheránban Szombaton délelőtt is foly­tatódott az elkeseredett csa­tározás a Teheránhoz közel fekvő Dósán Tappeh légitá­maszpont és kiiképzőtábor Khomeini-párti tisztinöven. dékei és fiatal tisztjei, illet­ve a sahhoz hű császári gár­da egységei között. A szem­benálló felek helikoptereket és harckocsikat is bevetettek egymás ellen. A légierő tag­jait felfegyverzett polgári személyék segítik. Hírügy­nökségek kórházi jelentések­re és szemtanúkra hivatkozó beszámolói szerint a támasz­ponton elesettek száma hat­vanra, a sebesülteké több százra tehető­Az AFP elmondja, hogy a légierő Khomeini-párti tagjai fegyvereket osztottak ki a polgári személyek 'között. Egy helikoptert délelőtt lezuhan­ni láttak. A teheráni rádió szerint at légierő és a sah-párti száraz­földi egységek összecsapása szombaton délelőtt a főváros területére is átterjedt. A két fegyvernem szembenálló egy­ségei Teherán két városré­szében utcai harcot vívtak egymással. Az egyik szegény­negyedben a légierő tagjaj a háztetőkről lőtték a sah-párti katonákat, s a helyi lakosok segítették a repülősöket a tü- zelőállásak elfoglalásában. A lakosság az egész város­ban tömegtüntetésekkel fe. jezte iki támogatását a légi­erő’ iránt. A teheráni egye­tem előtt 15 ezer ember rész­vételével gyűlést tartottak. Ezután a résztvevők megin­dulták a városon keresztül a légitámaszpont felé. Khomeini mintegy tízezer híve a városban összecsapott a sah-párti katonákkal. A tüntetők barrikádokat emel­tek, majd felgyújtottájk azo­kat. A katonák fegyverüket használták a tömeg ellen. A Khomeini környezetéből származó és a szemtanúik — köztük a városban tartózko­dó külföldi újságírók — által közölt adatok alapján a szombat délelőtti teheráni összecsapásoknak összesen mintegy 150 halottja és 270 sebesültje lehetett. A teherá­ni rádió szerint a sah-párti katonák több mint 150 tün­tetőt letartóztattak. Legfrissebb jelentések sze­rint a hadsereg egységei megszállták Teherán több körzetét. Az iráni főváros keleti városrészeiben folya­matosan lőttek, a tüntetők barrikádjai gombamódra sza­porodtak — jelentette az AFP francia hírügynökség. A város állandóan mentő, autók szirénájától volt han- , gos, füstoszlopok sötétítették el az eget. A teheráni katonai kor­mányzó fél órával meghosz- 1 szabbította a kijárási tilal­mat, amely ezután 17.30-tól érvényes naponta. Sapur (Folytatás a 2. oldalon). BÖLCSŐDÉK, ÓVODÁK, ISKOLÁK (3. old.) PÄRTMEGBlZATASA: VÖRÖSKERESZT- titkAr (3. old.) NÉPFRONT­ELŐKÉSZÜLETEK A TANÄCS- KÖZTÄRSASÄG ÉVFORDULÓJÁRA (3. old.) NUKLEÁRIS MŰSZERTECHNIKA (8. old.) PISZKOS MUNKA A TISZTASÁG (4. old.) MUNKAVERSENY — MINŐSÉG (5. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) RÉGI UTCA MOSZKVÁBAN (9. old.) ÚJRA HASZNO­SÍTOTT BÁNYÁK (9. old.) MAGYAR ÍRÓK A FORRADALOMBAN (10. old.) KAMIONOS A GYÖNKI UTCÄN (10—11. old.) SZAKMUNKÁS- TANULÓK SZABAD IDŐBEN (7. old.) MŰEMLÉK­KÖNYVTARAINK (11. old.) AZ EIFFEL- TORONY TITKAI (12. old.) A tizenöt tagú brigádot, mely malomkarbantartást végez Tolna megyében, nehéz megtalálni, mert csak rövid ideig tanyáznak egy helyen. Hat malomban és hét keverőüzemben várják őket évente. Az ötödik oldalon található képes összeállítás ezt az összeszokott munkacsapatot mutatja be. (CímképUnk zegzugos malombelsőt ábrázol.) 41L ifőndor 1 brigád

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents