Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-09 / 33. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 33. szám ÁRA: 1,20 Ft 1979. február 9., péntek Mai számunkból DIVAT ÉS TÁRSADALOM (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) KÜLÖNÖS KÖNYVVITEL (5. old.) (6. old.) Számadás, fegyelem, példa NEM is igen tudja elképzelni, aki városon, és nem falun él, hogy milyen ünnep még ma is egy-egy községben a zárszámadás. Nyakkendőt kötnek a férfiak, az asszqpyofc kiadós ebédet főznek, táncot, verset tanulnak az iskolások. Ballagás, búcsú, zárszámadás — ez a három esemény megmozgatja a falu apraját és nagyját. Aki csak teheti elmegy a közgyűlésre: tavaly ilyenkor Iregszemcsén idős nénike ült mellettem; Barna- hátról, a szociális otthoujból buszozott be. Az embert érdekli, hogy mi történik a téeszében” — mondta, és a füle mögé igazította a vastag gyapjúkegdőt. A hozzá hasonló járadékosok, nyugdíjasok közül sokan már nem vesznek részt azokon a munkahelyi megbeszéléseken, ahol a gazdaság egészét, aszűkebb munkaterületet érin. tő kisebb nagyobb dolgokról, az egyéni jellegű problémáknál esik szó, s nem tudják, hogy a küldöttek ezekre a kérdésekre milyen választ hoznak a küldöttgyűlésről. A zárszámadás: összegzés. Noha nem biztos, hogy az ott ülők mindegyike pontosan kiigazodik a bruttó, a nettó, a bevétel, a kiadás, az alapok felosztásának számrengetegében, azt viszont mindenki megtudja, hogy jól, vagy rosszul gazdálkodott-e a szövetkezet, mivel lehetnek elégedettek, s hol kell meghúzni a csavart. A mezőgazdasági szövetkezetek 1976-ban megtartott III. kongresszusa óta eltelt időszakban tapasztalhattuk, hogy az ott jóváhagyott változtatások következtében :— többek között — mennyivel tájékozottabbak a tagok a közösség dolgaiban. A demokrácia gyakorlásának fórumai adottak — csak egyrészről élni kell a lehetőségekkel, másrészről felhasználni a jó javaslatokat, megmagyarázni, s nem félremagyarázni azokat, amelyek ugyan nem véghezvihetők, de vitathatatlan, hogy a jobbító akarat tolta a hozzászólók nyelvére. A ZÁRSZÁMADÁSI beszámolók értékelik az ágazatok múlt évi munkáját, s többnyire nem szépítgetnek az eredményeken, hanem a hibák okait is feszegetik. Miért nem „jött be” egyik vagy másik növénykultúra? Mert mondjuk nem végezték el idejében az őszi szántást, s mert minden munkafázis késett. Miért lett kevesebb a tej? Mert baj van a takarmány minősége körül. Miért nem végzett az építőbrigád a felújítással? Mert egyik nap ide, másik nap meg amoda küldték a kőműveseket. Óhatatlanul felmerül az emberben a kérdés : mi lehet az oka annak, hogy ugyanabban a szövetkezetben az egyik ágazat sikeresen, a másik kevésbé jól zárta az évet, vagy hogy két azonos adottságú és technológiát alkalmazó szövetkezetben más-más a búza termésátlaga? Erre a kérdésre egyetlen mondattal válaszolni nem lehet, a sók-sok összetevőből, részkörülményből azonban érdemes kiemelni néhányat. Magyarázatban persze nincs hiány: a keveréktakarmányból olykor ki kell halászni a nyűtt cipőtalpat, a szemetet, az időjárás egyszer egyik, máskor meg másik kultúrának kedvez, s lehetne valamivel nagyobb rend az alkatrészellátás körül is. Ez mind igaz. S mindenhol igaz. Mégis: a tonnákban, literekben, százalékokban kifejezett különbségek igen-igen nagyok. Kétségkívül: a mai eredményekben évtizedek munkája összegződik — akkor, ha közben nem voltak külső, vagy belső okokra visszavezethető, sokszor éveken át tartó megtorpanások. Igen, voltak külső okok is; emlékezzünk csak: hány szövetkezet ment tönkre a hetvenes évek elején azért, mert az akkori vezetők és a még ma is dolgozó tagság nem akarta elszalasztani a kínálkozó lehetőséget és úgy döntött: hitéit vesz fel, .beruház, szarvasmarha-, sertéstelepet épít. Nehéz időszak következett, de úgy-ahogy átvészelték ,a kritikus éveket, s ma már jó eredményekről adhatnak szárpot. Mondhatjuk sajnos olykor így is: adhatnának számot. De nem tehetik. MINDEN ember természetes vágya, hogy hasznos legyen, életével nyomot hagyjon, s láthatatlanul beleépüljön az általa létrehozott tárgyi-szellemi alkotásba. Az elődök ezt megtették, s nem csoda, ha dühösek mikor látják: az általuk megkoplalt sertéstelepen csupán azért igen magas a sertéselhullás, mert fegyelmezetlen, nemtörődöm a vezető, következésképpen kiszámíthatatlan, hanyag valamennyi dolgozó. A hozzá nem értő, s magukat képezni sem akaró embereket egyre kevesebb üzemben itűrik meg; egy részük a szövetkezetek egyesülésével hullik ki a rostán. Nem sokáig maradhat a posztján az a vezető sem, aki nem osztja be pontosan a traktorosok munkaidejét, aki jóval a megyei, az országos átlag alatti hozamokat produkál, vagy aki átlépi az elhullott állatok tetemét. Mielőtt bajt bajra halmozna, útilaput kötnek a sarkára. Szerencsére. A KORSZERŰ vezetéshez a személyes adottság mellett tudni kell például azrt. is, hogy az emberi kezdeményezőkészség hogyan válhat termelőerővé, a fejlesztés eszközévé. Tisztában kell lenini azzal, hogy jó eredményeket csak ott lehet elérni, ahol a vezető példamutató munkája következtében a dolgozók, a beosztottak is restellnek hanyag munkát kiadni a kezükből. Most a zárszámadások napjaiban a termelés eredményei nemcsak azt mutatják, hogy jól határozták-e meg a talaj tápanyagkészletét, hogy megfelelően választották-e meg az alapanyagot, a vetőmagot, hanem azt is, hogy egy-egy ágazat vezetői hogyan szervezték meg a munkákat, jellemezte-e az ott dolgozókat a fegyelmezett munkavégzés, s hogy a vezető milyen magatartás1 normát tartott követésre méltónak. Sokszor beszélünk manapság arról, hogy indokolatlanul nagy a szóródás két azonos adottságú üzem eredménye között. Biztosak lehetünk abban, hogy ez nemcsak termelési módszereken, hanem — emberi viszonylatokon is múlik. DVM Kádár János látogatása a Budapesti Pártbizottságon • • illést tartott a Minisztertanács Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Budapesti Pártbizottság székházába látogatott, ahol a végrehajtó bizottság tagjaival, a pártbizottság titkáraival és osztály- vezetőivel folytatott megbeszélést. A Központi Bizottság első titkárát Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és a pártbizottság titkárai tájékoztatták a főváros politikai, gazdasági helyzetéről. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke a városfejlesztés aktuális kérdéseiről, Budapest VI. ötéves tervének előkészítéséről számolt be. A pártbizottság vezetői elmondották, hogy a budapesti kommunisták egyetértéssel és cselekvő készséggel fogadták a Központi Bizottság 1S78. december 6-i határozatát: a fővárosi pártszervezetek és pártszervek munkája fölgyorsult, kezdeményező szerepük megnpvekedett, figyelemmel kísérik a vállalati tervek elkészítését és segítik azok végrehajtását. Hangsúlyozták, hogy nagy erőfeszítésre van szükség minden szinten annak érdekében, hogy javuljon a népgazdaság egyensúlya, gyorsabban haladjunk előre a minőség javításában, a termékszerkezet átalakításában, a gazdasági hatékonyság növelésében, a munka szerinti bérezésben. Kiemelték, hogy a főváros dinamikusabb fejlődésében nagy szerepe van a Központi Bizottság és a kormány politikai, erkölcsi és anyagi támogatásának, valamint a pártszervezetek tevékenységének, a lakosság önkéntes társadalmi munkájának. Kádár János, a Központi Bizottság nevében elismeréssel szólt a budapesti kommunisták munkájáról. Kiemelte, hogy a főváros pártszervezetei a mozgalom hagyományaihoz híven példamutatóan teljesítik kötelességüket és ennek országos jelentősége van. A Központi Bizottság első titkára az elmúlt évről szólva hangsúlyozta, hogy népünk munkájának eredményeképpen, az ismert gondok és nehézségek ellenére, összességében tavaly is előbbre jutottunk a szocializmus építésében, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában. Kádár János rámutatott arra, hogy a múlt év végi és a januári tapasztalatok szerint a központi irányító szervek és a vállalatok körültekintően foglalkoztak az 1979. évi népgazdasági terv elkészítésével és végrehajtásának megszervezésével. Az előttünk álló nagy feladatok megoldásában támaszkodhatunk népünk kezdeményezőkészségére,' a kommunisták példamutató munkájára. Biztonságosan építhetünk a magyar népgazdaság egészséges alapjaira és a szocialista országok erősödő gazdasági együttműködésére. Jobban ki kell használnunk a fejlődő országokhoz és a tőkés országokhoz fűződő, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolataink lehetőségeit is. A találkozó végén Kádár János sok sikert kívánt a budapesti dolgozóknak, a főváros kommunistáinak és a Budapesti Pártbizottság vezetőinek. (MTI) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese jelentést tett a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXII. ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy határozza meg az ülésszak tárgyalásaiból adódó feladatokat. A Minisztertanács megtár-' gyalta az építésügyi és város- fejlesztési miniszter előterjesztését az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól szóló, az MSZMP KB határozat végrehajtását szolgáló állami intézkedésekről. Munkaprogramot fogadott el, A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. december 6-i határozatáról, népgazdaságunk helyzetéről és az 1979-es esztendő gazdaságpolitikai feladatairól tartott tájékoztatót tegnap délután, a szekszárdi Babits Mihály művelődési központban K. Papp József, amely a legfontosabb intézkedéseket tartalmazza. Felhívta az érdékelt minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, s felkérte az érdekképviseleti szerveket, hogy tennivalóikat feladatkörüknek megfelelően alakítsák ki, építsék be szervezetük munkatervébe és azok megvalósítását folyamatosan ellenőrizzék. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának előterjesztését a szakszervezeti jogsegélyszolgálat további kiterjesztésére. Határozata érteimében 1979. januártól kezdve fokozatosan és központi jóváhagyással ott lehet megszervezni a jogsegélyszolgálatot, ahol megvannak a személyi és tárgyi feltételek. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára. Egyben válaszolt a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem általános és szakosított tagozata, a speciális továbbképző tanfolyamok és a kiegészítő szakok több mint félezer hallgatójának konzultációs kérdéseire is. Tájékoztató gazdaságpolitikai kérdésekről Szekszárdi Nyomda Űj gépek üj termékei« Már hónapok óta 1980-at írnak a Szekszárdi Nyomdában. Az elmúlt esztendő utolsó napjaiban elkezdték a jövő évre szóló határidőnaplók nyomását. Idén hárommillió zsebnaptár, határidőnapló, asztali naptár készül itt. Tizenkét hónap alatt közel ezer tonna papírból csinálnak könyveket, naptárakat és újságot. Tavaly nagyot lépett előre a nyomda. A kötészeti üzemben befejeződött a rekonstrukció és új, gyors gépek könnyítik a nagy figyelmet, s nem egyszer komoly erőkifejtést igénylő munkát. Az NDK-ból érkezett gépek közül az egyik egy olyan hajtogatógép, ami a nyomtatott ívekből, a könyv alapjait képező füzetet készít, s azt műszállal össze is varrja. Egy műszak alatt 40 ezer hajtogatott ív a teljesítménye. A könyvkészítés további nehéz munkáját a ZT—881 típusú összehordó gép könnyíti. Ez megfelelő sorrendben egymásra rakja az ívekből hajtogatott füzeteket. Ezt a gépet csak „etetni” kell, és ügyelni a működésére. Az új gépek is lehetővé tették, hogy termékeik közé a korábbi években megszokott egy-kettő helyett, majd húszféle új kerüljön. Ezek mintapéldányait tavaly elkészítették, s a megrendelők majdnem mindegyiket elfogadták. Ezekkel együtt idén 75,6 millió forint értékű terméket állítanak elő a nyomdában. A hagyományos módszernél négyszer termelékenyebben, ezeket a füzeteket könyvvé hordja össze az új gép Műszakonként 40 ezer füzetet hajtogat és varr össze az egyik NDK-ból érkezett gép
