Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-09 / 33. szám
2 Képújság Tömegtüntetések Teheránban Khomeini hívei több váró» étén Hatalmas tömegek vonultak fel csütörtökön délelőtt Teheránban, hogy ily módon fejezzék ki támogatásukat Khomeini ajatolláh és az általa kinevezett miniszterelnök, Bazargan iránt. A tüntetés szervezői előzetesen több mint egymillió ember Várható részvételét jelezték. A felvonulókkal egy sorban haladt az iráni légierő mintegy ezer és a szárazföldi egységek több száz egyenruhás tagja. A főváros katonai kormányzója előzetesen engedélyezte a tüntetést, de a „legnagyobb szigort” helyezte kilátásba arra az esetre, ha rendbontás történik, vagy ha közfontosságú létesítmények kárt szenvednek. A tüntetés megkezdésével egyidőben sajtóértekezletet tartott Sapur Baktiar, a sah által kinevezett miniszterelnök. Baktiar kijelentete: elfogadja a népszavazás megtartását, s beleegyezik abba, hogy a júniusban esedékes választásokat előbbre hozzák. Hozzátette azonban, hogy a népszavazást és a választásokat csak „nyugodt körülmények között és a demokratikus játékszabályok betartásával” tarthatják meg, mert különben „katasztrófába sodródik az ország”. A sah által kinevezett kormányfő végül ismételten leszögezte: kész tárgyalni Bazargannal, de nem ismeri el miniszterelnöknek. Szerdán, mintegy 5000 ember részvételével sahpárti tüntetés volt Teheránban. Az akciót az újonnan alakult iráni nemzeti egységfront párt szervezte. Csütörtökön újabb hatalmas tömegtüntetés volt Iránban. Képünkön: a felvonulók egy katonát emelnek vállukra. (Képtávírónkon érkezett.) Közép-keleti stratégia A CENTO alkonya Éhségsztrájk egy iráni katonai alakulatnál, politikai gyűlések a teheráni külügyminisztériumban. Mind a két helyen, katonák és külügyi tisztviselőik egybehangzóan követelik: Irán lépjen ki a CENTO-ból, az ország folytasson ól nem kötelezett külpolitikát, s távozzanak az amerikai katonai szakértők és CIA-ügynökök. Baktiar kormánya kénytelen volt bejelenteni: Irán ki fog lépni a CENTO-ból. Irán forrong, s a tüntetők nem csupán a monarchia felszámolását kívánják, de jelszavaikban egyre tisztábban fogalmazódik meg az új külpolitikai irányvonal követelése. Érthető hát az a koncentrált figyelem, amelyet a nyugati hatalmi központok, mindenekelőtt Washington, a közép-keleti eseményekre összpontosítanak. Egyelőre nehéz elhinni, hogy az Egyesült Államok belenyugszik Irán „elvesztésébe”, hogy az olajban rendkívül gazdag, s a Szovjetunióval határos ország megszűnjék hű szövetséges, megbízható olajszállító, s regionális zsandár lenni. Mindenesetre Washingtonban már kénytelenek számolni azzal, hogy Irán esetleges kilépésével széthullik a közép-keleti katonai tömörülés, a CENTO. A központi szerződés szervezete a bagdadi paktum utódjaként született, tagjai: Törökország Irán és Pakisztán, valamint Nagy-Britannia. Az Egyesült Államok hivatalosan nem tagja a szervezetnek, de részt vesz tevékenységében, A CENTO-t az ötvenes években, mint a szocialista tábor köré épített paktumhálózat központi maigvát hozták létre, hogy .összekötő kapocs legyen az azóta megszűnt SEATO és a NATO között. Nos, a SEATO már elhalt, s hamarosan a CENTO-ra is sor kerülhet. Ismeretes, hogy Pakisztánban is évek óta bizonytalan a politikai helyzet: a katonai kormányzat alig-alig képes megbirkózni a bélső politikai ellenzékkel, a halálra ítélt volt miniszterelnök Bhutto híveivel és az önrendelkezést követelő pathan és beludzs törzsekkel. Ezeket a körülményeket szem előtt tartják az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom fővárosában is. Igaz, ma még nem adták fel véglegesen Iránt. Washington bízik abban, hogy egy esetleges „iszlám kormánnyal” fenntarthatja a korábbi kiépített kapcsolatokat. (Az ortodox mohamedán Szaúd- Ariába az USA egyik leghűségesebb szövetségese.) Nem kizárt a katonai hatalomátvétel sem — a pakisztáni recept szerint. Ez azt jelentené, hogy a hadsereg átvéve a síita papság jelszavait, bigott diktatúrát hoz létre, ami lehetőséget ad a baloldal és a munkásszervezetek szétverésére. Szekér Gyula hazaérkezett Moszkvából Székér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, csütörtökön hazaérkezett Moszkvából, ahol részt vett a Szövetség gázvezeték építésében együttműködő országok kormányközi bizottságának ötödik, kibővített ülésén. A moszkvai repülőtéren Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese búcsúztatta. Ott volt Szűrös Mátyás, hazánk . moszkvai nagykövete is. (MTI) Andreotti kormányalakítási tárgyalásai Összehívták az OKP vezetőségét Róma, Simó Endre, az MTI tudósítója- jelenti: Andreotti kijelölt olasz kormányfő és Berlinguer kommunista főtitkár szerda este több mint kétórás megbeszélésén nem sikerült áthidalni a kereszténydemokraták és a kommunisták ellentéteit. Andreotti továbbra is elutasította, hogy az OKP-t bevonják az olasz kormányba. Enrico Berlinguer Andre- ottival folytatott tanácskozása után újságírók népes hada előtt kijelentette: nem kapott biztosítékot arra, hogy a kereszténydemokraták hajlandók volnának eleget tenni a kommunisták követeléseinek. Határozott „nem”-mel válaszolt arra a kérdésre, vajon ilyen körülmények között hajlandó volna-e pártja koalícióra lépni másokkal. Ber- linguertől megkérdezték, elé- gedett-e Andreottival folytatott konzultációjával. A főtitkár „nem”-mel válaszolt. Közölte, megvárják, még, születnek-e újabb fejlemények Andreottinak a többi párt vezetőivel folytatott megbeszélésein, majd ezután döntenek az OKP álláspontjáról. Csütörtökre összehívták az OKP vezetőségét, hogy megvizsgálják a belpolitikai helyzetet. Andreotti szerdán este Craxi szocialista párti főtitkárral is tárgyalt. Craxi nyilatkozatában semmi pozitív fordulatról sem tudott beszámolni. Azt mondta, egyetért Andreottinak azzal a törekvésével, hogy helyreállítsák a felbomlott parlamenti többséget, ám szavaiból kitűnt, hogy nem bízik ennek a vállalkozásnak a sikerében. Giulio Andreotti csütörtökön folytatta konzultációit a kisebb pártok vezetőivel és pénteken a kereszténydemokratákkal fejezi be. Sadli az új elnök Algír, Fodor György, az MTI kiküldött tudósítója jelenti : Bár a hivatalos eredmény- közlést elhalasztották, az eddigi részeredmények alapján máris bizonyosra vehető, hogy Algéria szavazásra jogosult lakosságának több mint 95 százaléka Bendzsedid Sadli ezredes mellett adta le voksát a köztársasági elnöki tisztségről tartott szerdai népszavazáson. Az Algerie Actualité című hetilap csütörtökön megjelent új számának címlapján Bendzsedid Sadli portréja látható ezzel az aláírással: Sadli — elnök. A legfrissebb adatok szerint egyébként szerdán több mint 8 millió ember élt szavazati jogával. Q A Nyugat most nagy erőt koncentrál arra is, hogy „megmentse magának Törökországot”. Ismeretes, hogy ezt az országot évek óta súlyos gazdasági válság, s a pdlitikiai erőszak sújtja. Törökország városaiban és falvaiban a fasiszta jobboldal fegyveres osztagai garázdálkodnak, s gyakran összecsapnak szélsőbal csoportokkal. Bülent Ecevit miniszterelnök kormánya a parlamentben csak bizonytalan többséggel rendelkezik, az ország kaotikus gazdásági és belpolitikai helyzete nem teszi lehetővé számára, hogy az annyira fontos reformokat végrehajtsa. A gazdaság nehézségeit fokozza a ciprusi helyzet: Ankarának nemcsak a szigetország északi részét megszálló csapatainak költségét kell viselnie, de a területen létesített török ciprióta „szövetségi államot” -is neki kell eltartania. Mindehhez még hozzájárul a Görögországgal való viszály többi eleme, ami tovább bonyolítja Ecevit helyzetét. A NATO berkeiben már régóta ferde szemmel néznek ar_ ra a jó szomszédi viszonyra, amelyet Törökország balkáni szocialista szomszédaival és a Szovjetunióval kiépített. Ennek fontos eleme a politikai bizalom és az egyenrangú, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Nem véletlen, hogy a hisztérikus szovjetellenesség légkörében megrendezett tavaly májusi NATO-csúcson Washingtonban Ecevit kijelentette: országa nem érzékeli az „északi veszélyt”. Q Mindezeket figyelembe vették a guadeloupe-i négyes csúcs résztvevői, amikor Törökország megsegítésének lehetőségét látolgatták. A nyugati lapokban kiszivárogtatták: a négy állam — az USA, NSZK, Franciaország és Nagy-Britannia — kb. egymiilliárd dolláros mentőcsomagot ajánlott fel Ankarának. Igaz, az összeget Washington később cáfolta, magát a tényt azonban nem. Januárban hosszabb ideig Törökországban tárgyalt Warren Cristopher külügyminiszter-helyettes, elsősorban katonai kérdésekről. A törököktől elvárt katonai jellegű engedményeket — nagyobb szabadságot az amerikai támaszpontoknak — la NATO szorosan összekapcsolja az esetleges gazdasági segítséggel. Washington gyorssegélyként 300 millió dollár katonai támogatást ígért a NATO második legnagyobb hadseregének, s éreztették: Ankara számíthat a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap további segítségére is. (Ugyanakkor Ecevit 8 milliárd dollárnyi támogatást kért a Közös Piac kilenc tagállamától is.) Mindez a török gazdaságot legalább ideig-óráig stabilizálhatná. A Törökország szanálására irányuló lépéseket azonban féltékeny szemmel figyelik Athénban. A görög kormány tiltakozik a felemelt katonai segély ellen, s a két ország közötti egyensúly felborulásáról beszél. így tehát könnyen előfordulhat, hogy a segélyműveleteik, amelyek célja, hogy megszilárdítsák Törökország szerepét „Keleten” a CENTO térségében, a válság kiéleződéséhez vezetnék Görögországgal, az Égei-ten- ger szigetei között. MIKLÓS GÁBOR 1979. február 9. A KISZ KB titkára megyénkben Szerdán és csütörtökön kétnapos látogatást tett megyénkben Deák Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Péti Imre, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára tájékoztatta a megyei KISZ-munka időszerű feladatairól, a szakmunkástanulók mozgalmi tevékenységéről, továbbá a nemrég befejeződött járási, városi úttörővezetői konferenciák tapasztalatairól, valamint a február 22-i megyei úttörővezetői konferencia előkészületeiről. Deák Gábort, a KISZ KB titkárát fogadta K. Papp József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának első titkára. Leszerelési bizottság, Genf Domokos Mátyás felszólalása A genfi leszerelési bizottság csütörtöki ülésén felszólalt dr. Domokos Mátyás nagykövet, a magyar delegáció vezetője is. Beszédében hangsúlyozta, hogy a leszerelés terén való előrehaladás előfeltétele az enyhülési folyamat további elmélyítésének, a nemzetek közötti együttműködés kiszélesítésének. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között a második SALT-egyezmóny- ről folyó tárgyalásokra utalva a magyar delegátus kijelentette, hogy azok eredményes lezárása kedvező hatással lehet más leszerelési fórumökon — köztük a leszerelési bizottságban — folyó tárgyalásokra is. A leszerelési bizottság előtt álló feladatokat elemezve, Domokos Mátyás rámutatott, hogy a bizottság munkájának és figyelmének középpontjába a tömegpusztító fegyverek betiltásának, azon belül is a nukleáris fegyverek korlátozásának kérdését kell állítani. A magyar küldöttség vezetője kijelentette: ezeknek a tárgyalásoknak a sikere lehetővé tenné olyan nemzetközi egyezmények megkötését, amelyekkel meg lehet gátolni a fegyverkezési versely folytatódását és nagy lépést lehetne tenni a tényleges leszerelés irányába. A továbbiakban kiemelte annak szükségességét is, hogy a bizottság kezdjen konkrét tárgyalásokat a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országok biztonsági garanciáinak megerősítését célzó nemzetközi egyezmény elérésére a Szovjetunió által az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán beterjesztett tervezet alapján. A magyar delegáció vezetője befejezésül egyéb leszerelési kérdésekről szólva aláhúzta a vegyifegyverek és az új típusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztésének eltiltásáról szóló egyezmény mielőbbi kidolgozásának fontosságát. Haderőcsökkentési tárgyalások Csütörtökön Bécsben dr. Emil Keblusek nagykövet, csehszlovák küldöttségvezető elnökletével megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalás- sorozat 192. plenáris ülését. A tanácskozás egyedüli felszólalója dr. Ernst F. Jung nagykövet, az NSZK küldöttségének vezetője volt. Mint az ülést követő sajtó- tájékoztatóból kiderült, a nyugati országok továbbra is halogatják a konkrét és hivatalos válaszadást a négy szocialista ország múlt év június 8-i javaslatára, amely egy sor kompromisszumos elemet tartalmazott. Ehelyett a NA- TO-országok arra törekszenek, hogy a vitás problémákat egyenként tárgyalják meg. Ezzel a módszerrel beláthatatlan ideig elodázhatnák a konkrét válaszadást. A haderőcsökkentési tárgyalások következő plenáris ülését jövő csütörtökön tartják meg. (MTI) ftruhöattuz A tűzoltók, valamint a hadsereg és a légoltalom alakulatai megfeszített erővel küzdenek a bécsi Gerngross Áruházban támadt tűz megfékezésén. (Képtávírónkon érkezett.)
