Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-06 / 30. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 30. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. február 6., kedd Mai számunkból házból otthon (3. old.) MOZIBAN (4. old.) A BALOGH—BOLVÄRI PAROS ORSZÁGOS BAJNOK (6. old.) (3. old.) A BÁTASZÉKI vállalkozás így dolgoztunk SOKFÉLE részlet ismert volt már abból — napi ta­pasztalatok, az MSZMP Központi Bizottsága december 6-i ülése, az országgyűlés téli ülésszaka nyomán —, amit most teljes, összefoglaló képként tárt elénk a Köz­ponti Statisztikai Hivatal jelentése. A népgazdaság 1978. évi tervének teljesítéséről nyújtott átfogó összegezés arra ad módot, hogy tavalyi munkánk eredményeiről összeillesszük az önmagukban is fontos, ám együttesen még beszédesebb részleteket. Rögtön túlesve a nehezén: az indokolt kérdésre, va­jon miként summázható a megtett út, azt felelhetjük, sikerrel legyűrt akadályok, s elmaradt lépések bonyolult keveredéseként. Nem a haladás ténye, hanem hogyanja mellé tehető kérdőjel, s ez egyben válasz arra is, meg­torpanásról nem beszélhetünk. Arról azonban igen, hogy munkánknak egyre inkább a minőségi jellemzői kerülnek előtérbe, s itt vannak tetemes adósságaink. Mert hiszen igaz, a termelő ágazatok a tervvel egyező, vagy azt megközelítő mértékben fejlődtek, de éppen a minőségi, összetételbeli vonások háttérben maradása miatt a termelés egészének hatékonysága elmaradt a számítottól; a nemzeti jövedelem növekedése négy százalék, a célul meghatározott öt százalékkal szemben. Amibe belejátszott, a bruttó termelés sem emelkedett a számított mértékben, ám még erőteljesebb szerepe volt annak, hogy az anyagi ráfordítások gyorsabban nö­vekedtek, mint maga az árukibocsátás. Tartós, hosszabb ideje meglevő folyamatról van szó, amit — életszín­vonal-politikai, s gazdaságfejlesztési céljaink ismereté­ben egyaránt — nehéz teherként vállainkon nem hord­hatunk tovább. Ahogy ismétlődően visszatérő gond a beruházások tervezettet meghaladó mértéke, a készlet- felhalmozás már-már akrobatamutatványokhoz illő emelkedése. Az ilyen és hasonló tényezők azután úgy válnak igazán testközelivé, hogy a behozatal túllép az ésszerű, az indokolt határokon, ugyanakkor a' kivitelnél elmaradnak, késnek azok a lépések, melyek növelnék versenyképes áruink mennyiségét, korszerűségét. MINDENKOR veszélyesek a végletek, s akkor külö­nösen, ha a gondok szorítóak. Éppen ezért fontos hang­súlyozni, hogy milliók munkája eredményeként az 1978-as esztendő is hozott szép sikereket. A vegyipar gyors termelésnövekedését például — 10,7 százalék — a terület több szakágazatában a kedvező eredményű kivitel fokozódása kísérte; az egy lakosra számított 1,2 tonna szemes termény és 124 kilogramm hús előállítása európai viszonylatban is figyelmet érdemlő eredmény, s a 88 ezer lakás fölépítése — bár kétezerrel kevesebb az eredetileg meghatározottnál — szintén temérdek munkát és pénzt emésztett fel. Ha megengedjük a leegyszerűsítést, akkor úgy fogal­mazhatunk, nem az eredmények hiánya, hanem lehető­ségeinek és eredményeinek viszonya, s még inkább a kö­vetelmények és a teljesítmények aránya a figyelmez­tető. Sajnos, óvakodunk, ódzkodunk az olyasfajta ellen­tétpárok fölállításától, mint az, hogy a vállalatok és szövetkezetek fejlesztési forrásai a tervezettnél jóval nagyobb mértékben bővültek — ilyen célú kiadásokra tíz százalékkal többet fordítottak, mint 1977-ben — ugyanakkor az eszközkihasználás romlott, az egységnyi állóeszközre jutó termelés 1978-ban az iparban 3,5 szá­zalékkal, az építőiparban nyolc, a mezőgazdaságban két százalékkal csökkent. AZ ELŐBBIHEZ hasonló ellentétpárokat — a köz­napi tapasztalatokra támaszkodva is, a Központi Sta­tisztikai Hivatal jelentését olvasva is — sajnos köny- nyedén összeállíthatunk. Hiszen fura helyzet: az ipar nagy iramban emelte beruházási célú értékesítését, ugyanakkor — például és nagy súllyal a gépiparban — a termékszerkezet korszerűsítése az indokoltnál sokkal lassúbb; gyakran újdonságként is elavult, nem korszerű termékek kerülnek a közfogyasztásba, a felhalmozásba egyaránt. Csakis akkor tudjuk a valóságnak megfelelően érté­kelni munkánk eredményeit és teendőinket, ha nem kerüljük meg az előbb említett, illusztrált szembesítést. Sem az irányításban, sem a vállalati tevékenységben nem észlelhettük igazán 1978-ban a népgazdaság való­ságos helyzetét, ezt tükrözik a statisztikai jelentésben foglaltak is. Annak ellenére igaz ez, hogy tisztelet és elismerés illeti a különböző termelő kollektívák jó célú erőfeszítéseit, eredményeit, ám azt kell monda­nunk, összességében mégis kevés az, amire jutottunk, nem korábbi gazdálkodási szintünkhöz, hanem a köve­telmények diktálta, a lehetségest, és a szükségszerűt magukba foglaló mércékhez képest. A statisztikai je­lentés száraz tényei mögött a valóság bonyolult minden­napjai lüktetnek, s éppen ezért a szóban forgó tények nagy biztonságú alapot kínálnak az okok, okozatok föl­tárására, megismerésére. Ennek mikéntjét a maguk testére szabva szükséges meghatározniuk a termelő­helyeknek, elvét viszont világosan megfogalmazta az MSZMP Központi Bizottsága 1978. december 6-i ülése. A testület tanácskozásán elhangzott előadói beszédben Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára erről az elvről így szólt: „A KÖVETELMÉNYEK fokozása a vállalatokat mint gazdálkodókat, a gazdasági vezetőket és a dolgozókat pedig mint munkavállalókat érintse. Az intézkedések­nek az erőforrások gazdaságosabb felhasználására, a szükséges szerkezeti változtatások megvalósítására kell ösztönözniük, jövedelemhez pedig csak fokozódó köve­telmények teljesítésével lehessen hozzájutni.” K. S. A békemozgalom új tervei Befejeződött a BVT ülésszaka Berlin, Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: A Béke-világtanács berlini rendkívüli ülése hétfőn be­fejezte munkáját. A testület — amely külön ülést szentelt az európai bé­ke és biztonság erősítésének — határozatban szállt síkra a katonai enyhülést szolgáló lépéseik megtételéért a konti­nensen. A BVT felhívja a fi­gyelmet arra, „annak érdeké­ben, hogy ne kerüljön ve­szélybe a politikai enyhülés során belkövetkezett előreha­ladás, haladéktalanul haté­kony intézkedésekre van szükség a fegyverkezési ver­seny megállítására és a le­szerelés megvalósítására”. Az európai vita kapcsán a BVT tiltakozott a náci bű­nök elévülésének elfogadta­tását célzó próbálkozások el­len, s határozatban szólította fel a világ népét, „indítsa­nak akciókat azért, hogy az ilyen bűnök elévülhetetlensé- gének elve minden országban érvényben maradjon”. A BVT 1979-et — a nagy néger polgárjogi harcos meg­gyilkolásának 15. és születé­sének 50. évfordulóját — Martin Luther King-évnek nyilvánította. A rendkívüli ülésen 16-ra emelték a BVT bizottságainak számát: Se­bestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács elnöke az újonnan alakult nemzetközi szolidaritási bizottság társ­elnöke lett. Tolnában nem fenyeget az árvíz Naponta többször is sugá­roz riasztó híreket a rádió az ország keleti és északkeleti részéről. A Tolna megyeiek — sajnos — tudják, mit je­lent az árvíz, az ötvenhatos jeges ár emléke még eleven. Munkatársaink sehol sem tapasztaltak számottevő ve­szélyt, megnyugtatásul még­is felkerestük Góts Kálmánt, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság szekszárdi sza­kaszmérnökségének vezető­jét, tájékoztassa olvasóinkat a valós helyzetről. Góts Kálmán elmondta, hogy veszély a megyében se­hol sincs. A Duna vízállása kifejezetten alacsony, leg­feljebb egy, az Alpokban be­következő gyors, meleg eső tudná számottevően felduz­zasztani a vízszintet, de en­nek a valószínűsége rendkí­vül csekély. A Sión semmi gond, a Kapos vígan vezeti le az összegyűjtött vízmeny- nyiséget. A Sárvíz (Nádor- csatorna) Fejér megyei sza­kaszán volt készültség, ná­lunk semmi említésre méltó nem történt. A megye patakjai ugyan­olyanok, mint a sok évi átlag alapján megszoktuk. A Kop­pány Nagykónyi és Kop- pányszántó között kilépett medréből, s elöntött mintegy 150 hektár rétet és ötven hektár szántóföldet. A me­der lassan levezeti a kiöntött v í zmenny iséget. Aggodalomra tehát semmi ok, reméljük nem is lesz. 1- gy­Tamási Készülnek a tavaszra (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tamásiban, a Béke Tsz műhelyében 23 MTZ 50-es traktort készítenek fel ható­sági szemlére. Amint a ta­vasz beköszönt, ezeknek a igéiteknek már a földeken üzemképesen kell dolgozni. Gátolja a folyamatos munkát az alkatrészhiány, főleg az első futóműhöz, sebességvál­tóhoz nem kapnak megfelelő alkatrészeket, s ezért, hogy el ne csússzanak a határidő­vel, saját erőből gyártják le azokat. Jelenleg negyvenen dolgoznak a téli nagyjavítá­son. A Széchenyi Tsz-nél szin­tén MTZ-traktorokat készí­tenék fel szemlére. Az erőgé­pek pótkocsijait a pári üzem­egység műhelyében javítják, huszonnégyen. A szomszédos téeszekkel jó az összhang és egymást kisegítik, ha hiány­zik valamilyen alkatrész, így komolyabb fennakadás nem mutatkozott eddig. Kép és szöveg: Könye Iván Tanácstagi csoportvezetők és tanácsi bizottsági elnökök értekezlete Hétfőn délelőtt a megyei tanács vb-termében értekez­letet tartottak a megyei ta­nácsi bizottságok és albi­zottságok, valamint a megyei tanácstagok járási, városi csoportjainak elnökei. A megjelenteket dr. Szabó- pál Antal, a megyei tanács elnöke tájékoztatta a bizott­ságok és tanácstagi csopor­tok elmúlt évi munkájáról és az idei esztendő feladatai­ról. Megállapította, hogy a bi­zottságok munkája 1978-ban sokrétű és általában javuló volit, jó együttműködés ala­kult ki a megyei tanácsok osztályai és a munkabizott­ságok között. Az idei év feladata a meg­kezdett munka folytatása, az ellenőrző, segítő tevékenység hatékonyságának fokozása. Huszonhét egyesület - négyszáz versenyző A kedvezőtlen időjárás ellenére — a verseny alatt végig esett az eső — huszonhét egyesület négyszáz versenyzővel vonult fel a labdarúgók nagy találkozójára, a mezei futóversenyre. Riport lapunk 5. oldalán. Fotó: Bencze István Szekér Gyula Moszkvába utazott Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese hétfőn Moszkvába utazott az orenburgi gázvezeték építé­sében együttműködő orszá­gok kormányközi bizottsá­gának ülésére. Búcsúztatására a Ferihegyi ^repülőtéren megjelent Fé- liksz Bogdanov, a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. Szekér Gyulát Moszkvá­ban Szabit Orudzsev gáz­ipari miniszter és más szov­jet személyiségek fogadták. Jelen volrt a repülőtéren dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete is. (MTI). Tokajnál tetőzik a Tisza árhulláma Tokajnál tetőzik a Tisza árhulláma. A vasárnap déli vízállás elérte a 880 centi­métert, — 8 centiméterrel haladva meg az eddig mért legmagasabbat. Egyidejűleg Tokaj fölött megkezdődött a lassú apadás, ugyanakkor Tokajtól lefelé végig árad a folyó. A körösök árhulláma las­san levonult a felső szaka­szokról. A Hármas-Körös Szarvasnál már tetőzött, mérsékeltebb ütemben csu­pán a torkolatnál árad.

Next

/
Thumbnails
Contents