Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-27 / 48. szám
1979. február 27. lrttPÜJSÄG 3 Bátaszők, Bonyhád Beszélgetés o kereskedelemről Egy település fejlődésének fontos tartozéka a kereskedelmi hálózat fejlesztése, korszerűsítése. Mi a helyzet ezen a téren? — érdeklődtünk Bá- taszéken, illetve Bonyhádon. A tanácsi vezetőket kérdeztük, akik vásárlóként is ismerik a boltok állapotát, ugyanúgy, mint a fejlesztés szükségességét és lehetőségeit. Bátaszéken sajnos a válaszok kevés kivétellel negatív jelenségekről adnak számot. Bátaszéken, Alsónyéken, Pörbölyön és Várdombon az üzlethálózat régi, elavult, s az ÁFÉSZ évek óta, elaprózva a fejlesztési alapot, csak toldoz-foldoz. Például a nagyközségben évek óta nagy szükség lenne egy 7—800 négyzetméter alapterületű ABC-áruházra, de az ÁFÉSZ- nek ilyen építéshez nincsenek anyagi lehetőségei. A tanács vezetői elmondták, hogy egy nyojclakásos ház földszintjén lenne mód háromszáz négyzetméteres korszerű bolt kialakítására, de az ÁFÉSZ visszavonta jelentkezését. Pörböly kereskedelmi ellátása — így mondták —, elfogadható. Pár éve leégett a bolt, s az újjáépítés során korszerűsítették. Más már a helyzet Várdombon. Ezen a fejlődő településen csak egy üzlet van, aminek havi forgalma megközelíti a félmillió forintot. Pár éve, mikor közel négy- százezer forintos költséggel korszerűsítették az italboltot, javasolták, hogy inkább ebből csináljanak egy élelmiszer ABC-t. a boltból pedig presszót. A javaslatot az ÁFÉSZ vezetői nem fogadták el. Alsónyéken a bolt udvarán néhány héttel ezelőtt mi is lefényképeztük a hatalmas szemétdombot. Azóta történt javulás, de a kérdezettek szerint nem jelentős. Általában valamennyi felsorolt községben gondot okoz a kenyér-, péksütemény- és tejellátás. Jelentősen javult azonban a kínálat zöldségfélékből és gyümölcsökből. Kimondottan jó véleményeket hallottunk a bútorboltról, megfelelőnek találták a ruházati ellátást, ezzel szemben erősen kifogásolták a bátaszéki vasbolt árukínálatát. e Bonyhádon Kránicz Józseffel, a városi tanács osztály- vezetőjével ugyanerről a témáról beszélgettünk. Válaszai egészen mások voltak, mint a bátaszéki vezetőké. Bonyhádon úgy látszik sokkal elégedettebbek az emberek a kereskedelemmel. Valószínű ennek történelmi okai is vannak, ugyanis fiatal városunk régi kereskedőtelepülés. Hajdanán Mária Terézia engedélyezte, hogy a bonyhádi kereskedők Pécsre menjenek üzletelni. Híres, jól dolgozó szakemberek generációi fémjelezték évszázadokon át e település kereskedelmét. S a várossá válás után még többet tettek és tesznek az igazi városi szintű kereskedelmi ellátás kialakítása érdekében. A városavató óta eltelt nem egészen két év sok újat hozott, a kereskedelem bővülése, színvonalának emelkedése jelentős. De a városban sok még — a hagyományokból fakadóan — a régi, kis üzlet, pedig ezekben bonyolódik le a forgalom 40 százaléka. Ilyen kis üzletekben azonban eleve nem lehet olyan színvonalat biztosítani, mint amilyen szükséges lenne. Ezért nagyobb alapterületű, több áruval, szélesebb választékkal rendelkező boltokra van szükség. A korszerűsítésre, bővítésre anyagi fedezet csak „álomszinten” van. Azonban a reális tervek is jelentős fejlődést ígérnek. Például az ÁFÉSZ-áruházzal szemben, a fürdő mellett élelmiszer-áruház lesz 600 négyzetméteren, ahova a jelenlegi áruházból áthelyezik az élelmiszerrészleget. A Budai Nagy Antal utcában az ÁFÉSZ 300 négyzetméter alapterületű élelmiszer- és önkiszolgáló boltot épít, s ugyanilyen lesz a zománcgyári újtelepen is. A régi olajütő átalakításával egy korszerű piacot alakítanak ki Bonyhádon. Itt mezőgazdasági eszközökön kívül hús, hal és egyéb élelmiszerek árusításával is foglalkoznak majd. így a mostani piac jelentősen bővül, korszerűsödik, s évenként előbbre lépve, a tervek szerint, 1985-ben készül el teljesen. o Hallgattassák meg a másik fél is, mondja az aranyszabály, s ennek eleget téve, megkerestük a bátaszékiek véleményeivel Takácska Lászlót, a bátaszéki ÁFÉSZ elnökhelyettesét, áruforgalmi főosztályvezetőt, ö tételesen válaszolt a nagyközség kereskedelmét ért bírálatokra. Elmondta, hogy tavaly a nagyközségi tanáccsal megállapodtak a nyolclakásos épület alatti üzlet sorsában. Itt az ÁFÉSZ egy mezőgazdasági szakbolt nyitását tervezte, 2 millió forintért, amennyibe az előzetes tervek szerint került volna. A végleges terv azonban már 3 és fél milliós költséget hozott ki, ami jelentősen meghaladta az ÁFÉSZ anyagi lehetőségeit, különösen, mert a terv lassan készült, s így azt a támogatást, amit a megyei tanácstól vártak, más Tolna megyei kereskedelmi egység kapta meg. A MESZÖV-től kapnak másfél millió forintot, de kimondottan a Bátaszék központjában lévő 2-es számú önkiszolgáló bolt korszerűsítésére, bővítésére. És itt várják most a tanács segítségét. Ugyanis ígérték, hogy a bolt szomszédságában lévő épületben lakó két családnak, azaz négy személynek másik lakást adnak, s így ezen a területen bővíthetik az üzletet. Az eladóteret a jelenlegi 180 négyzetméterről ennek kétszeresére nagyobbít- hatnák. Ezt a munkát már az idén meg tudnák kezdeni. Terveik szerint Várdom- ban 1982-ben kezdődik egy új kereskedelmi egység létesítése. A jelenlegi üzletbe vettek egy mélyhűtőt, és idén az év második felére várnak egy norvég hűtőpultot, mely a tejtermékek, húskészítmények árusítását teszi korszerűbbé. Azt, hogy a kocsmából boltot, a boltból presszót csináljanak, nem tartották reális elgondolásnak. Az italbolt alapterülete a raktárral ugyanis lényegesen kisebb, mint a bolt és a raktár. így egy raktárt is kellett volna építeni, ami ismét anyagi nehézségekbe ütközött volna, mivel a kocsma felújítását fenntartási összegből valósították meg, a bolt építése pedig már fejlesztés. Javítani akarják Alsónyék kereskedelmi ellátását is. Ezt megkezdték tavaly novemberben, mikor beállítottak egy norvég hűtőpultot, s ide még egy mélyhűtő vásárlását tervezik. A jövőben egyébként az ÁFÉSZ meg akarja szüntetni a másik kis boltot, helyette a belső boltban növelik az eladók számát, korszerűsítik az üzletet. Ezzel a napokban megtartott tanácskozáson egyetértett a tanácsi vezetés is. A szemétdombot nyárra szüntetik meg véglegesen. Ott az ÁFÉSZ házilagos brigádjának készül raktár. A kenyérellátás gondjaival nagyon sokan foglalkoznak Bátaszéken. Sajnos javulás egyhamar nem várható. Ugyanis Szekszárdon a sütőiparnál megkezdődik a rekonstrukció, s míg ez tart, a megyeszékhely ellátását még a mostaninál is nagyobb mértékben kell a bátaszé- kieknek segíteni. A vas-műszaki bolt áruellátása az elnökhelyettes véleménye szerint semmivel sem rosszabb, mint az ország bármelyik hasonló üzletéé. A hiánycikkek száma nő, s ezek listáján lévő árukból nagyon nehéz kapni. Például ásó, kapa, lapát beszerzése tavaly egész évben igen nagy gondot okozott. Háztartási műszaki cikkekből azonban általában jó az ellátás, s ugyanígy kielégítő a kínálat hűtő- szekrényből, szovjet kerékpárból, s néhány kismotortípusból is. — szepesi — Szerszámgépek kooperációban A Szerszámgépipari Művek Budapesti Köszörűgyára Nyugat-Európa egyik legismertebb szerszámgépgyárával, az NSZK-beli Gildemeister céggel közösen gyárt esztergagépeket. A gépek egyes alkatrészeit a külföldi cég szállítja, de a főbb egységek már Budapesten készülnek. A jobb minőségű alkatrészek készítése lehetővé teszi, hogy az idén már több mint kilencven százalékban saját gyártmányúakat építhetnek be a gépekbe, így azok gyártása gazdaságosabbá válik. A képen: készülnek az esztergagépek Küldöttgyűlés Faddin Zárszámadás Lápafőn A várongi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet szombaton, a társközség, Lá- pafő művelődési házában tartotta zárszámadó közgyűlését. A múlt évi eredményes munkáról Tancsik József elnök terjesztette elő a vezetőség beszámolóját. A közgyűlésen minden üzemág és szocialista brigád munka- verseny-vállalást tett az 1979. évi feladatok megvalósítása érdekében. A közgyűlésen megjutalmazták a húsz éve termelőszövetkezeti tagokat, aranygyűrűvel, a munkaversenyben élenjárókat oklevéllel és pénzzel. Az ünneplő gazdaság kollektíváját köszöntötte, s további sikereket kívánt Szőke Géza, a TESZÖV elnökhelyettese, Nők János, a városi pb munkatársa, Bérdi József városi tanácstitkár. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Elsők között tartotta az 1978. évi mérlegjóváhagyó, az 1979. évi feladatokat meghatározó küldöttgyűlését a Fadd és Vidéki Takarékszövetkezet igazgatósága. Zsúfolásig megtelt a terem a dunaszentgyörgyi és faddi szövetkezők képviselőivel. A küldöttgyűlést Matus Istvánné elnökhelyettes, a dunaszentgyörgyi kirendeltség vezetője nyitotta meg, majd a takarékszövetkezet elnöke egy-egy szál virágot nyújtott át a fennállásának 20. évfordulójára emlékező takarékszövetkezet néhány jelen lévő alapító tagjának. Antus Istvánné, az igazgatóság elnöke értékelte az elmúlt évi munkát. A takarékszövetkezet betétállománya az elmúlt évben közel 7 millió forinttal emelkedett és a december 31-i záróállomány megközelítette a 40 millió forintot. Dinamikus volt a kölcsönforgalom is. Közel 5 millió forint kölcsönt folyósítottak tagjaiknak, amiből kiemelkedik a mintegy 2,2 millió forint termelési kölcsön, amivel a takarékszövetkezet a háztáji kisegítő gazdaságok árutermelését segítette. E hitelcélok között sertés-, szarvasmarha-vásárlás, takarmány- vásárlás éppúgy megtalálható, mint a baromfitenyésztésre vagy méhészkedésre adott termelési kölcsön. A felügyelőbizottság elnöke jelentésében a vagyonvédelem helyzetéről, az ellenőrzés tapasztalatairól, továbbá a mérleg- és eredménykimutatás helyességéről számolt be. Dicsérte a szövetkezet dolgozóinak — mind a 12 nődolgozó — eredményes, lelkiismeretes munkáját, csakúgy, mint az a 8—10 felszólaló. A küldöttgyűlés jóváhagyta a takarékszövetkezet 1978. évi mérlegét, az eredményfelosztásra készített javaslatot és módosította a takarékszövetkezet alapszabályát. SZOBOSZLAI JENŐ Otthonteremtő közösség I. Lakásépítő szövetkezetek A Fáy lakótelep épületeit készíti a Bonyhádi Építőipari Szövetkezet. (Archív felvételünk.) Az ember, a család életének egyik legnagyobb vállalkozása az otthonteremtés és természetes igény, hogy mindenki a kor színvonalának megfelelő lakást szeretne. Társadalmunk sokat tett és tesz ezután is ennek a célnak az eléréséért, a lakásgondok végleges megszüntetése azonban így is hosszú ideig tart még. A lakásigénylők csak kisebb hányada, a szociális okokból feltétlenül rászorulók költözhetnek tanácsi bérlakásba és arra is sokáig vár-’ niok kell. A jogosultakénál sokkal kisebb az úgynevezett tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakások száma is. VÁLLALJANAK MÉLTÁNYOS RÉSZT Az a módszer, illetőleg forma, amely a legtöbb embernek hozzáférhető, s az átlagos keresetűeknek is elviselhető anyagi hozzájárulást igényel: a lakásépítő szövetkezet. Ösztönző szociálpolitikai és egyéb kedvezmények, pénzügyi feltételek fejezik ki egyértelműen államunknak azt a törekvését, hogy az érdekelt személyek, családok vállaljanak méltányos részt lakásaik megépítéséből és fenntartásából. Ez a felfogás és szándék egyébként nem magyar sajátosság, hanem sok országban bevezetett gyakorlat. Ma már csaknem világszerte érvényesülő elv, hogy a lakásépítési és -fenntartási feladatokat az állami, a szövetkezeti és az egyéni erőforrások összpontosításával oldják meg. Eltérések természetesen vannak a megoldás módozataiban. Nálunk, ahol a szocialista szövetkezés különféle változatai az állami vállalatokkal azonos jogi és gazdasági elbírálást, s messzemenő támogatást élveznek, a szövetkezeti összefogás a lakásépítésre is előnyös lehetőségeket nyújt. Nem utolsó sorban azért, mert kereteiben mindenféle törvényes vállalati segítséget megkaphatnak mindazok, akiket megilletnek a munkás-lakásépítési akció kedvezményei. Lakásépítő szövetkezetek 1971. óta működnek hazánkban. Kezdeti nehézségeik, eleinte lassú térhódításuk, a velük szemben éveken át tanúsított meg nem értés ellenére elismerést érdemlő eredményeket értek már el. A múlt év végéig felépítettek több mint 20 ezer lakást, ebből az utóbbi három esztendő alatt csaknem 11 ezret, tavaly pedig az általuk átadott lakások száma meghaladta a négyezret. Most 370 ilyen szövetkezet további 16—17 ezer lakás építését szervezi. Az idei tervek szerint ebben az évben ötezer lakást adnak át. s ugyanannyinak az építését kezdik meg. A HELYZET JAVÍTHATÓ Ezek az adatok mutatják a fejlődés gyorsuló ütemét, de természetesen nem érzékeltetik a nehézségeket, a hátráltató tényezőket, pedig azok is vannak. Léteznek annak ellenére, hogy most már a tanácsok nem mellékes kérdésként kezelik ezeket a szövetkezeteket. Még mindig gyakori eset azonban, hogy a legrosszabb területeket jelölik ki építkezésre a szövetkezeteknek. Gond az is, hogy a szövetkezet és a vállalatok között nem elég erős a kapcsolat, Ez az egyik oka annak, hogy a lehetségesnél jóval kisebb a vállalatok és lakásszövetkezeti taggá lett dolgozóik közreműködése az építkezésben. Az úgynevezett házilagos 'kivitelezés új szabályai is lehetőséget adnak arra. hogy a helyzet javuljon. Külön problémakör, hogy bár mind több vállalat, állami gazdaság és termelőszövetkezet választja dolgozóinak lakáshoz juttatására a lakásépítő szövetkezeti formát. érthetetlenül sok vállalat inkább a drágább megoldáshoz ragaszkodik. Ahhoz, hogy megrendel vagy vásárol — kulcsátadásos módszerrel — kész lakásokat. Teljesen kikapcsolva így azt a nagy erőt. amit a leendő tulajdonosok tevékeny részvétele, közreműködése képviselhetne a szövetkezeti házak, lakótelepek felépítésében. Pedig ilyen módon 15—20 százalékkal kevesebbe kerülnének a lakások. Egyéb gondok, rendezniva- lók is vannak még. Közülük az egyik az, hogy a nem városi településeken feltűnően kevés a lakásépítő szövetkezet. Eredendően abból a tévhitből fakadóan, hogy csak városi, magas házakból álló lakónegyedekben van létjogosultsága ennek a szövetkezeti formának. Szerencsére jónéhány példa bizonyítja már ennek az ellenkezőjét. Ahhoz azonban, hogy a községekben is jóv^l gyorsabban hódíthasson teret a lakásszövetkezet, elsősorban szemléleti változásra, fordulatra van szükség. CSALÁDIHAZ-ÉPÍTÉS CSOPORTOSAN Mostani, 1990-ig tartó lakásprogramunk megvalósításában évről évre nő a lakás- szövetkezetek szerepe. A róluk — 1977-ben — megjelent törvényerejű rendelet szelleméből és előírásaiból félreérthetetlenül következik, hogy államunk hosszú távon is igen nagy jelentőséget tulajdonít nekik. Hasonlóképpen az a határozat, amelyet pártunk Központi Bizottsága tavaly októberben hozott a lakásépítésről és a lakásgazdálkodásról, valamint az építőipar fejlesztéséről. Ezzel van összhangban — a többi között az a terv, hogy az idén 5—6 helyen korszerű családi házak csoportos építését szervezik meg, szövetkezeti keretekben. Mind egész társadalmunknak, mind az otthonteremtő embereknek az a jól felfogott érdeke, hogy országszerte jobban hasznosuljanak a szövetkezeti lakásépítés lehetőségei. Ezért szükséges, hogy a lakásépítő szövetkezetek és szervezeteik már most készüljenek fel a tanácsokkal közösen a hatodik ötéves terv időszakának idevágó feladataira. Idejében gondoskodjanak a beépíthető területekről, tervező és kivitelező kapacitásról és a beruházás pénzügyi előkészítéséről. (Folytatjuk) GULYÁS PÁL
