Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-25 / 47. szám
1979. február 25. NÉPÚJSÁG 9 Képek, hírek Lengyelországból ; -tó; $)■) ggf a aaa ^ fSk _Sf f _ :’s* < Q) JáC x«» If *^r W0gn Lodz textil- és ruhagyárában 17 millió méter kiváló minőségű jersey anyagot és hárommillió darab modern ruhát készítettek 1978-ban. A készruhák egy részét Kubába, az NSZK-ba, Kuvaitba és Líbiába exportálták. A képen az egyik gyáregység. Üj hőerőművel gazdagodik hamarosan az egyik legnagyobb lengyel ipari központ, Lodz. A képen az 50 megawattos turbógene rátört szerelik. Épül a „Police 2” vegyipari óriás vállalat, amely a második legnagyobb beruházás Lengyelországban a mostani ötéves tervidőszakban a katowicei kohászati művek' után. A vegyi műveket, amelynek acélszerkezetét állítják össze a képen, 1981-ben avatják. Évről évre fejlesztik a plocki petrolkémiai műveket. A gyáróriás, amelynek első üzemegységét 1964-ben adták át, most egy egy év alatt 300 ezer tonna etilén, propilén és butadién előállítására képes üzemegységgel bővül. Berlini levél Külföldi diákok Havannában A forradalom győzelme előtt Kubában három egyetem működött, ahová a kiváltságosok juthattak csak be. Ma 34 felsőoktatási intézmény várja a diákokat. Nemcsak a hazai fiatalok válnak itt szakmájuk, hivatásuk mestereivé, de évről évre több külföldi diáknak is módja nyílik tanulmányait Kubában folytatni. Jelenleg 1500 külföldi diák — 15, főleg fejlődő ország, többek között Kolumbia, Costa Rica, Honduras, Kongó, Palesztina, Szíria fiataljainak egy csoportja — tanul a kubai egyetemeken, főiskolákon. Tanulmányaik megkezdését egy évi intenzív nyelvtanulás előzi meg. Kubai társaikhoz hasonlóan a külföldiek is díjtalanul vesznek részt az oktatásban, ingyenes a tankönyv- és a jegyzetellátás. A diákok kollégiumi elhelyezést és ösztöndíjat kapnak. Legtöbben közülük az orvostudomány, a műszaki főiskolák, egyetemek, az állatgyógyászat iránt érdeklődnek. A felsőoktatás mellett a kubai középiskolákban is tanulnak külföldi fiatalok: politikai menekültek gyermekei. Az NDK-ban — kerekített adatokkal számolva — minden percben 270 kötet könyv hagyja el a nyomdákat. Mégpedig — a vasárnapokat is beleszámítva. Tavaly újabb határt hagyott maga mögött az NDK könyvkiadása: a megjelent 6000 mű összpél- dányszáma meghaladta a 140 milliót. A számok más tekintetben is rendkívül imponálóak. Az NDK minden Iákosára — a csecsemőiket, ia még írni-ol- vasni nem tudó kisgyerekeket ;is beleértve, évente nyolc könyv jut. A könyvkereskedésekben évente 500 millió márka értékben, vagyis mintegy 2,5 milliárd forin- tént vesznek esztendőnként könyvet. A tudás és szépség, amit a könyvek közvetítenek, rendkívül széles körű és változatos. Jelenleg sok könyv- és folyóiratkiadó működik az országban. Közülük 25 politikai, társadalomtudományi, természettudományi és orvosi művek közzétételével foglalkozik, 15 szakkönyveket ad ki, 16 szépirodalmi, 6 gyermek- és ifjúsági kiadó van. 6 művészeti és 7 zenei ‘kiadó, továbbá 3 egyházi könyvkiadó teszi teljessé a változatos képet. Ezenkívül mintegy 20 kisebb könyvkiadó meglehetősen vegyes feladatokat lát el, a többi között kalendáriumokat, képesés kifestőkönyveket gondoznak. A műveket tekintve az évenként megjelent, illetőleg új kiadások 32 százaléka szépirodalom, gyermek- és ifjúsági könyv, 27 százaléka társadalomtudományi kérdésekkel foglalkozik, 16 százalékban pedig műszaki és természettudományos témákról szól. A példányszámokat ösz- szesítve természetesen — mint mindenütt a világon — a tankönyvek vezetnek. Az NDK tankönyvkiadója, amelyet 1945-ben közvetlenül az ország felszabadulása után alapítottak, fennállása óta több, mint félmilliárd kötetet adott ki. A kiadó egyébként pedagógiai szak- irodalom közreadásával is foglalkozik. Az NDK könyvkiadásának másik oszlopa, a Dietz, a mi Kossuth Kiadónk testvérvállalata 1945 óta Marx és Engels műveit összesen több mint 22 millió példányban juttatta el az olvasókhoz. Jelenleg nagyszabású vállalkozásba fogtak: Marx és Engels összes műveit kiadják és jelenleg az ötödik kötetnél tart a sorozat. Ez azt jelenti, hogy közreadnak minden sort, minden betűt, amit a tudományos szocializmus megalapítói valaha is leírtak. Mégpedig azon a nyelven, amelyen eredetileg papírra vetették őket. így — a lábjegyzeteket is beleértve —, a mű, amelyet a szovjet tudósokkal együtt rendez sajtó alá egy NDK-beli tudományos munkaközösség —, több mint negyven nyelvű szöveget tartalmaz majd. (A Dietz természetesen a klasszikusok közkinccsé tételén kívül nagy súlyt helyez az aktuális politikai, társadalomtudományi témákra is.) Az Aufbau Verlag röviddel az ország felszabadulása után Johannes R. Becher- nek, a nagy német kommunista költőnek, az NDK első kulturális miniszterének kezdeményezésére született meg. Már első időszakában olyan írókat jelentetett meg, mirft Heinrich Heine, Anna Seg- hers, Arnold Zweig, Goethe, Schiller, Gorkij, Barbusse. Jelentős sorozata a német klasszikusok műveit ölelte fel, csaknem 70 művet 150 kötetben tettek közzé. Rendkívül népszerűek az úgynevezett „BB” zsebkönyvek, amelyek nagy irodalmi értékű műveket juttatnak el filléres kiadásban az olvasókhoz. A szépirodalom iránit az érdeklődés állandóan növekszik. Jellemző adatok: 1951-ben 527 szépirodalmi művet adtak ki 6,4 millió példányban, 1977-ben 1244- et, az összpéldányszám 26 millió. Az NDK íróit ebből több mint 500 mű — 12 millió példánnyal — képviseli, a •többi fordítás. S bár a könyvek átlagos példányszáma három évtized alatt 16 ezer példányról 23 ezerre emelkedett, gyakori, hogy a legkeresettebb művék már tulajdonképpen megjelenésük előtt elfogynak. PINTÉR ISTVÁN Prága Épül a második atomerőmű A nyugat-szlovákiai Jas. lovské Bohunice-ben elkészültek Csehszlovákia második atomerőműve első blokkjának szerelésével. Itt a WER—440 típusú szovjet reaktor két, egyenként 220 megawattos gázturgoaggregát üzemeléséhez szükséges hőenergiát biztosít. Az atom- erőművi rendszer ezzel az eddigi 150-ről 590 megawattos teljesítményre emelkedik Csehszlovákiában. Mivel a hazai kőszénlelőhelyek az évszázad végére előreláthatólag a jelenleginél jóval kevesebb szenet adnak, a kőolaj- és földgázimportnak pedig megvannak a maga korlátái és a vízi energia hasznosítása sem oldja meg a modern iparfejlesztés ilyen irányú problémáit, Csehszlovákiában az energiapotenciálnak olyan növelésére törekszenek, amely az atomerőművek révén válik lehetővé. Ezt indokolja az is, hogy az ország rendelkezik uránnal, ez a fűtőanyag tehát hazai forrásból nyerhető, ha nemesítését a Szovjetunióban végzik is. Csehszlovák kutatók — szovjet kollégáikkal együtt — természetes urán felhasználásával üzemelő atomreaktor terveit készítették el. Szovjet kutatók ugyanakkor közönséges vizes reaktorokat terveztek, sőt már a gyakorlatban is kipróbálták azokat. Ezekben tüzelőanyagként enyhén dúsított uránércet használnak és közönséges vizet alkalmaznak, ami egyrészt moderátorként hat, másrészt a reaktorból történő hőátvitel céljait szolgálja. Csehszlovákiában elhatározták, hogy ezt az ún. vizesreaktort alkalmazzák a további atomerőművek építésénél. Szovjet—csehszlovák egyezmény alapján ilyen reaktorral kezdték építeni 1973 áprilisában a Jaslovské Bo- hunicei-i atomerőművet a másodikat az országban. A most megépült első blokk mellé még egyet építenek, amelynek a szerelési munkáival jól haladnak. Ugyanitt kezdték meg a harmadik atomerőmű építését, amely 2 x 440 mW-os teljesítményű lesz. Néhány év múlva e három atomerőmű együttesen 1910 megawattos teljesítményt ér el és ezzel Csehszlovákia legnagyobb energia- központja lesz. További atomerőmű épül Brno közelében. Ulánbátor Az energetikai rendszer fejlesztése Befejezéséhez közeledik az Ulánbátor és Baganur közti magasfeszültségű villamos vezeték építése. Ez a mongol energiaellátás fejlesztésére kidolgozott terv első szakaszát jelenti. A hosszú távú tervet szovjet és mongol szakemberek együtt dolgozták ki. Ez a terv tíz évre szól. Megvalósításával az egy főre jutó villamosenergia-termelést az ötszörösére növelik. Ez 1985-re a terv szerint eléri a 3,4 milliárd kilowattórát. wá ■R mmmmm
