Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-01 / 26. szám

1979. február 1. Képújság 3 Atomerőmű-építkezés Útközben 1979 Állandó készenlét az EROTERU-nél Az ERŐTERV, teljes ne­vén az Erőmű és Hálózatter­vező Vállalat paksi kiren­deltségén már 92-en dolgoz­nak. Pontosabbain: a kiren­deltség irányítása alatt. Ma­gánál az ERÖTERV-nél 38 a paksi létszám, ehhez tartozik még 20 szovjet szaktervező és 34 altervező. Utóbbiak vállalatának neve: IPAR­TERV, MÉLYÉPTERV, FTI és a VIZITERV. Egy jól fejlett hangyaboly­ban sincs nagyobb szorgalom és nyüzsgés, mint a terve­zőknél Pakson, az atomerő­mű-építkezésen. Székely Fe­renc, az ERŐTERV kiren­deltségének vezetője meg­említette, amikor az elfog­laltságukról kérdezősköd­tem: egy kávét nem tud meginni úgy, hogy közben ne csörögne a telefon. Tapasz­taltuk is, legalább ötször kel­lett telefonhoz mennie fél­órás beszélgetésünk alatt. Munkájuk sokaságát, bonyo­lultságát, sőt, gyakori rend- kívüliségét számokkal és konkrét esetekkel bizonyítot­ta. Mielőtt erről adnánk rö­vid jellemzést, írjiuk le, mi­vel is foglalkoznak a terve­zők az erőműnél. Az atom­erőmű nukleáris részének, az úgynevezett primer körnek az építészeti és technológiai terveit a Kijevi Tervező In­tézet készíti, ezeket a terve­ket honosítja az ERŐTERV. Az szükséges a kivitelezés­hez, a tervek megvalósításá­hoz, hogy lefordítsák ma­gyarra, továbbá elkészítsék a magyar anyagokkal való he­lyettesítést és egyeztessék a szovjet terv adatait a ma­gyar szabványokkal. Székely Ferenc azt mond­ja, folyamatos a tervszállí­tás, mert a munka megkí­vánja. Ehhez a folyamatos­sághoz azonban rengeteg munka, túlóra, módosítás, pesti segítséghívás, tárgyalás és újabb tárgyalás, azonnali rajzkészítés, stb. kell. Mun­kaszüneti napokon is állandó a készenlét Pakson. A terve­zők egy része itt lakik a műszaki szállóban, illetve szolgálati lakásban, de Buda­pestről is mindennap érkezik egy csoport. Az ERŐTERV központjából, a Széchenyi rakpartról reggel menetrend­szerűen indul a kocsi. Rengeteg kiegészítő tervet kell készíteniük. A kivitelező, tehát építővállalatok olyan tervek kérnek, ami megszo­kott a számúikra és ha vala­mi nem egyértelmű, akkor arra Pakson kiegészítő ter­vet készítenek. Arról van szó, hogy mivel az eredeti, szovjet tervek merőben el­térnek a magyar tervezéstől és a honosítás bizonyos ese­tekben nem tökéletes, akkor sem lehet pontatlanság. Te­hát a kiegészítő tervekkel egyértelművé tesznek min­dent. Nagy munka ez. A ki­rendeltségvezető előzőleg Visontán és Százhalombattán dolgozott és ott, tehát ha­gyományos erőművek terve­zésénél összesen mintegy 200 kiegészítő (helyszíni) terv kellett, Pakson viszont egy év alatt és csak az építészeti munkához körülbelül 700 ki­egészítő tervre van szükség. Nem is győzték volna a megvalósítást a meglévő lét­számmal. Műszaki rajzoló tanfolyamot szerveztek a TIT-el közösen, az oktatást az ERŐTERV szakemberei végezték. Tavaly április vé­gén tettek vizsgát műszaki rajzból 15-en. A tervezővállalatnák jogi kapcsolata, szerződése az Erőmű Beruházási Vállalattal van. ötféle tervezési naplót vezetnek, köztük lakótelepit, villamosnaplót és technoló­giai naplót. A kapcsolattar­tás, koordinálás sokágú te­vékenység. A már említett altervezőkkel és a szovjet tervezőkkel, de a kivitelezők­kel is csaknem mindennapos az érintkezés. Rövidebb- hosszabb megbeszélések végtelen sora jellemzi egye­bek között a tervezés irá­nyítóinak munkáját. Kedden délelőtt, amikor ott jártunk az irodaépület­ben, ahol az ERBE mellett sdk más kirendeltség zsúfo­lódik össze, aktívaértekezle­tet tartottak széles körben. Székely Ferenc így beszélt annak céljáról az értekezlet előtt: megmondjuk nekik, mit jelentenek a tervmódosí­tások. Teljes legyen az össz­hang házon belül. Ne történ­jék meg olyan eset például, mint a múlt hét végén. Hét­főre ígértek három tervet, de a fénymásoló nem akarta megcsinálni azonnal, nem ért rá. Igazgatói intézkedés kel­lett és pénteken délután ro­hanhattak Paksra a három tervvel. Amióta maximális súllyal szervezik és intézik az atom­erőmű építésének ügyeit, kormánybiztos és miniszteri biztos intézkedései nyomán, dolgozik itt egy bizottság, a HOICS. Helyszíni organizá­ciós irányító csoport. Az ERBE-vel és a kivitelezőkkel közösen tevékenykednek a tervezés irányítói. Megnéz­tük a csoport felépítését mu­tató rajzot, leírást. Az egyik szárnyon a következő nevek olvashatók egymás mellett: Tóth Sándor (22. AÉV), Ko­valenko, Székely Ferenc, Da- vidov. A HOICS elkészíti az egész ütemezést és havon­ként előterjeszti a vállalati igazgatók és a kormánybiz­tos elé. Tehát a kivitelező or­szágos nagyvállalatok igaz­gatói rendszeresen lejárnak újabban Paksra, a helyszí­nen értesülnek minden fel­adatról, sürgős intéznivaló­ról. Ugyanez vonatkozik ter­mészetesen a tervezőkre is. A nagyszámú paksi kiren­deltség központi irányítása állandó jellegű. Pakson min­den szakmának van referen­se a tervezésben, de a válla­lati irányítás, illetve rendkí­vüli esetekben a közvetlen segítségadás nélkülözhetet­len. A munka jobb végzéséhez, a zsúfoltság enyhítéséhez bő­vítésre van szükség: előre­gyártott elemekből hozzá­építenek egy részt az iroda­épülethez, amelynek folyo­sóin is nagy a mozgás, időn­ként valóságos emberáradat­tal lehet .találkozni. Beruhá­zók, tervezők, pártbizottság, naplózás, koordinálás, aktí- vaértékezlet, és a többi, de mindig és mindenütt konkré­tumokról, tényekkel és szá­mokkal. A kódexmásolók sem írtak többet, mint itt írnak a ter­vezési naplókba Székely Ferenc kirendeltségvezető A műszaki rajzolók egyik terme GEMENCI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY Ajánlás a szocialista brigádok művelődési vállalásaihoz A közművelődési párthatá­rozat megjelenése évében (1974) készült első ízben me­gyei ajánlás a szocialista bri­gádok kulturális vállalásainak segítésére. Az azóta eltelt öt évben több lényeges — tartal­mat és formát egyaránt érin­tő — változtatás, módosítás történt az akció kiírásában. A leglényegesebb, s most már talán hosszabb távra megfelelő változtatásokkal a múlt évi kiírás jelent meg. Megszűnt mindenféle kötött­ség a részvételre vonatkozó­an, így bármely címért küz­dő vagy címet elnyert brigád bekapcsolódhat az akcióba, függetlenül attól, hogy üzem, intézmény, ipari szövetkezet, vagy termelőszövetkezet bri­gádjáról van szó. Bővült a tartalmi ajánlás, amit első­sorban a brigádtagok érdek­lődésének, felkészültségének, művelődésre fordítható idejé­nek külöhbözősége indokolt. 1978-ban 268 brigád küldte el jelentkezési lapját, s közü­lük 119 brigád vett részt fo­lyamatosan az akcióban. Az operatív bizottság nem tartja kevésnek ezt a számot, még akkor sem, ha tisztában van azzal, hogy a megye brigád­jainak mindössze 10 százalé­káról van szó. Hangsúlyoztuk és ma is fontosnak tartjuk ki­hangsúlyozni, hogy az ..Üt- közben” csak egy lehetőség a sok közül. Nem biztos, hogy mindenkinek ez a forma és tartalom a legmegfelelőbb. Addig azonban, míg az üze­mek, munkahelyek döntő többsége kulturális ajánlások­kal nem segíti a brigádokat, erre az egyfajta külső segít­ségre véleményünk szerint szükség van. Feltétlen hangsúlyozva azt, hogy egv bizonyos idő eltelté­vel a vállalati művelődési bi­zottságok és a helyi művelő­dési intézmények kell, hogy ezt a segítséget a szocialista brigádoknak megadják. Az 1978-as esztendő értékelése részben megtörtént; a záró ér­tékelésre, a részt vevő brigá­dok jutalmazására február 23- án 15 órakor kerül sor a szek­szárdi művelődési házban. Az operatív bizottság állás- foglalása az, hogy az akció­ban folyamatosan részt vevő és művelődő brigádokat dicsé­ret illeti, s a jutalmazásnál is igyekszünk minél több brigád munkáját elismerni. Remél­jük, hogy a brigádok legna­gyobb megelégedésére. Az operatív bizottság már 1978 októberétől az 1979. év előkészítésén dolgozott. Négy helyen — Paks, Bátaszék, Tol­na, Szekszárd — beszélgetést kezdeményeztünk a brigádok vezetőivel, a művelődési bi­zottságokkal arról, hogy foly­tassuk-e az akciót, milyen formában, milyen változtatá­sokkal? Ezek a vélemények megerősítettek bennünket ab­ban, hogy 1979-re is készít­sük el az ajánlást. A brigá­dok nagy többsége olyan hasznos tanácsokat, javasla­tokat adott ezeken a beszél­getéseken, melyeket az új ki­írás elkészítésekor már hasz­nosítottunk. (Pl.: kimarad a Delta című tv-műsor, mivel a több műszakban dolgozók az esetek többségében nem tud­ták megnézni az adást; nem ajánljuk az Mi olvasókönyvét; rövidültek az ismeretterjesz­tő előadások, stb.). Néhány olyan téma került viszont az ez évi ajánlásba, mely pótolja a kimaradtakat: pl. a Balázs Béla Filmstúdió néhány kisfilmje; brigádtör­téneti pályázat; a Háry János című daljáték feldolgozása stb. Megjelöltük a szakszerve­zeti bizottságok, a vállalati művelőlési bizottságok, a he­lyi művelődési intézmények feladatát is abban, miben és hogyan segítsék a szocialista brigádokat. Ezenkívül igye­keztünk néhány hasznos ta­náccsal ellátni a brigádokat is: pl. hol lehet az ismeretter­jesztő előadásokat, filmeket igényelni, milyen formában lehet feldolgozni az ajánlott Kodály-daljátékot stb. Éppen a felsoroltak miatt a kiírási füzetecske valamivel terjedelmesebb, mint az előző években. Ahhoz, hogy a bri­gádok átlássák az akciót, fel­tétlenül szükséges a kiírást alaposan tanulmányozni, s csak utána eldönteni, hogy mely közös, illetve egyéni vállalást kívánják teljesíteni. Ebben az évben a jelentke­zési lapokat három példány­ban kell elkészíteni. Ezekből egy marad a brigádnál, egy a vállalati művelődési bizott­ságnál, egyet pedig a helyi művelődési háznak kell meg­küldeni. Az előző év tapaszta­lata alapján — a folyamatos értékelés érdekében — a he­lyi intézményekhez kell a Népújságban havonta megje­lenő kérdésekre a válaszokat megküldeni. Az értékelés is ott történik. ígéretet kaptunk arra. hogy a helyes válaszok megjelente­tésére is lehetőséget ad ebben az évben a Népújság, melv le­hetővé teszi, hogy a brigádok is ellenőrizhessék munkáju­kat, meggyőződhessenek vá­laszaik, ismereteik helyessé­géről. vagy helytelenségéről. Külön felhívjuk a brigádok figyelmét, hogy a kiírásban 1979. február 1. a megjelölt jelentkezési határidő. Mivel a kiírást nem sikerült elég idő­ben eljuttatni a brigádokhoz — a helyi művelődési házak — 1979. február 28-ig minden je­lentkezést elfogadnak. Várjuk tehát a brigádok je­lentkezését, s egyben vállalt feladataik folyamatos, ered­ményes teljesítéséhez sok si­kert kívánunk. Sifter Józsefné SZMT kult., ágit.-prop. oszt. vez. Bábolnai telepek szovjet megrendelésre H N F-tanácskozás A zöldség- forgalmazásról A kormány zöldségprog­ramjának végrehajtása jó ütemben halad. Hazánkban a zöldség-gyümölcs ellátás színvonala változatos és ki­elégítő, de gyakran a házi­asszonyoknak és a termelők­nek is vannak ezzel kapcso­latos megjegyzéseik. A tér-, melőknek az, hogy sokszor indokolatlanul is akadozik az átvétel, a háziasszonyoknak pedig elsősorban az árral és a minőséggel szemben van­nak jogos kifogásaik — hangsúlyozták a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak szövetkezet- és agrár- politikai, valamint gazda­ságpolitikai bizottságának szerdai ülésén, amelyen a zöldség-gyümölcs ellátás ta­pasztalatait és várható ten­denciáit vitatták meg a szak­emberek. A Nagyvásártelepen meg­tartott tanácskozáson a résztvevők az előbbiekhez azt is hozzáfűzték: napja­inkban a zöldség-gyümölcs forgalmazás fejlesztése az a láncszem, amelyik a fo­gyasztás növekedését, az áruk minőségének javítását és a termelés stabilizálását meghatározó jelleggel befo­lyásolja. Ezért mindenek­előtt a forgalmazásban kulcs­szerepet betöltő vállalatok kereskedelempolitikai szem­léletét, munkájuk szerve­zettségét és telephelyeik, üzemeik felszereltségét kell javítani. S bár az utóbbi években ezen a területen számos új és hasznos ten­dencia bontakozott ki a zöldség-gyümölcs ellátás ja­vítása érdekében, az érin­tett szakemberek és vállala­taik számára változatlanul ez a legfontosabb feladat (MTI) Valóságos baromfivárost építhetnének azokból az istállókból, amelyek gyár­tását szovjet megren­delésre kezdték meg a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban. A szerződés alapján a Szovjetunió négy különböző táján — Minszk- ben, Kijevben, Jesszentuki- ban és Dnyeprodzerdzsinszk- ben — építik fel a bábolnai rendszerű telepeket, össze­sen 516 istállót szállít ki a kombinát, ami azt jelenti, hogy a következő másfél év alatt minden munkanapon egyet kell elkészíteniük, s havonta 24-et indítanak út­nak. A szerződés a kombinát eddigi legnagyobb külföldi üzlete, amellyel Bábolna be­kapcsolódik a Szovjetunió tizedik ötéves tervének hús- programjába. Telepeiről évente 150 millió csirke ke­rül majd a szovjet fogyasz­tók asztalára. Az első istállót ez év jú­niusában szállítják ki, az el­ső telepet 1980 márciusában, az utolsót 1981 decemberé­ben adják át rendeltetésé­nek. Az építési-szerelési munkákat bábolnai műve­zetők és szerelésvezetők irá­nyítják majd. Miniriport V. Az instruktor mellénye Van olyan érzésem, sőt mind inkább bizonyossá vá­lik bennem, hogy a szabó szövetkezet egyik varrodá­ját át kell állítani mellénykészítésre. Itt van példának okáért az egyik termelési rendszernek az instruktora, néki például egy egész szalag kell, hogy csinálja a mel­lényt. Köztudott, hogy a rendszerek eladják rendszerüket a termelőknek, tehát üzleti kapcsolatban állnak, nem pedig felettes szervek. A szóban forgó instruktor, nevez­zük Klákity Benőnek, nevezetessége a termelési rend­szernek, sajna ennek az embernek a nagyképűségéből mondanak rossz véleményt az egyébként jó termelési, szervezési egységről. Ez az ember úgy jár-kél az üze- mekben* mintha... — Nézzétek, fiúk — szokta mondani — ebben :a me­gyében maximum két olyan mezőgazdász van, aki ne­kem partnerom, a többi — s mutatja gallérsöprő moz­dulattal, hogy a többi az nulla, az semmi, :az nem part­ner. Azután a napokban hallom a számomra kedvező hírt: Klákity úrnak mégis van egy harmadik partnerja, a sa­ját igazgatója, aki e nagyképűség hallatán lekapta mind a húsz körméről, és még a mellényt is levettette a „szakemberéről”. Gondolom, azért a szabók csak csinálják a mellénye­ket, mert lesz még olyan ember, aki nagy mellénybe akar öltözni. —Pj—

Next

/
Thumbnails
Contents