Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-22 / 44. szám

2 Képújság 1979. február ZZ. Hamis pénz - Khomeini képével Ellentétek a győztesek saraiban Faluvégi Lajos hazaérkezett az USA-bél Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter hazaérkezett ame­rikai útjáról. Fogadásánál, a Ferihegyi repülőtéren Philip M. Kaiser, az Egyesült Álla­mok budapesti nagykövete is jelen volt. Pénzügyminiszterünk a ket­tős adóztatást kizáró egyez­mény aláírásához kapcsoló­dóan házigazdájával, Mi­chael Blumenthal amerikai pénzügyminiszterrel, a ma­gyar—amerikai gazdasági és pénzügyi együttműködés, va­lamint a két pénzügyminisz­térium közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének lehető­ségeiről tárgyalt. Az ameri­kai külügyminisztériumban, valamint más, a gazdasági együttműködésben érdekelt tárcáknál megbeszéléseket folytattak a két ország kö­zötti politikai és gazdasági kapcsolatokról. Faluvégi La­jos találkozott az amerikai kongresszus több tagjával, továbbá a pénzügyi és bank­élet számos vezetőjével. A tárgyszerű légkörben le­folytatott tárgyalásokon a felek kölcsönösen a gazda­sági együttműködés tovább­fejlesztése új lehetőségeinek és pénzügyi feltételeinek fel­kutatására törekedtek. (MTI) Camp Davidben újra egyezkednek Cyrus Vance amerikai külügyminiszter szerdán megkezdte újabb tanácsko­zásait Khaliil egyiptomi kor­mányfővel és Dajan izraeli külügyminiszterrél. Camp Davidben, a Washington melletti elnöki üdülőben az egyiptomi—izraeli külön- megállapodást próbálják is­mét tető alá hozni. A Camp David-i egyezke­dés, amelybe várhatóan be­kapcsolódik Carter elnök is, a jövő hét elejéig eltartha't, majd az egyiptomi és az iz­raeli küldöttségvezető jelen­téstételre hazautazik. Szadat egyiptomi elnök felajánlotta, hogy átveszi a közel-keleti arab térség rendőrének szerepét, ha mil­liárdos értékű amerikai fegy­vereket kap — jelentette a tanácskozások megnyitásá­nak napján a The Washing­ton Post. Khomeini ajatollah keddi rádióbeszédében első ízben tért ki nyíltan a sahellenes mozgalomban fennálló nézet- különbségekre: „iszlámellenes opportunistáknak” nevezte a Fedajin városi gerillákat, akik a hét elejéig más csoportok­kal együtt megszállva tartot­ták a teheráni egyetemet és csütörtökre tüntetést akartak szervezni. Khomeini nyilatkozatában kijelentette: „a menet szerve­zői nem muzulmánok és harc­ban állnak az iszlám filozófia elveivel”. Az ajatollah beszé­dében élesen kikelt az általa „baloldali agitátoroknak” minősített csoportok ellen. A Fedajinok lemondták ere­detileg csütörtökre szervezett teheráni tüntetésüket, helyet­te azonban péntekre nagy­gyűlést hirdettek, amelyet a teheráni egyetemen akarnak megrendezni. A washingtoni külügymi­nisztérium kedden bejelen­tette: a teheráni amerikai (Folytatás az 1. oldalról.) hogy azoknak a szűk látókö­rű nyugat-európai politku- soknak is ideje elgondolkod­niuk a fejleményeken, ame­lyek pusztító eszközöket készültek a kínai militaristák kezébe adni. DOKUMENTUM AZ ELŐKÉSZÜLETEKRŐL Elesett kínai katonáknál ta­lált dokumentumok bizonyít­ják, hogy a kínai vezetés régóta készült Vietnam elleni agressziójára, s azt részlete­kig megtervezte. Mint a VNA hírügynökség szerdára virradó éjjel jelen­tette, a vietnami csapatok Hoang Lien Son tartomány­ban elesett kínai katonáknál vietnami és kínai nyelven írott röpiratokat találtak, ka­tonai utasításokkal. A röp- iratok között van egy nyolc oldal terjedelmű füzet, amely a vietnami lakossághoz és foglyul ejtett vietnami kato­nákhoz intézendő felszólítá­sokat tartalmaz. nagykövetség folytatja mun­káját, de az Egyesült Álla­mok tabrizi, sirazi és iszfa- hani konzulátusait bezárják, „tekintettel az iráni helyzet­re.” A Forradalom Hangja te­heráni rádióadó szerdán ha­mis bankjegyek forgalomba kerülésére hívta fel a lakos­ság figyelmét. A bankjegye­ket Khomeini ajatollah arc­képe díszíti és a hamisítók azt híresztelik, hogy ez az új, érvényes pénz. Ezzel kapcso­latosan a rádió hangsúlyozta, hogy továbbra is a sah ide­jén kiadott bankjegyeket kell Irán törvényes fizetőeszközé­nek tekinteni. Az iráni fegyveres erők új vezérkari főnöke, Mohammed Vali Gharani egy sajtótájé­koztatón kijelentette: a had­sereg körében még nem állt helyre a nyugalom, de a ka­tonák nagy része visszatért egységeihez. A hadsereg ve­zetésében folytatott tisztoga­Az egyértelmű megszálló szándékról tanúskodó füzet megszerkesztői felszólítják a vietnamiakat, „ne szegüljenek ellen, ne áldozzák föl magu­kat, értelmetlenül”, továbbá „adják meg magukat és en­gedelmeskedjenek a kínai pa­rancsnoknak”. ORSZÁGSZERTE FOLYTATÓDIK A TILTATKOZAS Szerdán országszerte foly­tatódott a tiltakozás Kína Vietnam elleni, a világ béké­jét is veszélyeztető agresszió­ja miatt. A 30 ezer dolgozót foglalkoztató Csepel Vas- és Fémművekben mintegy fél­ezer tömegszervezeti aktivis­ta részvételével megtartott gyűlésen elítélték Kína ag­resszióját. Röpgyűlések egész során tiltakoztak a kínai agresszió ellen a győri Magyar Vagon- és Gépgyár dolgozói. A kínai csapatok azonnali kivonását sürgették a SZIM esztergomi marógépgyárának dolgozói. tással kapcsolatban hangsú­lyozta: a sah uralma alatt több tízezer ember vesztette életét és ez nem csupán az eddig halálra ítélt főtisztek bűne, ezért mindenkit fele­lősségre vonnak, aki annak idején hozzájárult ehhez. Az iráni külügyminiszté­rium tisztségviselői kedden nyilatkozatban közölték: küzdenek azért, hogy a sah kerüljön vissza Iránba, és bí­róság előtt feleljen bűneiért. Az Ettelaat című teheráni lap szerint bizottság alakult a sah hazahozatalára. Hodding Carter, az ameri­kai külügyminisztérium szó­vivője kedden Washington­ban kijelentette: az Egyesült Államok fogadja az iráni sahot, amennyiben az oda kí­ván utazni. Jasszer Arafat kedden Te­heránból az ország északkele­ti részén lévő Mashhadba utazott, ahol a helyi vallási vezetők fogadták. Valamennyi műszakváltásnál röpgyűléseket tartottak a Me­cseki Szénbányák üzemeiben, az egész bányásztársadalom nevében tiltakoztak a fegy­veres beavatkozás ellen. Szolidaritásáról biztosította a vietnami népet sok állami gazdaság és termelőszövetke­zet dolgozója is. Az ország számos ipari szakmunkásképző intézetében is sor került tiltakozó gyű­lésre. A TOTÉV szekszárdi, köz­ponti telepén tegnap délután pártnapon Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára elő­adást tartott. A résztvevők táviratban tiltakoztak a kí­nai agresszió miatt, ezzel is támogatva a hős vietnami népet. A Tolna megyei Tejipari Vállalat szocialista brigád­vezetői az értekezletükről küldött táviratban ugyancsak tiltakoztak a kínai agresszió ellen, s támogatásukról biz­tosították a hős vietnami né­pet függetlensége megvédésé­ben. Vietnamban folytatódnak a harcok Az iráni vihar ■ ■■ dB* SÄi »giWCiiwlí^EB* WUiallmm4UI»mJp A brit kormány 1953-ban hadihajókat küldöbt a Per­zsa-öbölbe, hogy megakadá­lyozza az olajkincs államosí­tását. London azonban elké­sett. Időközben ugyanis az amerikaiak „beásták” ma­gukat Iránban, amely rend­kívül fontossá vált számuk­ra. Először is a Szovjetunió­val határos lévén, jó támasz­pontul szolgált, másodszor az olajra az amerikai társasá­gok is szemet vetettek, s meg is kaparintották. Előbb azt tanácsolták Londonnak, hogy tekintsen el a fegyveres beavatkozástól, majd a nem­zetközi piacokon megszer­vezték az iráni olaj bojkott­ját, aminek következtében egy év alatt Irán csak 132 ezer tonna olajat tudott el­adni, noha az államosítást megelőző két évben a kivitel 34 millió tonna volt. Az irániakat saját olajuk­ba fojtották. S miközben dúlt az olajcsata, megkezdő­dött a szervezkedés Mosza- dik kormányának megbuk­tatására. Az amerikaiak Te­heránba küldték a Cl A kö­zel-keleti szakértőjét, Ker­mit Rooseveltet. Az 1953. augusztus 15-ére tervezett puccsot még sikerült lesze­relni, s a császár, akit a terv­be beavattak, Bagdadon át Rómába menekült. Ezután az amerikaiak újabb akcióba kezdtek. Egymillió dollárt osztottak ki az alvilágban, a bűnözők felizgatták a fanati­kus hívőket, a tömeg meg­rohamozta Moszadik minisz­terelnöki rezidenciáját, s megbuktatta kormányát. Az akció közvetlen irányítója Zahedi tábornok, a császár bizalmasa és miniszterelnök íett. (Reza Pahlavi később menesztette őt, mert kényel­metlenné vált számára. Leg­utóbb Irán washingtoni nagykövetéként működött.) A száműzetésből visszaté­rő császár új egyezményt kö­tött a külföldi olajtársasá­gokkal, s már nem az ango­lokat, hanem az amerikaia­kat részesítette előnyben. Az irániak számára azonban minden maradt a régiben: a rosszul tápláltság, a magas gyermekhalandóság és a 90. százalékos írástudatlanság párosult a feudalizmussal. Egy potenciálisan gazdag or­szág lakosságának döntő többsége a létminimum alatt tengette életét, miközben a külföldi társaságok meggaz­dagodtak az olaj hasznából. Ilyen volt a helyzet az or­szágban, amikor a sah elha­tározta, hogy megcsinálja „fehér forradalmát”. 1963. január 26-án népsza­vazás indította útjára a re­formsorozatot, amelynek leg­fontosabb pontjai közé 'tarto­zott : az 500 hektárnál na­gyobb földbirtokok felosztá­sa; az erdők és vizek köztu­lajdonba vétele; a földesúri bíráskodás megszüntetése; a nők szavazati jogának bizto­sítása. Országos kampányt szerveztek a 90 százalékos analfabétizmus csökkentésé­re. A siita egyház ellenállási mozgalmat indított, mert el­vesztette földbirtokait, ve­szély fenyegette befolyását. A sah azonban könyörtelenül leverte a mozgalmat, Kho­meini főpapot pedig szám­űzte. A sah tisztában volt vele, hogy a kitermelhető olajtar­talék legfeljebb 30 évre ele­gendő. Ezért azt 'tervezte, hogy ez idő alatt modern tő­kés ipart hoz létre. Kedvenc mondása volt, hogy 2000 után Irán nem olajat, hanem asz­pirint fog exportálni a tőkés­országokba. Ezek a tervek azonban nem vették figyelembe a realitá­sokat, azt, hogy évszázadok mulasztását nem lehet két évtized alatt pótolni. Mert igaz ugyan, hogy az olajár- robbanás évében — 1974-ben —, Iránban 513 dollár volt az egy főre jutó nemzeti jöve­delem, s hogy 1979-re elérte a 2500 dollárt, azonban ez az óriási gazdagság rendkívül egyenlőtlenül oszlott meg. Először is nagyobb részét a hadsereg felfegyverzésére költötték, aztán új, modern gyárakat építettek a japánok, amerikaiak, franciák és an­golok segítségével, amelyek azután — mint például a Toyota gyár — alig 30—40 százalékos kapacitással dol­goztak, mert a munkaerő- képzés elmaradt a beruházás ütemétől. Mindeközben, mi­vel a földet csak kiosztották, de a parasztok nem kaptak se gépeket, se más, a műve­léshez szükséges eszközöket, a földek egy része parlagon maradt, csökkent a termelés, a parasztok pedig milliós tö­megekben vándoroltak a vá­rosokba, megélhetési lehető­séget keresve. Ezek a milliók a növekvő infláció miatt az éhhalál kü­szöbén vegetáltak, a felső ré­teg viszont a korrupciós üz­letek révén mérhetetlenül meggazdagodott. A császári család maga 2,4 milliárdos magánvagyonra tett szert, amelyet svájci bankok kezel­tek. Növelte az elégedetlen­séget, s közelebb hozta egy­máshoz a vallásos és a világi ellenzéket, hogy az uralkodó elbizakodottságában meg­szüntette a pártokat, s létre­hozta saját „császári” párt­ját, a Rasztakhizt. S volt még valami, ami feszítőerőként hatott: a fegyverkezésre köl­tött milliárdok, s az országba beáramló amerikai tanács­adók tízezrei, akik életmód­jukkal kihívták maguk ellen az irániak haragját. KANYÓ ANDRÁS (Következik: A Perzsa­öböl csendőre). Honecker Zambiában Zambiában folytat tárgyalásokat Erich Honecker, az NSZEP főtitkára. Képünkön: Kenneth Kaunda zambiai elnök társa­ságában. (Képtávírónkon érkezett) Római esélyek Szerda esti kommentárunk. Ha már Andreottinak sem sikerült, ugyan, kinek lehet esélye? — kérdezik okkal-joggal borúsan a római megfigye­lők. Csakugyan: a kereszténydemokrata párt leghajlékonyabb és közismerten szívós természetű politikusa után vajon ki pá­lyázhat eséllyel a Palazzo Chigi, a miniszterelnökség palotája első emeleti kormányfői dolgozószobájába? A megbízott miniszterelnök kétfordulós tárgyalássoroza­ta kudarccal végződött. Itália új kabinetjét egy meglehetősen régi — úgy is fogalmazhatnánk: ósdi —, álláspont miatt oly bonyodalmas tető alá hozni. Nevezetesen: a keresztényde­mokraták akadékoskodása miatt, ök ugyanis hevesen ellen­zik a kommunisták bármilyen részvételét a kormányzat mun­kájában, figyelmen kívül hagyva az 1976. júniusi választások eredményét, amely egyértelműen arról tanúskodott, hogy az OKP Itália második legerősebb pártja. Aldo Moro, a kereszténydemokraták meggyilkolt elnöke reálisan értékelte, hogy minden harmadik olasz választó a kommunistákat tüntette ki bizalmával. Távlatokban olyan kormányzási formát tartott helyénvalónak, amelyben az olasz baloldal — értsd: a kommunista párt —, is helyet kapott vol­na. Ehhez jelentett átmenetet az ötpárti megállalpodás, amely az egyszínű kereszénydemökrata kabinet törvényhozásbeli tá­maszát képezte. Moro halott, a megállapodás fölbomlott, s Olaszországot ismét komoly válság teszi próbára. Ezúttal azonban a krízis méretei fenyegetőbbek, mint ed­dig. Most ugyanis érzékelhetően nem egy személyből vagy <egy adott kormányból ábrándultak ki az olasz politikai erők, hanem egy formula fölött kondult meg a lélekharang. Úgy tűnik, Andreotti puhatolózó eszmecseréi is azért futottak zá­tonyra mert a kereszténydemokrata hegemóniáját, 1945 óta tartó egyeduralmát megelégelték a partnerek. Jellemző, hogy erre a fordulatra a hatalom sáncai mö­gött eltespedt kereszténydemokraták nem is számítottak. Ép­pen emiatt látszik valószínűnek, hogy Pertini államfő szá­mára nem marad más választás, mint valamely más párt soraiból kiválasztani a kormányfőjelöltet. Rómában természe­tesen máris találgatnak: vajon Ugo La Malfa, a republikánu­sok elnöke, a szociáldemokrata Saragat vagy a szocialista De Martino kap fölhatalmazást? Bárki is legyen a választott, a három esélyes tisztes életkora már önmagában is az olasz játék kiérdemesült és idejét múlta módszereire vall. Kínálkozik persze egy másik lehetőség is: az előbbre ho­zott választások. Sokan, egyre többen jósolják, hogy a jelen­legi összekuszált helyzetből nincs más kiút, mint az idén ta­vasszal urnák elé szólítani a választókat. GYAPAY DÉNES LAPZARTA LOSONCZI PÁL FEJÉR MEGYÉBEN Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke szer­dán Fejér megyébe látogatott. Székesfehérváron a megyei pártbizottság székházában Takács Imre, az MSZMP Fe­jér megyei Bizottságának el­ső titkára és Závodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a me­gye gazdasági és társadalmi fejlődéséről. A tájékoztató után Losonczi Pál a városiasodó Mór nagy­községbe látogatott, ahol Ba- latincz Jánosné, az MSZMP járási bizottságának első tit­kára ismertette a 14 ezer la­kosú település fejlődését. Mór a környező bányavidék köz­pontja, amelyben több na­gyobb ipari üzem is működik. Az Elnöki Tanács elnöke ezután a Móri Állami Gazda­ságot kereste fel és megismer­kedett a 4000 hektáron gaz­dálkodó mezőgazdasági nagy­üzem termelési eredményei­vel. A gazdaságban az ezer hektár területű szőlő- és gyü­mölcsültetvény termését helyben dolgozzák fel és két helyi termelőszövetkezettel társulva az évi 230 ezer hek­toliter móri bor felét expor­tálják. A móri látogatás következő állomása a tavaly helyreállí­tott Lamberg kastély, a 230 éves műemlék kastélyban el­helyezett 50 ezer kötetes já­rási könyvtár és nagyközségi művelődési központ volt. Losonczi Pál megtekintette a 800 lakásos November 7. lakótelepet és százszemélyes bölcsődéjét, majd a nagyköz­ségi tanácsházán időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tartott aktívaértekezletet. DAMASZKUSZ Hafez Asszad szíriai állam­fő fogadta a Szíriában tartóz­kodó Czinege Lajos magyar honvédelmi minisztert. A megbeszélésen szó volt a két ország közötti együttműködés fejlesztésének kérdéseiről és a közel-keleti helyzetről.

Next

/
Thumbnails
Contents