Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-22 / 44. szám
1979. február 22. Képújság 3 Atomerőmű-építkezés fi gépházban mar Híddaru mozog Minőségileg megváltoztatta a gépházban folyó munkák helyzetét a beszerelt híddaru. A monumentális csarnok- épület mennyezeti részéhez kapcsolódva szolgálja az egyes és a kettes turbina szerelését és egyéb feladatok elvégzését. Ez a daru a végleges létesítmények, szerkezetek közé tartozik. A legmagasabb helyen mostanában egy 11 tagú ács-állványozó brigád tevékenykedik: a gépház tetején. Lefedik pallókkal a tetőnek azt a sávját, amely majd üvegtető borítást kap. Megkérdeztük Hanák Zoltántól, aki Gerjenből jár ide dolgozni, nem félelmetes-e ez a munkahely? Azt mondja, számukra nem, sőt természetes. Elhívta egyik ger- jeni ismerősét is a brigádjukba. Eseménynek számít, hogy az egyes reaktorblokkban elkészültek a belső falcellák és a 18,90 méteres szinten a födém egy része is kész. G. J. Fotó: Gottvald Károly „Életem a film” Koppányszántó, szombat este. Az utcai lámpák cilindere alatt sárga, sápadt fény hull az útra. Az újonnan festett ház fölött ott vi'lág- űik a „MOZI” felirat- A bejárati ajtó is új. Belépek, a pénztár üres. A rövid közlekedőből egyenesen a moziterembe jutok- Én vagyok az első vendég, pedig néhány perc múlva kezdődik az előadás. A terem elején a vászon alatt hatalmas vaskályha ontja a meleget. A sarokban ül Misi bácsi, előtte kis asztal, rajta parányi páncél- kazetta. „Egy romantikus angol nő”, — ma ezt a filmet vetíti Misi bácsi, aki húsz éve van a szakmában. Húsz év óta Koppányszántón, ki tudja hány filmet nézett végig— Hogyan kezdődött? — kutatja emlékeit az öreg. — Talán úgy, hogy imádom a filmeket. Még a harmincas években, amikor iskolába jártam, egyszer nem tudtam elmenni a társaimmal a moziba, mert nem volt anyámnak húsz fillérje a jegyre. Később felkerültem Budapestre inasnak, és sikerült a Metró—Skála moziba elhelyezkednem jegyszedőnek- Szép egyenruhát kaptunk, abban kellett a jegyeket tépkedni. Kifizettem a jegy árát, még mindig nem érkezett vendég. Felsétáltunk Misi bácsi vetítőszobájába. A falon plakátok, világhírű színészek színes fotói. — Egy kicsit hűvös van itt — jegyeztem meg. — Nem tesz semmit, van egy kis hősugárzóm, nekem elég. No fáradjon le, foglalja el a helyét, vetítem a filmet. — Nekem egyedül? — ál- mélkodom. — Meglátja, alighogy elkezdem a vetítést jönnek az emberek. S valóban jöttek. Misi bácsi felesége ült a pénzeskazetta mögé, a sötétben osztogatta a jegyeket. Főleg fiatalok és ittasok nyitottak be az ajtón, vihorászva, székeket csattogtatva— Ha fegyelmezem őket, sokkal rosszabb — mondja a szünetben Misi bácsi. Megszámolom a jelenlevőket: hatan vannak. — Mindig ennyien vannak? — kérdezem. — Ilyen filmekre ennyien jönnek. A kalandfilmekre bezzeg... Varga Mihály asztalos kisiparos, jóval túl van már a hatodik x-en. A faluban mindenki ismeri, tiszteli. Arra a kérdésemre, hogy menynyit keres ezzel a munkával, ezt válaszolja: — Ketten a feleségemmel havonta ezer forintot, de ebben benne van a takarítás, a fűtés, a jegyszedés, a vetítés. De tulajdonképpen nem is a pénzért csinálom az egészet, mint már mondtam is, nenkem életem a film. sárközi Mezőgazdasági energetikusok Az energiatakarékosság a mezőgazdaságban is fontos feladat, mivel a gazdaságok energiaköltségei néhány év alatt megkétszereződtek. Tavaly a gazdaságok összesen 7 és fél milliárd forintot költöttek olajra, gázra, villamos energiára és más fűtőanyagokra, Jelenleg a mezőgazdaság használja el az országos energiafogyasztásnak mintegy 6 százalékát. A MÉM a takarékosság érvényesítésére több intézkedést tett. Az elmúlt évben több mint 500 energetikust képeztek ki- A szakemberek a gazdaságokban megállapítják a helyi üzemanyagnormákat és segítik a takarékosabb módszerek bevezetését. Az állattartó telepeken ismételten felülvizsgálják a villamos berendezések fogyasztását. Sok gazdaságban ugyanis ha kell, ha nem, forgatják a ventillátorokat, más esetben pedig nem kellő hatásfokú villamos berendezéseket alkalmaznak. A következő időszakban meggyorsítják a mezőgazdasági üzemek üzemanyagtárolóinak bővítését, azon igyekeznek, hogy később minden gazdaságban legalább kéthetes nyersolajtartalék legyen; enélkül ugyanis nem lehet egyenletes a gépek és a berendezések energiaellátása. <MTI) Tsz-közgyülésekről jelentjük Növekvő eredmények TOLNA „Az 1978-as év során munkánkban mindig arra törekedtünk, hogy a rendelkezésre álló javakkal a leghatékonyabban gazdálkodjunk, s a gazdálkodás legmesszebbmenőkig képviselje a népgazdaság, a szövetkezeti közösség és az egyes személyek érdekeit.” Ezekkel a szavakkal kezdte a vezetőség beszámolóját Mónus István, a tolnai Aranykalász Tsz elnöke. A tavalyi évre meghatározott feladatokat teljesítették. Célul tűzték ki a búza és a kukorica átlagtermésének növelését; a búza termésátlaga nőtt, a kukoricáé szinten maradt. A zöldség termőterülete azonos volt az előző évivel, ezen belül a zöldbabterület lett nagyobb. Az egy tehénre jutó tejhozamot 213 literrel növelték; tavaly átlag 3656 liter tejet fejtek egy tehéntől. Fokozott gonddal készítették a tömegtakarmányokat, s így magasabb lett a siló szárazanyag-tartalma és jó minőségű a fűszéna. Az idei esztendő egyik középponti feladata: a meglévő öntözési kapacitás jobb kihasználása lesz. A 80 hektáron termesztett burgonya az elmúlt évben adta az eddigi legmagasabb termést: a tervezett 240 helyett 276 mázsát takarítottak be hektáronként. A növénytermesztés túlteljesítette nyereségtervét, s jelentősen hozzájárult az elmúlt év eredményes zárásához. BOLCSKE A bölcskei Rákóczi Tsz- ben megkapták a tagok a vezetőségi beszámoló sokszorosított másolatát és ehhez mellékelve két elismerő levelet: az elsőt dr. Romány Pál miniszter küldte az elnöknek tavaly szeptemberben, elismerését és köszönetét fejezi ki benne a kiváló búzatermelési eredményért. Napraforgóból még jobb az eredmény, országosan is kimagasló, már második éve. A bácsalmási napraforgótermelési rendszer igazgatója Képviselők az egészségügyi integrációról Mintegy 20 kórház és rendelőintézet integrációjának, mintegy kétéves elmélyült munkának a tapasztalatait összegezte szerda délelőtt kezdődött ülésén az ország- gyűlés szociális és egészség- ügyi bizottsága. Az integrációs albizottság jelentése leszögezi: hogy a rendelők, rendelőintézetek és kórházak egységesítése, továbbfejlesz. tése mindenütt megtörtént, s a következő időszakban tartalommal: a meglévő berendezések, gyógyító erő még jobb kihasználásával kell megtölteni a jó szervezeti kereteket. A járó- és fekvőbeteg-ellátás egységesítése máris kézzel fogható eredménnyel járt: legtöbb helyütt csökkent a kórházba utalást megelőző várakozási idő. A kórházi főorvosok többsége is komolyan veszi a rendelőintézetek szakmai felelősségét és felügyeletét, csak Hajdú megyéből érkezett olyan jelentés, amely szerint a szakmai felügyelet formális. Várhatóan az integráció nyomán csökken majd az egészségügyi dolgozók fluktuációja, s ilyképpen erősödik a szakmai biztonság. Nem lényegtelen, hogy az egységes intézmény- hálózat révén tipizálni és központosítani lehet a gyógyítást és a megelőzést szolgáló berendezéseket valamint egyszerűbbé és szervezettebbé válik a gazdasági ügyintézés is. (MTI) arról értesítette a vezetőséget 1979 február elején, hogy ismét a Rákóczi Tsz nyerte el a vándordíját és a vele járó pénzjutalmát, a rendszer gazdaságai közötti versenyben. Bölcskén egy hektárról átlagosan 27,4 mázsa napraforgót takarítottak be tavaly, egy hektárra csaknem 11 ezer forint tiszta jövedelem jut. Az állattenyésztésben egyelőre vannak erős gondok, például brucellamentesítés folyik, s ez érezteti hatását az eredményeken. Munkabérre 15 millió 648 ezer forint jutott, kiegészítő részesedésre pedig egymillió 737 ezer forint. BÁTASZÉK A szilárd technológiai fegyelemnek, a tagok és vezetők, a szocialista brigádok jó munkájának, a megfelelő szakmai felkészültségnek, és nem utolsósorban a viszonylag kedvező időjárásnak tudható be, hogy a bátaszéki Búzakalász Tsz jobban gazdálkodott tavaly mint 1977- ben. A 6063 hektáron gazdálkodó tsz zárszámadó közgyűlésén Izsák Gyula, a szövetkezet elnöke arról számolhatott be, hogy igen jelentős bevétel származott a növény- termesztés eredményeiből. Tavaly is, mint más években, a növénytermesztés sarkalatos pontja a gondos vegyszerezés volt; a fajta megválasztása és a termés szerkezetének a közgazdasági körülményekhez való igazítása mellett a kemikáliák szakszerű adagolására fordítanak igen nagy gondot. Az állattenyésztés termelési eredményei az elmúlt évekhez képest javultak és állandósultak, s ez a biztosítéka annak, hogy a szarvas- marha- és a húsprogram megvalósításában a szövetkezetre eső feladatokat teljesítik. DUNAKOMLŐD A 29. zárszámadását tartotta az a kis termelőszövetkezet, amely újév óta nem dunakömlődi Szabadság Tsz, hanem paksi Szabadság Tsz, mivel a Pakshoz simuló falu a város része lett. Mint már hosszú idő óta mindig, most is magas a jövedelem: 1978-ban átlagosan 54 640 forint volt egy-egy tag évi keresete. Beruházásra elég sokat költött a szövetkezet, egyebek között hízómarha-istálló építésére. Uh- rin Vendel, a szövetkezet elnöke ismertette a vezetőségi beszámolót, amelyben az önkritikus hang jellemzi a gazdálkodást, a múnkát, az eredményeket. Hízott sertésből a tervezettnél kevesebbet tudott eladni a Szabadság Tsz és a növénytermesztésben is nagyok a kiesések. A búza után legjobb bevétele zöldborsóból volt a tsz-nek, egymillió 500 ezer forint és paradicsomból is több mint egymillió forint. A teihozam magas, országosan kiváló eredményt produkáltak, de még ebben sincs kimerítve minden lehetőség, mint kiderült, a beszámolóból: nagy különbségek vannak gondozásban és hozamban egyes standok között. Sok vendég tisztelte meg látogatásával a szövetkezet tagjait: párt-, tanácsi és vállalati vezetők, környékbeli tsz-elnökök és más szakemberek. A felszólalók közül Ri- góczky István, a paksi városi pártbizottság első titkára elismerését fejezte ki, bár a zöldségtermesztésben és a sertéshizlalásban adósságok vannak. Az önköltség viszont nagyon kedvezően alakult, sokkal jobban mint a megyei átlag és a másik két paksi tsz önköltségeinél is jobban. * Lapunk tegnapi számában a tsz-közgyűlésekről szóló tudósításunk nem Pincehelyről hanem a tolnanémedi Kossuth Termelőszövetkezetről szól. A tudósítás első négy sora így helyes: A tolnanémedi Kossuth Tsz-ben eredményes évet zártak, erről számolhatott be a tagságnak Kisszékelyben, Nagyszékelyben és Tolnanémedi- ben a szövetkezet elnöke, Győri János. Egri rekonstrukció Egerben, a Csepel Autógyár 3. sz. gyárában befejeződött a mintegy kétszázmillió forintos költségű rekonstrukció. Az autóbusz sebességváltó alkatrészeit gyártó üzemcsarnokokat felújították, új szerszámgépeket helyeztek üzema be és új technológiát vezettek be. A dolgozók jobb mun-f1 kakörülmények között több és nagyobb élettartamú al-1 katrészt készíthetnek. A képen: a, sebességváltó alkatrészeket, tengelyeket egységrakományokban szállítják az üzemcsarnok különböző munkahelyeire.
