Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-22 / 44. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 44. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. február 22., csütörtök Mai számunkból AZ IRANI VIHAR (2. old.) „ÉLETEM A FILM” (3. old.) KATI (5. old.) TANUSZODÁRÓL, TÉLIDÖBEN (6. old.) (3. old.) ATOMERŐMŰÉPÍTKEZÉS Falusi életmód? Ha a városi ember falun élő ismerőseivel találkozik, a meginduló beszélgetésben előbb-utóbb előretolakszik a kérdés: hogy éltek, milyen az élet nálatok, ott ,4ent” — esetleg éppen „az isten háta mögött”... S itt rendszerint rövidebb-hosszabb felsorolás következik arról, hogy mi minden épült az utóbbi években. A mindennapos társalgási témák fenti közhelyes kérdése bizonyos „karriert” futott be az utóbbi évek társadalomtudományi kutatásaiban- Mondhatni, hogy a kutatási gyakorlatban az elsőrendű problémák egyikévé lépett elő a „hogyan élünk” kérdése s általánossab- i ban: az életmód kérdésszövevénye. S ezen belül is iz- I galmas felfedezésekkel kecsegtet a falun élő rétegek l életmódjában bekövetkezett és folyó változások vizsgálata. Milyen most falun az élet, milyen a „falusi” élet ’ minősége, milyennek érzékelik azt az ott élők? Ezekre 1 a kérdésekre természetesen kutatások sorozata adhatja csak meg a választ. Azonban néhány — a falvakban élők életmódjelenségeinek értelmezését megkönnyítő szempontot jelenlegi ismereteink alapján is megfogni- f mazhatunk. Elsőként arra kell rámutatnunk, hogy az ország több mint háromezer falusi települése mind jellege, mind fejlettsége szerint igen tarka képet mutat. E sokféleségben azonban a megközelítőleg azonos életkörülményeket, létfeltételeket — Marx szavával „létmeghatározottságokat” — nyújtó települések többé-kevésbé csoportosíthatók. E csoportosítási kísérletek az egymástól megkülönböztethető életkereteket nyújtó falvakat különböző típusokba sorolják, melynek eredményeképpen kirajzolódik a települések bizonyos „egyenlőtlen- ségi rendszere”. E rendszerben helyezhetők el azután pl. az apró falvak a maguk gondjaival (fejletlen háttérágazat, bizonytalan távlatok, stb.) az egyik póluson, a 10—15 ezres lakosú, városi rangra áhítozó — hasonló * gondokkal küszködő — főleg alföldi nagyközségek a másik póluson. De sajátos csoportot alkotnak az újabban városkörnyékinek elnevezett települések erőteljes j urbanizációs törekvéseikkel, vagy a közlekedési vonalaktól távolabb eső, korábbi jelentőségüket részben elvesztő községek is. Mindezek a településtípusok megközelítőleg azonos életkereteket nyújtva sajátos miliőként hatnak az életmód alakulásábanA falvak új jellegzetességei kibontakozásának másik iránya az urbanizációs folyamatok felgyorsulásában érhető tetten. Ez — a közfelfogással ellentétben — nem feltétlenül függ össze az iparosodással, illetve az előbbi nem szükségképpen függvénye az utóbbinak. A mező- gazdasági termelés új formái, a korszerű termelési rendszerek bevezetése, a kereskedelmi, egészségügyi, adminisztratív-hivatalnoki hálózat fokozatos kiépülése, az egyéb szellemi és értelmiségi munkakörök szaporodása, számos új réteg észrevehető növekedését eredményezte. Sőt, a közvetlen termelésirányítók, új alkalmazotti, szellemi foglalkozási rétegek mellett éppen az ipari munkásság arányának növekedése a legszembetűnőbb. (A munkások kb. fele ma falvakban él.) Ezek \ között még az értelmiség számának növekedése a leglassúbb folyamat. Mindezek a rétegek munkájuk jellegében, jövedelemszerzési módjukban, tevékenységszerkezetükben, életritmusukban, fogyasztási szokásaikban, a szabadidő-felhasználásukban többé-kevésbé különböznek. Abban viszont megegyeznek, hogy egyaránt korszerű életkörülmények, civilizált életfeltételek megteremtésére törekszenek. A falusi rétegeknek a korszerű életkörülményekre törekvésének tengelyében ott találjuk a motorizáció növekedését és a korszerű lakás, lakberendezés megteremtésének, illetve előteremtésének szinte elemi erejű késztetéseit is szinte valamennyi falusi rétegnél. Ezzel párhuzamosan igen tiszteletre méltóak a falvak közművesítése érdekében hozott gyakran rendkívüli erőfeszítések is. Mindezek az életmódot alapvetően befolyásoló tényezők a jelenleg és a távlatokban is sajátos dinamizmust, sőt gyakran feszültséget is kölcsönöznek a falu életének. Nyilvánvalónak látszik, hogy e törekvések koordinálása nem kis gondot okoz a helyi társadalomban — elsősorban a vezetés számára. De a gondok mellett új lendületet is adhat a falun élő közösségek át- szerveződésének az emberi kapcsolatok átrendeződésé- i nek kérdése is. Feltehető, hogy a sajátos élethelyzetből szervesen kibontakozó életstílus, életritmus az egyes rétegeknél végül is az „otthonosság” érzületét keltve a további ígéretes helyi törekvések bázisává válik. Ehhez persze az is szükséges, hogy a helyi vezetők a lakóhelyi lehetőségeket és vágyakat nagyobb körzeti, tájegység- j nyi léptékben is képesek legyenek megítélni s a kialakult mértékek alkalmazásával gazdaságosan tervezzék az „életet”. Mindenesetre a különböző vizsgálatok eredményei arra mutatnak, hogy a „falusi” jelző ma már átfogó, várostól megkülönböztethető értelemben is kezd mind- | inkább túlhaladott szóhasználattá válni — az élet, az életmód vonatkozásában is. PÁL LÁSZLÓ Munkavédelem, balesetvédelem a termelőszövetkezetekben Kevesebb baleset - több kieső monkanap Tegnap délelőtt a Tolna megyei Tanács V. B. általános elnökhelyettesének, Császár Józsefnek elnökletével tartotta meg soros ülését, melyen értékelte a dunaföld- vári Nagyközségi Tanács V. B. 1974—78. között kifejtett tevékenységét, különös tekintettel a település sajátos funkcióira, arra, hogy Dunaföld- vár részleges középfokú központ. A testületnek e napirendet tárgyaló munkájában részt vett — többek között — Széles István, a nagyközség pártbizottságának titkára is. A végrehajtó bizottság Jend- rolovits Ferenc tanácselnök beszámolójának vitájában, majd Császár József a vita zárszavában azt fogalmazták meg, hogy Dunaföldvár nagyközség fejlődése egészséges, dinamikus fejlődés, tanácsa képes arra, hogy a jövőben még komplexebben oldja meg községfejlesztési feladatait. De adottak a lehetőségek a » közigazgatási munka színvonalának javítására is. A testület ezt követően tárgyalta meg és fogadta el a Tolna megyei Tanács és az MHSZ együttműködési megállapodását, majd azzal foglalkozott, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben hogyan alakult a munka- védelmi, balesetelhárítási tevékenység, illetve ezt a tevékenységet miben módosította a Minisztertanács 2018/1978. sz. — a munkavédelmi tevékenységről szóló — határozatának eddigi végrehajtása. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ezt megelőzően 1975-ben foglalkozott termelőszövetkezeteink munkavédelmi és balesetvédelmi munkájának elemzésével. Tegnap ez sok okból volt jóval könnyebb és kellemesebb feladat, mert megindult az a folyamat, amelynek során a munkavédelem mező- gazdasági termelőszövetkezeteinkben is a termelőmunka részévé válik. Rendszeresek a munkavédelmi oktatások és ezek bizonylatolása is javult; míg 1975-ben a munkavédelmi megbízottak 11 százalékának volt csak felső-, középvagy alapfokú munkavédelmi képesítése, ma 69,5 százalékának. Ez idő szerint a termelőszövetkezetek 44,9 százaléka rendelkezik függetlenített biztonsági megbízottal. Az 1975 óta eltelt időszakban 13,8 százalékkal csökkent a termelőszövetkezetekben bekövetkezett balesetek száma. Emelkedett ugyanakkor az egy balesetre eső kiesett munkanapoké. Mint azt Bálizs Lajos, a MÉM munka- védelmi felügyelője elmondotta, a csökkenés országos tendencia, de a csonkulásos és a halálos végű balesetek számának növekedése is az. Az ország termelőszövetkezeteiben üzemi baleset során 120-an veszítették életüket 1978-ban (Tolna megyében tavaly két halálos és 9 csonkulásos baleset volt.) Figyel- meztető jelenség, hogy a korábbi évekhez viszonyítva tovább nőtt az állatokkal kapcsolatos, valamint az esésekből bekövetkező balesetek száma. Az 1978. évben bekövetkezett baleseteknek 20,2 százaléka függött össze a dolgozók fegyelmezetlenségével, a munkahelyi rend hiányával, az utak elhanyagoltságával. Mint azt a végrehajtó bizottság megállapíthatta, javult a balesetek kivizsgálásának színvonala, de még mindig sokszor fordul elő, hogy nem a balesetet kiváltó okokat tárják fel egyes termelőszövetkezetekben, hanem azt igyekeznek bizonyítani, hogy a bekövetkezett sérülésért a balesetet szenvedett a felelős. Még mindig van tehát javítani való, bár számos tsz- ben hívják már fel az érintettek figyelmét egy-egy üzemi balesetet követően például a kártérítési lehetőségre. A napirend vitájában Deli Sándor, az SZMT titkára elismeréssel szólt a termelőszövetkeztek munkavédelmi és balesetvédelmi tevékenységének eredményeiről, ugyanakkor annak a véleménynek adott hangot, hogy korai még áttekinteni az 2018/1978. sz. minisztertnácsi határozat végrehajtásának tapasztalatait. A végrehajtó bizottság a termelőszövetkezetekben folyó munka- és balesetvédelmi tevékenység eredményeinek számbavétele után úgy döntött, hogy tovább kell javítani a munkavédelem helyzetét, folytatva a munkavédelmi megbízottak továbbképzését, szigorítva a munkavédelmi vizsgáztatásokat és még következetesebben eljárva az ellenőrzések során tapasztalt hibák megszüntetésében. Vietnamban folytatódnak a harcok Győri Sándor, az MTI tudósítója jelenti: A vietnami—kínai határtérségben dúló harcok központja változatlanul Cao Bang és Lang Son tartomány. Hanoiban szerdán délután újabb hivatalos tájékoztatót adtak a határtérségben kialakult katonai helyzetről. A harcoktól leginkább sújtott két tartományban a vietnami védelmi erők a lakosság támogatásával több mint 1000 behatoló kínai katonát tettek harcképtelenné. A leghevesebb összecsapások a Lang Son tartományhoz tartozó Dong Dang körül voltak, ahol a vietnami néphadsereg egységei a kínai agressziós egységek öt harckocsiját semmisítették meg, két zászlóaljat szétvertek és jelentős meny- nyiségű fegyvert zsákmányoltak. Az információkat összegezve a hanoi rádió megállapította, hogy a keddi harcok eredményeként a kínai invá- ziós egységek több mint 2000 embert és 12 harckocsit vesztettek, több zászlóalj dezorga- nizálódott. Február 17 óta a Vietnamra támadó kínai erők eddig összesen 7000 fős emberveszteséget szenvedtek, megsemmisült harckocsijaik száma megközelíti a százat. A vietnami hírügynökség szerdán nyugati hírforrások Pekingből keltezett jelentéseit idézve, közölte, ott kizárólag a hivatalos Uj Kína hír- ügynökségnek van joga had!- jelentések közzétételére. Nguyen Duy Trinh vietnami külügyminiszter levelet küldött az el nem kötelezett országok külügyminisztereihez, amelyben felhívta figyelmüket a Vietnam-ellenes kínai agresszió következtében kialakult súlyos helyzetre. A vietnami diplomácia vezetője egyidejűleg felkérte az el nem kötelezett országok kormányait, támogassák Vietnam népének harcát az agresszo- rok ellen. Vietnamban országszerte tovább folytatódnak a kínai agressziót elítélő állásfoglalások, tömegmegmozdulások. A vietnami társadalom minden rétege hallatja hangját. Ho Si Minh-város katolikus érseke, Nguyen Vna Binh sajtóinterjúban bélyegezte meg a kínai támadást. A vietnami szakszervezetek szerdán teljes támogatásukról biztosították a VSZK február 17-i kormánynyilatkozatát. A PRAVDA AZ AGRESSZIÓRÓL „A kínai militarizmus felfedte arcát. Szerte a világon emberek milliói előtt vált nyilvánvalóvá: szándékos agressziót követtek el, amelyre semmiféle mentség nem lehet. Bizonyos nyugati körök támogatását felhasználva, a pekingi vezetők megpróbálják szuronyokkal és bombákkal megvalósítani hegemonista ambícióikat” — így kommentálja a Pravda szerdai számának hasábjain a VSZK ellen elkövetett kínai agressziót Vitalij Korionov, a lap hír- magyarázója. Kiemelve azt a körülményt, hogy a kínai agressziót gyakorlatilag közvetlenül a kínai miniszterelnök-helyettes washingtoni látogatása után indították, a Pravda cikkírója hangoztatja: semmiféle propagandahúzással nem menthetik fel magukat a felelősség alól az Egyesült Államok azon körei, amelyek közvetlenül vagy közvetve elősegítették Peking cselekményeit. A lap végezetül utalt arra, (Folytatás a 2. oldalon). Hal Kocsoláról Évek óta jó nyereséget biztosít a kocsolai Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek a halászat. Évente 6—700 mázsa halat értékesítenek. Ottjártunkkor a bajai Halértékesítő Vállalatnak szállítottak 40 mázsa halat: amúrt és busát. Méret szerint válogatják az amúrt Fotó: Komáromi
