Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-21 / 43. szám
1979. február 21. NÉPÚJSÁG 3 Felhívás után A felhívás elhangzott. Hogy ki, mit tesz majd érte és mikor lesz foganatja, ma még nem lehet tudni. A megye- székhely tisztaságáért, pontosan a piac és környékének tisztaságáért van mit tenni. A mellékelt képek bizonyítják, hogy a város közterületeit csak úgy lehet óvni, ha van is mit megvédeni. A piac területén egyelőre óvni való tisztaság nemigen akad. Viszont annál több eltüntetnivaló van. crs552 Van itt kolbász, véres hurka, káposzta meg zöld uborka, s van szemét, van szemét... Éz meg itt a parkírozó, sárdagasztó és tocsogó ... A parkírozón van lyukacska, tengelytörő kicsi csapda Rendelet a vásárlók tájékoztatásáról Nemcsak a vevő, de sokszor az eladó sem tudja egy. egy fogyasztási cikkről, hogy tulajdonképpen mi is az, hogyan kell használni, kezelni. A vásárlók ilyen irányú jogos kifogása korántsem csak az import termékekre, hanem sok hazai árura is érvényes. Ezért adott ki a belkereskedelmi miniszter — a külkereskedelmi miniszterrel és az érdekelt szervekkel egyetértésben — rendeletet a fogyasztási cikkek használati útmutatóiról. A rendelet a vásárlók megfelelő tájékoztatása érdekében előírja, hogy — meghatározott termékekhez, amelyek körét is bővítették — írásban, magyar nyelvű, közérthető útmutatót kell mellékelni. Ebben a terméknek a felhasználás vagy kezelés szempontjából lényeges tulajdonságairól, rendeltetéséről, minőségéről, méreteiről, tartósságáról kell tájékoztatni a vásárlót, valamint arról, hogy az érintett termék meddig hozható fogalomba, meddig használható fel, hogyan őrizhető meg a minősége. A külföldi termékek kezelési útmutatóján feltüntetendő a gyártás helye és — a ruházati cikkek kivételével — az importáló vállalat neve is. A használati kezelési útmutatóról a termelőknek az importálóknak, illetve a kisiparosoknak a belkereskedelmi vállalatokkal, magánkereskedőkkel együttműködve kell gondoskodniuk. A miniszteri rendelet augusztus 1-én lép hatályba. Fegyelmezettebben, következetesebben Beszámoló taggyűlés s szakszóról BHG-ban Ha csak a termelés növekedésének múlt évi üteméből és a gyári létszám alakulásából indult volna ki a szekszárdi BHG-gyár párt- alapszervezetének vezetősége a taggyűlési beszámoló elkészítésénél, akár hurrá- hangulatot is kiválthatott volna. Száz fővel csökkent a létszám és mintegy 10 százalékkal nőtt a termelésÁm nem ez történt. A Baka István párttitkár által előterjesztett — közel egyórás —, beszámoló zömmel a fogyatékosságot tárta a tagság elé, és a következő megállapítást tette: „összegezve, a 4. sz. gyár 1978. évi feladatát nem teljesítette, az elmaradás belső okokra, elsősorban az alacsony hatékonyságra, szervezetlenségre vezethető vissza”. Mint dr. Molnár Rudolf, az anyavállalat pártbizottságának titkára felszólalásában elmondta, a BHG nemcsak a magyar ipar, nemcsak a gépipar fejlődésének dinamikáját szárnyalta túl az elmúlt években, hanem a híradás- technikai iparét is. 1975-től 1978-ig mintegy megkétszerezte a termelését. Termékei iránt ugyanis gyorsan inő a hazai és a külföldi igény, kereslet. Most, az idén lesz egy kis „megpihenés” — öt- százalékos növekedés —, „rendezzük sorainkat”, de még egy-'két milliárd forintra tehető az a tartalék, ami a vállalatban, üzemei közt a szekszárdiban is van. A szekszárdi gyár terv- előirányzata mintegy húsz- százalékos növekedés volt 1978-ban. Ezt nem teljesítette. Főképp az első félévben voltak fennakadások, a második félévben „rávertek”, így az év végére ha a tervet nem is, de a társgyárak iránti kötelezettségeiket — kapcsológépek, alkatrészek szállítása — és az exportelőirányzatot teljesítették. Mindennek „ára” kapkodás, túlórázás volt. A danabszámban, valamint normaórában meghatározott tervet nem tekintik „szentírásnak” a vállalatnál, az igényeket nem lehet pontosan felmérni egy évre előre, így gyakran változik a termékfajta, gyorsan kell átállni más gyártmányra. Előfordulhat, hogy a mennyiségi teljesítés nem is kívánatos. Ezért, nem erre „élezte ki” a beszámoló és a vita a helyzetet. Inkább olyan gondokra, hibákra, amelyek általánosak, amelyek megoldásával, kiküszöbölésével lehet csak előre lépni, függetlenül a termelési program változásától. Ilyen például a minőség, összességében a vállalat készáru-programjának teljesítését nem hiúsította meg a szekszárdi gyár, ám a többi gyáregységnél — amelyeknek alkatrészt, kapcsológépet szállít — sok fennakadást, termeléskiesését okozott. Főkép a minőségi követelmények be nem tartásával. Januárban rendkívüli szigorú minőségi előírások léptek életbe, a lakatosüzemben, amelyre sem a dolgozók nem voltak felkészítve, sem a gyártóeszközök nem voltak alkalmasak. Tömegével készült a selejt. A „felkészítés” csak menetközben, lényegében utólag sikerült, szeptemberre érte el a műhely a 100 százalékot, év végére hozta be a lemaradását. Nem sikerült megfelelően javítani a hatékonyságot- Ak Alkatrészgyártásnál a tervlemaradás 60 ezer óra — kevés a gép — ám ezzel szembeállította a beszámoló azt a tényt, hogy az állásidők, a terven felüli pótidők, a hatékonyság csökkenése, a se- lejtgyártás ennek csaknem kétszeresét „emésztette fel”. Nem volt megfelelő a munkaidő kihasználása, gyakori ielenség, hogy a dél- utános műszak már 9-kor abbahagyja a munkát tíz óra helyett. Meg is jegyezte az egyik felszólaló, ha csak félórával növelnék a munkaidő-kihasználást —, a jelenlegi hat helyett 6,5 órát dolgozna átlagosan mindenki, máris teljesítenék az előirányzatokat. Az alapszervezet 1978-ban a cselekvési programban meghatározott tennivalókat elvégezte, ám „a cselekvési program tételes pontjainak végrehajtásában sem a párttagok, sem a gazdasági vezetők nem jártak el kellő gondossággal és kellő szigorral” — állapította meg a beszámoló. A BHG pártszervezete — lévén nagy létszámú alapszervezet — sok feladatot adott a pártcsoportoknak, segísék a termelési agitációt, bírálják a hiányosságokat, vonják felelősségre azokat a párttagokat, akik nem teljesítik kötelességüket. Néhány pártcsoportnál sikerült elérni — mint például az ailkat- részüzemben —, hogy szinte havonta tanácskoznak és igyekezzenek segíteni a termelést, volt olyan pártcso- port-értekezlet, ami felért egy taggyűléssel — ám ez nem vált rendszeressé mindenütt. Feladatként jelöli meg a beszámoló, hogy a pártfegyelmi felelősségrevo- nást érvényesíteni kell azokkal a párttagokkal szemben is, akik a termelésben, a termelés irányításában nem dolgoznak kommunistához méltóan. Több felszólaló is alátámasztotta ezt a követelményt. A városi pártbizottság gazdaságpolitikai csoportvezetője, Lipovszky Gyula, a párt. vb értékelését ismertette. Elmondta, hogy a gyár, miután a vasipari vállalat megszűnt és olaj kályhagyártó üzemből híradástechnikai gyárrá vált, a város egyik legdinamikusabban fejlődő ipari üzemévé lett. Az átállás nehézségeinek nagy részét leküzdötte és ebben sokat tett a pártszervezet. Helyes volt azonban, hogy a taggyűlés nem elsősorban az eredményekről tanácskozik, hanem a még meglevő, kiküszöbölendő hibákat elemzi, a termelés szubjektív tényezőire irányítja a figyelmet. Bejelentette azt is, hogy a városi párt végrehajtó bizottság döntése alapján decentralizáció lesz, a több mint 90 tagú alapszervezetből négy alapszervezetet hoznak létre, ezeket fogja majd össze az üzemi pártvezetőség. Bizonyos, hogy az üzemenként megalakítandó pártszervezetek jobban tudják segíteni, ellenőrizni a termelést, végezni a nevelő munkát, alkalmazni az esetenként szükséges felelősség- revonást. J. J. Tsz-közgyűlésekről jelentjük Jo alapokon BOGYISZLÓ A bogyiszlói termelőszövetkezet közgyűlésén részt vett Somi Benjamin, a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, a MÉSZÖV elnöke. Kiss István elnök ismertette a tagsággal a három és fél ezer hektáron gazdálkodó szövetkezet múlt évi eredményeit. A tsz dolgozóinak havi átlagkeresete 3120 forint volt. A búza kevesebbet termett az előző évinél. Nőtt viszont — 21 mázsával — a hektáronkénti kukoricatermés. Tíz mázsával többet termett a borsó is. Az állattenyésztésben legdinamikusabban a juhászat fejlődik, jelentős mértékben értékesítettek tenyészállatokat, mivel a juhászat törzstenyészet. A kertészet az egyik legfontosabb ágazat. Sajnos a zöldségtermesztés az ismert időjárási körülmények miatt huszonöt-harminc százalékkal elmaradt a tervezett eredménytől. Jól termett viszont a gyümölcsös, tavaly közel száz vagon almát szállítottak a szövetkezetből exportra ebből az ízletes termékből. SZEDRES Szedresen a termelőszövetkezeti mozgalomban tavaly a legjelentősebb fejlődés a termelési technika színvonalában következett be. Ennek eredményeként Somorjai Sándor elnök a vezetőség nevében arról adott számot a művelődési házban tartott közgyűlésen, hogy Szedres és Medina, illetőleg Medina- Szőlőhegy dolgos embereinek munkáját siker koronázta. A termelés folyamán előfordult sok évközi gond, de a tervet teljesítették. A szövetkezetben hét munkaközösség alakult ki, a termelés irányítását egységessé tették, ugyanakkor a kellő tájékoztatás révén a szövetkezet minden tagja ismerte a tervet, tudta mi a feladata és mi a kötelessége. Az év folyamán a növénytermesztési ágazatban folyamatosan tudott dolgozni mindenki, az átlagtermések a különféle növényeknél jelentősen meghaladták a tervezett szintet. Az állattenyésztésben is egyre jobb eredményeket érnek el. Dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökének helyettese — miután gratulált a szövetkezeti gazdák és vezetőik eredményéhez — felhívta a figyelmet: a jövőben többet kell foglalkozni azzal, hogy a mezőgazdaságban a termelést kísérő költségek ne emelkedjenek, s ahol lehetőség van rá, csökkentsék a költségeket. Ez sok esetben jobb, szervezettebb irányítással, végrehajtással, egyenletes alkatrész- és energiaellátással is megoldható. IREGSZEMCSE Megtartotta 1978. évi zárszámadó és 1979. évi tervtárgyaló küldöttgyűlését az ireg- szemcsei Egyetértés Termelő- szövetkezet, amelynek tevékenysége három községre — I regszemcsére, Nagyszokoly- ra és Ujiregre — terjed ki. A küldöttgyűlés megállapította, hogy tavaly előrelépés történt a megelőző esztendőhöz képest, különösen a növénytermesztés területén. Tizenkilenc százalékkal nőtt a termelési érték 1977-hez viszonyítva, számszerűen 117 millió 385 ezer forint volt. Ugyanakkor csökkent a szövetkezet bruttó bevétele. Elsősorban a búza és a kukorica egy mázsa előállítására vetített önköltsége emelkedett, de nőtt az energiaköltség és a traktorüzem költsége is. Nehezítette a helyzetet az üzemtelepek szétszórtsága: hét telephely van. Az idén jelentős összevonásokat, szakosításokat valósít meg a közös gazdaság. A tagság jövedelme nem csökkent, sőt 3,6 százalékkal emelkedett. Az egy tagra jutó évi jövedelem tavaly 44 ezer forint fölött volt. A küldöttgyűlés munkájában részt vett prof. dr. Kur- nik Ernő akadémikus és Tolnai István, a járás párt-vb tagja, a Tamási ÁG. igazgatója is. PINCEHELY A pincehelyi Kossuth Tsz- ben eredményes évet zártak, erről számolhatott be a tagságnak Kisszékelyben, Nagyszékelyben és Pincehelyen a szövetkezet elnöke, Kiss Jenőr— A gazdaság lehetőségeihez, kedvezőtlen termőhelyi adottságaihoz viszonyítva jó évet zárt. A növénytermesztésben szinte minden kultúrából emelkedett néhány mázsával az 1977. évi átlagtermés. Ez a több műtrágyának, az időben, jó minőségben elvégzett talajmunkának, növényápolásnak is köszönhető. Kukoricából hat mázsával emelkedett a múlt évihez viszonyítva a hektáronkénti termésátlag, napraforgóból hektáronként három mázsa volt a növekedés, míg sárgarépából — a kertészet legnagyobb területen termesztett kultúrája — harminc mázsával többet takarítottak be hektáronként, mint 1977-ben. Az állattenyésztésben megközelítőleg az előző évi szinten mozgott a termés, a tehenészetben közel száz literrel nőtt a tehenenkénti tej- hozam. Jó hagyományai vannak a szövetkezet háztáji gazdaságaiban az állattenyésztésnek. Különösen a hízósertés-értékesítés jóvoltából ezek a kisgazdaságok 1978- ban több mint tizenháröm- millió forint forgalmat bb- nyolítottak le. FADD Faddon a Lenin Tsz zárszámadó közgyűlésére a községi művelődési ház zsúfolásig megtelt. Szűcs Ferenc elnökhelyettes megnyitója után Puskás János tsz-elnök ismertette az elmúlt évet, s szólt az idei esztendő feladatairól. Nem volt könnyű év a tavalyi a faddi termelőszövetkezetben, ennek ellenére sikerrel zárták. Az 1977. évi termelési értéket 3,5 százalékkal fölözték meg, termelési eredményük valamivel több mint 200 millió forint volt. A termelőszövetkezetben tavaly 239 olyan fiatal dolgozott, aki még nem töltötte be harmincadik életévét. Ez jó, de különösen örvendetes, hogy számuk évről évre gyarapszik. A közös gazdaság minden területén él a szocialista versenymozgalom. Tizenhárom brigád működik 215 taggal, közvetlen mezőgazdasági területen, az ipari tevékenységben pedig kilenc brigád 115 taggal. A közgyűlés megállapította, hogy — bár különböző kedvezőtlen körülmények is jelentkeztek — az eredményekkel nem keli szégyenkezniük. A tagok jövedelme több mint egymillió forinttal haladta meg az előző évit. Ugyanakkor év végi nyereség címén tíz százalékot fizettek a zárszámadás napján minden tagnak. Kiemelten foglalkozott a közgyűlés az ipari ágazat eredményeivel. A gumiüzem majdnem harminc-, a műanyagüzem több mint harminc-, az öntöde több mint tizenöt-, a lakatos-forgácsoló üzem több mint hatmillió forint árbevétellel járult hozzá a szövetkezet gazdálkodásához. A beszámoló is úgy foglalt állást, és ezzel egyetértett a közgyűlés, hogy ma már nem vitatható Faddon az ipari üzemek létjogosultsága, különösen ha figyelembe vesszük azt, hogv a termékek nagy része — különböző csatornákon keresztül — exportra kerül.
