Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-21 / 43. szám
2 KÉPÚJSÁG 1979. február 21, Khomeini kemény figyelmeztetése Szórványos összetűzések ,* r. 1i »• I, 1 1 Kosziéin 75 éves Khomeini ajatollah a tehe- ráni rádióban igen kemény- hangú figyelmeztetést intézett a rendbontó elemekhez, miután Irán több részéről újabb fegyveres összetűzésekről érkeztek hírek. A főpap hangoztatta: „Úgy tűnik, banditacsoportok, törvényen kívüli elemek próbálják kihasználni a helyzetet kalandor céljaik érdekében. Nem fogom eltűrni ezt a magatartást és az iszlám forradalom elleni felkelésnek fogom tekinteni” — mondotta. Khomeini felszólította fegyvereseit, támogassák a rendőrséget és a népi hadsereget a rend helyreállításában és fenntartásában. A hivatalos tabrizi rádió jelentése szerint hétfőn „ellenforradalmi elemek” felgyújtották a városban lévő amerikai konzulátust. Károkról nem érkeztek hírek. Hétfőn egész nap dúltak a harcok Kurdisztán tartomány Rezaiyeh városa körzetében. A fegyveres összecsapásoknak tizennégy halálos és öt sebesült áldozata van. Nyugati hírügynökségi jelentések Nagygyűlés (Folytatás az 1. oldalról). Forró hangulatú nagygyűlésnek adott otthont kedden délután a Ganz-MÁVAG Vörösmarty művelődési háza- A főváros kétmillió lakójának, a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek képviseletében százak töltötték meg a hatalmas színháztermet, hogy felemeljék tiltakozó szavukat Kína agressziója ellen, s testvéri szolidaritásukról biztosítsák a Vietnami Szocialista Köztársaság honvédő harcokban edzett hős népét. A nagygyűlésen Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott beszédet, hangsúlyozva, hogy fontos, nélkülözhetetlen a becsületes emberek igazságérzetének, a humanizAz iráni vihar Az iráni milliók életében február 12-e új korszak kezdetét jelzi: ezen a napon tetőzött az a gigászi küzdelem, amely a gyűlölt monarchia megdöntésére bontakozott ki az országban, s amelyben részt vettek a vallási és a világi ellenzék legkülönbözőbb áramlatai, a fanatikus síita muzulmán hívőktől a kommunistákig. Győzött a demokratikus népi forradalom, véget ért a Reza-dinasztia több mint fél évszázados uralma. *■ A megdöntött császár, aki a legnagyobb perzsa uralkodók nyomdokaiban szeretett volna járni, s aki modern tőkés nagyiparról és a Perzsaöböl ellenőrzésére alkalmas hadseregről álmodott és közben óriási magánvagyonra tett szert — egyszerű hegyi pásztorok unokájaként látta meg a napvilágot. Apja a Kaspi-tó mellett egy hegyi faluban nőtt fel. Családja olyan szegény volt, hogy 14 éves korában önként szerint két kurd törzs veszett össze egymással egy rendőrőrsről zsákmányolt fegyverek miatt. Budapesten musnak, az együttműködés és a szolidaritás szellemének erősítése, így is kényszerítve az agresszort a megtámadott területek azonnali elhagyására. A nagy tapssal fogadott beszéd után Nagy Sándor, a magyar ifjúság érzéseit, gondolatait tolmácsolta. A magyar szervezett dolgozók véleményét, négymillió magyar munkás, értelmiségi és alkalmazott tiltakozását Vas János, a SZOT titkára juttatta kifejezésre. Zúgó taps köszöntötte ezután Nguyen Phu Soait, a Vietnami Szocialista Köztársaság nagykövetét, aki rámutatott : Vietnam népe most is erőt merít a testvéri szocialista országok, a világ állt be a hadseregbe, ahol legalább enni kapott. így mesélte el pályafutása kezdetét Reza kán, akit kivételes bátorsága miatt hamarosan tiszti rangra emeltek. Ezredes volt, amikor felesége 1919. október 26-án ikreknek adott életet, egy lánynak és egy fiúnak. (Az utóbbit a szülők Mohammed névre keresztelték. Nagy jövőt szántak neki, svájci iskolákban neveltették, ott ismerkedett meg az iparosodott Nyugat technikai vívmányaival, köztük a repülőgépekkel, amelyek vezetését is elsajátította.) Reza kán 1925 decemberében megdöntötte a Kadzsar- dinasztiát, s maga ült a trónra. Fasisztabarát lévén, amikor a második világháború kitört, a hitleri Németország rendelkezésére akarta bocsátani országát, hogy onnan indítsanak támadást a Szovjetunió olajban gazdag déli körzetei ellen. Ezért 1941 augusztusában Anglia és a Szovjetunió megszállta Iránt. Reza Kedden a hajnali órákban kivégeztek négy tábornokot, akiket egy iszlám forradalmi bíróság ítélt halálra. haladó közvéleményének szolidaritásából. Nagy meghatottsággal és mély hálával fogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar kormány, a testvéri magyar nép szolidaritását is, amelyet éppúgy maga mellett érzett az amerikai agresszorok elTolna megye 'lakossága is mélységes megdöbbenéssel és aggodalommal hallotta a kínai orvtámadás híreit. A Pécsi Kesztyűgyár dombóvári gyáregységében a feleségek, az anyák kezdeményezésére, a kínai nagykövetnek írt tiltakozó táviratban fejezték ki a kínai agresszió elítélését. A tiltakozó táviratot a gyáregység valamennyi műhelyében ismertették, s egyhangú döntéssel küldték Budapestre. Kedden újabb Tolna megyei üzemek dolgozói tiltakoztak a kínai agresszió ellen. A Simontornyai Bőrgyárban mintegy 700 dolgozó fejezte ki szolidaritását a sokat szenvedett vietnami néppel. Kinyilvánították, hogy minden erővel segítik a vietnami nép igazságos harcát. Elítélték Kínának a békesze- -rető haladó erőkkel ellentétes politikáját. — El a kezekkel Vietnamtól! Szüntessék meg azonnal az agresszi- ós támadást és vonuljanak ki Vietnamból! — követelik táviratukban, amelyet a budapesti kínai nagykövetségnek címeztek. kán az ország elhagyására kényszerült: a trónról lemondott fia javára. Reza Pahlavi, környezete tanácsára, megnősült, feleségül vette Faruk egyiptomi király 17 éves lányát, akitől azonban hamarosan elvált, s utódjául Sorayát választotta, de vele sem élt sokáig. A háború éveiben politikával nem sokat foglalkozott, egyetlen nyilvános szereplésére 1943-ban Sztálin, Roosevelt és Churchill tehe- ráni konferenciáján került sor: találkozott az államférfiakkal, csupán ennyi volt a szerepe. A német fasizmus fölött aratott sikerek nem . maradtak hatás nélkül az iráni népre sem. Megerősödött a haladó mozgalom, jelentős politikai tényezővé vált az 1920- ban alakult kommunista párt, amelyet azonban 1925-ben betiltottak, s 1941-ben Tudeh Párt néven alakult újjá. A párt az 1943-as választásokon 10 parlamenti mandátumot szerzett. A fellendülő népKádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke levélben jókívánságaikat fejezték ki Alekszej Kosziginnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének 75. születésnapja alkalmából. * Az Októberi Forradalom renddel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Alekszej Koszigint, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét 75. születésnapja alkalmából. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa meleg hangú üdvözletben köszöntötte születésnapján az SZKP és a szovjet állam kiemelkedő személyiségét. leni küzdelmében, mint jelenlegi igazságos honvédő harcában. Nguyen Phu Soai beszéde után percekig zúgott a taps, majd a nagygyűlés résztvevői egy emberként szavazták meg közös állásfoglalásukat. A Dalmandi Állami Gazdaság 1300 dolgozója is elítélte a kínai vezetők Vietnam ellenes politikáját. Táviratukban rámutatnak, hogy Kína hódító szándéka nagyban veszélyezteti a békét és biztonságot, ugyanakkor az imperializmus malmára hajtja a vizet- A gazdaság vezetői, dolgozó kollektívái és társadalmi szervei egyhangúlag azt követelik, hogy a pekingi vezetés szüntesse be az agressziót és csapataival vonuljon ki a Vietnami Szocialista Köztársaság területéről. A Láng Gépgyár dombóvári gyáregységének dolgozói a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének küldött tiltakozó táviratukban többek között ezeket írták: „Mélységes felháborodásunkat fejezzük ki a kínai kormány eljárása miatt, amely durván megsértette az ENSZ alapokmányát és lábbal tiporja a nemzetközi jogot, a népek, államok békés egymás mellett élésének elemi normáit.” mozgalom kiemelkedő fejezete volt az iráni Azerbajdzsán népének harca az autonómiáért, amely 1945 végén az általános választások eredményeként a köztársaság megalakításával ért véget. Ezzel egyidőben a kurdok is autonómiát követeltek. Az iráni kormány csak akkor határozta el magát az azerbajdzsánokkal és a kur- dokkal való leszámolásra, amikor a Szovjetunió — 1946 elején — kivonta csapatait az országból, ugyanakkor Anglia és az Egyesült Államok kormánya elhatározta, hogy nem engedik kicsúszni a kezükből az olajban gazdag stratégiai fontosságú országot. Az amerikaiak Teheránba küldték Schwarzkopf tábornokot, aki a sah tanácsadójaként irányította az azerbajdzsáni és kur- disztáni mozgalom leverését. A kegyetlen vérengzés során tizenötezer embert gyilkoltak le, köztük a Tudeh Párt ismert vezetőit, szakszervezeti aktivistákat és haladó személyiségeket. A Tudeh Pártot 1949-ben törvényen kívül helyezték és azóta illegalitásban működött. Az 1947-es választásokon mandátumhoz jutott egy Mo- szadik nevű politikus, a nemzeti burzsoázia képviselője, iflit pásztor ufioküfa Iránban a belső helyzet normalizálódása ellenére tovább folyik a külföldi állampolgárok tömeges távozása. Képünkön: amerikaiak egy csoportja a teheráni repülőtéren. (Képtávírónkon érkezett) Tolna megyei tiltakozások Gromiko és Chnoupek tárgyalásai Szovjet—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások folytak Moszkvában. Képünkön: a Gromiko (harmadik jobbról) és a Chnoupek (második balról) vezette tárgyaló küldöttség. (Képtávírónkon érkezett) Hazánkba látogat az Iraki Köztársaság alel nőké Gáspár Sándornak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa helyettes elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Taha Muhi eddin Maaruf, az Iraki Köz. társaság alelnöke. (MTI) jr Újra Camp David Kedd esti kommentárunk. Musztafa Khalil egyiptomi külügyminiszter (egyben miniszterelnök is), elindult az amerikai elnöki pihenőhelyre, Camp Davidbe, hogy ott találkozzék Mose Dajam izraeli külügyminiszterrel és az amerikai diplomácia vezetőivel. Az előzmények közismertek. A kezdeti sikerek után tavaly novemberben kudarcba fulladtak az egyiptomi—izraeli különbékére irányuló, Carter által teljes súlyával támogatott tárgyalások. A szerdán kezdődő folytatás a következő kérdéseket teszi logikussá: 1. Miért volt fontos a különbéke Washingtonnak tavaly és milyen új elem járult ehhez ma? 2. Miért hiúsultak meg lényegében a finis előtt a megbeszélések és mik a jelenlegi kilátások? A válaszok a dolog jellegénél fogva összetettek. Kezdjük az amerikai motiváció kérdésével- Az Egyesült Államok diplomáciája — a kissingeri politika nyomdokain — érthetően nagy sikernek könyvelné el, ha Washington égisze alatt sikerülne tető alá hozni egy „pax americanat”, amerikai békét a nyugati orientációjúvá vált Egyiptom és a felszabadító mozgalmak ellen ugyancsak bástyának tekintett Izrael kör zött. Ezzel rendkívüli módon megnehezítené az izraeli problémával kapcsolatos ENSZ-határozatok teljesítését és megteremtené a reakciós arab államok és Izrael szövetségének alapjait. Szadaton nem múlt volna egy ilyen alku, néhány jobboldali arab állam reagálása azonban Kairót éppúgy meglepte, mint Washingtont. Mind Jordánia, mind Szaúd-Arábia magatartása megérttette Szadattal a teljes elszigetelődés veszélyét és ezért kénytelen volt bizonyos tárgyalási pontokkal kapcsolatban fenntartásokkal élni. Ez volt az akkori helyzet. Mi változott? A tágabb értelemben vett térségben, Afganisztánban és elsősorban Iránban azóta gyökeresen új helyzet alakult ki. Washingtonnak újabb nyomós oka támadt arra, hogy valamiféle sikert érjen el a világnak ezen a neuralgikus pontján, méghozzá úgy, hogy lehetőleg megtalálja — katonapolitikai értelemben — Irán utódját és látványosan megnyugtassa a jobboldali arab rezsimeket. Ez egyben annyit is jelent, hogy az Egyesült Államok kénytelen nagyobb fegyverkezési és hasonló szolgálatokat tenni a térség konzervatív államainak, amelyeket viszont az eddiginél jobban lehet ijesztgetni az iráni „fertőzés” továbbterjedésével. Ez a helyzet lényege a Cam David-i különalkudozás felújítása előtt. A kérdés csak az, hogy az érdekeltek között melyik félelem bizonyul erősebbnek a korábbinál. HARMAT ENDRE aki 1950-ben a parlament olajügyi bizottságának lett az elnöke és szívósan küzdött az olaj kincs államosításáért. Razmarah tábornok miniszterelnök azonban húzta- halasztotta az ügyet, mígnem 1951 áprilisának első napjaiban egy fanatikus hívőnacionalista golyói ki nem oltották az életét, éppen akkor, amikor reggeli ájtatossá- ga végeztével kilépett az egyik mecset ajtaján. Temetése óriási tüntetéssé vált. A tömeg azonban nem a tábornok miniszterelnök gyilkosainak kézre kerítését követelte, hanem Moszadik nevét skandálta. A sah egy ideig megkísérelte az ellenállást, 1951. április 28-án azonban végül is miniszter- elnökké nevezte ki Moszadi- kot, majd két hét múlva kénytelen volt aláírni az olaj államosításáról szóló törvényrendeletet is. Ez volt az első nagy csata, amelyet a császár és angol— amerikai tanácsadói az iráni hazafikkal szemben' elvesztettek. A haladó erők győzelme azonban nem bizonyult tartósnak. KANYÓ ANDRÁS (Következik: A „fehér forradalom”) PANORÁMA MOSZKVA Széles körben emlékeznek meg az elkövetkező napokban és hetekben a Szovjetunióban a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójáról. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság kollektív tagjai az ország szinte valamennyi köztársaságában, sok városában rendeznek emlékünnepséget, kiállítást, megemlékezést a nagyjelentőségű jubileumon. Méltatják a magyar kommunisták harcát, a szovjet és a magyar nép baráti kapcsolatának fejlődését, együttműködésének eredményeit. GENF Az Egyesült Nemzetek Szervezete negyvenhét tagországának képviselői Genfben tanácskozást kezdtek a világ- szervezet munkájának hatékonyabbá tételéről. A bizottság megvizsgálja az ENSZ alapokmányát, és tanulmányozza azokat a javaslatokat, amelyeket a vitás kérdések békés rendezésére, a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának előmozdítására terjesztettek elő a tagállamok. Sarlós István be szódét mondja
