Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-18 / 41. szám

1979. február 18. ' TOLNA \ “RÉPCUSAG 3 Volán II. sz. Vállalat A pártcsoport a párt legkisebb szervezeti egy­sége. Nem „kis alapszer­vezet”, döntési hatásköri joga nincs, ám munkájá­tól nagymértékben függ, hogyan tölti be funkcióját az alapszervezet. A párt- csoportok dolgoznak a pártmunka első vonalá­ban. Nélkülözhetetlen a szerepük a helyi politika kialakításában és meg­valósításában, a tagság nevelésében, környeze­tük formálásában, az agitációs munkában. A Volán 11. sz. Vállalat 2-es számú, a forgalmi és a javítóüzem hetven kommu­nistáját összefogó, irányító alapszervezete hét pártcso­portjának egyike a javító- műhely 'kilenc párttagjának munkáját irányítja. Vezetője Németh György. A javítóműhely pártcso­portjában mind a kilenc tag­nak van pártmegbízatása. Becze Ferenc fő feladata, hogy a fiatalokkal foglalkoz­zék. Együttműködve Szigner Jánossal, aki a KISZ-ben te­vékenykedik. Magyar Ferenc a szocialista brigádban végez nevelőmunkát. Béke Lajos információs felelős. A többi: a munkavédelmi hálózat te­vékenységének segítése, a Kossuth kiadványok terjesz­tése, üzemi bizottsági tit­kár ... — Ez az ölhatárolás azon­ban nem elkülönülés — jegyzi meg Németh György. Vegyük például az informá­ciót. Beke elvtárs nem egy­maga ötli ki, hogy milyen problémákat jelezzen a veze- tőségnék, hanem hétről hét­re jelenti, mi foglalkoztatja az embereket, hogyan rea­gálnak a külpolitikai és hazai eseményekre, hírekre, milyen gondok, nehézségek vannak a munkahelyen. És ebben segít neki a pártcsoport mindegyik tagja. Vagy nézzük az ifjúsági felelősöket: a fiatalok hely­zete nálunk igen bonyolult, összetett kérdés. A legfőbb gondunk: hogyan lehetne itt tartani azokat a végzős ta­nulókat, akik nálunk isme­rik meg a szakmát. A tavalyi végzősök közül ugyanis mindössze öt maradt a vál­lalatnál. Munkaerőhiány van, szeretnénk, ha legalább huszonötén itt dolgoznának akkor is, amikor már szak­munkássá válnak. Sokat be­szélgettünk velük, kiderült, hogy a közhangulat: másutt nagyobb a pénz, azért pá­lyáznak el. Ám amikor egy kicsit mélyebben vizsgálód­tunk, felszínre kerültek más problémák is: a munkakö­rülmények, a szociális ellá­tás hiányosságai. Segítségért fordultunk a pártvezetőség­hez. Ami a munkakörülmé­nyéket illeti, a két évvel ez­előtti tűz következménye, hogy kicsi a fürdőkapacitás, az emberek sokáig nem tud­tak munka után rendesen tisztálkodni, csak lavórok voltak. Bár a tűz következ­ményeit még nem tudtuk tel­jesen felszámolni, de hogy munka után fürödni tudja­nak az emberek, ideiglenes jelleggel, de megoldottuk. Majd az építkezés befejezése után lesz rendben minden. Aztán: jobban figyelembe­vesszük jogos kívánságaikat, hogy ki-ki olyan munkára kerüljön, amihez a legjobban ért. És érveltünk is a „más­hol nagyobb a pénz” hangu­lattal szemben. Ez ugyanis igaz, sok vállalat ahelyett, hogy maga vesződne szak­munkásképzéssel, szíveseb­ben „teszi rá a kezét” — magasabb bér ígéretével — a kész szakmunkásokra. Mi viszont biztosítani tudjuk, hogy a vidékről bejárók in­gyen utazhassanak be a vál­lat menetrendszerű buszain. Jelzésünkre intézkedés is született: a vállalat idei bér- fejlesztésénél két területet emeltek ki, ahol a vállalati átlagnál magasabb lesz az emelés. Ezék egyike a javí­tó-karbantartó üzem. — A munkaerőhiány gon­dot okoz a javítóműhelyben. Átcsoportosításra volt szük­ség, ami nemcsak egyszerű­en adminisztrációs feladat, utasítani X-et, vagy Y-t. Segítséget kértünk a párt­csoporttól — mondja Hor­váth György. Magyarázzák meg az embereknek, hogy elsősorban - a kulcsmunka­helyeket jó szakemberekkel kell betölteni. Többeknek meg kell válni megszokott munkahelyüktől, attól a bri­gádközösségtől, amellyel összeszoktak. A párttagok — akiket érintett az átcsopor­tosítás, ezt fegyelmezetten tudomásul vették. De sokat tettek a megfelelő légkör ki­alakítására is, hogy a többi­ek is elfogadják a változást. Az alapszervezet beszámo­lójában bírálat érte a KISZ- szervezetet: nem elég aktív. Ez egyben bírálata volt a pártcsoportnak is, főképp a KISZ-ben dolgozó fiatalok­nak. És hogy a helyzet ja­vuljon — a végzős szakmun­kástanulók közül minél több maradjon a vállalatnál — a KISZ-szervezet munkáján is múlik. Elmarasztalás érte a a pártcsoportot azért is, hogy nem tett eleget az arra alkal­mas munkások párttaggá ne­veléséért. Ma már van né­hány „jelöltünk”, akikkel foglalkoznak. A javítóműhely pártcso­portja sokat tett eddig is, hogy a munkahelyi közös­ségben megvalósuljon a párt politikája. A vezetőség is, és ez a kis kommunista közösség is úgy látja, hogy az eddiginél több szükséges, többre van lehetőség. (J) — 1975 óta vagyok párt- csoport-bizalmi — mondja, miközben átveszi Horváth György pártvezetőségi tit­kártól a taggyűlések beszá- molójáhak egyik példányát. — A taggyűlés előkészítésé­ben is részt vettünk, párt- csoport-megbeszélésen már megvitattuk, hogy a mi ré­szünkről mi kerüljön a be­számolóba, de most összehí­vom a csoport tagjait, tud­ják meg előre, mjről desz szó, hogy alaposan felkészülve vehessenek részt á' vitában^ határozathozatalban. Mint a pártvezetőség tit­kára elmondja, az alapszer­vezetek pártcsoportjai ala­pos munkát végeztek a tag­gyűlések előkészítésében. Megbeszéléseken értékelték a pártcsoport, az alapszer­vezet, és a csoportba tarto­zó valamennyi párttag el­múlt évi munkáját, személy szerint ki hogyan teljesítette pártmegbízatását. Egyébként nálunk rendszer, hogy két taggyűlés között pártcsoport- értekezletet tartanak. De elő­fordul, hogy soron kívül is, amikor a körülmények, mun­kahelyi problémák indokol­ják. Bonyhádi Vasipari Szövetkezet Első a gazdaságos export és a lakossági szolgáltatás Jakab Anna és Tóth László a kannakiöntők alkatrészeit hegesztik Verner László és Glaiber Jenő műszeres gyújtásbeállítást végeznek egy Ladán A hatos út mellett, mielőtt bekanyarodnánk Bonyhádra, ízléses, esztétikus üzemépület­csoporton akad meg a szem. (Azért ez a bevezető, mert voltak, akiknek nem tetszett a vakolás, a festés, nekünk igen — szolgáljon vigasztalásul az itt dolgozóknak.) A Bonyhádi Vasipari Szövetkezet üzemei és az irodaház. Háromszázan dolgoznak a szövetkezetben, a létszám 82 százaléka tizenkilenc szocia­lista brigádban. Hogy a beve­zető legelején maradjunk még a személyi ügyeknél: az egész üzem dolgozólétszámának' 52 százaléka harminc év alatti, a legjelentősebb szolgáltató üzemrészé, a szervizé 99 szá­zalékban fiatal, egész ponto­san egy szakember van kö­zöttük, aki már túlhaladta a harmadik ikszet. Tavaly 66 millió forint volt a szövetkezet termelési terve, a tény 74 millió forint lett. Ez így önmagában még nem so­kat mond, annál izgalmasab­bak a részletek. Mind az el­múlt éveket, mind a jövőt il­letően. A beszélgetés első tíz percé­ben a közös hullámhosszot keressük a szövetkezet elnö­kével. Máthé Gyulával és a szövetkezet párttitkárával, Száraz Bélával. Úgy is mond­hatnám. győzködjük egymást. Mi mindenáron az új értékek­ről. főleg az exportképes ter­mékekről szeretnénk hallani, ők másként sorolnak. Aztán belátjuk, hogy helyesebb az a megközelítés, ahonnan az elnök és a párttitkár akar­nak tájékoztatni. Akkor rangsoroljunk az ő szájízük szerint. Első a la­kossági szolgáltatás. Legfontosabb szolgáltatási üzemáguk a járműszerviz. Pontosabban autószerviz. Bogos János a lángvágóval — A városban és a környé­kén sürgetően jelentkezett az igény a szerviz megépítésére. Hosszú ideig egy kis épü­letben, annak is még kisebb helyiségében végezték ezt a lakosság számára igen fon­tos munkát. — Nekifogtunk és egy év alatt felépítettük. — Csodál­kozásunkra: — 3600 óra tár­sadalmi munka van benne. Az igazsághoz az is hozzá­tartozik, hogy a saját erő mellett a szerviz építéséhez kaptak négy és fél millió fo­rint támogatást. Tavaly más­fél milliós volt a szerviz tel­jesítményértéke, 1980-ig el kell érni a kétmilliót. Első a lakossági szolgáltatás, teher­autót csak akkor javítanak, ha van szabad kapacitásuk. Minden kedden jön a Bizto­sító embere, kárbecslést tart. Tervezik a zárt technológiá­jú műszaki vizsgáztatás be- bezetését is, továbbá folya­matban van a garanciális ja­vítás bevezetése is Wartbur­gokra és Skodákra. A szemé­lyi feltételek már biztosítot­tak. A lakosság részére készíte­nek még folyadéktároló tar­tályokat. Rendkívül fontos az üzem exporttevékenysége. Az igaz­gató és- a párttitkár által is­mertetett adatokból egyértel­műen kiviláglik, hogy gazda­ságos exportról van szó, mind szocialista, mind tőkés vi­szonylatban. 1977-ben két és fél milliós tőkés exportot terveztek, a teljesítés 3,1 millió forint volt. Tavaly már 2,8 milliót terveztek, a tény százezer fo­rinttal meghaladta a négy­milliót. Erre az évre már hét­millió a terv, teljesítésében bíznak, sőt túlteljesítésében reménykednek. Miből is áll a szövetkezet tőkésexportja? — Kannakiöntőket gyár­tunk az NSZK-ba. (A mar- monkannákra szerelhető ki­öntő cső.) Tavaly négymillió forint értékben gyártottunk. Az idei évre hárommilliós megrendelésünk van. Tavaly egy iraki festékgyár számára készítettünk vasszerkezeteket, csöveket, állványokat, egy osztrák cégnek pedig mű­anyag fröccsöntőkhöz alapo­kat. Az idén ez utóbbit nem vállaljuk, mert gazdaságtalan lenne. Rég túl vagyunk már azon a szemléleten, hogy „tő­késexport minden áron”. Egyetlen szempontot isme­rünk, ez a gazdaságosság. Szocialista exportra festék­beégető berendezéseket ké­szítenek, alagútkemencét. lég- hevítőt. a Hajtóműgyárral kooperációban. A tavalyi 37 milliós teljesítményüket öt­venmillióra kívánják fölfej­leszteni. — Külső és belső tényezők egyaránt közrejátszanak mun­kánkban. A külső tényezőket sokszor nem tudjuk megvál­toztatni, a belső tényezőknél azonban más a helyzet. Van­nak még feltáratlan belső tar­talékaink. A sikert magában hordozza, hogy még egyetlen tanácskozásunkon se hangzott el az hogy „nem lehet”, még mindig a hogyan-ra keresték dolgozóink a választ. Épüle­teink elkészültek, fejlesztési alapunkat most már a gépi fejlesztésre tudjuk fordítani. Tulajdonképpen nem na­gyok azok a számok, amelyek a beszélgetés során elhang­zottak, de amint a bevezető­ben bemutattuk, az üzem, a szövetkezet se nagy. Nem is a méretek a leglényegeseb­bek, hiszen hasonló méretű szövetkezet igen sok van, ha­nem a rugalmasság, a piac­hoz, kereslethez való alkal­mazkodóképesség, a haté­konyságra való törekvés, a mennyiségi szemlélet helyett, és nem utolsó sorban törek­vés a szolgáltatás színvonalá­nak javítására, a lakossági igények minél jobb kielégíté­sére. És ezt megtaláltuk a Bonyhádi Vasipari Szövetke­zetben. Ha a külkereskedelmi szer­veink is ennyire rugalmasak lennének, még hatékonyabb lehetne munkájuk. De erről most ne szóljunk, nehogy a szövetkezet vezetőin csattan­jon az ostor, egyes külkeres­kedők sértődése miatt. Egyébként — éppen a bony­hádi tapasztalatok kapcsán — ezt a témát is érdemes lenne egyszer napirendre tűzni. LETENYEI GYÖRGY Fotó: GOTTVALD KAROLY Tizenháromezer kannakiöntő utazik az NSZK-ba Az alagútkemence egyes darabjait itt állítják össze. Zsók Ferenc munka közben.

Next

/
Thumbnails
Contents