Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-17 / 40. szám
1979. február 17. S^ÉPÜJSÁG 3 Üzemi etkeztetes Amit elénk tesznek Kinek ez, kinek az ízlik Mit kell tudni a személyi igazolványról? A magyar állampolgárok személyi igazolvánnyal történő ellátásáról a 38 1969. minisztertanácsi, valamint a végrehajtására kiadott 3 1969. belügyminiszteri rendeletek intézkednek. A rendeletek egyrészt azt szabályozzák, hogy a rendőri szervek milyen okmányok alapján állíthatnak ki személyi igazolványt, mely szervek tehetnek hivatalos bejegyzéseket, másrészt kötelezettséget írnak elő az állampolgárok számára a személyi igazolvány kiállíttatása, használata és cseréje tekintetében. A személyi igazolvány közokirat, ezért hitelének megóvásához jelentős társadalmi érdek fűződik. Ez teszi indokolttá annak szigorú szabályozását is, hogy a személyi igazolványba csak meghatározott körbe tartozó szervek jegyezhetnek be. Az állampolgárok jelentős része nem ismeri a rendelkezéseket, emiatt gyakran indokolatlan munkakiesést okoznak, feleslegesen utazgatnak. Ennek elkerülése érdekében indokoltnak tartjuk az állampolgárok széles körű tájékoztatását arról hogy mikor kell az illetékes rendőrkapitányságon megjelenni és mely szervek milyen bejegyzéseket tehetnek a személyi igazolványba. Amennyiben a személyi igazolvány 2. és 3. oldalán bejegyzett adatok megváltoznának, például a névváltozás, személyi igazolvány elveszett, vagy valamely rovata betelt, az igazolványt az állandó lakhely szerinti rendőrkapitányságon ki kell cserélni. A felsorolt esetekben 2 db személyi igazolvány fényképre, adatlapra és 10 forintos illetékbélyegre, az adatváltozást igazoló okiratra, valamint a Il-es számú igazoló lapra, a „népességösszeírásról” van szükség. Lakcímváltozást, házasság- kötést, házasság felbontását, gyermek születését, kisiparosok és magángazdálkodók munkahelyét a tanácsi igazgatási szervek jegyzik be. Katonai igazolvány számát, vagy annak megváltozását az illetékes hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokság, munkahelyet a munkaadó szerv, szakképesítés megszerzését a vizsgabizottság jogosult bejegyezni. Más szerv, vagy személy a személyi igazolványba bejegyzést nem tehet A bejegyzett adatokat átírással, vagy egyéb módon javítani tilos. Több éves tapasztalatunk, hogy az állampolgárok egy része nem fordít kellő gondot a személyi igazolvány megőrzésére, állagának megóvására, valamint arra, hogy az abba bejegyzett adatok mindenkor a tényleges álla. potot tükrözzék. Nem gondoskodnak arról sem, hogy az adatváltozások bejegyzésre kerüljenek, nem tesznek eleget — vagy csak több hónapos késéssel — a lakcímváltozással együtt járó ki- és bejelentkezési kötelezettségüknek, bár a fentieket a jogszabályok szerint 48 órán belül teljesíteni kell. Személyi igazolványt zálogként átadni, vagy elfogadni tilos. A személyi igazolványok érvényességi ideje meghatározott időszakonként lejár, attól függően, hogy tulajdonosa hány éves korában kapta. Jelentős azoknak az állampolgároknak a száma, akik a lejárt és ezzel érvényét vesztett személyi igazolvány érvényesítéséről, vagy cseréjéről nem gondoskodnak. Tapasztalatunk, hogy különböző intézmények, vállalatok az érvényét vesztett személyi igazolványokat hitelesként fogadják el, bejegyeznek, ami jogszabály- ellenes. Az érvényességét vesztett személyi igazolványt hiteles okmányként elfogadni nem szabad. Nem célunk az állampolgárok büntetése, azonban aki saját hibájából nem tesz eleget a személyi igazolvány használatával kapcsolatos kötelezettségének, az 1000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható és mindaddig ismételhető, amíg a mulasztást meg nem szünteti. A rendőri szervek' arra törekednek, hogy az állampolgárok minél kevesebb utánjárással és várakozással intézzék személyi igazolványnyal kapcsolatos kötelezettségeiket. Ennek egyik feltétele az, hogy ügyfeleink a jogszabályi követelményeknek megfelelő okmányokkal rendelkezzenek. A Tolna megyei Rendőrfőkapitányság területi szerveinek igazgatásrendészeti dolgozói 1979-ben is — néhány kisebb község kivételével — valamennyi önálló tanácsú községben és közös tanácsú községek székhelyén megjelennek és a helyszínen elvégzik a lejárt személyi igazolványok cseréjét, vagy érvényesítését. A tervezett időpontokról a tanácsi igazgatási szervek tájékoztatást tudnak adni. Valamennyi városi és járási rendőrkapitányság keddi és pénteki napokon áll ügyfélfogadás keretében rendelkezésre, személyi igazolvány ügyek intézése céljából. A félfogadási napok 8.30-tól 16 óráig tartanak. Kérjük a megye lakosságát, hogy a halaszthatatlan eseteket kivéve, személyi igazolvány érvényesítése, vagy cseréje céljából más időpontokban ne keressék fel a rendőrkapitányságokat. Ezzel is hozzájárulnak ezirá- nyú munkánk tervszerűbbé tételéhez. Kérjük továbbá a megye személyi 'igazolványnyal rendelkező állampolgárait, hogy igazolványuk érvényességét ellenőrizzék és készüljenek fel annak cseréjére. Kísérjék figyelemmel a kifüggesztésre kerülő plakátokat, amelyek megfelelő felvilágosítást adnak a szükséges okmányokról, a cserék helyéről és idejéről. BM Tolna megyei Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztálya A gyermekév jegyében í Divatos társalgási témák mindig voltak, vonnak, lesznek. Alkalmanként szidjuk az időjárást, a közlekedést és az üzemi kosztot. Néha okkal, néha ok nélkül. Akárhogy is, az üzemi étkeztetés úgy jelenik meg előttünk, mint egy asztalokkal, székekkel telezsúfolt helyiség, ahova éhét csillapítandó betér a dolgozó, s ha szerencsés, akkor sorban állás nélkül eljut az ételkiadó üvegfalig, a jegy ellenében megpakolja tálcáját, keres egy üres helyet valamelyik asztalnál, gyorsan megeszi az ebédet és siet vissza a munkájához. A valóság persze bonyolultabb, hiszen történik egy s más addig, amíg az ebédelés elkezdődhet. Szekszárdon, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat üzemi konyháján például így zajlott az élet 1979. február 8-án: A húszfőnyi konyhai személyzetből — szokás szerint — legkorábban a gazdaasz- szony érkezett. Hajnali ötkor. Átvette az árut és átadta a konyhának. Aztán reggel nyolcig szakaszos kezdéssel munkába álltak a többiek: a vezető, a helyettesek, a konyhafőnök, a szakácsok, a hentes, a kézilányok és az udvaros. Gellér Istvánná üzletvezetővel délelőtt tíz órakor kezdtük a beszélgetést: — Nekünk két gazdának kell eleget tennünk: a konyha, a berendezés a TÁÉV-é, de az egységet a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat üzemelteti. Általában 170 ember reggelijéről és 220 személy vacsorájáról gondoskodunk. Az ebédlétszám is naponta változik, 1300 adag körül mozog. Ezenkívül mi főzzük a védőteát, készítjük a büfének a szendvicseket és olykor-olykor rendezvényeket szolgálunk ki. — A mai ebédnél hány személyre számítanak, és milyen étellel várják őket? — Az étkezdében 773 főre és kiszállítanak tőlünk 494 adagot. Ugyanis a központi étkezde mellett működik két kihelyett részleg, az egyik a Wesselényi utcában,, a másik a húskombinátnál, hogy a távolabb dolgozóknak ne kelljen olyan messziről bejárniuk. Ma az egyik menü: karalábéleves, sült csirke, burgonya, savanyúság, a másik menü: karalábéleves, leesés sertésszelet tésztakörettel. Ahhoz azonban, hogy az ebédidő vége felé is biztosítani tudjuk a kétfajta választékot, három- vagy négyfélét kell készítenünk, mert előre sosem találhatjuk ki, hogy a két fogás közül melyik lesz a népszerűbb és fogy el egy óra alatt. Ezért mai „tartalékunk” vesevelő burgonyával. Étlapot mindig hétfőn szerkesztünk, figyelembe vesszük az élelmezésvezető javaslatait, a kalóriaértékeket és persze az anyagi lehetőségeket. Délelőtt 11 óra. Szerződéses busz kanyarodik az étkezde mögé és ételhordókban, tejeskannákban, kartondobozokban útra kel az ebéd a húskombinát és a Wesselényi utca felé. Aknai Jánosné üzletvezető-helyettessel körülnézünk a konyhában. Otthoni főzőcskéhez szokott szemnek furcsa és érdekes a háromszáz literes főzőüst, a nagy olajtűzhelyek, a villanykemencék, a jókora hűtő- szekrények. Nincsenek helyszűkében, a konyha 2000 adagot is elkészíthetne. Déli tizenkettő. Jönnek az emberek éhes gyomorral és jó étvággyal látnak az ebédhez. Az érdekli őket, hogy mit kapnak a tányérra, természetesen nem morfondíroznak azon, hogy az üvegfal túloldalán munkaerő-gondokkal küszködnek, hogy a munkahely nem ideális. Folyamatosan áramlanak az ebédlők, úgy tűnik, a különböző üzemrészek ma betartják a sorrendet, torlódás, kígyózó sor nincs. A kétszáz fős étkezde tágas, nem kell a közelben ülőket felállítani, hogy valaki kiférjen az asztaltól. A sok szürke és kék munkásruhát itt-ott egy színes női blúz vagy ruha tarkázza. A véleményekből, no meg a tisztára törölgetett edényekből ítélve, ízlett az étel. Fél háromkor az ebédidő lejár, de a konyhások műszakja folytatódik. A délutánosoknak este nyolcig. S hogy mindezért ki, menynyit fizet? A dolgozók 7 forint 50 fillért adtak az ebédért, a vállalat személyenként 8 forint 83 fillért. A reggelinél három forint a dolgozóké, 2 forint 75 fillér a cégé, a vacsora eladási ára 9 forint 25 fillér, ebből a dolgozó zsebét 5 forint 50 fillér érinti. Építőiparról, nehéz fizikai munkát végzőkről lévén szó, itt a nyersanyagértékek magasabbak az átlagosnál. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat nemcsak Szekszárdon étkeztet, hanem más településeken is, jelenleg Komlón, Dombóváron, Pakson, Mohácson, Tolnán és Mözsön, összesen 850. személyt. Egy közepes hónapban, tavaly novemberben 372 ezer forintot költött a TÁÉV üzemi étkeztetésre. A kiragadott példa után lássuk, milyen az üzemi étkeztetés helyzete megye- szerte! A megyében 167 helyen étkeztetik a dolgozókat, ebből kilencven a saját, tehát vállalati konyha, a többi a Tolna megyei, a Mecsekvidéki és a Dunaújvárosi Vendéglátóipari Vállalat kezelésében van. Az üzemi étkezést igény» lök száma a nők munkába állásával egyenes arányban növekszik, körülbelül harmincezer fő feletti. A vállalatok jelentős ösz- szegeket fordítanak e célra, a költségeket a nyereségrészesedésből és a jóléti kulturális alapból fedezik. Az utóbbinak 60—70 százalékát a vállalatok kizárólag üzemétkeztetésre használják föl. Több helyütt a családtagok, nyugdíjasok és gyesen lévők étkeztetését is megoldják, például a Bonyhádi Cipőgyárban, a tolnai PATEX-nél, stb. Gondot okoz viszont^ a mezőgazdaságban dolgozók napi egyszeri meleg étellel való ellátása. Hasonlóképpen problémát jelent a MÁV-nál a pályafenntartók étkeztetése. Az üzemi konyhák zöme jól felszerelt, bár a kihasználtság településenként változó. A városokra köztudottan a zsúfoltság jellemző. Az üzemi konyhákat a KÖJÁL, a népi ellenőrök és a szakszervezetek ellenőrzik. Az étkeztetés színvonala az utóbbi időben javult, különösen a vendéglátósok által működtetett egységekben, ők megpróbálnak változtatni a régi, ám egészségre nem előnyös étkezési szokásokon. Más kérdés. hogy ez nem mindenhol találkozik a dolgozók rokon- szenvével. A vállalatok kilenc gyermekintézménnyel, óvodával, illetve bölcsődével rendelkeznek a megyében. A legtöbb helyen sajnos nem főznek külön a gyerekeknek, a felnőtteknek szánt ételekből kapnak az óvodások. A dolgozók anyagi térítését vállalatonként kollektív szerződés szabályozza. Nem kétséges, hogy az üzemi étkeztetés fontos szociálpolitikai feladat. Sok múlik azon, hogy az étkezdékben mi kerül az asztalra. Egy biztos: mindig, mindenki kedvét nem lehet kielégíteni. Mert egyik ember a túrós tésztát szereti, a másik a mákosat. KOVÁCS MÁRIA Nagydorog, ÁFÉSZ Gazdáik-e területüknek? A környéken, ahol jártunk, Nagydorog a központ. Körülötte sok kis falucska helyezkedik el, melyek mindennapi ellátása nagyban függ a nagydorogi ÁFÉSZ tevékenységétől, vagyis attól, gazdája-e a vonzáskörébe tartozó területeknek, hogy a lakosság mennyire érzi jelenlétét, könnyíti-e az élet- körülményeiket? Miként kíván előrelépni az idén a szolgáltatás és a felvásárlás területén? Lényeges fejlesztés várható a boltok korszerűsítése terén. Már elkezdték a helybeli tejbolt újjáépítését, kulturált tejivót csinálnak belőle. Györkönyben is terveznek — a tsz-szel és a tanácscsal közösen — egy önkiszolgáló boltot. A vendéglátóipari üzemágban feladatul tűzték ki a forgalom növelését, de nem a hagyományas módon. A melegkonyhás vendéglőkhöz hasonlóan a harmadosztályú egységekben és az italboltokban rendezvények tartásával fogják ösztönözni betörésre a vendégeket. Előrelépést jelent a korábbi évekhez képest az is, hogy az úgynevezett melegkonyhás egységekben mindig biztosítani fogják a napszaknak megfelelő ételkínálatot. Józan János elnök elmondta, nagyon sok fog múlni a felvásárlási üzemágon, hogy mennyire valósul meg az évi program. A felvásárlás idei terve negyvenmillió forint. Ezt a forgalmat a naposcsibe-eladás tizenkét százalékos, a sze- mestermény-felvásérlás tíz- százalékos növelésével kívánják elérni. Tojásból az előző évi 1 664 000 darabbal szemben az idén csak 1 200 000 darab felvásárlásával számolnak. A nagyarányú visszaesés azért várható, mert csökkent a tojóhibridállomány a körzetben, s ráadásul a baromfiipar nem köt az ÁFÉSZ-ekkel háztáji tojásfelvásárlásra szerződést. Több éven keresztül visszaesés volt a házinyúl felvásárlására.' Erre az évre minimális —■ négyszázalékos — növekedést terveztek. A Bi- kali Állami Gazdaság és a Baromfiipar által meghirdetett új tenyésznyúl-kihelye- zési akcióval szeretnék ezt megvalósítani. Rendkívül nagy az érdeklődés a környéken a gyógynövény termesztése iránt. Az idén tovább kívánják fejleszteni ezt is. A háztáji zöldségtermesztés sikerét továbbra is az uborkára alapozzák. Növekedésre nem számítanak, csak a tavalyi ezermázsás szint megtartására. Mintegy ötvenszázalékos visszaesés várható a meggy felvásárlásánál. A terv itt ötszáz mázsa. Lényegesen növelni szeretnék a háztájiban termesztett szőlő felvásárlását. B. Oktatási intézményeink mindennapjai a gyermekévtől függetlenül is a gyermek körül forognak. így van ez a korszerű épületben működő gyönki általános iskolában is. Vannak hagyományos, minden évben sorra kerülő rendezvényeik: szavaló-, népdaléneklési verseny, szaktárgyi versenyek, kulturális szemle. Jól működik iskolarádiójuk is, mely hetente egyszer 10—15 perces műsort sugároz. A gyermekévre a hagyományos programok mellett újakkal is készültek. A művelődési házzal közösen két pályázatot hirdetnek meg: az egyikre a gyerékek alkotásait várják irodalmi vagy képző- művészeti témákban. Gyermeknapon pedig a gimnázium udvarán aszfaltrajzversenyt rendeznek. Az úttörőcsapat Dózsa-ku- pa néven sportvetélkedőre szóló felhívást intéz a környező iskolák úttörőcsapataihoz. Kispályás labdarúgásban és a lányok részére kézilabdában hirdetnek versenyt, s azt remélik, hogy a folytatás a következő években sem marad el. Az egyik hetedik osztályban „Az én tízpercem” címmel a tanulók önmagukról, családjukról beszélnek társaiknak. E programok mellett a folyósón szépen elrendezett, színes kiállításban gyönyörködhetnek szünetekben a tanulók és az iskola látogatói. Mütrágyaszórás Szakályban r r\ ‘■•'í/ífüí. ti A kiszolgáló személyzet Indul a gép Az elmúlt hetek csapadékos időjárása megbénította a mezőgazdasági munkákat, a felázott talajra földi műtrágyaszóró kocsikkal rámenni lehetetlen. Szakály határában a főútvonal mellett lévő füves felszállóhelyről az Agrokémiai Társulás helikoptere könnyűszerrel elindul, hogy a vetésekre fejtrágyát szórjon, a levegőből. Fotó: G. K.
