Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-17 / 40. szám
1979. február 17. Apróságok — 7 méter, 105 milliméteres, fehér, zománcozott füst- csövön (kályhacső) és négy könyökcsövön múlik a szép, minden igényt kielégítő egészségház működtetése. Ez nem vicc, hanem szomorú valóság. Az egészségház elkészültéről már régen hírt adtunk lapunkban. Ezt szeretnénk mihamarébb azzal kapcsolatban is megtenni, hogy már nemcsak nevében, hanem a valóságban is az egészség- védelem rendelkezésére áll. Ezúton kérünk mindenkit, aki az említett hiánycikk birtokában van, értesítse sürgősen dr. Trebits Rudolf körzeti főorvost Medinán. — Takarékosság. A postán és a takarékszövetkezet ki- rendeltségén összesen 14 millió forintra rúg a medinaiak betétállománya. — A falu minden utcájában van, legalább fél oldalon járda. Az idei tervekben az szerepel, hogy a téglajárdákat mindenhol helyszíni ön- tésű betonjárdákkal cserélik fel. — Tavaly 360 ezer forint értékben végeztek társadalmi munkát a medinaiak. Ennek az összegnek legnagyobb része a Petőfi utcai útépítésre ment. — Átépítették és minden Igényt kielégítő belső köntöst kapott a községi könyvtár. — A termelőszövetkezet tehenészetében tavaly 5300 liter volt a fejési átlag. Megosztva: a Holstein-friz állománnyal 5700, a magyartarkánál 3500 liter: — A faluban 71 magán- tulajdonban lévő személy- gépkocsi van. — A 213-ik tanév folyik a medinai iskolában. 1765. augusztus 29-én érkezett ide az első tanító, Bitskei István személyében, aki egyúttal a község „nótáriusa”, jegyzője Is volt. Mozgara — agyszalámi — Micsoda?! — Igen, jól hallotta, agyszalámi. így hívják azt a szalámit, amit Medinán készítenek és állítólag igen ízletes. Azért, állítólag, mert nem sikerült megkóstolnunk, ugyanis szüret táján ajánlatos megkezdeni, akkor a legízlete- sebb. Ha valakinek kedve támadna ezt a szalámikülönlegességet elkészíteni, a recept a következő: Vegyünk 15 kilogramm darált disznóhúst, ahhoz kilónként 2.5 deka sót, őrölt borsot ízlés szerint, paprikát pedig kilónként 5 dekát adunk. A disznóagyat amit fokhagyma helyett teszünk rá, késsel jól összevágjuk, s a húsra öntjük, majd jól összedolgozzuk. Ezután kitöltjük, lehetőleg a disznó vastagbelébe. de jó a műanyag szalámiból is. Két hétig kell füstölni. Háztáji Medina határában a földek átlagos aranykorona értéke 16. Ez átlag, tehát vannak jobbak is. A falu mindig híres volt jó gazdáiról, kitűnő állattartásáról, ami természetesen szerves összefüggésben van az adottságokkal is. A Sió-Sárvíz menti Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet jó érzékkel ismerte fel a háztáji állattenyésztés jelentőségét és sikere érdekében külön háztáji agronómust állított be. Az ő — id. Zöldi József — jelentéséből származnak a háztáji gazdálkodásra vonatkozó adatok. Tavaly a termelőszövetkezeten keresztül, a háztáji gazdaságokból értékesítettek 2590 hízósertést, 185 süldőt, 15 malacot, 123 szarvasmarhát és 6 vágólovat. A közel 12 milliós összérték kétharmad része Medinának jutott, ami jó fokmérője a háztáji gazdálkodás itteni intenzitásának. Egész pontosan a medinai háztáji gazdaságokból 190 ezer 144 kiló sertéshús, 47 ezer 315 kiló marhahús és 2060 hektoliter tej ment közfogyasztásra, összesen 8 millió 189 ezer 449 forint értékben. A falunak jelentős — és igen jó — szőlőtermő területe van. A szőlőhegyen nemcsak présházak állnak, hanem sok lakóház is. Egyre inkább terjed a szokás, hogy nem bort, hanem magát a szőlőt adják eL Frissebb adat még nincs, tavalyelőtt 35 016 liter bort és 31 609 liternek megfelelő szőlőt értékesítettek. Oszíes tel a hatarban „MEDINA magyar-rác falu a' Sárvíz mellett: 71 katholikus, 164 ó hitű, 20 evangélikus, 7 ’sidó lakosokkal. Református és ó hitű anya templomok. Termékeny föld. Szöllőhegy. Dohány termesztés. Ide tartozik a* hidgyai puszta, nevezetes úri lakásokkal, ’s igen szép nemesitett birka nyájakkal. Földes Uraság Bezerédy István Tolna vármegyének nemes gondolkodásáról nevezetes mostani fő jegyzője ’s más Bezerédy örökösök.” (Fényes Elek: Magyar Országnak 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. I. kötet 318. o. Pesten, Trattner-Károlyi nyomtatása, Úri utcza 612. szám. 1836.) „MEDINA, nagyközség, Tolna vm., simontornyai j. (1910) 1665 magyar és szerb lakik. Postaügynökség, utolsó távirda: Kölesd.” (Révai Nagy Lexikona, XIII. kötet. 1915.) „MEDINA, önálló tanácsú közs. Tolna m. szekszárdi j. L: 1440 (1960). V. á. Szedres. Malom." (Uj Magyar Lexikon, IV. kötet. 1961). Guszla, guzla vagy becézve guzlica. ősi népi hangszer a szerbeknél, melynek egy példánya Mártity Miroszláv birtokában van. A sárkányfejjel ékített, szépen faragott guzlica népművészeti remek. Egy húrja van, melyből a vonóval sajátos, szomorkás hangokat, dallamokat lehet kicsiholni. Csukott egészségház A látszat csal A bevezetőben három különböző forrásmunkából idéztünk medinai vonatkozású adatokat. Első rápillan- tásra is láthatja az olvasó, hogy a község lélekszáma fogy. Egész pontosan a következő ütemben és arányban: 1870: 1191 lélek, 1880: 1220, 1890: 1421, 1900: 1565, 1910: 1665, 1920: 1606, 1930: 1657, 1941: 1523, 1949: 1580, 1960: 1434, 1970: 1275, 1979: 1110. A város közel van és vonzó hatása kétségtelen. Nemcsak dolgozni érdemes bejárni, hanem ott letelepedni is, főleg ha van miből. Nos, a medinaiak szorgalma messze földön híres anyagi bázist teremtett az elvándorláshoz is. Ez a község külső képén csak módjával látszik. Uj ház kevés épül, viszont a régieket tisztán tartják, tatarozzák. Legnagyobb változás azonban a belsejükben megy végbe. A bútorok kicserélődnek, amiben nem csekély szerepe van a bolt ügyes kereskedelempolitikájának: — távoli bútorüzletekből is vállalja a helybe szállítást. A sokat kárhoztatott „tiszta- szoba”-hangulat nem jellemző a medinaiakra, a lakásokat valóban lakják is, a szép bútor nem valamiféle múzeumi kiállítási tárgy. Emellett rendszeres a fürdőszobaépítkezés, mely egyformán v^ll igényességre és vagyoni gyarapodásra. Szíveskedjék táppénzre menni! — Általában elégedett vagyok a község egészségügyi kultúrájával, — mondja dr. Trebits Rudolf körzeti főorvos. — Ami persze nem jelenti azt, mintha itt-ott nem akadna 'kifogásolni vallóm. Korábbi tapasztalataimtól egy valamiben azonban különböznek a medinaiak. Míg máshol- arra kellett ügyelni, hogy indokolatlanul ne kerülhessen valaki táppénzes állományba, itt fordított a helyzet. A rászorulókat is küldeni kell, mert egész egyszerűen szégyenlenek tétlenül téblábolni otthon-. Még -akkor is, ha teljes joggal rászorulnak a táppénzre. .. Jósoljunk? A jóslás nem tartozik az újságíró mesterségbéli feladatai közé. Mégis, ha ezen az oldalon bemutatni igyekszik egy község életét, óhatatlanul gondolnia kell annak jövőjére. Gondolnak erre a medinaiak is. Az törvényszerű, hogy az élet változásai, a társadalmi viszonyok alákulása kihat erre. „Régi dicsőséget” visszasírni akkor sincs értelme, ha ez a régi dicsőség valóban szép volt. Tagadhatatlan, hogy a medinaiak nehezen barátkoznak meg a szomszédos Szedres termelőszövetkezetével való egyesüléssel. Megtörtént, nem jártak rosszul. De mi lesz magával a faluval? Az életkorok alakulását mutató számokat figyelve nagyon valószínű, hogy a -lélek- számcsökkenés egyelőre nem áll meg. Az 1980-as ■népszámlálás valószínűleg a maihoz hasonló lélekszámot talál majd, az 1990-es feltehetőleg 8—900 lelket. Minden bizonnyal változás következik be a falu nemzetiségi összetételében is, hiszen- a szerb Lakosság jelentős része is magas életkorú. Erre majd 10 év múlva visszatérünk... F3Guszla Medinai magazinunkat ösz- szeállitotta Ordas Iván és Pordán Jánosné. A fényképeket Szepesi László készítette. Következő magazinunk elkészítésére munkatársaink február 19-én Várdombra látogatnak. Van berendezés, vannak olajkályhák, nincs cső... Nehéz talajon dolgoznak a termelőszövetkezet traktorai a zártkertekben A szerbek múltja Medina nemzetiségi község, megyénkben zárt tömegben csak itt élnek szerbek. Ezt a „tömeget” nem kell túlságosan nagynak képzelni. Mindössze 19 család 60 tagját jelenti, de nagyon összetartók, őrzik anyanyelvűket, szokásaikat és vallásukat is, az összesen 13 magyarországi görög-keleti szerb pap közül az egyik Medinán működik. Betelepülésük időpontja ismeretlen, régi feljegyzések nincsenek, az emberi — vagy ha úgy tetszik „családi” — emlékezet pedig véges. A falu egyik legidősebb embere, Kozics Mladen bácsi 84-ik születésnapján jártunk Medinán. ö úgy tudja, hogy már az ükapja is Medinán született, amivel akkor is eljutunk a XVIII. századba, ha csak átlagos emberi életkorral számolunk. Az egyetlen hozzáférhető forrásmunkában, Sarosácz György mohácsi múzeumigazgató „Magyarország délszláv nemzetiségei” című könyvében nincs a * medinaiakra vonatkozó utalás. Nagyon valószínű, hogy 1690 tájékán a török elől menekülő 37 ezer szerb családdal érkezhettek őseik. Saját szófejtésük szerint a község neve is a szerb „mé- de”=gyöngyszem szóból származik, ami éppúgy lehet igaz, mint sem. Magyar felfogás szerint Medina neve egy középkori magyar családnév eltorzulásából eredeztethető, tehát se az előbbihez, se a mohamedánok második szent városához nincs köze. A délszláv nemzetiségi klub tavaly októberben alakult a községben, helyiséget, felszerelést kapott és tervei közt szerepel a néphagyományok összegyűjtése. A dallamkincs területén rnár néhai Vujisics Tihamér elkezdte a kutatásokat. A helyiek közül elsősorban Szecsujasz Tihamér volt segítségére.
