Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-16 / 39. szám

2 Képújság 1979. február 16. Hűvös fogadtatás Carter amerikai elnök Mexikóvárosban folytat tárgyaláso­kat. Képünkön: vendéglátójával, Lopez Portillo mexikói elnökkel tett körsétáján egy Rivera-freskó előtt. (Képtáv­írónkon érkezett) A JKP leleplezte: Amerika atomfegyvereket tárol Japánban Igen hűvös fogadtatásban részesült szerdán Mexikóban James Carter amerikai elnök — egybehangzó vélemények szerint a leghűvösebben va­lamennyi eddig ott járt ame­rikai elnök közül. Lopez Por­tillo mexikói államfő a re­pülőtéren azzal „üdvözölte” vendégét, hogy Mexikó nem tekinti magát többé másod­rendű hatalomnak, s tiszte­letteljes és méltó bánásmódot követel. Később, a Carter tiszteleté­re adott ebéden, Portillo még élesebb szavakkal bírálta az országával szembeni ameri­kai politikát, utalva Carter két évvel ezelőtti döntésére, amellyel megvétózta mexikói földgáz szállítását az Egye­sült Államokba. Portilla- szerint a két or­szágnak választania kell a barátság és a konfrontáció között. Szólt arról is, hogy az ame­rikaiak most hirtelen nagyobb érdeklődést tanúsítanak Me­xikó iránt, az ott föltárt nagy mennyiségű olaj miatt. Arra figyelmeztetett azonban, hogy az Egyesült Államok nem tekintheti biztosnak a mexi­kói olajszállításokat, mivel „Mexikó, mint független or­szág csak annyiban hajlandó korlátozni kereskedelmének sokirányúságát, amennyiben az elveiből és fejlesztési szük­ségleteiből adódik.” . A mexikói államfő felhívta vendége figyelmét a tartós megoldások szükségességére. „A két ország kiegészíti egy­mást és szükségük van egy­másra, de egyik sem akar oly mértékben függeni a másik­tól, hogy elveszítse saját szu­verenitását”. Rövid válaszában Carter A Pedagógusok Szakszer­vezetének központi vezetősé­ge az oktatásügyi dolgozók munkavédelmi helyzetéről, munkakörülményeiről tár­gyalt csütörtöki ülésén. A központi vezetőség ülé_ sén hangsúllyal szóltak a pedagógusok foglalkozási be­tegségeiről. Ma még nincs pedagógusok egészségi álla­potáról megbízható, reális helyzetkép, így például a munkájukkal összefüggő légúti és különféle mozgás­nem foglalkozott közvetlenül Portillo megjegyzéseivel, de elismerte, hogy „időnként szervi betegségekről, kerin­gési zavarokról nincsenek pontos adatok. Mielőbb sür­gető tehát egy olyan átfogó reprezentatív felmérés, amely ezekre a kérdésekre választ ad. A központi vezetőség szá­mos javaslatot fogalmazott meg. Hangsúlyozták, hogy a megfelelő munkakörülmé­nyek megteremtése állami feladat, a munkavédelmet azonban egyaránt fontossá­hiányzik a megértés Mexikó és az Egyesült Államok kö­zött”. gának megfelelően kell ke­zelniük a tanügyirányítók- nak, a fenntartó tanácsok­nak, az intézményvezetők­nek és a szakszervezeti tiszt­ségviselőknek is. A vitában felszólalók egyebek közt rámutattak: többet kell tenni a tanter­mek korszerű megvilágítása érdekében és meg kell aka­dályozni, hogy az amúgy is szűkös iskolaudvarokat, par­kokat más célra vegyék igénybe. LONDON A Magyar Nemzeti Bank képviselői csütörtökön Lon­donban kölcsönfelvételi meg­állapodást írtak alá. A köl­csön összege 300 millió dollár, visszafizetése 7, illetve 10 év alatt történik. Szervezője a Morgan Grenfell LTD londo­ni pénzintézet, 7 nyugati nagybank közreműködésével. A kölcsön lejegyzésében to­vábbi 30 bank vesz részt. A hitel a népgazdasági struktú­ra átalakítását szolgáló be­ruházások finanszírozására szolgál. BUDAPEST Csütörtökön elutazott Bu­dapestről az Indiai Köztársa­ság kulturális küldöttsége, s aláírta hazánk és az Indiai Köztársaság 1979—80-ra szóló kulturális-tudományos csere­programját. KHARTOUM Hírügynökségi értesülések szerint Csád fővárosában, Ndjemenában csütörtökön folytatódtak a harcok az el­nökhöz hű csapatok és a His- sian Habre miniszterelnököt támogató erők között. Félix Malloum csádi elnök a ndje- menai francia katonai tá­maszponton keresett menedé­ket. VARSÓ Csütörtökön, röviddel déli 12 óra után, egyelőre meg nem állapított okból, robba­nás történt a PKO lengyel bankhálózat varsói fiókjának épületében. Délután négy órakor még folyamatban volt a mentő­akció. Az első jelentések sze­rint a katasztrófának tíz ha­lálos áldozata és számos se­besültje van. SZÓFIA Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök csütörtökön délelőtt baráti látogatásra Bulgáriába érke­zett. A vendéget a Razgrad megyei Vödén repülőterén Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke fogadta. GENF Az ENSZ emberi jogok bi­zottságának 35. ülésén hatá­rozatot fogadtak el arról, hogy táviratban szólítják fel Izraelt: haladéktalanul szün­tesse be a palesztin foglyok­kal szemben alkalmazott em­bertelen bánásmódot és a megszállt arab területeken I végrehajtott megtorlásokat. Tokio, Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Egy japán kommunista törvényhozó parlamenti in­terpellációja igazolni látszik azt a régi gyanút, hogy az Egyesült Államok Japánban állomásozó katonai alaku­latai atomfegyvereket tárol­nak némely támaszpontju­kon. Fuva Tecuzo, a Japán Kommunista Párt KB tit­kárságának vezetője a par­lament elé terjesztett egy bi­zalmas amerikai katonai ok­mányt. Ebből kiderül, hogy az ivakunf és a futenmai ha­ditámaszponton atomfegyve­rek kezelésére kiképzett ka­tonai személyzet tartózkodik. A 258 tagú különítmény az amerikai haditengerészet 1- es számú repülőosztályá­nak állományába tartozik, s a repülőosztályt csapásmé­rő légiszázadok alkotják. A nyilvánosságra hozott ok­mány feltünteti a személyi állomány névsorát, valamint az illető katonai személyek Harold Brown amerikai hadügyminiszter szerdán folytatta megbeszéléseit iz­raeli kollégájával, Ezer Weizmannal és tanácskozott Dajan külügyminiszterrel is. A tárgyalások fő témája a két ország új stratégiai el­képzelése volt. az iráni sah rendszere megdöntésével összefüggésben. Ugyancsak szerdán Brown ellátogatott a meg­szállt Ciszjordániába és a Golan-fennsíkra. A moszkvai Pravda csü­törtöki számában megállapít­ja: az amerikai sajtó nem tartja szükségesnek, hogy véka alá rejtse Brown had­ügyminiszter közel-keleti kőrútjának céljait. A Penta­gon vezetője helyszíni felmé­rést, értékelést végez a stra­tégiai fontosságú területen az iráni fejlemények kap­beosztását „az atomfegyver­ellenőrző rendszerben”. Fuva magyarázatot köve­telt a kormánytól. Külön ki­emelte az eset súlyosságát, rámutatva, hogy a tavaly el­fogadott amerikai—japán, úgynevezett közös hadműve­leti irányelvek előírják az említett amerikai alakulat, valamint a japán önvédelmi fegyveres erők együttes ak­cióit „veszély esetére”. Ohira kormányfő megígér­te, hogy a kabinet „tanulmá­nyozni fogja az okmányt”, Jamasita Ganri, a nemzet- védelmi hivatal (hadügymi­nisztérium) vezérigazgatója azonban szükségesnek tar­totta előre kijelenteni: „Az atomfegyverek kezelésére kiképzett személyzet jelenlé­te még nem bizonyítja atom­fegyverek jelenlétét is”. A japán televízió által élő adásban közvetített parla­menti vita általános meg­ütközést keltett, s a támasz­pontok környékének lakos­sága és ismert közéleti sze­mélyiségek szintén vizsgála­tot követelnek. csán végbement változások­ról. Mint a Pravda megállapít­ja, az amerikai katonai veze­tés a régi módszerhez folya­modik stratégiai számításai­nak kudarca láttán: újabb katonai tömböt akar létre­hozni. A szovjet lap ezzel kapcsolatban az AFP hír- ügynökséget idézi, amely a Pentagonhoz közelálló for­rásokra hivatkozva számolt be a nyugat-barát országok közép-keleti tengelyének kialakítására irányuló ter­vekről, ellensúlyozandó ka­tonai vonatkozásban Irán kiesését. A Pravda ezen túl­menően emlékeztet arra, hogy a tervezett tengely két legfőbb eleme Izrael és Egyiptom lenne — ezért is sürgetik a két ország külön- békéjét — ugyanakkor azon­ban be kívánják vonni a szö­vetségbe Szaúd-Arábiát is. Az oktatók jobb munkafeltételeiért Közel-Kelet Brown új paktumot ajánl Szaúd-A rábia lfáltozö pozíciók Az iráni válság következ­ményei közül stratégiai szempontból elsődleges fon­tosságú az amerikai támasz­pontrendszer megingása. Hiszen ebben a hálózatban a vietnami háború elvesztése óta Irán volt a legfontosabb láncszem Izrael és Japán kö­zött. A második és ezzel a leg­szorosabban összefüggő stra­tégiai probléma a világ leg­nagyobb olajexportőr orszá­gának, Szaúd-Arábiánafc helyzetét érinti. Közismert, hogy a szaúdi politika éppen úgy összehangolta tevékeny­ségét Washingtonnal, mint a bukott sah kormánya. Az egyesek szerint 8, mások sze­rint mindössze 6 milliós la­kossággal rendelkező Szaúd- Arábia azonban nem válha­tott olyan regionális hata­lommá, mint Irán. Szerepe ezért elsősorban politikai és pénzügyi volt, az arab or­szágok konzervatív befolyá­solása, és ezzel összefüggés­ben pénzelése. Nem véletle­nül kereste tehát fel az irá­ni fordulat másnapján Ha­rold Brown amerikai had­ügyminiszter. Áz iráni változások ugyan­is elevenen érintik Szaúd- Arábia stratégiai helyzetét. A nagy változásoktól a he­lyiek irányába haladva a következőket kell felsorolni: Először: az amerikaiak ve­reséget szenvedtek abban a stratégiai háromszögben, amely Afganisztán, Török­ország és Etiópia között fek­szik, holott itt termelik a tőkés világ által fogyasztott olaj csaknem felét. Ennek közvetlen következménye az, hogy Szaúd-Arábia, amely a vázolt okok miatt ütőké­pes hadsereggel nem rendel­kezik,'stratégiailag egyre in­kább elszigetelődik. Másodszor: Ezen az álta­lános stratégiai változáson belül lényegesen módosul­nak a Perzsa-öböl hatalmi viszonyai. A Perzsa-öböl szűk kijáratán, a Hormuz- szoroson keresztül vezetnek az olajízállítási útvonalak. A szorost ellenőrző három szigetet, Abu Musa, valamint Tumbs I. és Tumbs II. szi­getét Irán már 1971-ben megszállta, amikor az angol kormány végrehajtatta hí­ressé vált stratégiai vissza­vonulását „Szueztől keletre”. Valójában azonban az óriási fegyverkezési ütem ellenére az iráni haditengerészet nem volt elég erős ahhoz, hogy katonailag egyértelműen biztosítsa az öböl kijáratát és megfelelő támaszponto­kat építsen a szigeteken. A jelenlegi válsággal a Hor- muz-szoros voltaképpen ka­tonailag nyitottá válik, ami rendkívüli mértékben ide­gesíti és irritálja Szaúd- Arábiát, s az USA-t. Harmadszor: az eddiginél lényegesen nagyobb problé­mákkal kerül szembe a kon­zervatív szaúdi rendszer magának az arab félsziget­nek azokban a konzervatív monarchiáiban, ahol eddig politikai befolyása érvénye­sült. Ezek közé tartozik Ka­tar, Bahrain és az Egyesült Arab Emírségek, valamint Omán. Az utóbbinak a terü­letén már kirobbant a 70-es évek derekán egy népi for­radalmi mozgalom és ezt akkor a sah hadseregének közvetlen fegyveres inter­venciója zúzta szét! ­Az iráni változások fényé­ben (bárhogyan is alakuljon a belső hatalmi viszony a közeljövőben), Teherán ilyen típusú beavatkozására nem lehet számítani. Rendr kívül kérdéses, hogy ha e területek bármelyikén ha­sonló felkelés robban ki, a szaúdi hadsereg be tudja-e tölteni az Irán által feladott intervenciós csendőrszerepet. A stratégiai helyzet ismerői erre a kérdésre általában „nemmel” válaszolnak. összefoglalva: a szaúdi monarchia stratégiailag és katonailag gyenge. Pénzügyi ereje éppen ezért érvénye­sülhetett az utóbbi években oly erősen, mert egy katonai­lag „ilebizítosított” helyzetben tevékenykedhetett. Ezt a biztosítást pedig a helyszínen az amerikai támaszpont- rendszerbe egyértelműen beépült, a sah által vezetett iráni monarchia szolgáltat­ta. Ez a helyzet most gyöke­resen megváltozott. A kér­dés ennek következtében úgy hangzik: a helyi straté­giai biztosítékát elveszített Szaúd-Arábia mennyiben folytathatja tovább eddigi pénzügyi politikáját? Tehát: az amerikai érdekeknek meg­felelő olajártaktikát az exportáló országok szerveze­tén (OPEC) bélül és a többi arab rezsim konzervatív irányba történő befolyásolá­sát. Annyi bizonyos, hogy amennyiben az eddigi poli­tikát kívánja folytatni, lé­nyegesen nagyobb politikai kockázatokkal kell számol­nia: éppen ezért még Washingtonban is elismerik, hogy számítani kell a szaúdi- politika óvatosabbá válásá­ra. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy az amerikai befolyás a körzet­ben nem csak stratégiai, ha­nem pénzügyi szempontból is meggyengülhet. G. E. LAPZÁRTA PARTVEZETÖK LÁTOGATÁSA Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztő­je szerdán és csütörtökön Bács-Kiskun megyében tett látogatást. Kecskeméten Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára fo­gadta és tájékoztatta a me­gye életéről. Csütörtökön Kis­kunhalason folytatódott Ne­mes Dezső programja. * Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának elnöke csütörtökön Kispest politikai, gazdasági, társadalmi helyze­téről, a pártszervezetek mun­kájáról tájékozódott. Délután a kerület pedagó­gusai és vezető propagandis­tái számára pártnapi előadást tartott időszerű gazdaságpoli­tikai kérdésekről. ZSANAN ELFOJTOTTAK A GÁZKITÖRÉST Véget ért az ember és az elemek küzdelme Zsanán: három héten át tartó éjjel­nappali munka eredménye­ként tegnap megtörtént a gáz végleges elfojtása, ma pedig megkezdődik a „csatatér” fel­számolása. A különböző mun­kagépek, szivattyúk elvonta- tása után betemetik a víz­tárolókat és az ideiglenes csatornákat. A Vörös-tenger menti Dzsidda kikötővárosban, 90 kilométerre a mohamedánok szent városától Mekkától, épül a világ legnagyobb repülőtere, ahol a zarándokok millióit fo­gadják majd. Képünkön az épülő várócsarnok, beduin sátrakra emlékeztető tetőzettel. Carter elnök Mexikóban ....

Next

/
Thumbnails
Contents