Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-14 / 37. szám
1979. február 14. %PÜJSÁG 3 AiG 02 Hatszáz tonna vegyszer Biztonságosan pusztítja a disznóparéjt (amaran- tuszt), a kukoricafqldek veszedelmes gyomnövényét az MG 02 jelű új növényvédő szer, amelyből ebben az esztendőben már negyedmillió hektárra elegendő mennyiséget gyárt a fűzfői nitrokémia. A nagyüzemi gyártásra a múlt évi sikeres kísérlet után került sor. A szer jól vizsgázott az ország különböző vidékein az iparszerű termesztési rendszerek kukoricatábláin. Ebben az esztendőben 600 tonnányit állítanak elő az újdonságból, jövőre pedig 1500 tonnás termeléssel a teljes hazai igényt ki tudják elégíteni és ezzel jelentős gyomirtószerimporttól mentesítik a népgazdaságot. Lakásátadás Dombóváron Cipész - másodállásban Tejpor Csornáról Tisztátalan(sági) gondolatok Nem kell különösebb önmarcangoló hajlandóságúnak lennie ahhoz, hogy valakiben Szekszárd város tanácselnökének „Városunkért!” című felhívása megindítson némi lelkiismeret-vizsgálatot. A legőszintébben remélem, hogy ez általánossá válik. Szeretnék ugyanis találkozni valakivel Szekszárdon, aki nem szennyezte a várost, ezen belül szűkebb-tágabb környezetét. Ami engem illet, számtalan gyufaszál és cigarettacsikk eldobásában vagyok ludas, hogy csak kisebb bűneimet említsem. Mások múltjából eldobott tejeszacskók, üvegek és még számlálhatatlan egyéb mutatható ki. Ismét másokéban az, hogy nem ürítették ki időben a szeméttartókat. Olyanok is akadnak, akik ezt a guberálás címén rendszeresen megteszik, de nyomban a konténerek mellett is hagyják a szemetet, szabad prédájául a szélnek. Ezzel a megszokott légmozgással többnyire azok a háziasszonyok se számolnak, akiket naponta többször is látok az ablakból, erkélyről utcára rázni porrongyot, söpörni szőnyeget. A Prométheusz szoborhoz vezető sáncot kereszt irányban turisztikai célra használó (nem gyerekeket, hanem) felnőtteket egyáltalán nem is említve. Gonosz egyoldalúság lenne azonban, ha csak a lakosságot kárhoztatnánk. A város szennyezésének vannak nagyüzemi módszerei is, melyek ennek- megfelelően lényegesen „termelékenyebbek”. Építkezések, útfelbontások nyomán nem napokra, hanem hetekre, hónapokra helyben maradó törmelék, építőanyag, olykor még felvonulási bódé is. Eltakarításuk sajátos módja az árokásó gép, mely néha (sokszori felszólítás árán) megjelenik és fél méterrel a föld színe alá süllyeszti a romokat, melyek aztán az előbb-utóbb sorra következő parkosítás idején menthetetlenül ismét előkerülnek. Ki nem látott még olyan teherautót, melyről puszta rakodástechnikai okokból egyszerűen képtelenség nem szeny- nyezni sóderrel, mésszel, vagy bármivel az úttestet, ha a vezető nagyobb sebességre kapcsol? Kérdéses, hogy az építkezés, a szállítás, az áruellátás, a rakodás és a kosz egymással szigorú, elválaszthatatlan összefüggésben van-e? Vagy egy játszótér puszta elkészülte nem hívja-e már eleve a figyelmet annak rendeltetésére és például a Mérey lakótelepire külön tiltó táblákat kellett-e volna kitenni annak érdekében, hogy ne változzon azzá, ami lett belőle: — szemétteleppé? örvendetes ugyan, de további gondolkodásra serkent, hogy a családi házas beépítésű részek (általában) tisztábbak, mint a város más negyedei. Mintha a többszintes épületek lakói számára a környezet megszűnne a lépcsőházra nyíló előszobaajtó küszöbénél... Szerencsére van ellentétes példa is, a Baktón lévő két 118 lakásos ház gondosan ápolt és őrzött környezete. Nehezen képzelhető el, hogy ami ott megoldható, az egyebütt a képtelenségek birodalmába tartozik. A városi tanács elnöke egybek között azt is írta felhívásában, hogy „az eddiginél fokozottabban és következetesebben élünk azokkal a hatósági lehetőségekkel, amelyek a károkozó, a környezetünket szennyező szervezetek és személyek megfékezésére szolgálnak”. Ezt bizony bajos másként értelmezni, mint úgy, hogy a jövőben sűrűbben és keményebben bírságolnak majd. Olvasóink belátható időn belül találkozhatnak lapunkban a bírságolt vállalatok és magánszemélyek listájával. Annak ellenére, hogy nem a bírságolás és büntetés a cél. Hanem Szekszárd tisztasága. Amit talán enélkül is meg lehetne valósítani. Meg merném kockáztatni azt a véleményt, hogy talán nem nagyobb erőfeszítéssel, mint az ellenkezőjét. O. I. (Tudósítónktól) A Dombó Pál Lakásépítő Szövetkezet által építtetett és az Unió Ipari Szövetkezet által kivitelezett 19 lakásos épület kulcsait átadták és a boldog tulajdonosok birtokukba vették az új lakásokat. Dombai István Csornán, hazánk egyik legmodernebb tejporgyárában 1978-ban négyszáztizenöt vagon tejport gyártottak. A csornai üzembe kerül a Győr-Sopron megyében felvásárolt tej több mint fele. A képen: a tejporüzem. A ritka cipész szakma egyik képviselője: Tamás Dénes A falvakban általábafi kevés a kisiparos. Cipész szinte sehol sem akad. Kistormáson mindössze egy kisiparos van — az viszont cipész. — Nem ok nélkül fogytak el a szakmabeliek — mondja Tamás Dénes. — Nagyon kevés a javítani való. Az öntött talpú cipőket nemigen lehet javítani. Legfeljebb sarkaltatni hozzák ide. Az idősebbeknek vannak bőrtalpú lábbelijeik. Főleg csizmák. Azok adnak munkát. Nyár végén meg az iskolatáskák. Olyankor azokat javítgatom. öt éve dolgozom itt a faluban. Rokkant nyugdíjas vagyok. Másodállásban váltottam ki az ipart. Azelőtt Budapesten laktunk. Ott is a szakmában dolgoztam. Jelenleg én vagyok a faluban a párttitkár. Kicsit öreg szervezet vagyunk. Sok a nyugdíjas. Ez is mutatja a falu lakosságának képét. A fiatalok elmennek. Csak az idősebbek maradnak. Ezért aztán a KISZ-élet sem valami élénk. Az itt lakó fiatalok inkább a társközségbe, Kölesdre járnak. Keresik a klasszikusokat ± vek óta egyre népszeE rűbbek hazánkban a politikai könyvek. **' * *•* Egyes fajtákból szinte ki sem lehet elégíteni az igé- ©yeket, és ez óriási dolog. Újabban már fel sem figyelünk rá, egyszerűen természetes, hogy így van. Nézzük a bizonyítékokat. A Kossuth Kiadó megyei kirendeltségének vezetőjével, Hahn Lászlóval beszélgettünk az elmúlt évi forgalomról. Az előző évhez viszonyítva forgalom nyolc százalékkal emelkedett. Nem forintokról és nem bevételről van elsősorban szó, —• persze egy vállalat számára ez sem közömbös, — hanem a politikai irodalom népszerűségéről. 1977- ben átlagosan 14 forint harminc fillért költött a megye minden aktív keresője politikai könyvekre, az elmúlt évben körülbelül 15 forint 50 fillért. Az országban ezzel a szám. mai középen helyezkedünk el, úgy a küenc-tizedik hely Tolnáé a megyék sorában. Még nem készült el az idén országos statisztika, de ezt a helyet valószínűleg sikerült megtartani. Az elmúlt évben célul tűzte ki a megyei kirendeltség, hogy elsősorban a mezőgazdasági területen fokozza a politikai irodalom iránti érdeklődést. Tíz százalék volt a terv, sikerűit elérni 12,3 százalékos emelkedést. A politikai művek terjesztésének igen változatos módszerei vannak. Tudvalévő, hogy nincs bolt, pártmegbi- zatásként az alapszervezetek terjesztik a kiadó minden kiadványát. A terjesztők száma több minit ahány alapszervezet van a megyében. Hatszázötvenen foglalkoznak ezzel a rrfunkával, változó eredményekkel. A Bonyhádi Cipőgyárban például okos és hasznos a terjesztés szerveze. tti felépítése. Üzemrészenként és műszakonként fnás- más végzi ezt a munkát. Ezzel a módszerrel, gyakorlatilag minden dolgozóhoz el lehet jutni. A Dalmandi Ál- ,lami Gazdaságban is ehhez hasonlóan dolgoztak. Teljesen nyilvánvaló, hogy nem képes ugyanilyen eredményekre a Műszergyár, ahol csak egy terjesztő van. A terjesztők döntő többségének minden évben egyszer az illetékes pártbizottság szervezésében élmondják az aktuális feladatokat, ezzel is segítve munkájukat. Melyék hát azok a bizonyos népszerű könyvek? Kezdjük a legfontosabbakkal. A marxizmus—leninizmus három nagy klasszikusának művei iránt folyamatos a kereslet, de nem mindig folyamatos az ellátás. Hosszabb ideig tartott például a „Tőke-hiány”. Januárban kaptak belőle 60 darabot, amiből már harminc sincs meg, pedig a Tőke igazán nem mondható könnyű olvasmánynak. Hasonlóan népszerűek a válogatások. Három-három kötetben jelentek meg Marx—Engels és Lenin alapművei. A kétszer három kötet kitűnően használható az iskolarendszerű pártoktatásban,, ide éppen nem az ott tanulók vették meg. A kötelező olvasmányok mind megtalálhatók a könyvekben. Ezzel szemben a tamási gimnazisták közül hatvanan voltak kíváncsiak az eredeti művekre, még a megjelenés évében. A kötetek iránt évek óta nagy az érdeklődés, szerencsére van is belőlük utánpótlás. Egyes sorozatok darabjaiból nyolcszáz, vagy akár 1500 példány is elfogy a megyében. Sőt egyes régebbi, évek óta raktáron lévő kötetek is elfogytak. Szerették az olvasók a népszerűtudományos kiadványokat is. Ezek nagy része az Univerzum című folyóirathoz kapcsolódott, mostanában viszont egyre kevesebb jelenik meg ezekből az úgynevezett Univerzum-könyvekből. Megalakult nemrégiben a szemléltető anyagokkal foglalkozó osztály, azóta folyamatosan látnak napvilágot a plakát- és diasorozatok. Ezeket persze csak ott vásárolják, ahol mód van a felhasználásra is, mert hiába a dia, ha nincs vetítő, vagy nincs megfelelő helyiség A mado- csai, Igazság Tsz például, eddig még mindent beszerzett, ami csak megjelent. Váratlanul nagy népszerű, ségne tett szert a világtérkép, és nem közületek vásárolták - elsősorban, hanem magánszemélyek. A szülők véleménye szerint a gyerekek jobban kiigazodnak rajta, mint a földgömbön. Legalább ötszáz darab fogyott el belőle. indegyik könyvkiadó WM, elmondhatná, hogy megnőtt a dokumentu- mok iránti érdeklődés, ezért a Kossuth Kiadónál megjelenő visszaemlékezések is igen népszerűek, de a riportkönyvek sem maradnak a raktáron. Nem tartozik ugyan a politikai irodalom körébe, de változatlanul keresettek a kézimunka- és szakácskönyvek. 1972-höz képest 110 százalékkal emelkedett a Kossuth Kiadó megyei kirendélltségének a forgalma. IHÁROSI Együttműködés a növényvédelemben Még egy hónap van hátra a növényvédelmi előrejelzési szezon kezdetéig, az Agrokémiai Központ szakemberei azonban már országszerte valamennyi mezőgazdasági nagyüzemmel felvették a kapcsolatot a növényvédelmi prognózisok és a növényvédelmi munkák minden eddiginél jobb összehangolása érdekében. A növényvédelmi szakemberek felmérték a gazdaságok növénytermesztési szerkezetét, s ennek alapján tájegységenként határozták meg, hogy milyen betegségek, illetve kórokozók „jelenlétére” lehet a későbbiekben számítani. Az Agrokémiai Központ szakemberei hatékony együttműködést alakítanak ki a gazdaságok növényvédelmi specialistáival. Idén 30 növényi kultúra 100 kártevőjére és növényi betegségére adnak központi előrejelzést. Ebből 12 növényre és 45 kártevőre — ezek a legveszélyesebbek és a legnagyobb kárt okozhatják — prognózistérképet is kiadnak, amelyen a gazdaságok figyelemmel kísérhetik, hogy területüket milyen mértékben veszélyeztetik a kártevők. A növényvédő szerek hatékony felhasználása érdekében az idén nagyobb jelentősége lesz a helyi megfigyeléseknek. Nem elég ugyanis, ha a központ jelzi a növényi kártevők, betegségek megjelenését. Arra lesz szükség, hogy a gazdaságok saját területükön meghatározzák, hogy milyen mértékű a fertőzés. Ennek érdekében az Agrokémiai Központ Foliográf nevű készülékeket ad át számos mezőgazdasági nagyüzemnek; a berendezésekkel helyben mérhetik a növényvédelem szempontjából fontos hőmérséklet, levélnedvesség és páraadatokat. A korábbinál nagyobb számban alkalmaznak majd növényvédelmi csapdákat is; ezekkel a kirajzó gyümölcsmolyokat és más kártevőket tarthatják megfigyelés alatt. Amennyiben számuk meghaladja a veszélyes mértéket, a gazdaságok késedelem nélkül hozzáláthatnak a permetezéshez. (MTI)
