Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-07 / 5. szám

1979. január 7. ImEPÜJSÄG 9 A csehszlovák főváros legnagyobb új lakónegyede, az Északi Város. Elkészülte, tehát 1980 után 150 000 lakos él majd ott. A csehszlovák állampolgárok nagy kedvvel hódolnak a téli sportoknak. Jóformán alig van olyan része az országnak, amelyről nem mondható el: a síelők paradicsoma. A ké­pen: magas-tátrai Csorba-tó, háttérben a hatalmas síugró­sánccal. A nyugat-szlovákiai Ivánkán működik a Szovjetunióból induló nemzetközi földgáz­távvezeték egyik kompresszorállomása. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban igen fon­tos állomásokat teljesen automatizálták. A Kamenicky Senovban lévő, nagyrészt exportra dolgozó csillárgyárban Libuse Rybariková csiszoltüveg-csillárt állít össze A gépgyártás korszerűsödése A saját gyártmányú szer­számgépek, szerszámok nem­csak a hazai ipar fejlesztését segítik Bulgáriában, hanem jelentős exportcikkek is. A gépgyártás volumene ebben a tervidőszakban (1980-ig) csak­nem 2,4-szeresére nő. A to­vábbi fejlődés érdekében je­lentős beruházásokra kerül sor, főként modernizálásra, üzembővítésre, a technológiai folyamatok korszerűsítésére. Ez év végére a bolgár gép­gyártás termékeinek 30 szá­zaléka automatikus vezérlésű gyártószalagon, numerikus és programvezérléssel, különféle elektrofizikai, elektrokémiai és más megmunkálási mód­szerek meghonosításával készül. A fejlesztendő gépgyárak egyikében, a Gabrovói Bolse­vik Gépgyártó Kombinátban nemrég adták át az új, nagy teljesítményű szerelőszalagot. Ez a korábbi munkatermelé­kenység négyszeresére törté­nő növelését teszi lehetővé. Ugyanitt a közeljövőben más részlegekben még húsz auto­mata szerelőszalagot helyez­nek üzembe. Tájékoztatási központ A KGST-tagországok segítsé- vel műszaki-tudományos tá­jékoztatási központot létesíte­nek Ulánbátorban. Jelenleg a központ belső szerelésén dol­goznak. A tájékoztatási központ nagy előadóteremből, kiállí­tási helyiségekből, konferen­ciatermekből, könyvtárból, hivatali helyiségekből áll majd. A műszaki berendezé­seket — amelyeket a Szovjet­unió, az NDK és Csehszlová­kia szállít — most szerelik fel. A Humboldt Egyetem híres hallgatói A több mint 150 éves hír­neves berlini felsőoktatási in­tézmény, a Humboldt Egye­tem népszerűbb, látogatottabb mint valaha. Az egyetemi polgárok száma ez év őszén újabb 2700-zal nőtt, Jelenleg 28 tudományágban 2760 elő­adó és kutató oktatja az egye­tem több mint 12 ezer diákját. 1810-ben, az alapítás évé­ben négy fakultáson folyt itt az oktatás: jogászokat, teoló­gusokat, orvosokat és bölcsé­szeket képeztek. Az egyetem első rektora a neves filozófus, Johann Gottlieb Fichte volt. Az egyetem élén — többek között — olyan hírességek álltak, mint Georg ' Wilhelm Friedrich Hegel, Rudolf Virchov, Max Planck. A professzorok közül 27 Nobel-díjas volt — közöt­tük Albert Einstein. 1836 és 1841 között az egyetemen ta­nult jogot és filozófiát Marx Károly. Több mint 100 év óta igye­keznek a meteorológusok meghatározni a másnapi, az egy héttel, egy hónappal, vagy egy évvel később várha­tó időjárást. Szükség van er­re, hogy biztosítsák például a balesetmentes légi, vasúti és személygépkocsi-közlekedést. Tudniuk kell a közeledő rossz időről az építőmunkásoknak, kikötőmunkásoknak, földmű­velőknek, állattenyésztőknek. A világ valamennyi meteoro­lógiai szolgálatának jeleznie kell a különlegesen veszélyes természeti jelenségeket: az árvizet, a tájfunokat, a viha­rokat, a hóvihart, a felhősza­kadást. Az ilyen természeti jelenségeket sajnos néha csak 6—12 órával kitörésük előtt tudják jelezni, de ez is ko­moly anyagi érték megmen­tését jelentheti. A statisztikusok szerint 100 meteorológiai előrejelzésből 10—12 kisebb-nagyobb mér­tékben hibás. Sajnos, ismere­teink jelenlegi szintje mellett, az időjárás szeszélyeit senki sem tudja pontosabban meg­határozni. Ennek oka, hogy Földünkön nincs mozgéko­nyabb és gyorsabban változó közeg, mint az atmoszféra. A légáramlatok — ciklonok és anticiklonok — Földünk fölött mozognak, ám „irányí­tópultjuk” a Napon van. A korszerű meteorológus ren­delkezik a modern technika minden eszközével, munkáját szputnyikok és elektronikus számítógépek is segítik. Az utolsó szót mégis az ember­nek kell kimondania, ö az, aki számos kiegészítő körül­ményt is figyelembe vesz; milyen felület felett haladnak el, csapadékot adnak le, vagy csapadékot vesznek fel útköz­ben. Az időjárás-előrejelzés­ben tehát sok minden függ a tudástól és tapasztalattól. Nem véletlenül mondják, hogy a hosszú távú prognózi­sok összeállítása a művészet­tel rokon. A különböző országok me­teorológiai szolgálatai szoro­san egybehangolják működé­süket. Ezek a szolgálatok al­kotják összességében a világ­meteorológiai szolgálatot. En­nek alapját azok a meteoro­lógiai központok adják, ahol az egész világ időjárására jellemző adatokat gyűjtik. Három ilyen központ műkö­dik. Egy Moszkvában, egy Washingtonban és egy Mel- bourne-ben. A központokat megbízható távközlő beren­dezések kötik össze. Ezek se­gítségével kicserélik egymás között azt a számtalan adatot, amely a világ több ezer me­teorológiai állomásától, meg­figyelőpontjától és a meteoro­lógiai szputnyikokról befut. APN—KS Távol-Kelet: a Nahodka kikötőjében lévő hajók nem indultak útnak, mert a meteoroló­giai szolgálat nagy erejű vihart jelzett. Várható időjárás

Next

/
Thumbnails
Contents