Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-07 / 5. szám
Űrkutatási együttműködés Az űrkutatási tevékenység napjainkban sok állam érdekeit érinti. Ezért a korszerű kozmikus eszközök használata terén ki kell dolgozni az együttműködés egyeztetett államközi normáit, amelyek kizárják a károkozás lehetőségét az egyik vagy a másik országnak. Másfelől ezeknek a normáknak nem szabad gátolniuk az űrkutatás további fejlődését. Ezeknek a követelményeknek teljes mértékben megfelel a Föld kozmikus távkutatásra vonatkozó adatok átadásáról és felhasználásáról szóló konvenció, amelyet a KGST-tagországok fontos államközi dokumentumként írtak alá. A konvenció az államok űrkutatási kapcsolatait szabályozó korábban elfogadott nemzetközi jogi dokumentumok alapján számos fontos elvet és normát rögzít. Ezek közé tartozik az államok elidegeníthetetlen joga arra, hogy maguk rendelkezzenek természeti erőforrásaikkal, valamint az ezekre az erőforrásokra vonatkozó információkkal. Emellett a dokumentum a Föld természeti kincseit úgy jellemzi, mint az emberi lét fontos komponenseit, Azt, hogy a Föld kozmikus távkutatására vonatkozó adatok hatékonyan felhasználhatók a mező- és az erdőgazdaság, a geológia és a földrajz, a hidrológia és az oceanográfia érdekében, már számos tapasztalat bizonyította (pl. a „Szojuz” űrhajók, a „Szaljut” típusú orbitális űrállomások útnak indítása, a „Kozmosz” és a „Meteor” műholdak, a szocialista közösség országainak az Interkoz- mosz-program keretében végzett kutatásai.) Szakértői becslések szerint a világon évente mintegy 100 milliárd tonna ércet és természetes fűtőanyagot termelnek ki, továbbá több mint 300 millió tonna ásványi műtrágyát állítanak elő. Ez az ütem nemcsak hogy a természeti erőforrások kimerüléséhez vezet, hanem az emberi tevékenység még geokémiai változásokat is okoz a természet anyagcseréjében. A Föld megfigyelését végző kozmikus rendszerek és eszközök lehetővé teszik, hogy elvileg új módon szervezzük meg a bioszféra kiegyensúlyozott fejlődését. A földfelszínnek a világűrből történő megfigyelése a szárazföldi és az óceáni természeti képződmények saját és visszavert sugárzásának intenzitásmérésén, valamint a Föld légkörén áthatoló elektromágneses hullámok mérésén alapszik. A természetes anyagok tulajdonságai, struktúrájuk, nedvességtartalmuk, 'színük és egyéb jellemzőik azt eredményezik, hogy a sugárzás a spektrum egy bizonyos szakaszán történik. Spektrálkamera segítségével egy és ugyanazon területről több színképtartományban nyerhetünk képeket, amelyek összességében jelentősen több információt tartalmaznak, mint a szokványos, vagy akár színes felvétel. A Föld távmegfigyelése a világűrből speciális fotókészülékkel és tv- kamerákkal történik, amelyek a látható, vagy az infravörös tartományban működnek. Emellett rádiótechnikai eszközöket is alkalmaznak. A szocialista közösséghez tartozó államok gazdasági kapcsolataiban mind jelentősebb szerepet játszik a tisztán kereskedelmi kapcsolatokról a termelési és tudományos-műszaki kooperációra és szakosításra, a kétoldalú és sokoldalú gazdálkodó szervezetek és tudományos kollektívák létrehozására, fontos népgazdasági objektumok közös építésére, majd közös használatára való áttérés. A KGST-tagállamofc nagy figyelmet szentelnek az észszerű munkamegosztás fejlesztésének, a nemzetközi szakosítás és kooperáció bővítésének. így például a gépgyártásban a szakosítást és a kooperációt főleg a mezőgépek és traktorok, a könnyű- és élelmiszeripari gépek, a gépkocsik, az emelő-szállító berendezések, stb. termelésében szervezik meg. Ennek révén az egyik vagy másik termékfajta kibocsátására szakosodó ország nemcsak önmaga, hanem más KG9T-tagállamok számára is termelve, optimális méretűvé fejlesztheti az adott termelést, csökkentheti a kis szériákban való gyártást, növelheti a gazdasági hatékonyságot. ‘ Ez gazdasági nyereséghez vezet _és az adott ország és partnerei így tökéletesebb és olcsóbb terméket tudnak felhasználni komplex fejlesztési programjaik megvalósítása érdekében. A KGST-tagállamok által közösen megoldandó legfontosabb problémák egyike a népgazdaság tüzelő-energetikai és nyersanyagforrásokkal való ellátása. Arról van szó, hogy a KGST-tag- államokban a természeti kincsek rendkívül egyenetlenül oszlanak meg. A Szovjetuniót kivéve gyakorlatilag egyetlen testvéri állam sem rendelkezik ásványi nyersanyagból és fűtőanyagból, hogy úgy mondjuk, kielégítő „választékkal”. Ebből adódik a Szovjetunió különleges szerepe a szocialista világpiac tüzelő- és nyersanyagellátásában. Még az ötvenes évek közepén ásványi nyersanyagból, fűtőanyagból és fémekből a KGST-tagállamok együttes kölcsönös szállításaiban a Szovjetunió mintegy 40 százalékban részesedett, addig a hetvenes évek közepére ez a hányad körülbelül kétharmadra növekedett. Az előző ötéves terv során a Szovjetunió mintegy 550 millió tonna egyezményes tüzelőanyagot szállított a testvéri országokba, a folyó ötéves tervben pedig ezek a szállítások körülbelül 800 millió tonnára emelkednek. Ennek a mennyiségnek mintegy a felét alkotja a kőolaj és termékei. A KGST-tagállamok importszükségleteiket kőolajból, földgázból, nyersvasból, villamos energiából csaknem teljesen, olajtermékekből, hengerelt fémekből, foszfortartalmú műtrágyából háromnegyed részben, gyapotból, kőszénből, mangánércből háromötödrészben, vasércből 90 százalékig, fűrészárukból 80 százalékig szovjet szállítmányok révén fedezik. A Szovjetunió hosszú távú tüzelő-nyersanyag, és energetikai programját teljesítve kénytelen megfelelő területi-termelési komplexumokat létesíteni, főleg a keleti és északi kerületek erőforrásaira támaszkodva, ami fokozott volumenű beruházásokat tesz szükségessé. Ezeket a körülményeket figyelembe véve az érdekelt KGST-tagállamok aktívan részt vesznek ennek a programnak a megvalósításában. A kufszki mágneses anomália külszíni bányáiban csehszlovák és NDK-gyárt- mányú hatalmas, forgótárcsás komplexumok, lengyel meddőszállító kocsik, NDK- beli villanymozdonyok dolgoznak. Közös erővel épül az orenburgi gázvezeték, az Uszty-Ilimszk-i cellulózgyár. A munkálatok befejezése után minden résztvevő megkapja a megfelelő- részt a nyersanyagból vagy a késztermékekből. JURIJ GONCSARUK (APN—KS) Az atomerőműé a jövő! Berlini magas épületek Berlinnek, az NDK fővárosának egyik büszkesége a 365 méter magas televízióstorony. Ha nem is mérkőzhetnek vele az újabb épületek, azért sokasodik a magas házak sora. A 110 méter magas új szálloda-komplexum a főváros legmagasabb építménye. Hamarosan társa is akad. A harmadik legmagasabb berlini épületet japán konzorcium szakemberei építik. Csehszlovákiában jelenleg a villamos energia 60 százalékát hőerőművekben állítják elő. A továbbiakban azonban fokozatosan kiépítik az atomerőművek rendszerét. Ennek során úgynevezett voronyezsi típusú hőreaktorokkal felszerelt atomerőműveket terveznek. A Szovjetunió és Csehszlovákia között megkötött államközi megállapodás értelmében az atomerőmű- program első szakaszában V—1 és V—A rendszerű atomerőművek épülnek, mindegyikük kétszer 440 megawatt teljesítményű, és egy V—3 erőmű, négy reaktorral, amelyek mindegyike 440 megawattot termel. A program második szakaszában ezer megawattos teljesítményű reaktorok alkalmazását tervezik. Az első ilyen erőmű üzembe helyezésére előreláthatólag 1987—88-ban kerül majd sor. 1979. január 7. Hang gyógyítja a növényeket Dzsemal Kevlisvili, a grúziai mezőgazdasági gépesítési és villamosítási kutatóintézet tudományos főmunkatársa hangterápiás kezelést végez. Grúz tudósok és szakemberek a növények gyógyításának új, hangterápiás módszerét vezették be a gyakorlatba. Rájöttek, hogy az alacsony frekvenciájú hangrezgések fokozzák a növények természetes biológiai aktivitását az őket megtámadó betegség elleni küzdelemben. Ugyanakkor elnyomják a fanyagban élősködő kártevő mikroorganizmusokat. A fákban a hangterápia immunitást alakít ki az ismétlődő megbetegedéssel szemben. A hangrezgések „feltámasztották” azokat a citrusféléket, amelyeket korábban gyógyíthatatlannak vélt gombabetegségek támadtak meg. A hang gyógyít, ösztönzi a tea, a gránátalma, az eperfa, valamint sok egyéb fa és bokor növekedését. APN—KS Szerelés helikopterrel dásában való együtknűköX A „Balkán” Bolgár Légi- forgalmi Társaság már három éve végez építési-szerelési munkákat olyan helyeken, ahol más módon erre nincs lehetőség. Nemrég fejezték be például a Balkán- hegység nehezen megközelíthető helyein a villany- vezetékek felszerelését. Itt emeltek be először 6,5 tonnás oszlopokat is. Ez a helikopter személyzetének bátorságát dicséri, hiszen eddig még 5 tonnánál nehezebb terhekkel nem dolgoztak. A magasfeszültségű vezetékrendszer sikeres felszerelésének tapasztalatait felhasználják más, hasonló jellegű munkáknál. Képünkön: magasba emelkedik a több tonnás acéloszlop. A tudományos-műszaki tényezőnek a termelőerőik fejlődésében betöltött egyre növekvő szerepe együtt jár a nemzetközi technológia- csere bővülésével. A nemzetközi szocialista munkamegosztás kialakulásának időszakában a KGST-tagállamok, kidolgozták a műszaki tapasztalatok, dokumentációk és licencek kölcsönös térítésmentes cseréjének egységes elvét. Ez a technológiacsere csaknem 15 milliárd rubel gazr dasági hasznot biztosított a KGST-tagországok számára. — Az 1948—1961. években csupán a Szovjetunió több mint 31,7 ezer teljes dokumentációt adott át más szocialista államoknak és mintegy 8,9 ezret kapott tőlük cserébe. Nem kis szerepet játszott a tapasztalatoknak az a közvetlen átadása, amely a közös munkák elvégzésére kiküldött szakemberek között ment végbe. így az 1948—1970 években a Szovjetunió 56 400 szakembert fogadott a KGST-tagországokból és Jugoszláviából, ugyanekkor 32 900 saját szakemberét küldte oda. A szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósítása sorát több mint 80 sokoldalú megállapodást kötöttek egymással a KGST-tagországok a legfontosabb tudományosműszaki problémák megoldásról. A megállapodásoknak megfelelően ennek az együttműködésnek az irányítására és szervezésére 48 koordinációs központot létesítettek. Ezek tevékenysége számos esetben termelésiértékesítési kérdésekre is kiterjed. A KGST-tagállamok szempontjából nagy jelentőségű a technológiának az együttműködés keretei között épülő vállalatok útján történő átadása is. így a Szovjetuniónak 1977 elején 2541 objektumra vonatkozó megállapodása volt a szocialista országokkal, amelyet ez utóbbiak számára építettek. Közülük 1560-at már üzembe helyeztek. (Ezen belül a Szovjetuniónak a KGST-tag- államokkal 1862 megállapodása volt, ebből az üzembe helyezett objektumok száma 1033.) A szocialista országokban a folyó ötéves tervben szovjet műszaki segítséggel több mint 1000 fontos nép- gazdasági objektumot létesítenek. Másrészt a KGST- tagállamok több mint 1000 komplett berendezést szállítanak a Szovjetunió számára. Különleges jelentőséget kap az atomenergetikai berendezések kölcsönös szállítása (a KGST-tagállamok- ban az atomerőművek kapacitása 1980-ra csaknem eléri a 30 millió kilowattot.) A nemzetközi enyhülés megteremtette a feltételeket a Kelet- és Nyugat közti gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok fejlesztésére. Ez a folyamat igen érzékelhetően mutatkozott meg a technológiai csere területén. Terjednek a tapasztalatok és ismeretek kereskedelmi és nem kereskedelmi cseréi, elsősorban a licencke- reskedelem hagyományos formájában, valamint a tudományos-műszaki és termelési kooperáció különféle fajtái. A szocialista országok a licencek és a „know-how” vásárlását úgy tekintik, mint a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának, az anyag- és időráfordítások megtakarításának, a termelés műszaki színvonala növelésének egyik eszközét. Ismeretes, hogy a KGST- tagállamokban összpontosul a világ tudományos dolgozóinak több mint egyharma- da és hogy évente több mint 60 ezer védett dokumentumot adnak ki. A világ számos országában széleskörűen felhasználják azokat az eredményeket, amelyeket a szocialista országok a kozmikus és nukleáris kutatások, a kohászat, a villamos energetika, a hegesztés területén, a gép- és műszer- gyártás, a vegyipar és más ágazatok néhány irányában Glértck ALEKSZANDR BIKOV
