Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-31 / 25. szám
1979. január 31. Képújság 3 Gazdaságpolitikai pártnapok megyénkben III. SZEKSZÁRD VÁROS II. 6. 15.00 Aranyfürt Tsz II. 6. 14.15 Sütőipari Vállalat II. 6. 15.45 DÉDÁSZ II. 6. 16.00 Szabó Szövetkezet II. 7. 14.30 Szekszárdi Kórház II. 8. .14.30 Szekszárd, MEZŐGÉP Vállalat II. 8. 15.00 ÁHV II. 8.. 14.15 Bőrdíszmű Vállalat II. 8. 16.00 Népbolt Vállalat II. 9. 14.30 BHG II. 9. 18.00 Vendéglátóipari Vállalat II. 12 14.15 Textiltisztító V. II. 12. 16.30 Gabonaipari V. II. 12. 16.00 OTP II. 12. 15.00 MÉSZÖV II. 13. 14.30 Szekszárd, ^ Tanítóképző II. 14. 14.00 Szekszárd, TOTÉV II. 14. 14.30 Szekszárd, H. sz. Volán V. II. 14. 14.30 TAÉV II. 14. 14.30 Tejipari V. II. 14. 14.15 MMG II. 15. 14.00 Bútoripari Vállalat II. 15. 15.00 Tsz-szövetség II. 16. 16.00 Beruházási V. II. 16. 15.00 KSH II. 16. 14.15 Szolgáltató Szövetkezet II. 16. 14.30 Víz- és Csatornamű Vállalat Váradi László városi pb-titkár Szebényi János városi pb-csoportvezető Dr. Bősz Endréné városi tanács titkára Gyerő András KISZÖV-elnök István József megyei tanácselnök-helyettes Káplár József külkereskedelmi miniszterhelyettes Lipovszky Gyula városi pb-csoportvezető Rubányi János TÁÉV pb-titkár Herczig Ferenc KISZ városi biz., titkár Kappel Károly városi pb-csoportvezető Geiszhauer János városi pb-munkatárs Fonyódi György városi pbmunkatárs Pech József városi vb-tag, Volán-igazgatóhelyettes Füzék Árpád MNB megyei igazgatója Somi Benjamin MESZÖV-elnök Dr. Garamvölgyi Károly oktatásügyi min. h. Katona Imre Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára Horváth József MSZMP mb-titkár Dr. Rúzsa János városi pb, első titkár Scherer Sándor városi vb-tag, iskolaigazgató D. Nedók Pál városi tanácselnök Németh Imre Építőanyagipari V. igazgató Fekete Lászlóné városi pb-munkatárs Szabó László városi vb-tag, rendőrkapitány Dr, Máté János KSH Tolna megyei Igazgatóság vezetője Vári György városi vb-tag, Szabó Szövetkezet, elnök Forró Lajos Volán V. gazdasági igazgató TAMÁSI JÁRÁS II. 5. 18.00 Simontornyai BSZV II. 5. 18.00 Iregszemcse, tsz II. 5. 18.00 Pincehely, Gáztöltő és Erdészet II. 5. 14.30 Pincehely, kórház. egü. dolgozók II. 5. 18.0» Belecska II. 5. 14.3» SIMOVILL H. 5. 13.30 Simontornya, Bőrgyár II. 6. 18.00 Felsőnyék II. 6. 18.00 Magyarkeszi II. >12 13.30 Gyönk, tsz II. 12. 14.00 Ozora II. 12. 18.00 Fürgéd H. 12. 15.30 Hőgyészi ÁG II. 12. 14.30 Hőgyész (összevont) II. 12 18..00 Nagykónyi, tsz II. 15. 16.00 Tolnanémedi Dr. Király Ernő MSZMP mb-titkár Dr. Péter Szigfrid MSZMP mb-oszt. vez. Antus Antal MSZMP mb-munkatárs Kaczián János MSZMP mb-munkatárs Mészáros József járási pb-munkatárs Béres János járási pb, csoportvezető Jankó János járási pb-titkár János Jeromos járási pb első titkár Pozsonyi Attila járási pb-munkatárs Varga János járási vb-tag, tsz-elnök Szőke Sándor járási pb-munkatárs Szőke Sándor járási pb-munkatárs Jankó János járási pb-titkár János Jeromos járási pb első titkár Szabó Géza MSZMP mb-osztályvezető Pozsonyi Attila járási pb-munkatárs lladgazdalkodas Feltöltik a, nemesnyáras melletti etetőt Az idei tél próbára teszi erdők-mezők vadjait. Az ember segítsége nélkül — már meg is szokták — jócskán megritkulnának amúgy sem tömör soraik. A vadásztársaságoknak ebben az időszakban — a vadászás mellett — legfontosabb feladatuk az etetés. A decsi vadászok a gondjaikra bízott területen 31 etetővel és 15 sózóval szolgálják a vadállományt. Eddig több mint 400 mázsa szemes takarmányt, 15 mázsa szénát és 46 mázsa répát raktak ki az etetőkbe. (A répát az általános iskola biológia és természetbarát körének tagjai gyűjtötték a vadaknak.) Az állatok gondozásának az eredménye sem marad eL Ha az idei vadászzsákmányt egy terítékre raknák, akkor az a következő képet mutatná 1450 fácán, 103 nyúl, (ezek az eredmények gyengébbek a korábbiaknál), 118 vaddisznó, 21 őzbak, 36 suta, 4 szarvasbika és 16 szarvastehén. A négy bika közül az egyik agancsa aranyérmes lett. czakó Száz osztályban 2000 hallgató Félévi vizsgák a pártoktatásban Hétfőn megkezdődtek a félévi vizsgák a marxista— leninista esti középiskolákban. A megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának tanfolyamain ez a hét már az utolsó vizsgahét, a marxista-leninista esti egyetem hároméves tagozata második évfolyamának hallgatói adnak számot arról, hogyan sajátították el az első félév tananyagát. A középiskolákban negyven osztály, az oktatási igazgatóság különböző tanfolyamain hatvan osztály indult az ősszel, összesen mintegy kétezren vizsgáznak ezekben a napokban. A középiskolákban már általánossá vált a kétéves tanfolyam, új tematikával. Az oktatási Vizsga Szekszárdon, a KPM közúti igazgatóságán igazgatóság tanfolyamain á már korábban megkezdőhároméves tagozat mellett dött a magasabb szintű, speciális továbbképző tanfolyamokon való oktatás. „Újdonság”, hogy ezekből az ősszel kezdődött tanévben nemcsak a megyeszékhelyen folyik oktatás, hanem „A szocialista kultúra és közművelődés” tanfolyam Tamásiban, gazdaság- politika Dombóvárott, „Pártirányítás és pártélet” Bonyhádon is indult, természetesen első évfolyam (Szekszárdon mindháromból első és második évfolyam is működik). „A politikai oktatás pedagógiája” tanfolyam egyéves, ilyen Szekszárdon és Pakson indult az ősszel. Miniriport ÍV. Pezsgő Megnyílt a város új vendéglátóipari üzemegysége. Az elit vendégsereg: igazgató, főelőadó, ilyen küldött, olyan küldött, ilyen társüzlet vezetői, amolyan főmufti. Ülnek az asztalnál, túl az első konyakon, szendvicseken. Folyik a szó, peregnek a történetek — hogy milyen szépen megcsináltuk, milyen jól, milyen így, milyen úgy ez az üzlet! S miután az üzlet hivatalosan is a közönség rendelkezésére áll, jönnek a vendégek, hivatalból lógó tisztviselő, anyagot nem találó beszerző, vesztett per után a vádlott, és jönnek a mindennapok presszóvendégei. Jön az én emberem is. Nagy hangon, szép jónapot köszön az új üzletben, mindenkinek kívánja az isten áldását, kalapot emel az elit vendégseregre. — Alázatos tiszteletem, uraim, ütjük az időt, ütjük az időt?! Feláll az igazgató, s imigyen szól a vendéglátóüzemek tisztes törzspolgáraihoz: — Jánoskám, öreg cimborám, fogd ezt a pohár pezsgőt, az új üzlet sikerére, a te egészségedre! — Az enyémre, egy'pohárral? Uraim? — Jolika — a felszolgálónőt hívja —, hét üveg pezsgőt az uraknak, én fizetem, itt a pénz! S kiszámol zsebéből ezerhatszáz forintot. —Pj— ' Tanácskozás az egészségügyi etikai helyzetről Országos etikai értekezlet kezdődött ma délelőtt a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, ahol az országos intézetek és a megyei kórházak igazgatói, a megyei tanácsok vezető főorvosai és az intézmények etilkai tanácsainak elnökei vesznek részt. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár bevezető előadásában utalt arra: az Egészségügyi Minisztérium etikai akcióprogramja keretében 1976-ban adott ki irányelveket a program végrehajtására és rendelte el az intézeti etikai tanácsok létrehozását. Az utolsó három évben a minisztérium, s irányításaival a megyei tanácsok egészségügyi osztályai és az intézményvezetők lépéseket tettek az egészségügy etikai helyzetének javítása érdekében. Ide sorolható az intézeten belüli illegális magángyakorlat megszüntetése. Szabályozták a szakambulanciák feladatát, a gondozási okokból visszarendelhető- ség feltételeit, az egészség- ügyi intézmények integrációja kapcsán rendezték a betegbeutalás és -felvétel rendjét. Gondot jelent azonban továbbra is a magángyakorlat és a hálapénz. Megszüntetéséért változatlanul küzdeni kell. (MTI) Hozzászólások, interpellációk tanácsterem kőlábakon |mi: áll. Ez tulajdonképpen baj, mert régi fényké- g-feí pék tanúbizonysága szerint a szekszárdi Városi Tanács épülete korábbi formájában szebb volt. Viszont az is igaz, hogy a jelenlegit már mindenki megszokta, tehát ne foglalkozzunk építészeti törekvésekkel, mert a későbbiekben úgyse erről lesz szó. A tanácsterem világos, ízlésesen berendezett, minden tanácstag helyét üveglapokkal védett névkártya jelöli. Az üveglapokból időnként levernek és összetörnek néhányat, de ez nem a viták indulatának hevében történik, hanem véletlenül. A tanácstagok asztalsoraival szemben ül az elnökség. Az elnöki asztal olyan mint egy iskolai katedra, csak magasabb. Az elnökség tulajdonképpen szimbólum, bárki éppúgy ülhetne odafenn, mint odalenn, ugyanis a tanácstagok és az elnökségi tagok egymás jó ismerősei, hellyel- közzel barátai is. Ami teljességgel rendjén van, hiszen jó ismerősök, barátok könnyebben dolgoznak együtt, mint idegenek. Márpedig itt jó, kollektív munkáról van szó, méghozzá nem kevésről. És fontosról is. összeülnek például a tanácstagok az új év negyedik hetében, január 25-én, a meghívó szerint 14 órakor. A tanácsülés elkezdődik 14 óra 14 perckor, amely időpont csak a számok játéka, nem az újságíróé. A 70 tanácstagból jelen van 48, igazoltan távol 13, igazolatlanul 9. Ez a százalékok „nyelvére” lefordítva annyit jelent, hogy a jelenlévők aránya 68.5 százalékos, a távollévőké 31,5, az igazolatlanul távol lévőké 12,8 százalék. A napirend: 1. Jelentés a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról és a vb által tett fontosabb intézkedésekről, határozatokról, valamint az interpellációkra adott válaszokról. 2. A városi tanács 1979. évi költségvetése és fejlesztési alap tervei megtárgyalása. 3. A műszaki és kommunális tanácsi bizottság beszámolója tevékenységéről. 4. Bejelentés az idei első tanácsrendelet (díszpolgári cím adományozása) megtárgyalásáról. 5. Interpellációk. Aligha lehet kétséges, hogy legfontosabb a 2. számú napirendi pont, ami végtére is 33 ezer ember és választott képviselőik számára „zsebbevágó”. Az elhangzott kérdések, hozzászólások és interpellációk sorrendben és tömörítve: 1. A Batthyány utcai útépítés minősége. 2. Társadalmi munka a Radnóti utcában. 3. Hová vezet majd a szőlőhegyen építendő 600 méteres út? 4. A helyi erőforrásokat összpontosítsák a közterületekre. 5. A társadalmi munka mellett kapjon fokozott szerepet a társadalmi ellenőrzés. 6. Milyen lesz a tavalyi tíz és fél milliós pénzmaradvány felhasználása? 7. Mit jelent a díszpolgári cím adományozásáról szóló javaslatban az a kifejezés, hogy „társadalmi szerv”? 8. A sportiskola el fog sorvadni, mert az NB I-es kosarasok minden edzési lehetőséget megkapnak a többiek rovására. 11 személy áll szemben 250-nel. 9. Energiatakarékosság ide, vagy oda, a Mérey lakótelepen ismételten napközben égtek az utcai villanyok, este viszont nem. Nagyon szeretném, ha a felsorolás után az olvasó nem hinné azt, hogy le akarom becsülni, vagy netán valamilyen képzeletbeli pellengérre állítani a tanácstagok aktivitását. Erről szó sincs. Egész biztos, hogy valamennyi kérdés fontos és fontos az is, hogy választóik igénye szerint a tanácstagok útépítések iránt érdeklődjenek, vagy sürgessék a társadalmi összefogást a közterületek rongálóival szemben. „Kis” dolgok tulajdonképpen nincsenek, akinek a feje fáj, azt Antineuralgicá- va) lehet kielégíteni és nem egy rúd téliszalámival. Mégis úgy tűnik, hogy ebben az esetben az érdemi érdeklődés elmaradt. Miért? Szilárd meggyőződésem, hogy Szekszárd város 1979. évi költségvetése és fejlesztési tervjavaslata tökéletes. De azért érteni se volna baj, mert előbbi meggyőződésem csak a tanács tisztségviselőibe vetett teljesen indokolt bizalmamból táplálkozik. Már-már félek szóvá tenni, mert attól tartok, hogy egy rigolyás vénember hepciáskodásaihoz hasonlónak tűnik, de vissza kell térnem az előterjesztések nyelvezetére. Amikor az említett tanácsülésről szóló rövid tudósításomat írtam, olvasó- szerkesztőnk nem értette azt a kifejezést, hogy „a saját és megosztott bevételek együttes összege”. Eleinte én sem. aztán utánagondolva már igen. Nem vagyok és sejthetőleg sose leszek tanácstag, de az égvilágon semmit nem mondott számomra a vállalatok, szövetkezetek befizetéseivel kapcsolatos százalékszámok tömege és a „beszabályozás” kifejezés sem. Enyhén szólva is cselesnek tartok egy ilyen megfogalmazást: „Annak ellenére, hogy az emelkedés az előző évi előirányzathoz viszonyítva számottevő, a dologi kiadások mértéke csak minimálisan növekedett, ezért az 1979. évi gazdálkodás során az előző évi színvonal szinten tartása, nagyon körültekintő és takarékos gazdálkodással lesz csak tartható.” Még folytathatnám és sehogy sem tudom meggyőzni saját magamat arról, hogy igazságtalan vagyok. Talán csak annyiban, hogy ebben az esetben épp a szekszárdi tanácsülés anyagát „pécéztem ki” és nem a dombóvárit, a szentgotthárdit vagy a hajdú- böszörményit. Szó sincs arról, mintha Kodolányi János, vagy netán Berkesi András stílusát, illetve olvasmányosságát kérném számon. Mégis úgy vélem, hogy az utóbbi években bekövetkezett kétségtelen fejlődés ellenére, a fontos tanácsi anyagok közérthetővé tétele érdekében nagyon sokat kellene és kell is tenni. Ami persze az éremnek csak egyik és könnyen hozzáférhető oldala. Mert az se elképzelhetetlen, hogy egy Arany János magyarságával írt beszámoló is érdektelen marad, ha a tanácstagok egész egyszerűen nem érdeklődnek iránta. Számomra azért mégis kétséges marad, hogy érdemes-e 48 jó képességű, értelmes, értékes embernek azért összegyűlni. hogy kollektíván unatkozzék. Ez a tanácsülés ugyanis unalmas volt. ORDAS IVÁN
