Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-31 / 25. szám

1979. január 31. Képújság 3 Gazdaságpolitikai pártnapok megyénkben III. SZEKSZÁRD VÁROS II. 6. 15.00 Aranyfürt Tsz II. 6. 14.15 Sütőipari Vállalat II. 6. 15.45 DÉDÁSZ II. 6. 16.00 Szabó Szövetkezet II. 7. 14.30 Szekszárdi Kórház II. 8. .14.30 Szekszárd, MEZŐGÉP Vállalat II. 8. 15.00 ÁHV II. 8.. 14.15 Bőrdíszmű Vállalat II. 8. 16.00 Népbolt Vállalat II. 9. 14.30 BHG II. 9. 18.00 Vendéglátóipari Vállalat II. 12 14.15 Textiltisztító V. II. 12. 16.30 Gabonaipari V. II. 12. 16.00 OTP II. 12. 15.00 MÉSZÖV II. 13. 14.30 Szekszárd, ^ Tanítóképző II. 14. 14.00 Szekszárd, TOTÉV II. 14. 14.30 Szekszárd, H. sz. Volán V. II. 14. 14.30 TAÉV II. 14. 14.30 Tejipari V. II. 14. 14.15 MMG II. 15. 14.00 Bútoripari Vállalat II. 15. 15.00 Tsz-szövetség II. 16. 16.00 Beruházási V. II. 16. 15.00 KSH II. 16. 14.15 Szolgáltató Szövetkezet II. 16. 14.30 Víz- és Csatornamű Vállalat Váradi László városi pb-titkár Szebényi János városi pb-csoportvezető Dr. Bősz Endréné városi tanács titkára Gyerő András KISZÖV-elnök István József megyei tanácselnök-helyettes Káplár József külkereskedelmi miniszterhelyettes Lipovszky Gyula városi pb-csoportvezető Rubányi János TÁÉV pb-titkár Herczig Ferenc KISZ városi biz., titkár Kappel Károly városi pb-csoportvezető Geiszhauer János városi pb-munkatárs Fonyódi György városi pb­munkatárs Pech József városi vb-tag, Volán-igazgatóhelyettes Füzék Árpád MNB megyei igazgatója Somi Benjamin MESZÖV-elnök Dr. Garamvölgyi Károly oktatásügyi min. h. Katona Imre Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára Horváth József MSZMP mb-titkár Dr. Rúzsa János városi pb, első titkár Scherer Sándor városi vb-tag, iskolaigazgató D. Nedók Pál városi tanácselnök Németh Imre Építőanyagipari V. igazgató Fekete Lászlóné városi pb-munkatárs Szabó László városi vb-tag, rendőrkapitány Dr, Máté János KSH Tolna megyei Igazgatóság vezetője Vári György városi vb-tag, Szabó Szövetkezet, elnök Forró Lajos Volán V. gazdasági igazgató TAMÁSI JÁRÁS II. 5. 18.00 Simontornyai BSZV II. 5. 18.00 Iregszemcse, tsz II. 5. 18.00 Pincehely, Gáztöltő és Erdészet II. 5. 14.30 Pincehely, kórház. egü. dolgozók II. 5. 18.0» Belecska II. 5. 14.3» SIMOVILL H. 5. 13.30 Simontornya, Bőrgyár II. 6. 18.00 Felsőnyék II. 6. 18.00 Magyarkeszi II. >12 13.30 Gyönk, tsz II. 12. 14.00 Ozora II. 12. 18.00 Fürgéd H. 12. 15.30 Hőgyészi ÁG II. 12. 14.30 Hőgyész (összevont) II. 12 18..00 Nagykónyi, tsz II. 15. 16.00 Tolnanémedi Dr. Király Ernő MSZMP mb-titkár Dr. Péter Szigfrid MSZMP mb-oszt. vez. Antus Antal MSZMP mb-munkatárs Kaczián János MSZMP mb-munkatárs Mészáros József járási pb-munkatárs Béres János járási pb, csoportvezető Jankó János járási pb-titkár János Jeromos járási pb első titkár Pozsonyi Attila járási pb-munkatárs Varga János járási vb-tag, tsz-elnök Szőke Sándor járási pb-munkatárs Szőke Sándor járási pb-munkatárs Jankó János járási pb-titkár János Jeromos járási pb első titkár Szabó Géza MSZMP mb-osztályvezető Pozsonyi Attila járási pb-munkatárs lladgazdalkodas Feltöltik a, nemesnyáras melletti etetőt Az idei tél próbára teszi erdők-mezők vadjait. Az ember segítsége nélkül — már meg is szokták — jócs­kán megritkulnának amúgy sem tömör soraik. A va­dásztársaságoknak ebben az időszakban — a vadászás mellett — legfontosabb fel­adatuk az etetés. A decsi va­dászok a gondjaikra bízott területen 31 etetővel és 15 sózóval szolgálják a vadál­lományt. Eddig több mint 400 mázsa szemes takarmányt, 15 mázsa szénát és 46 mázsa répát raktak ki az etetőkbe. (A répát az általános iskola bi­ológia és természetbarát kö­rének tagjai gyűjtötték a vadaknak.) Az állatok gondozásának az eredménye sem marad eL Ha az idei vadászzsákmányt egy terítékre raknák, akkor az a következő képet mu­tatná 1450 fácán, 103 nyúl, (ezek az eredmények gyen­gébbek a korábbiaknál), 118 vaddisznó, 21 őzbak, 36 suta, 4 szarvasbika és 16 szarvas­tehén. A négy bika közül az egyik agancsa aranyérmes lett. czakó Száz osztályban 2000 hallgató Félévi vizsgák a pártoktatásban Hétfőn megkezdődtek a félévi vizsgák a marxista— leninista esti középiskolák­ban. A megyei pártbizott­ság oktatási igazgatóságá­nak tanfolyamain ez a hét már az utolsó vizsgahét, a marxista-leninista esti egyetem hároméves tagoza­ta második évfolyamának hallgatói adnak számot ar­ról, hogyan sajátították el az első félév tananyagát. A középiskolákban negyven osztály, az oktatási igazga­tóság különböző tanfolya­main hatvan osztály indult az ősszel, összesen mintegy kétezren vizsgáznak ezek­ben a napokban. A középis­kolákban már általánossá vált a kétéves tanfolyam, új tematikával. Az oktatási Vizsga Szekszárdon, a KPM közúti igazgatóságán igazgatóság tanfolyamain á már korábban megkezdő­hároméves tagozat mellett dött a magasabb szintű, speciális továbbképző tan­folyamokon való oktatás. „Újdonság”, hogy ezekből az ősszel kezdődött tanév­ben nemcsak a megyeszék­helyen folyik oktatás, ha­nem „A szocialista kultúra és közművelődés” tanfo­lyam Tamásiban, gazdaság- politika Dombóvárott, „Pártirányítás és párt­élet” Bonyhádon is indult, természetesen első évfo­lyam (Szekszárdon mind­háromból első és második évfolyam is működik). „A politikai oktatás pedagógiá­ja” tanfolyam egyéves, ilyen Szekszárdon és Pak­son indult az ősszel. Miniriport ÍV. Pezsgő Megnyílt a város új vendéglátóipari üzemegysége. Az elit vendégsereg: igazgató, főelőadó, ilyen küldött, olyan küldött, ilyen társüzlet vezetői, amolyan főmufti. Ülnek az asztalnál, túl az első konyakon, szendvicseken. Fo­lyik a szó, peregnek a történetek — hogy milyen szé­pen megcsináltuk, milyen jól, milyen így, milyen úgy ez az üzlet! S miután az üzlet hivatalosan is a közönség rendelkezésére áll, jönnek a vendégek, hivatalból lógó tisztviselő, anyagot nem találó beszerző, vesztett per után a vádlott, és jönnek a mindennapok presszóvendé­gei. Jön az én emberem is. Nagy hangon, szép jónapot köszön az új üzletben, mindenkinek kívánja az isten áldását, kalapot emel az elit vendégseregre. — Alázatos tiszteletem, uraim, ütjük az időt, ütjük az időt?! Feláll az igazgató, s imigyen szól a vendéglátóüzemek tisztes törzspolgáraihoz: — Jánoskám, öreg cimborám, fogd ezt a pohár pezs­gőt, az új üzlet sikerére, a te egészségedre! — Az enyémre, egy'pohárral? Uraim? — Jolika — a felszolgálónőt hívja —, hét üveg pezsgőt az uraknak, én fizetem, itt a pénz! S kiszámol zsebéből ezerhatszáz forintot. —Pj— ' Tanácskozás az egészségügyi etikai helyzetről Országos etikai értekezlet kezdődött ma délelőtt a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetemen, ahol az or­szágos intézetek és a megyei kórházak igazgatói, a megyei tanácsok vezető főorvosai és az intézmények etilkai ta­nácsainak elnökei vesznek részt. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár bevezető előadá­sában utalt arra: az Egészségügyi Minisztérium etikai akcióprogramja kere­tében 1976-ban adott ki irányelveket a program vég­rehajtására és rendelte el az intézeti etikai tanácsok lét­rehozását. Az utolsó három évben a minisztérium, s irá­nyításaival a megyei taná­csok egészségügyi osztályai és az intézményvezetők lépése­ket tettek az egészségügy etikai helyzetének javítása érdekében. Ide sorolható az intézeten belüli illegális ma­gángyakorlat megszüntetése. Szabályozták a szakambu­lanciák feladatát, a gondozá­si okokból visszarendelhető- ség feltételeit, az egészség- ügyi intézmények integrá­ciója kapcsán rendezték a betegbeutalás és -felvétel rendjét. Gondot jelent azonban to­vábbra is a magángyakorlat és a hálapénz. Megszünteté­séért változatlanul küzdeni kell. (MTI) Hozzászólások, interpellációk tanácsterem kőlábakon |mi: áll. Ez tulajdonképpen baj, mert régi fényké- g-feí pék tanúbizonysága sze­rint a szekszárdi Városi Ta­nács épülete korábbi formá­jában szebb volt. Viszont az is igaz, hogy a jelenlegit már mindenki megszokta, tehát ne foglalkozzunk építészeti tö­rekvésekkel, mert a későbbi­ekben úgyse erről lesz szó. A tanácsterem világos, ízlésesen berendezett, minden tanács­tag helyét üveglapokkal vé­dett névkártya jelöli. Az üveglapokból időnként lever­nek és összetörnek néhányat, de ez nem a viták indulatá­nak hevében történik, hanem véletlenül. A tanácstagok asz­talsoraival szemben ül az el­nökség. Az elnöki asztal olyan mint egy iskolai katedra, csak magasabb. Az elnökség tulaj­donképpen szimbólum, bárki éppúgy ülhetne odafenn, mint odalenn, ugyanis a tanácsta­gok és az elnökségi tagok egy­más jó ismerősei, hellyel- közzel barátai is. Ami teljes­séggel rendjén van, hiszen jó ismerősök, barátok könnyeb­ben dolgoznak együtt, mint idegenek. Márpedig itt jó, kollektív munkáról van szó, méghozzá nem kevésről. És fontosról is. összeülnek például a ta­nácstagok az új év negyedik hetében, január 25-én, a meg­hívó szerint 14 órakor. A ta­nácsülés elkezdődik 14 óra 14 perckor, amely időpont csak a számok játéka, nem az új­ságíróé. A 70 tanácstagból je­len van 48, igazoltan távol 13, igazolatlanul 9. Ez a száza­lékok „nyelvére” lefordítva annyit jelent, hogy a jelen­lévők aránya 68.5 százalékos, a távollévőké 31,5, az igazolat­lanul távol lévőké 12,8 száza­lék. A napirend: 1. Jelentés a lejárt határ­idejű tanácshatározatok vég­rehajtásáról és a vb által tett fontosabb intézkedésekről, határozatokról, valamint az interpellációkra adott vála­szokról. 2. A városi tanács 1979. évi költségvetése és fejlesztési alap tervei megtárgyalása. 3. A műszaki és kommuná­lis tanácsi bizottság beszámo­lója tevékenységéről. 4. Bejelentés az idei első tanácsrendelet (díszpolgári cím adományozása) megtár­gyalásáról. 5. Interpellációk. Aligha lehet kétséges, hogy legfontosabb a 2. számú na­pirendi pont, ami végtére is 33 ezer ember és választott képviselőik számára „zsebbe­vágó”. Az elhangzott kérdések, hozzászólások és interpelláci­ók sorrendben és tömörítve: 1. A Batthyány utcai útépí­tés minősége. 2. Társadalmi munka a Radnóti utcában. 3. Hová vezet majd a szőlő­hegyen építendő 600 méteres út? 4. A helyi erőforrásokat összpontosítsák a közterüle­tekre. 5. A társadalmi munka mel­lett kapjon fokozott szerepet a társadalmi ellenőrzés. 6. Milyen lesz a tavalyi tíz és fél milliós pénzmaradvány felhasználása? 7. Mit jelent a díszpolgári cím adományozásáról szóló javaslatban az a kifejezés, hogy „társadalmi szerv”? 8. A sportiskola el fog sor­vadni, mert az NB I-es kosa­rasok minden edzési lehető­séget megkapnak a többiek rovására. 11 személy áll szem­ben 250-nel. 9. Energiatakarékosság ide, vagy oda, a Mérey lakótele­pen ismételten napközben ég­tek az utcai villanyok, este vi­szont nem. Nagyon szeretném, ha a fel­sorolás után az olvasó nem hinné azt, hogy le akarom be­csülni, vagy netán valamilyen képzeletbeli pellengérre állí­tani a tanácstagok aktivitá­sát. Erről szó sincs. Egész biz­tos, hogy valamennyi kérdés fontos és fontos az is, hogy választóik igénye szerint a ta­nácstagok útépítések iránt ér­deklődjenek, vagy sürgessék a társadalmi összefogást a köz­területek rongálóival szem­ben. „Kis” dolgok tulajdon­képpen nincsenek, akinek a feje fáj, azt Antineuralgicá- va) lehet kielégíteni és nem egy rúd téliszalámival. Mégis úgy tűnik, hogy ebben az eset­ben az érdemi érdeklődés elmaradt. Miért? Szilárd meggyőződésem, hogy Szekszárd város 1979. évi költségvetése és fejleszté­si tervjavaslata tökéletes. De azért érteni se volna baj, mert előbbi meggyőződésem csak a tanács tisztségviselőibe vetett teljesen indokolt bizalmamból táplálkozik. Már-már félek szóvá tenni, mert attól tartok, hogy egy rigolyás vénember hepciáskodásaihoz hasonló­nak tűnik, de vissza kell tér­nem az előterjesztések nyel­vezetére. Amikor az említett tanácsülésről szóló rövid tu­dósításomat írtam, olvasó- szerkesztőnk nem értette azt a kifejezést, hogy „a saját és megosztott bevételek együttes összege”. Eleinte én sem. az­tán utánagondolva már igen. Nem vagyok és sejthetőleg so­se leszek tanácstag, de az ég­világon semmit nem mondott számomra a vállalatok, szö­vetkezetek befizetéseivel kap­csolatos százalékszámok töme­ge és a „beszabályozás” kife­jezés sem. Enyhén szólva is cselesnek tartok egy ilyen megfogalmazást: „Annak elle­nére, hogy az emelkedés az előző évi előirányzathoz vi­szonyítva számottevő, a dolo­gi kiadások mértéke csak mi­nimálisan növekedett, ezért az 1979. évi gazdálkodás során az előző évi színvonal szin­ten tartása, nagyon körülte­kintő és takarékos gazdálko­dással lesz csak tartható.” Még folytathatnám és se­hogy sem tudom meggyőzni saját magamat arról, hogy igazságtalan vagyok. Talán csak annyiban, hogy ebben az esetben épp a szekszárdi ta­nácsülés anyagát „pécéztem ki” és nem a dombóvárit, a szentgotthárdit vagy a hajdú- böszörményit. Szó sincs arról, mintha Kodolányi János, vagy netán Berkesi András stílusát, illetve olvasmányosságát kér­ném számon. Mégis úgy vé­lem, hogy az utóbbi években bekövetkezett kétségtelen fej­lődés ellenére, a fontos taná­csi anyagok közérthetővé té­tele érdekében nagyon sokat kellene és kell is tenni. Ami persze az éremnek csak egyik és könnyen hozzáférhe­tő oldala. Mert az se elképzel­hetetlen, hogy egy Arany Já­nos magyarságával írt beszá­moló is érdektelen marad, ha a tanácstagok egész egyszerű­en nem érdeklődnek iránta. Számomra azért mégis kétsé­ges marad, hogy érdemes-e 48 jó képességű, értelmes, érté­kes embernek azért összegyűl­ni. hogy kollektíván unatkoz­zék. Ez a tanácsülés ugyanis unalmas volt. ORDAS IVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents