Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-28 / 23. szám
a népújság NDK A „félidő” mérlege 1976-ban ülésezett a Német Szocialista Egységpárt ikongresszusa. Most, a IX. és a X. pártkongresszus közötti félidőben már sok minden mondható el e határozatok megvalósításáról. A gazdaságpolitikai célkitűzések realizálása megmutatkozik a nemzeti jövedelem gyarapodásában: az 1976- 77-ben elért növekedési arány 109 százalék. Amíg 1960-ban 0,72, 1970-ben 1,09, 1977- ben már 1,55 milliárd márkát jelentett 1 százalékos nemzeti jövedelem-emelkedés. A népgazdaság erősödése a szociálpolitikai intézkedések egész sorában tükröződik. így az említett két évben 313 362 új lakásba költözhettek be a lakók, 1978- ban pedig sor került az egymilliomodik lakás átadására. Az átlagos havi bruttó jövedelem dolgozónként, illetve alkalmazottanként 1975-ben 889 márka volt, 1977-ben pedig 956 márka. Az összlakosság reáljövedelme 1977-ben 143,2 milliárd márkára emelkedett, amiből a pénzjövedelem 110,5 milliárd, a különféle juttatásoké pedig 32,7 milliárd márka. Az életszínvonal növelésére — olcsó lakbérek, oktatás, egészségügy, sport, társadalombiztosítás — 1970ben 25,6 milliárd, 1977-ben viszont már 44,7 milliárd márkát fordított az állam. A családok jövedelme az elmúlt tíz év alatt majdnem megkétszereződött. Tovább rövidítették a munkaidőt: heti 42 órára. A három műszakban dolgozók, a kétgyermekes munkavállaló anyák munkaideje ma már heti 40 óra. Nőtt a háztartások felszereltsége, a tartós fogyasztási cikkek forgalma. A háztartásokban jelenleg 5 millió mosógép, 6,1 millió hűtő- szekrény könnyíti a munkát, 5,4 millió a televíziókészülékek, 2 millió a személygépkocsik száma. Nőtt az egészségügyi ellátás színvonala is: 1977-ben az NDK egy-egy orvosára 520 lakos gondozása jutott. A gyógyszerekre, kórházi ápolásra fordított minden száz márkából 73-at az állam fedez. A kulturális élet gazdagodását mutatja, hogy minden NDK állampolgár évente átlagosan nyolc könyvet vásárol. Az ország múzeumait, emlékhelyeit 1977-ben 33,4 millió látogató kereste fel, az ország lakosságának csaknem kétszerese! A párthatározatok között szerepelt a testvéri szövetség további erősítése a szocialista országokkal. Az NESZP csupán az elmúlt esztendőben 12 szocialista ország pártfunkcionáriusaival folytatott magas szintű megbeszéléseket, fogadta más országok kommunista pártjainak delegációit, a fejlődő országok párt- és állami vezetőit. Az NDK-ból az elmúlt 16 hónap alatt több mint 250 millió márkát bocsátottak a szolidaritási alap rendelkezésére. Nagyszámú külföldi diák és szakmunkás tanul a köztársaságban. 1979. január 28. „Az egyik állomás az Látogatás a BAM építőinél A BAM szakaszosan épül. A 100 kilométert is elérő egységeket az építési vállalatok mozgó részlegei vagy Kom- szomol-brigádok fektetik le. A részlegeket egy-egy szakasz felépítése után több száz kilométerre lévő másik szakaszra irányítják át. Vágányfektetés ,S ■ . Azért utaztam a Bujkál—Amur vasútvonal, a BAM építkezéseire, mert meg akartam érteni, mi készteti a többségükben szőkébb hazájukban jól boldoguló fiatalokat arra, hogy a több ezer kilométerre lévő lakatlan és rideg szibériai országrészek felé igyekezzenek. A BAM-on dolgozók 80 százaléka 25 éven aluli fiú és lány. Csupán a Komszo- mol-csapatok keretében több mint 23 ezer fiatal érkezett ide. És tegyük hozzá, hogy mindazoknak, akik ide szeretnének kerülni, „verseny- pályázaton” kell részt venniük. Szocialógiai kutatások adatai szerint a Szovjetunióban minden tizedik ember Komszomol-építkezésen szeretne dolgozni. A BAM-on legelőször az építkezés méretei ragadnak meg. A 3200 kilométeres útvonal óriási, több mint egymillió négyzetkilométernyi terület fejlődésének alapjává válik, utat nyit a rendkívül gazdag ásványi kincsek lelőhelyeihez, újabb kijáratot biztosít a Csendes-óceánhoz. Voltam az úgynevezett „Kis BAM”-on, a fővonaltól északi irányba leágazó vonalszakaszon is, amelyről elmondható, hogy kincses- zsákba vezet. E vidék gazdagsága kimeríthetetlen. A szakemberek számításai szerint az átlagosan 50 százalékos vastartalmú vesérc- készletek 40 millió tonnára tehetők. Színesfémek és egyéb ásványi kincsek, valamint nyersanyagok is bőven találhatók ezen a részen. E körzet az ország keleti részének hatalmas kohászati komplexumává fog válni. A 47. számú hídépítő csapat a „Kis BAM” jakutföldi északi szakaszán dolgozik. A Szovjetunió különböző helyeiről ideérkezett fiatalok dolgoznak a csapatban. Többségük műszaki szakközépiskolát végzett. Például, Vlagyimir Kunajev (22 éves) és Vlagyimir Jegorov (23 éves) a Moszkva környéki Szerpuhovoból érkezett 1975 augusztusában. Úgy tervezik, A BAM fővárosa, Tinda mindennap új lakás felavatását ünnepli hogy az építkezés befejez- téig itt maradnak. Az omszki 25 éves Jurij Konovalov és a vele egykorú rigaj Dmit- rij Kuzenkin építőipari technikumot végzett. Alek- szandr Bondarjev pedig a közelmúltban fejezte be középiskolai tanulmányait a kaukázusi üdülővárosban, Minyeralnijé Vodiban. A BAM tehát az első munkahelye. A csapat többi tagjaihoz hasonlóan ma már neki is több szakmája van: szerelő, ács, betonozó, gépkocsi- vezető. Az út mentén vasúti kocsik, téglából épült klub, fürdő. így élnek a hídépítők. A munkahelyre, majd vissza és az étkezdébe kocsin viszik őket. Igen mérsékelt áron, napi 1 rubelért háromszor kapnak meleg ételt. Heti két alkalommal a klubban új filmeket vetítenek. A vasúti kocsik viszont csak ideiglenes megoldást jelentenek. A munkások csak munkanapokon laknak bennük, munkaszüneti napokon pedig a bázistelepülésen lévő családjukhoz utaznak. A telepen minden kényelemmel, villamos árammal, vízvezetékkel, fűtéssel ellátott faházak állnak. Van itt klubház, hangversenyterem, könyvtár, kórház, iskola, óvoda, üzletek és étterem, amely esténként kellemes kávéházzá változik. A csapat 3 év múlva befejezi a munkát ezen a szakaszon, és egy másik szakaszon kezdi újra. A telep pedig az építők üdülőbázisa és úttörőtábor lesz. Nyaranta a diákok építőcsapatainak tucatjai dolgoznak a BAM-on. Közel 20 év óta a vakáció alatt a diákok építőtáborokba mennek. A múlt évben több mint 700 ezren vettek részt az építőmunkában. A „Kis BAM” déli elágazásán lévő Jankan állomáson megismerkedtem a csel- jabinszki energetikai technikum diákjaival. Az „Elektron—2” nevű csapat az állomást építette, ötvenen é lapén betonoztak, útszegélyeket alakították ki, füvesítési munkákat végeztek. „Nehéz feladat utat, települést építeni az örök fagy birodalmában — mondja Vlagyimir Siskalov, a csapat vezetője. — Itt igen érzékeny a természet: a traktor nyoma csak évek, sőt évtizedek múltán gyógyul be a mohák zöldjén. Ezért az építőknek igen körültekintőnek és elővigyázatosnak kell lenniük. De mindenki szeretné, ha valami fennmaradna utána. S ha majd elutazunk innen, büszkén fogok emlékezni rá, hogy a BAM egyik állomása az enyém.” Vlagyimir Szokolov APN—KS Balról jobbra: Vlagyimir Emrih, Dmitrij Kuzenkin és Vlagyimir Jegorov, a 47. számú hídépítő csapat tagjai, a „Kis BAM” északi szakaszán dolgoznak
