Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-28 / 23. szám
1979. január 28. ÍníÉPÜJSÁG 9 Szénhidrogén-kutatás és -termelés mikrobák segítségével A TUDOMÁNY sokféle új határterülete között már elnevezésével is felhívta magára a figyelmet a geomikrobiológia. Több tudományág, a geofizika, geokémia és a mikrobiológia ad itt „randevút” egymásnak, és a határterület együk alkalmazási módja napjaink egyik legégetőbb problémájában, az energiakérdésben, méghozzá annak legaktuálisabb ágában, a szén- hidrogének (kőolaj és földgáz) felkutatásában és kitermelésében segíthet. A kérdésről a Magyar Tudományos Akadémia Geokémiai Kutató Laboratóriumában beszélgettünk dr. Dudich Endre kandidátus, tudományos csoportvezetővel, dr. Pesty László tudományos csoportvezetővel, és Bánhegyi István tudományos segédmunkatárssal. A BESZÉLGETÉS nagyon is rendhagyó módon kezdődik, amennyiben informátorként bekapcsolódik még valaki — aki élőszóban már nem mondhatja el véleményét — és mégis ezt teszi. A terület „gazdája” ugyanis évekig dr. Szolnoki János, a biológiai tudományok kandidátusa volt, aki 1978 nyarán elhunyt. Magnetofonról szólal meg hangja: egy korábbi rádióinterjúját hallgatja, amelyből a kérdés alapjairól kaphatunk képet: a baktériumok a litoszféra, Föld külső burka mélyében is képesek megélni — mondta — 4000 méteres mélységből is izoláltak már élő mikrobát. Ezek némelyike anaerob, oxigén nélkül is megél, egyesek igen magas hőmérsékleteket és nyomást is elviselnek. A Föld mélyében lévő anyagok körforgásában, anyagcseréjében e baktériumok részt vesznek — hozzá tevékeny részt —, például úgy, hogy az anyagcseréjükhöz szükséges szenet kőolajból, földgázból nyerik, mások pedig az életműködésükhöz szükséges energia biztosítása érdekében szervetlen anyagok, például fémek oxidációját végzik el. Az utóbbi elven alapszik például a biometallurgia, a fémet tartalmazó meddőből a baktériumos oldat „kilúgozza” a fémet, majd ezt recirkulálják, és így nyerik ki a fémet. Hasonló elven fémtartalmú szennyvizeket lehet egyrészt tisztítani, másrészt a szennyvízben elvesző fémet visszanyerni. HOL TARTANAK ma e vizsgálatok, különösen a szénhid- dogén kutatásában és termelésében alkalmazottak? Erről már a laboratórium szakemberei beszélnek: A kőolaj- és földgázkutatásnál alkalmazott módszer elve a következő: a talaj közelében élnek olyan mikrobák, amelyek szénhidrogéneket használnak táplálékul. Ha valahol szénhidrogén-telep van a mélyben, ott a felszivárgó gázok „táptalaján” megtalálhatók e speciális baktériumok. A gyakorlati módszer: egy adott területet bejárva, egy térképen előre meghatározott háló alapján talajmintákat vesznek (Sterilen, mintavevő edénybe, természetesen mindenhonnan legalább két mintát.) A minta a laboratóriumba kerül. Itt olyan körülmények közé helyezik, hogy szénhidrogénekből álló gázzal veszik körül. Ha e, a baktériumok számára tápanyaggazdag környezetben a kérdéses baktérium szaporodásnak indul — amit utólag, mikroszkópos vizsgálattal, matematikai-statisztikai módszerek segítségével értékelnek —, akkor jelen volt a mintában, tehát feltételezhető, hogy a mintavétel helye alatt szénhidrogén-lelőhely rejtőzik. GONDOLKODÓ ember itt kételkedni kezdhet: a talajban bomló szerves anyag, növényi maradvány, állati tetem van. Ebből metán és etán felszabadulhat, ezek szénhidrogének, tehát a vizsgálat esetleg csak azt mutatja ki, hogy itt mélyen és rendszeresen trágyáznak? A kétely jogos —, de a vizsgálati módszer ezt ki is küszöböli. A három szénatomot tartalmazó propánnál kezdik a „gázburok-próbát”, és a tíz szénatomos dékánig vizsgálnak. Általában 5 szénatom feletti szénhidrogént szerves bomlástermék nem tartalmaz. A következő kétkedő kérdés: no, de a földgáz is zömmel metánból, etánból. kisebb részben propánból, butánbói áll? Igaz, de mindig előfordulnak mellette több szénatomot tartalmazó szénhidrogének is, és a vizsgálati módszer egymilliomod térfogat százalékos jelenlétig jelzi a szénhidrogéneket! Rendben van — mondhatja a kétkedő —, a gázmezőt tehát jelzi a módszer. És az olajat? Tudnivaló, hogy a kőolajmezőt a föld alatt többnyire „gázsapka” fedi, és igen ritka a tisztán kőolajból álló előfordulás. Az utóbbi esetében értelemszerűen a módszer nem alkalmazható. MINT AHOGY nem is önmagában alkalmazzák, nem is „csodaszer”. Hanem összevetik a gravitációs mérések adataival (a gravitáció erősségének mérhető változása üregre, gázra, folyadékra utal a Föld belsejében), és egyéb módszerekkel. Tehát ez tulajdonképpen biztosító, megerősítő módszer. És az együttesen alkalmazott módszerek egymás hibáit küszöbölhetik ki. Például — a gravitációs kutatás „valamit jelez”. De ez a valami lehet például föld alatti vízréteg is. Megfúrták — az is volt. Utólag derült ki, hogy a baktériumos módszer nem is jelzett semmit a kérdéses helyen. A jövőben, ha a kettőt együtt alkalmazzák, a költséges próbafúrások száma alaposan csökkenthető. A másik elképzelhető eset: másutt jelez a talajmintavizsgálat, mint a gravitációs mérés. Mert olyanok a kérdéses helyen a kőzetviszonyok, geológiai törésvonalak, hogy a gáz nem a lelőhely felett, hanem „ferdén” szivárog fel, és máshol jelez. Ilyenkor újra segítségül hívják a geológusokat is, és a teljes helyzet ismeretében dől el, „kinek volt igaza”? Mindenesetre, ha a mikrobák által jelzett hely, és a graviméter által jezett hely között nincs nagy távolság, akkor egyértelműen az előbbi eset áll fenn. HOL TART mindennek a gyakorlati alkalmazása? A délalföldi szénhidrogénmezőknél például a termelő mórahalmi egyes és hármas kutat az említett, komplex módon derítették már fel. Külföldön jóval nagyobb a tapasztalat, a szovjet és amerikai szakirodalom 75—80 százalékos biztonságról beszél a mikróbás kutatásoknál. SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN Az UNESCO védelme alatt Krakkó állja az iii ostromát ladnak a munkák. A jelenlegi tervidőszakban 1,3 milliárd zloty szerepel a költség- vetésünkben, általában évi 300 milliót költünk. A Poló- nia-ház felújítása az idén 32 millió zlotyba került. — Milyen szisztémával dolgozik a műemlékvédelem? — Az ősi városkép megőrzésére törekszünk. Krakkó belvárosában járva bizonyára észrevette, hogy változatlanul hagytuk a városszerkezetet, érintetlenek az utcavonalak, betartottuk a magassági arányokat. A házsoroktól közbe zárt területeken, egy-egy blokk belsejében építünk új házakat, vendéglőket, melyek így nem zavarják az utcaképet. Mint mindenütt, a műemléki városokban a felújítást nehezíti a lakók elhelyezése. Általában 100 lakás van egy blokkban. Az építkezés alatt az új városrészbe költöztetjük a lakókat, Választhatnak, hogy az új lakótelepen maradnak, vagy visszajönnek az össz- komfortosított régi házba. H pítésszel járni egy idegen város utcáit, olyan, mintha négy szemmel látnánk a világot. Az egyszerű turista, ha előzetesen átlapozza a baedekert, legtöbbször abba a hibába esik, hogy mindent akar látni, ezért gyakran elrohan a legszebb műemlékek mellett. Az építész ismeri a városépítés történeti fejlődését, ki tudja emelni a karakterisztikus vonásokat, a várost legjobban meghatározó építészeti alkotásokat. Amikor a közelmúltban Krakkóban jártam, találkoztam dr. Julian Fafara mérnökkel, aki a történelmi város Műemléki Felügyelőségének egyik vezető építésze. A műemlékvédelem megszállottja. Megelevenítően beszélt, szinte körülölelt bennünket az elmúlt 'korok levegője: a királyi vár — a Wawel, a XII. században épített gótikus Mária-temp- lom, a reneszánsz Piac téri kereskedők háza, a Flórián- kapu, a Collegium Novum, árkádos, ódon házak, kőpárkányok, kovácsoltvas céhjelvények ... mindenütt a múlt megjelenítői. — Az egyetlen lengyel nagyváros, amely a világháborút szinte sértetlenül vészelte át. Felmérhetetlen szerencse! Krakkó Kelet-Közép- Európa egyik legrégibb, történelmi értékekben gazdag városa. Az UNESCO a közelmúltban felvette nemzetközi műemléki nyilvántartásába, s ez nagy segítség lesz a jövőben. — Intézményük hatáskörébe a műemlékvédelem irányítása, szervezése és ellenőrzése tartozik, továbbá tudományos kutatási munkákkal, távlati és középtávú tervek megállapításával foglalkozik. A városkép megőrzésének szempontjából milyen a város rendezési tervének üteme? — A műemlékek megóvása szervesen összefügg a város- fejlesztéssel, a mai építés ügyével. A múlt pótolhatatlan értékeinek megőrzése gazdagítja a városképet, szinte megjeleníti az időt, kifejezi a korokat, a társadalom tagjainak magatartását, egységes alapszövedékbe foglalja a település történetét. 1945 után Lengyelországnak az újjáépítés volt az elsődleges, lakóházakra, ipari létesítményekre kellett a pénz. Krakkó 500—600 éves műemlékei pedig vártak, csendesen pusztultak. 1952-ben elkezdődött egy akció „Romok a tető alatt!” figyelmeztető felszólítással, melynek nyomán megkezdték a veszélyeztetett épületek helyreállítását, restaurálását. 1961-től 1974-ig a város különböző pontjain, az óvárosban, melyet a négy kilométer hosszan körülvevő parkövezet, a Planty határol be, továbbá a Visztula másik oldalán, a Stare Podgorze kerületben voltak felújítások. Például a városház tornya, a posztókereskedők háza, a Dominikánus-templom és néhány ház a Solski utcában, melyek nagyon rossz állapotban voltak. Ebben az időszakban Krakkó nehezen tudta állni az idő ostromát. — Mi hozta a változást? — 1974-ben kormányrendelet jelent meg a krakkói műemlékek restaurálásáról. Akkor alakult meg a mi intézetünk is. Hatvan szakemberből áll az apparátus, a városi tanáccsal koordináljuk munkánkat, továbbá a kivitelező vállalattal, melyet műemlékkonzerváló műhelynek nevezünk: nemcsak épületek rekonstrukcióját, hanem belső- építészetet, sőt szobrok, bútorok, festmények, freskók helyreállítását is vállalják. Jelenleg a hosszú távú terven dolgozunk: a Platy zöld gyűrűjében lévő műemlékek (A szektor) és a Nagy Káz- mér városnegyed (B szektor) területrendezésén. Két evvel ezelőtt megkezdtük az épületek katalogizálását. Fényképes dokumentációt készítünk egy-egy házról, részletekbe menően feljegyezve stílusát, állapotát stb. 84 utcával, 1050 épülettel készültünk el eddig, s még legalább 950 ház van hátra. 110 blokkra osztottuk fel az A és B szektort, s e hálózat szerint haA Polonia-ház régi szépségében rakkó fundamentuma tele váratlan meglepetéssel : a középkori csatornázás, a XIII. századból visszamaradt szennyvízgyűjtők ..., de ezzel nem mondok semmi újat, hisz Magyarországon is a budai Várban, Sopronban, Kőszegen, Pécsett, vagy Egerben hasonló problémákkal találják szembe magukat a régészek, építészek. Szerencsére Krakkó 600 ezer lakosából mindössze 20 ezer embert érint a középkori állapot. De már nem sokáig. Az egységes városrendezési terv szerint 15—20 év alatt befejezzük a lakások összkomfortosítását. HORVATH ANITA K A régi Piactér, háttérben a reneszánsz kereskedőház A Polonia-ház egyik restaurált belső terme Prága mai és jövendő lakói Kétszázezer új lakás Csehszlovákia fővárosa 1961-ben lett milliós város. Lakóinak száma évről évre növekszik. A becslések szerint 1990-re eléri az egy és negyed milliót. Ami a lakosság megoszlását illeti, a nők túlsúlyban vannak. Számuk a becslések szerint 1990-re eléri a 645 ezret. Tizennégy éven aluli fiatal ma a lakosság 18.7 százaléka, 1980-ig — a számítások szerint — ez az arány 19.8 százalékra nő. A keresőképesek aránya ma 56,3, a nyugdíjasoké 25 százalék; ez az arány 1990-re 56,9, illetve 23.9 százalékra változik. Kubában rendkívül nagy figyelmet fordítanak a lakáskérdés megoldására. A mostani ötéves tervidőszak végéig (1976—1980) 200 ezer új lakás épül fel. Az országban jelenleg még nincs biztosítva e nagyszabású program végrehajtásának minden műszaki feltétele, ezért az új lakótömbök építésével párhuzamosan épülnek az új házgyárak. Nemrég kezdődött meg a panelek gyártása a jugoszláv segítséggel felépült cienfuegosi kombinátban. Az új ipari létesítmények évi kapacitása eléri az 1,5 ezer lakást. Még az 1978-as év végén megkezdődött az új havannai házgyár üzemeltetése is. (BUDAPRESS — APN)
