Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-27 / 22. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek !\ AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 22. szám. ARA: 0,80 Ft 1979. január 27., szombat Mai számunkból MÉRLEGKÉSZÍTÉS ELŐTT (3. old.) MINIRIPORT II. (3. old.) KEVESEBB BERUHÁZÁSI KÖTÖTTSÉG (3. old.) OLVASÓSZOLGALAT EREDMÉNYES ESZTENDŐ UTÁN — NÖVEKVŐ FELADATOK ELŐTT (3. old.) Ügyeletes példaképek REJLIK némi furcsa mellékzönge a kifejezésben, ámde szolgáljon mentségül, így hallottuk a termelési tanácskozáson, igaz, nem a főnökség számára elhelye­zett asztalnál, hanem az öltözői lócák alkotta padsorok­ban. Amikor ugyanis elhangzott a javaslat, a brigádok közül melyik három érdemes a jutalomra, az egyik név kimondásakor suttogás támadt, félmondatnyi kommen­tárok vitatták az indokokat. S azért, hogy értsem a dolgot, a mellettem ülők egyike megjegyezte: tudja, most ők az ügyeletes példaképek. Az értetlen arckife­jezés láttán bólintott; majd megmagyarázza. A gyűlés végeztével néhányan együtt indultunk a gyárból kifelé, s rövid tőmondatokból megtudhattam: az ő üzemré­szüket mindig a legjobbak között tartották számon a gyárban; az itt dolgozó tizennyolc brigádnak több, mint a fele erős, sok vihart kiállt közösség; a sikerekben gazdag múlt a főnökséget arra szorítja, hogy minden értékelés alkalmával fölmutassanak egy-egy példaké­pet; az elbírálásnak ez a formája erőszakolt; ha a mér­ce viszonylagossá válik, akkor a teljesítmények értéke is azzá lesz. ILYEN és hasonló érvek, tények, gondolatok sor­jáztak a termelési tanácskozáson elhangzott javaslat nyomán, ámde: a javaslat jóváhagyásaként mindenki fölemelte a kezét a szavazáskor! A főnökség tehát azzal a tudattal távozhatott, hogy helyesen cselekedett, az üzem kollektívája egyetért a Jedlik Ányos brigád ki­emelésével a vállalati kiváló címre történt fölterjesz­tésével. A szóban forgó közösség valóban törekvő, sok mindenben följebb jutott, mint ahol korábban állt, mégis, a társakból nem az irigység szólt, amikor a ja­vaslat jogosságát vitatták. Józan igazságérzettel azt furcsállották, hogy a Jed­lik Ányos brigádot egy ideje az üzem irányítói futtat­ták; mindenben őket jelölték meg követendőnek. Ami egyenlő azzal, hogy a többiek — tizenhét brigád! — semmiben sem lehettek elsők, holott jól tudták, mert látták, hiszen egymás szeme előtt dolgoznak, ki, miben, mit nyújt. S az sem volt titok előttük, hogy korábban egy másik brigáddal járatta meg ugyanezt az utat a főnökség, akkor ők voltak mindenben a legjobbak, az ügyeletes példaképek, a munkaverseny, a brigádok közötti vetélkedés valamennyi részletében a legjobbat elérők. Balgaság lenne kétségbe vonni: adott helyzetben választani kell a jók közül is, s a döntés azzal egyenlő, hogy a kiválasztottak a legjobbak. Gyakori azonban — mert az ügyeletes példaképek gondja korántsem a szó­ban forgó gyárban föllelhető egyed; eset —, hogy az értékelők úgy gondolják: akik jók, azoknak a tökéle­tesség adja a rangot, s ha híja van is ennek a tökéle­tességnek, némi jóakarattal — a papírokon — az eltün­tethető. IGEN ÄM, de pontosan ez a hibátlanság sérti a többieket! Nem az, hogy a tizennyolc brigádból, azután a műhelyek közül mindig van egy-egy legjobb. Ez rend­jén való dolog, az értékelés rangsorolás. Ha azonban az értékelés bálványfaragássá alakul, az nagy hiba. Folyamatos, többszörösen összehasonlító értékelésre van szükség ahhoz, hogy a példakép ne ügyeletes, azaz most fölbukkanó, de rövidesen eltűnő legyen, hanem az a legjobb közösség, személy, amely, aki eredményei és gyengéi bonyolult viszonylatában az adott időszak­ban a legnagyobb fejlődést érte el. A folyamatosság, a többszörös összehasonlítás — a más közösségekhez, személyekhez mért haladás, azután a saját teljesítmény korábbi szintjéhez viszonyított változás — nemcsak az értékelés realitását szavatolja, hanem azt is, hogy az elért rang tartóssá lesz. Nem kapnak kiváló címet olyanok, akik egyszer valamiben kiugrottak, de előtte és utána a jókat meg sem közelítik. MAGYARÁN és nyersen fogalmazva: egy-egy munkahelyi kollektívának nem ügyeletes példaképekre, kiragadott, s azután elengedett kisebb csoportokra van szüksége. Egy-egy rövid időszakon belül szinte minden­ki képes az átlagos fölé emelkedni., Ámde az erkölcsi, anyag; érdekek pontosan azt követelik meg, hogy a kö­zösség egésze tudja, egy-egy kisebb része mit nyújtott, miben fejlődött — miben nem tudott előbbre lépni, mi­ben maradt változatlan —, azaz e kis részek miféle pél­dákat kínálnak, s ők hogyan kövessék azt, amit mások mutatnak fel. VERESS TAMÁS Négyszer nagyobb helyen - jobb választék Korszerű TŰZÉP-telep Pakson Egyelőre csak 350 négyzetméternyi zárt raktártérrel rendelkeznek Pakson az egyik legszebb helyen volt a TÜZÉ-telep mostanáig: a régi központ Duna-parti részén, nemrég épült modern, nagy házak lábánál. Mindenképpen út­ban volt a poros szenet, fát, és építőanyagokat eladó hely, másrészt pedig nagyobb te­rület kell a rengeteg áru tá­rolásához. Jól jártak a paksi emberek a telep kiköltözteté­sével, hiszen parkot is lehet létesíteni ezen a részen, de jól járt a TÜZÉP is, meg­nőttek a lehetőségei. A város déli részén, az új vasútállomás közvetlen kö­zelében építették ki az új te­lephelyet, a réginél négyszer nagyobb területen. Siklósi Attila telepvezető elmondta: tavaly nyáron itt még aratott a Duna menti Egyesülés Tsz. Több helyről érkezett anyagi és egyéb segítség ahhoz, hogy minél gyorsabban létrejöj­jön az új telephely. A válla­lat pénzeszközeit más beru­házások teljesen lekötötték, ezért tanácsi hitelből készült el minden, a telket pedig cse­realapon bocsátotta rendel­kezésre ugyancsak a paksi tanács, tekintettel a közér­dekre. Az utakat és a tároló­tereket a paksi tanács költ­ségvetési üzeme készítette el, az irodaépületet pedig a du- naszentgyörgyi tanács bri­gádja építette. Az épületben tágas eladótér van, ahol vá­rakozni ülve is lehet, van továbbá vezetői iroda, fürdő, öltöző és irattár. Zárt raktár egyelőre csak 350 négyzetmé­ter alapterületű áll rendelke­zésre, de még lesznek bővíté­sek. Elkészült 100 ezer négy­zetméter tárolótér a tüzelő­nek, 2400 négyzetméter terü­leten salak- és kavicsfeltöl- tést végeztek különböző áruk tárolásához, a betonút nagysága 1600 négyzetméter­nyi. Még az idén építenek egy féltetős raktárt, az ajtók és ablakok tárolásához. A beruházások 1980-ban foly­tatódnak, bővítik az útháló­zatot és a különböző áruk raktározásához, elhelyezésé­hez való helyeket. Csak egyetlen napig tar­tott zárva a paksi TÜZÉP-te­lep, nagy szervezettséggel és sok segítséggel történt az át­költözés. A három megyére kiterjedő Dél-dunántúli TÜ­ZÉP Vállalat Balatonboglár- ról, Szekszárdról és Bony- hádról küldött gépkocsikat a régi helyről való átfuvaro- záshoz és segítettek néhány forduló erejéig a paksi fuva­rosok is, „társadalmi mun­kában”. Utóbbiak számára is létkérdés a telep zavartalan üzemelése, hiszen innen rendszeresen visznek árut az év minden időszakában. Ter­mészetesen már az ősz óta készültek Siklósi Attiláék az új telep berendezésére. Mi­helyt rendelkezésre állt a hely, a tsz-től való kisajátí­tás után, rögtön elkészítették a kerítést és az újonnan ér­kező anyagok többségét már ide szállították. így fokozato­san fogyott az áru a régi he­lyen. Hatalmas érdeklődés nyil­vánult meg a nyitás napján: negyedmillió forint értékű árut vásároltak a paksiak és sokan eljöttek nézelődni. Autóbusszal is könnyen megközelíthető a TÜZÉP, hiszen a vasútállomáshoz rendszeresen kijár a város helyi autóbusza. A telep dol­gozói arra számítanak, hogy az idén 12—13 százalékos lesz a forgalomnövekedés, s így elérik a 30 millió forint ter­vezett bevételt. gem—go. |p|i0f! magazin Most olyan a falu, mintha téli álmát aludná... (Magazinösszeállításunk lapunk 4. oldalán található.) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A népgazdaságot megkáro­sító devizavisszaélések és spekulációs cselekmények elleni hatékonyabb, fellépés és a forint védelme érdeké­ben az Elnöki Tanács módo­sította a tervszerű deviza­gazdálkodásról szóló 1974. évi. 1. számú törvényerejű rendeletet. A módosító jog­szabály 1979. március 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács megvi­tatta a belügyminiszter és az igazságügy-miniszter jelen­tését az állampolgársági, il­letve a kegyelmi ügyek el­múlt évi intézéséről. Az El­Moszkvai városi pártkonferencia Pénteken Moszkvában, a •szakszervezetek házának osz­lopcsarnokában folytatódott a XXII. moszkvai városi pártkonferencia. A szovjet főváros kommunistáinak ezer küldötte — Viktor Grisin- nek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a városi nöki Tanács megállapította, hogy az illetékes szervek elő­készítő-javaslattevő tevé­kenységükben a szocialista humanizmus és törvényesség követelményeinek megfelelő­en jártak el, s a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vet­te. Az Elnöki Tanács Dobos Istvánt, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökhe­lyettesévé, dr. Kovács Imrét és Pásztor Gabriellát, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság tagjává megválasz­totta. Ezután bírákat választott meg és mentett fel az Elnöki Tanács, s egyéb, folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. (MTI) pártbizottság első titkárának referátuma alapján — meg­vitatja a legutóbbi pártkong­resszus óta végzett munkát és a kommunisták előtt álló feladatokat. A tanácskozáson részt vettek az SZKP veze­tői. (MTI) Korszerű, kulturált körülmények között tudják fogadni a vevőket

Next

/
Thumbnails
Contents