Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-27 / 22. szám

Képújság 1979. január 27. Gromiko elutazott Rómából Róma, Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Rómában pénteken közle­ményt hoztak nyilvánosságra Enrico Berlinguer és Andrej Gromiko csütörtök esti ta­lálkozójáról. Az OKP KB közleménye szerint az OKP főtitkára és a Szovjetunió külügyminisz­tere, az SZKP KB PB tagja a két pártot érintő kérdése­ken kívül megvitatta az eny­hülésért és a leszerelésért folytatott harc alakulását és az európai országok közötti együttműködés kérdéseit is. A szívélyes és elvtársi lég­körű találkozón részt vett Paolo Bufalini és Gerardo Chiaromonte, az OKP titkár­sági és vezetőségi tagja, va­lamint Nyikita Rizsov, a Szovjetunió római nagyiköve­te, az SZKP KB Revíziós Bi­zottságának tagja is. Az olasz minisztertanács elnökségének hivatalos köz­lése szerint Andreotti és Gromiko csütörtöki tanács­kozásán csak általánosság­ban érintették a Kínának szánt olasz fegyverszállítások kérdését. A közlés szerint Andreotti a következő na­pokban válaszol Leonyid Brezsnyev ezzel kapcsolatos levelére. Válaszát Olaszor­szág moszkvai nagykövete, Maccotta továbbítja majd. Gromiko pénteken eluta­zott Rómából, ötnapos, hiva­talos látogatásának befejez­tével. A szovjet külügymi­niszter látogatásáról közös közleményt hoznak nyilvá­nosságra. (MTI) Kreisky Prágában Kétnapos hivatalos látogatásra Csehszlovákiába érke­zett Bruno Kreisky. Az osztrák kancellárt a képen ven­déglátója, Lubomir Strougal miniszterelnök üdvözli. ^ (Képtávírónkon érkezett.) Sarlós István a Vili. kerületben Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára pénteken a Józsefvárosba lá­togatott. A vendéget a VIII. kerületi pártbizottság vezetői fogadták és tájékoztatták a kerület életéről. Sarlós Ist­ván a tájékoztatót követően ellátogatott a Fővárosi Köz- területfenntar-tó Vállalathoz. BELGRAD Belgrádban befejeződött az el nem kötelezett országok egy csoportja — köztük In­dia, Jugoszlávia, Kuba és Me­xikó — képviselőinek tanács­kozása közös tudományos ku­tatási tájék<Ktató rendszerük megszervezéséről. E rendszer létrehozására az el nem köte­lezettek colomból csúcskon­ferenciájának határozata alapján kerül sor. BERLIN Hivatalos látogatása befe­jeztével elutazott a Német Demokratikus Köztársaságból Isidoro Malmierca Peoli ku­bai külügyminiszter. (ADN) MOSZKVA Utcát neveztek el a magyar kommunista mozgalom nagy alakjáról, a kommunista párt első vezetőjéről, a nem­zetközi munkásmozgalom ki­magasló harcosáról az észtor­szági Narvában. Kun Béla 1918 tavaszán részt vett az itt folyó harcokban és egyik szervezője volt a Vörös Had­seregnek. Kun Béla nevét már szá­mos szovjet városban viseli utca, így Leningrádban, Tomszkban, Permben, Sze- vasztopolban. Akcióba lépett az iráni hadsereg Baloldali ellenzékiek letartóztatása - Folytatódnak a tömegmegmozdulások Az iráni katonai hatóságok pénteken ellenzéki személyi­ségeket vallási értelmiségi vezetőket és újságírókat tar-, tóztattak le. Az AP teheráni értesülése szerint a feszült helyzetre való tekintettel a hadsereg egységeit riadó- készültségbe helyezték. A fő­város repülőterének irányító épületénél a katonaság sor­fala mintegy százezer tünte­tővel néz farkasszemet. A teheráni egyetemnél a kato­nák rálőttek a gyülekezési tilalom ellenére tüntető, mintegy ezres tömegre. Az AP a főváros kórházaiból származó adatok alapján leg­kevesebb öt halottról tesz említést. Az ellenzékiek letartózta­tásának hírét egy katonai szóvivő Teheránban megerő­sítette, adatokat azonban nem volt hajlandó közölni. A Reuter helyszíni tudósí­tásában arról számol be, hogy Teherán lezárt nemzet­közi repülőteréhez, valamint a közelben lévő Sayad-em- lékműhöz Khomeini egyházi vezetőt éltető hatalmas tö­meg vonult. Ezrek gyülekez­tek a korábbi zavargások ál­dozatait befogadó központi muzulmán temetőben is, ahol Khomeini az eredeti tervek szerint, hazatérése után, pén­teken beszédet mondott vol­na. Az MTI tudósítója Wa­shingtonban, az amerikai kormányhoz közelálló forrás­ból azt az információt kap­ta : a Baktiar-kormány jelezte Washingtonnak, hogy mind­össze két hétre elegendő pénzügyi tartalékai vannak, olajtartalékai kifogytak. Gaz­dasági összeomlás fenyeget, s ez befolyásolhatja a sah-kine- vezte miniszterelnökhöz még hű fegyveres erők magatar­tását. Az idézett forrás sze­rint Bäktiar nem aggódik az amerikai haderőkkel a leg­szorosabban összefonódott légierő és a flotta miatt, de a szárazföldi hadseregnek csak bizonyos egységeiben bízhat maradéktalanul — márpedig belső harcok esetén a szá­razföldi erők a legfontosab­bak. A külügyminisztérium egy illetékes vezetője csütörtökön úgy tájékoztatta az MTI tu­dósítóját: szilárdan Baktiar mellett állnak, egyéb ameri­kai értesülések szerint vi­szont megoszlanak a nézetek az iráni dilemmában. Az amerikai hadügymi­nisztérium azt javasolta: bá­torítsanak katonai állam­csínyt Iránban — jelentette a CBS. Az Egyesült Államok azért küldött 200 000 barrel olajat Iránba, hogy a fegyve­res erők — adott esetben — „mozdulhassanak” megaka­dályozzák Khomeini ha­talomátvételét — hangzott az értesülés. A La Stampa című olasz lap pénteki számában azt ál­lítja, hogy Iránban a kato­nai vezetés „hideg állam­csínyt” hajtott végre. „A for­radalmi mozgalom egyfajta direktóriummal találja ma­gát szemben, amelyet négy tábornok vezet. Valamennyi­en a sah közeli barátai, ugyanazok a tisztek, akik 1953-ban a Maszadik elleni államcsínynél is mögötte áll­tak. Keddről szerdára virra­dó éjjel határozták el az ál­lamcsínyt és vették ki az irá­nyítást Baktiar miniszterel­nök kezéből. A tábornokok­nak azonban még szükségük van Baktiarra, hogy biztosít­sák a sah-rendszer folyama­tosságát. A zsanai gázkitörés Éjjel-nappal, egymást vált­va dolgoznak a speciális kép­zettségű kitörésvédelmi bri­gádok és a tűzoltók a Délal­földi Kőolaj- és Földgázkiter­melő Vállalat zsanai E—2-es számú kutatási területén szerda hajnalban keletkezett gázkitörés elfojtásán. Az 1800 méteres mélységből feltört és lángra lobbant gáz eloltását erősen megnehezíti az, hogy a lángok oldalirányban és nem függőlegesen csapnak fel. Emiatt még a rendkívül nagy nehézségek árán tud­nak hozzáférni azokhoz a mű­tárgyakhoz — például a le­tört torony darabjaihoz —, amelyek eltávolítása nélkül az elfojtást nem lehet meg­kezdeni. Európa-parlament Különös Halasztás Kontinensünk idei válasz­tásai közül különleges érde- kességű lesz a közös-piaci or­szágok úgynevezett „Európa Közgyűlésiének megválasz­tása. Nyugat-Európa 180 mil­lió választópolgára június 7 —10-e között első ízben köz­vetlen szavazással választja meg a 410 tagú parlamentet. A Közös Piacot létrehozó Római Szerződés 1957-ben ugyan már kimondta egy ilyen testület létrehozásának szükségességét, de a tagor­szágok közötti ellentétek mi­att csak most, 22 év múltán kerülhet sor annak megvaló­sítására. A választói jog nem egyenértékű: Luxemburgban például mindössze 60 000, míg a Német Szövetségi Köz­társaságban 736 000 választó­ra jut egy képviselő. Az „Európai Közgyűlés” hatásköre nagyon korlátozott lesz: így nem várható, hogy segítséget nyújthat a tagor­szágoknak legégetőbb prob­lémáik, mint az infláció és munkanélküliség megoldásá­hoz. Törvényeket nem hoz­hat, és az EGK legfőbb szer­vének, a miniszterek bizott­ságának nem adhat utasítá­sokat. Pénzügyileg pedig csak a 32 milliárd márkás közös költségvetés végrehaj­tását ellenőrzi. (Ez pedig alig 5 milliárddal nagyobb, mint például az NSZK egyetlen tartománya, Bajorország költségvetése.) Mégsem mondhatjuk, hogy a választás teljesen érdekte­len. Hiszen először válik le­hetővé, hogy kilenc ország­ban egy és ugyanazon a na­pon szavazzanak arányos képviseletben olyan nemzeti listák alapján, amelyekezen országok mindegyikében kü­lönböző formákban létező irányzatokat tükröznek. Más szavakkal: kilenc ország szintjén szavazhatnak a vá­lasztók a kommunistákra, a szocialistákra, a liberálisok­ra, vagy a kereszténydemok­ratáikra. Ezek a pártok persze or­szágonként más-más színe­zetűek. Gondoljunk csak ar­ra, hogy például az olasz ke­reszténydemokraták részben együttműködnek a kommu­nistákkal, míg az NSZK- beli CDU, de különösképpen a CSU a szociáldemokraták­kal szemben is ellenséges. Hasonló eltérések mutatkoz­nak más vonatkozásokban az angol konzervatívok és a francia gaulleisták között. Ez tükröződik abban, hogy máris két választási szövet­séget igyekeznek szervezni: az Európai Demokratikus Uniót és az Európai Néppár­tot. A liberális pártok két végletét a reakciós olasz és a progresszív színezetű dán párt képviseli. Franciaor­szágban és Belgiumban egyébként 3—3 különböző liberális párt működik. A nyugat-európai baloldal pártjai közül a 11 szocialis­ta, illetve szociáldemokrata párt is egymástól eltérő programokat hirdet. Míg a francia szocialisták bizonyos antikapitalista jelszavakat is zászlajukra tűztek, az NSZK szociáldemokrata pártja eze­ket elveti. A brit munkáspárt vezetőinek egy része magá­val az EGK-val is szemben áll, míg a nyugatnémetek nemzetek feletti, valódi par­lamenti jogkört szeretnének adni a megválasztandó köz­gyűlésnek. Ezt viszont nem­csak az angolok, de a fran­cia szocialisták (és nemcsak a szocialisták) is erélyesen visszautasítják. Nyolc közös-piaci ország kommunista pártjai képvise­lőik (Írország kivételével) brüsszel tanácskozásán meg­állapodtak abban, hogy bár nincsenek illúzióik a megvá­lasztandó parlament haté­konyságát illetően, mégis részt vesznek a választási harcban. Lehetőséget látnak ugyanis arra, hogy ha a bal­oldal megfelelő képviseletet nyer, az eddiginél nagyobb befolyást gyakoroljon az Európai Gazdasági Közösség egész politikájára. Választási programjukban mindenek­előtt a monopoltőke válság- politikája elleni harcot hir­detik, a foglalkoztatottság fenntartásáért, a demokrati­kus és szakszervezeti jogo­kért, a nemzetközi feszültség csökkentéséért és a leszerelé­sért szállnak síkra. A különös választási harc előcsatározásai már folynak. A részt vevő országok tömegei azonban alig mutatnak ér­deklődést, mert nem látják érintve közvetlen érdekeiket és nem várhatják, hogy az új Európa-parlament, vala­mit is megold égető gondja­ikból. GÁTI ISTVÁN LAPZAR TA RÓMA Andreotti olasz miniszter- elnök bejelentette, hogy az Olasz Kommunista Párt megvonta támogatását kabi­netjétől. Politikai megfigye­lők szerint Andreotti kor­mányfő a jövő hét elején le­mond. GENF Pénteken Genfben folytatta munkáját a leszerelési bi­zottság. A szerdán megnyílt tavaszi ülésszak első napjai­ban a 39 tagország küldöttsé­geinek vezetői fejtik ki kor­mányaik álláspontját az át­alakított nemzetközi leszere­lési fórum jövőbeni tevé­kenységéről. A leszerelési bizottság ta­vaszi ülésszaka a jövő héten ügyrendi kérdések megvita­tásával folytatja munkáját. Penn Nouth küldetése Péntek esti kommentárunk. Nyolc hónap múlva Kubában rendezik meg az el nem kötelezettek csúcstalálkozóját. Ahogy közeledik a tanácskozás időpontja, úgy sűrűsödnek a problémák az el nem kötelezettek táborában. Valószínű, hogy a kü­szöbönálló maputói összejövetel — az összekötő bizott­ság ülése — már bizonyos ellentétek jegyében zajlik majd. Erre utal például a Kambodzsa ügyében megnyil­vánult egyet nem értés. Az el nem kötelezettek egy csoportja fogalmazta meg a Biztonsági Tanács határo­zattervezetét, amelyet a Szovjetunió álláspontja végül is meghiúsított. Ebben az okmányban nyíltan ugyan nem ítélték el Vietnamot, de lényegében az amerikai és a brit állásponthoz állt közel a tervezet szelleme. Sajnálatos, hogy a Pol Pot-rezsim szétzúzásában egyes államok — amelyek pedig következetes imperialista el­lenes politikát folytatnak és a haladás elkötelezett hí­vei — nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a külső se­gítség szerepének, mint a népirtással szembeszegült, a törvénysértések miatt fegyvert ragadott kambodzsai ha­zafiak felkelésének. Érezhetően megnövekedett Kína érdeklődése a tisz­teletreméltó céljai révén a világpolitikában jelentős szerepet játszó mozgalom iránt. Peking nyilvánvalóan növelni kívánja befolyását s ezért igyekszik szorosabb­ra fűzni kapcsolatait a mozgalom néhány befolyásos tagállamával. Kettős érdekből: egyrészt szeretné meg­bélyegeztetni Vietnamot, másrészt megkérdőjeleztetni Kuba afrikai jelenlétét, Havanna internacionalista se­gítségnyújtását a fekete földrészen. Annál is inkább, mert Afrikában sokasodnak a latin-amerikai kontinens első szocialista államának őszinte barátai, akik nyíltan szemehelyezkednek a kínai demagógiával. Peking nemrég újabb tanújelét adta annak, hogy az el nem kötelezettek mozgalmában zavart akar kel­teni. Szihanuk egykori miniszterelnökét: Penn Nouth- ot, a megbuktatott kambodzsai rendszer képviseletében Maputóba menesztette. Kínai szeretné elérni, hogy a törvényes Kambodzsával szemben az elűzött Pol-Pot- rendszer is valamilyen módon jelen legyen a tanács­kozáson. Megfigyelők szerint a pekingi vezetés egyben azt is meg akarja akadályozni, hogy Maputóban az összekötő bizottság tárgyaljon a dél-afrikai apartheid­rendszerről, s állást foglaljon a rhodesiaj Smith-ék el­len fellépő hazafiak erkölcsi-politikai támogatásáról. Sokféle erő hat tehát napjainkban az el nem kö­telezettekre. Márpedig a világpolitika, a haladás és nem utolsósorban a fejlődő országok érdeke azt kívánná, hogy a mozgalom őrizze meg egységét, mert így be- töltené nemes hivatását a nemzetközi életben. GYAPAY DÉNES Aggódó Európa: Vajon tényleg felépül itt az Europa­parlament? (A Weltwoche karikatúrája — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents