Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-26 / 21. szám

"népújság 1979. január 26. Khomeini mozgalmának politikai tervei összetűzések a sah ellenzői és hívei között Aczél György interjúja az Humanitéban Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes .in­terjút adott Max Léonnak, a 1’Humanité szerkesztőjének, A Francia Kommunista Párt lapja csütörtökön közölte az interjú szövegét. (MTI) Ellentmondó értesülések érkeztek az iráni kormány szán­dékairól Khomeini ajatollah hazatérésével kapcsolatban. Képünkön: a síita vallási vezető munkatársai körében. (Képtávírónkon érkezett.) Csütörtökön délelőtt Tehe­ránban mintegy húszezren tüntettek a parlament épüle­te előtt, részben az ország alkotmányának betartását, részben szabadságot és az iszlám törvények bevezetését követelve. A sah-ellenes cso­portok összetűztek a mo­narchia híveivel. A nagy erő­vel felvonult rendőrség könnygázzal oszlatta szét a verekedőket. Közben tart a bizonytalan­ság a franciaországi szám­űzetésből hazatérni készülő Khomeini ellenzéki vezető valódi szándékait illetően. Khomeinit, mint jelentettük, Baktiar iráni miniszterelnök utazásának elhalasztására kérte fel. A francia rádió csütörtökön délelőtt azt kö­zölte, hogy a síita főpap el­fogadta a javaslatot, Kho­Spanyolorszag Spanyolország újra izgal­mas politikai időszak küszö­bén áll. A helyzet különleges vonása, hogy az alkotmány jóváhagyásával sikerült meg­teremteni a demokratikus ál­lami élet és fejlődés szilárd alapjait — mégpedig vala­mennyi számottevő parla­menti párt együttműködésé­vel. Ez — figyelembe véve azt a rombolást, amelyet a fasizmus végzett a spanyol társadalomban és az állam- hatalmi gépezetben — min­denképpen rendkívüli ered­mény. Az alkotmány jóváhagyása egyben azt is jelenti, hogy a hivatalosan döntőnek minősí­tett aktus: a március 1-én tartandó új parlamenti vá­lasztás voltaképpen nem ál­lítja igázi próbatétel elé a spanyol polgári demokráciát. Minden jel arra mutat, hogy a két legnagyobb párt to­vábbra is Suarez miniszter- elnök centrista pártja, vala­mint a Spanyol Szocialista Munkáspárt lesz. Erre utalt Carrillo, a Spanyol KP főtit­kára is, jelezvén, hogy a párt elemzése szerint az új parla­mentben az erőviszonyok nem különböznek majd lényege­sen a jelenlegitől. Alighanem fontosabb az április 3-án sorra kerülő köz­ségtanácsi választás. Ez ugyanis minden jel szerint ki­merni több közeli munkatár­sa azonban a délelőtt fo­lyamán cáfolta a hírt. Washingtonban bejelentet­ték, hogy a Baktiar-kormány kérésére az Egyesült Álla­mok négymillió dollár érték­ben, hitelre dízelolajat és -benzint szállít Iránnak. A szállítmány segítségével tart­ják majd üzemben a kor­mány és a hadsereg jármű­veit, miután az iráni olaj­iparban kaotikus állapotok uralkodnak. NYILATKOZAT A MAGYAR SAJTÓ RÉSZÉRE Baracs Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: — Az iráni iszlám köztár­saság — amelyért Khomeini ajatollah küzd — valameny­szorítja majd pozícióiból azt a helyi apparátust, amelyet még Franco hozott létre, s amely mindmáig helyén ma­radva bénította az ország de­mokratikus fejlődését. Ehhez már valamelyest kapcsolódik Spanyolország igazi gondja: a terrorizmus, és ezzel összefüggésben a hadsereg magatartása. Né­hány hónappal ezelőtt még mind spanyol, mind külföldi megfigyelők körében uralko­dott az a vélemény: ha sike­rül elfogadtatni az új spanyol alkotmányt, a baszkföldön ki­bontakozó terrormozgalom fokozatosan elveszti tömeg­bázisát és lassan elapad. Ez az elképzelés annyiban logi­kus volt, hogy a spanyol al­kotmány a baszkföld számá­ra is ésszerű önkormányzati jogokat biztosít, amelyet a tartomány lakosságának többsége és az ott tevékeny­kedő vezető politikai pártok is elfogadnak. Az események tanúsága szerint azonban az alkotmány elfogadása mégsem hozott nyugalmat. Az ETA néven ismert szervezet szélsőséges terrorista osztagai tovább folytatták merényletsorozatu­kat. Ezek a merényletek bizo­nyos értelemben összefügg­nek és összefonódnak a Gra- po néven ismert, önmagát nyi országgal, köztük a szo­cialista országokkal is ba­ráti kapcsolatra törekszik a nemzeti függetlenség elisme­rése, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsö­nös érdekek tiszteletben tar­tása alapján —, jelentette ki az MTI és a Népszabadság tudósítóinak dr. Jazdi, Kho­meini ajatollah iráni vallási vezető tanácsadója, néhány órával az ajatollahot és kí­séretét Teheránba szállító különgép tervezett indulása előtt. — Abban az esetben, ha az Egyesült Államok a ve­lünk való kapcsolatokban érvényesíti ezeket az elve­ket, ha megszünteti az Irán belügyeibe való beavatkozá­sát, nincs akadálya annak, hogy vele is baráti kapcsola­tok épüljenek ki —, fűzte hozzá dr. Jazdi. A sah külpolitikája, hang­súlyozta az ajatollah tanács­adója, a külföldi hatalmak­nak való alárendeltség poli­tikája volt, s az Arab-öböl­ben idegen szuperhatalmi érdekek védelmében ját­szott csendőri szerepet. En­nek a szerepnek vége, mi nem folytatunk ilyen politi­kát. Ugyanakkor az iszlám köztársaság elutasítja forra­dalmának exportját a szom­szédos országokba példá­ul Törökországba vagy Irak­ba, mi nem kívánjuk egyet­len más országba sem átvin­ni saját mozgalmunkat. Min­den népnek saját magának kell megoldania problémáit —, hangsúlyozta dr. 'Jazdi. — Az ajatollah által ter­vezett iszlám köztársaság to­vábbra is eladja az olajat, de nem fegyverzet vásárlása céljából, hanem azért, hogy megszerezze az ország fej­lesztéséhez szükséges tőké­ket. Arra a kérdésre válaszol­va, hogy miként tervezi az iszlám köztársaság létreho­zását az ajatollah, dr. Jazdi kifejtette, hogy több hatal­mas tüntetésen az irániak milliói egyfajta népszavazá­son foglaltak állást Komeini és az általa meghirdetett isz­lám köztársaság mellett. Másrészt az ajatollah moz­„szélsőbaloldalinak” nevező szervezet terrorakcióival. (A Grapo esetében már régen felmerült, hogy a szélsőbal- oldali álarc alatt részben fa­siszta provokátorok rejtőz­nek.) A merényletek szerve­zése és a kiválasztott áldoza­tok egyaránt arra mutatnak, hogy az új terrorhullám cél­ja egy olyan helyzet megte­remtése, amelyben a hadse­reg tisztikarának többsége önmagát fizikailag fenyege- tettnek érzi és ezért valami­lyen formában a kormány el­len fordul. Vagy úgy, hogy kikényszeríti az erőszakszer­vezetek brutális beavatkozá­sát, mindenekelőtt a baszk­földön. Vagy pedig oly módon, hogy a hadsereg a kormányt végül is tehetetlennek ítéli, és burkolt vagy nyílt formában katonai hatalomátvételt hajt végre. Ezt a stratégiát az ETA terrorista szárnya meglehető­sen nyíltan hirdeti. Legutóbbi nyilatkozatukban kijelentet­ték, hogy merényleteik „a hadsereg hierarchikus szerke­zete” ellen irányulnak. Az év kezdete óta hat gyilkosságot hajtottak végre a terrorista csoportok, az áldozatok kö­zött volt Madrid katonai kor­mányzója, valamint a legfel­sőbb bíróság egyik tagja. A katonai kormányzó temetése alkalmat adott arra, hogy a galma forradalmi mozgalom, amelyet forradalmi vezetőség irányít. Ez a mozgalom fog­ja létrehozni az ideiglenes kormányt, amely népszava­zás elé terjeszti majd a köz­társaság már készülőben lé­vő alkotmányát, vagy pedig előzőleg az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztásá­ra kerül sor, amely elfogad­ja az alkotmányt. Az alkot­mány alapján kerülhetne sor az iszlám köztársaság parla­mentjének megválasztására. A hadsereg beavatkozásá­nak lehetőségét — fejtette ki dr. Jazdi — figyelembe vet­tük. A hadsereg a sahhal nem tudta megállítani moz­galmunkat. Nélküle még ke­vésbé tudja. Ha fellép elle­nünk, a hadsereg széthullik — fejtette ki a tanácsadó. Dr. Jazdi elutasította a vallási mozgalom és a mar­xista baloldal közötti ideoló­giai vagy politikai együtt­működés gondolatát. A múlt­ban az iszlám mozgalom és a marxisták között nem volt ilyen együttműködés és a jövőben sem lesz ez szüksé­ges — mondotta. Hozzáfűzte azonban, hogy a marxisták is szabadon kifejthetik majd nézeteiket az iszlám köztár­saságban, szabadon szervez­hetik pártjukat, mivel ezeket a demokratikus jogokat biz­tosítani fogja az alkotmány. Lapzártaikor jelentették, hogy Khomeini ajatollah vallási vezető péntekre ter­vezett hazatérését vasárnap­ra kellett halasztani a Bak­tiar-kormány döntése, a te- heráni repülőtér lezárása és az Air France francia légi- társaság ezt követő állásfog­lalása nyomán. Dr. Jazdi, az ajatollah tanácsadója a Bak­tiar-kormány „összeesküvé­sének” nevezte azt, hogy Te­herán kikényszerítette az utazás elhalasztását. Maga Khomeini pedig a Párizs környéki kisvárosban össze­gyűlt több száz hívéhez for­dulva a „törvénytelen” ha­talom megdöntésére szólított fel. tisztikar fasiszta, vagy legalább is szélsőjobboldali csoportjai kormányellenes tüntetést szervezzenek. Az állam vezetése a helyze­tet olyan komolynak ítélte, hogy maga az uralkodó, Já­nos Károly figyelmeztette a tisztikart: feltétlen engedel­mességgel tartozik a kor­mánynak. A' lakosság elsöprő többsége és a parlament va­lamennyi említésre méltó po­litikai pártja is teljes egészé­ben elítélte a terrorcselekmé­nyeket. Ez önmagában véve igen pozitív tény és reményt nyújt arra, hogy végül is a terroristák elszigetelhetek. A veszély azonban távolról sem múlt el. A hadsereg tisz­tikarában végrehajtott sze­mélycserék ellenére a pa­rancsnoki állomány többsége lényegesen jobbra áll a kor­mánytól. A tiszteknek ez a része a parlamenti demokrá­ciát teszi felelőssé a terror­hullámért és pontosan azt a következtetést vonja le az eseményekből, ami a terroris­ták provokációinak célja: a hadsereg beavatkozására van szükség a rend helyreállítá­sához. A most következő időszak­ban tehát, amikor a k©r- mányra nehezedő terhelés egyébként is nagy és az egyes pártok választási küz­delme is nehezíti az össze­hangolt akciókat, a terroriz­mus destabilizáló hatása és a tisztikar nyugtalansága még nehéz helyzeteket teremthet Spanyolországban.-i-e Nehéz hónapok Befejeződtek Gromiko római tárgyalásai Róma, Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Rómában csütörtökön befe­jeződtek Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hiva­talos tárgyalásai az olasz ve­zetőkkel. Gromiko és Forlani az olasz külügyminisztérium épületé­ben a Farnesina palotában csütörtökön három megálla­podást írt alá. Megállapod­tak, hogy országaik együtt­működnek az asztrofizikában és a neutrinokutatásban. Ki­egészítő jegyzőkönyvet csatol­tak ahhoz az 1960-as kulturá­lis megállapodáshoz, amely a firenzei Uffizi képtár és a le- ningrádi Ermitázs együttmű­ködéséről szól. Aláírtak egy olyan megállapodást is, ame­lyik bizonyos polgárjogi kér­déseket szabályoz. A két kül­ügyminiszter kicserélte annak az 1975-ös moszkvai egyez­ménynek a ratifikációs okmá­nyait, amely a tengerhajó­zást illetően kiküszöböli a kettős adóztatást. A HUNGEXPO idei kiállításai A kőbányai vásárközpont­ban az idén tíz nagy nemzet­közi vásárt és szakkiállítást rendez a HUNGEXPO — je­lentette be csütörtöki sajtó- tájékoztatóján Földes László, a vállalat vezérigazgatója. Áprilisban egy időben négy nagy szakkiállításra kerül sor; ezek: az Agromasexpo nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari gép- és mű­szerkiállítás, az Autoservice nemzetközi gépjárműfenntar­tó- és javítóipari kiállítás, a Hungaroplast nemzetközi műanyagipari kiállítás és a Limexpo nemzetközi köny- nyűipari gépkiállítás. Termé­szetesen az idén is megtart­ják a tavaszi és az őszi BNV-t, s az utóbbival egy- időben az Interplayexpo nemzetközi játékkiállítást. Október végén ugyancsak egyidőben rendeznek nemzet­közi szakkiállítást a környe­zetvédelemről, a korrózióvé­delemről és az ipari elektro­nikai termékekből. Az év el­ső felében sorra kerülő nem­zetközi bemutatókra máris több haza) és külföldi kiállí­tó jelentkezett, mint a leg­utóbbi kiállításokra, s több kiállítási területet is igényel­tek. Ebben az évben, akár­csak tavaly a HUNGEXPO szervezésében külföldön mintegy 60 magyar kiállítás­ra kerül sor. (MTI) Elnökjelölt John Connally az első amerikai politikus, aki elnökje- löltségi szándékát bejelentette. Képünkön: a volt texasi kormányzó, aki a republikánus párt jelölését akarja el­nyerni. (Képtávírónkon érkezett.)

Next

/
Thumbnails
Contents