Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-26 / 21. szám

Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 21. szám. ARA: 0,80 Ft 1979. január 26., péntek Mit rendel a boltvezető? Az élelmiszerboltban, ahol rendszeresen vásáro­lok, az utóbbi hónapokban megcsappant a válasz­ték. Jó, ha akad három-négyféle sajt, s ugyanennyi felvágott, holott régebben ennek kétszerese volt a pultokon. Miért? — kérdeztem többször is az el­adót. „Nem szállítanak, nincs áru” — ilyesféle vá­laszokat kaptam. El is hinném, ha nem látnám, hogy más, ha­sonló méretű boltokban lényegesen jobb a helyzet. S ha nem tudnám, hogy ma már az élelmiszerek választéka legalább annyira a rendelő kereskede­lemtől, mint a szállító ipartól függ. Így meggyőző­désem, hogy az én boltom vezetője egyszerűen nem veszi magának a fáradságot, hogy a vásárlók igé­nyeinek megfelelően rendeljen árut, s annak a koc­kázatát is vállalja, hogy valami megmarad. Pedig a boltvezetőknek ezt a kockázatot vállal­niuk kell. Sőt, a változó gazdasági helyzetben en­nél több és nagyobb kockázat is hárul a kereskede­lemre. Nemcsak azt szükséges megrendelniük, amit az ipar minden nehézség nélkül szállít, hanem mást is. Nemcsak a bevált termékeket, hanem az újakat is. Mi több: olykor a megszokott helyett az újakat. Aki rendszeresen olvas újságot, az sűrűn talál­kozik mostanában a követelménnyel: korszerűsíte­ni kell a termékszerkezetet! Ezt kívánja a terme­lés gazdaságossága, de ezt kívánja a vásárló, a fo­gyasztó is: a korszerűbb, a több kényelmet nyújtó, a jobban használható árut. S hogy jut-e ilyenből több az üzletekbe, az bi­zony távolról sem csupán az előállítókon, az ipar- vállalatokon múlik, bár a gazdasági elemzések ál­talában a termelők — és egyedül a termelők — fel­adataként szabják meg a termékváltás követelmé­nyét. Feltételezik ugyanis, hogy a korszerűbb ter­méknek biztos piaca van és lesz. Csakhogy beleszól ebbe a folyamatba a keres­kedelem is. A kényelmes boltvezető, aki rutinból rendel, aki ugyanazt kéri, amit tavaly is jól, biz­tonságosan el tudott adni, konzerválja a termelés szerkezetét. Régi, elavult összetételében átörökíti a maga konzervativizmusával, kényelmességével, biztonságra törekvésével. S ha ezt teszi, legalábbis erkölcsi alapot teremt a szintén maradiságra hajló iparvállalatnak, amely ebben az esetben arra hivat­kozhat: minek gyártsam az újat, ha a kereskede­lem nem rendeli? A folyamat végén pedig ott áll a vevő, aki jobb híján megveszi az elavult termé­ket is, de ha külföldre utazik, még némi koplalás árán is beszerzi a korszerűt. Bár a látszat néha más, vitathatatlan, hogy a kereskedelem kulcsfigurája a boltvezető. Az ágazat vezetői, a tanácsok illetékes osztályai rendeletek­kel, állásfoglalásokkal, utasításokkal és más mód­szerekkel irányítják az ágazat munkáját, de végső soron a boltok, az áruházi osztályok vezetői döntik el, — természetesen a lehetőségek határain belül — hogy mi kerül a fogyasztó elé. Részben tőlük függ tehát az is, hogy több vagy kevesebb újdonság je­lenik meg a kirakatokban. Ma, amikor egyes boltvezetők — mint a beve­zetőben említett példa jelzi — még attól is vona­kodnak, hogy a hagyományos és lehetséges válasz­tékot megrendeljék, talán túlzás azt várni, hogy a kereskedelem legyen az egyik ösztönzője, kikény­szerítője az ipari termékszerkezet megváltoztatásá­nak. De szerencsére vannak — és mind nagyobb számban vannak — az újért áldozatot, kockázatot is vállaló kereskedelmi szakemberek, üzletvezetők. A vásárlók pedig — legalábbis ahol van válasz­tási lehetőségük — az ő boltjaikat részesítik előny­ben. S ezzel személy szerint őket magukat is, hi­szen a kereskedelmi dolgozók jövedelmének jelen­tős részét teszi ki a forgalom után kapott jutalék, így hát a kényelmességgel szakítani, az új pártjára állni, és segíteni a termékszerkezet korszerűsítését talán a boltosoknak sem lesz rossz üzlet. GÁL ZSUZSA Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be­számolt ;a KGST Végrehajtó Bizottságának 88. üléséről. A kormány jóváhagyólag tudo­másul vette a jelentést. Meg­bízta a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen el­fogadott ajánlásokból adódó feladatok végrehajtására. A kormány elfogadta az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentését a beru­házások területén meglévő hatósági előírások felülvizs­gálatának eredményéről. Fel­hívta az érdekelt minisztere­ket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a fe­lülvizsgálati munka eredmé­nyeit hasznosítva tegyék meg az előírások egyszerűsí­tése ércekében szükséges in­tézkedéseket. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének javaslata alapján a Minisztertanács határoza­tot hozott az emberi kör­nyezet védelmével kapcsola­tos tevékenységek irányítá­sáról s módosította a levegő tisztaságának védelméről' szóló 1973. évi rendeletét. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Szerződéskötés szovjet kőolaj és olajtermék vásárlásáról Huszonöt milliárd forint értékű szovjet kőolaj és olajtermék vásárlásáról, il­letve szállításáról írt alá csü­törtökön szerződést Buda­pesten Russay István, a MI- NERALIMPEX vezérigazga­tója és Nyikolaj Markov, a SZOJUZAVTEEXPORT kül­kereskedelmi egyesülés ve­zérigazgató-helyettese. Az aláírásnál jelen volt Viktor Ocseretyin, a Szovjetunió bu­dapesti kereskedelmi képvi­selője is. A MINERALIMPEX-nél az MTI munkatársának el­mondták, hogy a most aláírt szerződés alapján a Szovjet­unió az idén mintegy 10 mil­lió tonna kőolajat és olajter­méket szállít Magyarország­ra. Ebből a kőolaj 8,1 millió tonna, vagyis 400 ezer ton­nával több a tavalyinál, s ez a jelentős mennyiség a Ba­rátság vezetéken érkezik a Szovjetunióból. Kőolajter­mékekből csaknem 1,8 millió tonnát vásároltunk erre az évre, 250 ezer tonnával töb­bet a tavalyinál. Az 1,8 mil­lió tonnából mintegy 850 ezer tonna a gázolaj, amely az 1977-ben üzembe helyezett magyar—szovjet olajtermék­vezetéken érkezik. A háztar­tási tüzelőolajként, illetve dizel-üzemanyagként felhasz­nálható gázolajon kívül a Szovjetunió számottevő mennyiségű olajbenzint, szu­perbenzint, fűtőolajat és egyéb termékeket is exportál hazánkba. Ily módon a Tiszai Vegyikombinát olefinüzeme az idén 430 ezer tonna szov­jet vegyipari alapbenzinhez jüt, 90 ezer tonna szovjet szuperbenzint a benzinkutak­nál közvetlenül hoznak for­galomba, 195 ezer tonna szovjet repülőgép-üzem­anyaggal üzemeltetik a MA­LÉV gépeit. A hőerőművek 170 ezer tonna szovjet fűtő­olajat használhatnak fel tü­zelőanyagként. Ezenkívül számottevő mennyiségű re­pülőbenzin jut a repülőgépes növényvédő állomásnak, de érkezik a Szovjetunióból vi­lágító petróleum és többféle kenőanyag is. Mint a MINERALIMPEX- nél rámutatnak, most mér­hető le valójában a közösen megépített magyar—szovjet csővezetéknek nagy jelentő­sége. Az idei szovjet olaj- szállítmányok továbbítását a csővezeték nélkül gyakorlati­lag nem lehetne lebonyolíta­ni, hiszen ehhez mintegy ne­gyedmillió vasúti tartályko­csit kellene megmozgatni. Az idei szerződés a két or­szág közötti hosszú lejáratú megállapodásokon és az 1979. évi magyar—szovjet árucse­re-forgalmi jegyzőkönyvön alapszik, ezt tette lehetővé a Szovjetunióból származó olajbehozatal növelését. A most aláírt szerződéssel a hazánkban felhasznált csepp­folyós szénhidrogéneknek mintegy 75 százalékát az idén a Szovjetunió biztosít­ja számunkra. (MTI). Klézl Róbert Szekszárdim Tegnap megyénkbe láto­gatott Klézl Róbert közleke­dés- és postaügyi miniszter- helyettes, s tanácskozást folytatott a megye vezetői­vel. A tanácskozáson — me­lyen részt vett dr. Gyugyi János, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának titkára, és Császár József, a Tolna megyei Tanács általános el­nökhelyettese — áttekintet­ték a megye közlekedése és hírközlése V. ötéves tervé­nek időarányos teljesítését és meghatározták a soron kö­vetkező feladatokat. mérlegkészítés előtt (3. old.) NÉPMŰVÉSZET A LAKÁSBAN (4. old.) A KÖZOKTATÁS KÉRDÉSEI (5. old.) KIS ÜZEM NAGY HATÉKONYSÁGGAL (3. old.) Néhány hónappal nyitás előtt Épül a paksi posta Az épületben a telefonközpontot szerelik Fotó: Szepesi Az épület homlokzatánál már lebontották az állvá­nyokat, s kívülről úgy néz ki, mintha kész lenne a legif­jabb városunk leendő mé­reteinek is megfelelő új pos­ta. A vidám, élénk színű épü­let mellett azonban még ve­zetékekkel telt kábeldobok vannak, s a telefonközpont kapcsológépeinek egy részét tartalmazó, vagy már kiürült ládák állnak toronyba rakva. Itt lesz a megye második crossbar rendszerű telefon- központja, s méreteiről any- nyit, majdnem kétszer any- nyi készüléket tud majd kap­csolni, mint a ma még — remélhetőleg már nem soká­ig —, működő szekszárdi te­lefonközpont. A többszintes épületben a BHG szakemberei dolgoz­nak. Munkájukat várhatóan a nyáron, ősszel befejezik, s akkor, nem sokkal a megye- székhely új központjának át­adása után Paks is bekerül az országos távhívó-hálózat­ba. A korszerű berendezések nem csak az új városban la­kók távbeszélő-lehetőségeit javítják, hanem a most készülő berendezéseken ke­resztül biztosítják majd a te­lefonkapcsolatot a külvilág­gal a környéken lévő néhány településen, így a Nagydoro- gon lakóknak is. Budapestre érkezett az NDK kulturális minisztere Pozsgay Imre kulturális miniszter meghívására csü­törtökön hazánkba érkezett Hans-Joachim Hoffmann, az NDK kulturális minisztere. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Pozsgay Imre és Gerhard Reinert, az NDK nagykövete. A két miniszter tárgyalá­sokat folytat országaik kul­turális fejlődésének kérdé­seiről, kulturális kapcsolata­ink helyzetéről, együttmű­ködésünk fejlesztésének to­vábbi lehetőségeiről. MTI) Szekszárd A költségvetés a tanácsülés előtt Idei első ülésén Szekszárd város Tanácsa az 1979. évi költségvetést vitatta meg, me­lyet dr. Nedók Pál terjesztett elő. A korábbi helyzettel szemben módosító tényező volt, hogy január 1-től öt kö­zépfokú oktatási intézmény — a gimnázium és négy szakkö­zépiskola — került a városi tanács irányítása alá. Ez is hozzájárult a saját és megosz­tott bevételek növekedésé­hez, melyek együttes összege megközelíti a 99 millió forin­tot, lényegesen magasabb a középtávú tervben eredetileg előirányzottnál. Végösszegé­ben a teljes bevételi és ki­adási előirányzat, amelyet a tanácsülés elfogadott, 130— 130 millió forint. Ugyanekkor került sor a fejlesztési alap tervének meg­tárgyalására is, melyben je­lentős hitelösszeggel szerepel a déli fűtőmű fejlesztése és egy nem egészen újkeletű té­ma, a vas- és mangántalaní- tó, mely 12,5 millió forintot igényel. Az év folyamán a Tambov lakótelepen és a Bak- tán 226 lakást adnak át és gyarapszanak az óvodai és bölcsődei férőhelyek is. A ke­reskedelmi hálózat alapterü­lete 470 négyzetméterrel nö­vekszik. A terv 1979-ben 9 és fél millió forint értékű tár­sadalmi munkával számol. Ezt követően a tanácstagok meghallgatták a műszaki­kommunális tanácsi bizottság beszámolóját tevékenységéről és megszavazták a tanács 1/1979. (I. 25.) számú rendele­tét a díszpolgári cím adomá­nyozásáról. Az elhangzott kérdésekre, interpellációkra és az erre adott válaszokra lapunkban külön riportban térünk visz- sza. O. I.

Next

/
Thumbnails
Contents