Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-23 / 18. szám
1979. január 23. NÉPÚJSÁG 3 Tudósítóink írják Téli gépjavítás Kaposszekcsőn az M 60-as műtrágyaörlő javítását végzi a bri gád (Folytatás az 1. oldalról). — Hol tart most a munka? — Befejeztük a pótkocsik javítását, és kezdődik a tavaszi gépek — simítok, kulti- vátorok, kukorica és gabonavetők felújítása. Február 15—20. és március 10—15. között Deilmandon tervezzük lebonyolítani a traktorok és pótkocsik műszaki szemléjét. Az elmúlt években elvétve is alig fordult elő, hogy meghibásodás miatt kellett gépeket nélkülözni a földeken. Idén sínes lemaradásunk az ütemterv végrehajtásában, ezért minden remény' megvan arra, hogy a gépek időre elkészülnek és jó munkájukkal hozzásegítik a Dal- mandi Állami Gazdaságot az elmúlt évekhez hasonló, országos viszonylatban is kiemelkedő terméseredmények eléréséhez. BÉRDI AGNES Nogykónyi A mezőgazdasági üzemekben a téli időszakban a géptárolás, a -javítás és a rozsda elleni védelem a legfontosabb feladat. Ez az időszak az, amikor a géppark állagának megóvása mellett fel kell készülni a tavaszi munkákra. A korszerűen gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek már bebizonyították; a terméshozamok növelése és minőségének javítása csak a termelőmunka feltételeinek egyidejű és azonos szintű biztosításával érhető el. — Mit tesznek ennek érdekében Nagykónyiban? Hogyan végzik a javítási munkát? — December első napjaiban — a téli gépjavítási tervnek megfelelően — kezdtük meg a munkát. Kettős célunk van. Egyrészt felkészülünk a tavaszi mezőgazdasági munkákra, másrészt pedig 28 MTZ traktort és pótkocsit készítünk fel vizsgára. Ezen felül még bőven van tennivalónk. A téli gépjavításban „részt vesz” 3 D—4 KB erőgép. Közülük egy felújítását már el is végeztük. Egyik K—700-as sebességváltóját most javítják a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer szakembereinek segítségével, ök biztosították az anyagot és a szakembert, akiinek vezetésével végezzük a munkát. Egy IFA teherkocsit műszaki vizsgára készítünk elő négyet pedig felújítunk. E típusokból többet javítottunk az ősszel, ki- sebb-nagyobb meghibásodások miatt. Hátra van még 3 új gép, 1 K—700-as és 2 T— 150-es erőgép átvizsgálása. A következő napokban megkezdjük a permetezők, nehéz fogasok, ekék, tárcsák felújítását, javítását. Márciusban hozzálátunk a kombájnok felújításához. Ahogy az agrotechnikai munkák haladnak, úgy a gépeket is folyamatosan felkészítjük. — Az egyszerűbb munkagépek felújításába, javításába bevonjuk a traktorosokat, akik szakember irányítása mellett az értényi műhelyben dolgoznak. Ezzel nemcsak a téli foglalkoztatásukat oldjuk meg, hanem az állandóan emelkedő műszaki színvonal mellett képzettségüket is kívánjuk emelni. A téli gépjavítással párhuzamosan a sertésnevelő battériás technológiájának, valamint a központi műhelynél lévő szociális helyiségek belső szerelési munkáit is végezzük. Probléma van az alkatrészellátással. ÉKES LÁSZLÓ Pincehely Mint minden mezőgazdasági nagyüzemben, a téli nagyjavítási munka folyik a pincehelyi Vörösmarty Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gépjavító műhelyeiben is. A műszaki és gépműhely vezetői ütemtervet készítettek a téli gépjavítási munkákra. Ennek megfelelően kezdték meg 1978. november 13-án a pótkocsik, december 5-én a munka- és erőgépek javítását. Jó ütemben halad jelenleg a munka, amely azt jelenti, hogy a tavaszi munkák tervezett kezdéséig — március 15-ig — minden olyan gép elkészül, amely a kezdéshez kell. Nem csekély feladatot ró az ütemterv tar- ♦ tása a műszaki vezetésre, a javítóműhely szerelőire. Alapvetően két tényező nehezíti, illetve akadályozza a folyamatos, tervszerű munkát. Az egyik az alkatrész- hiány, a másik a javítási körülmények, amelyek bizony elég mostohák, hiszen a jelenlegi gépműhely korszerűtlen, elavult. Nem lehet a gépműhely mérete miatt javításra beállítani a K—700- as és a UNHZ—750-es markolót. Ezek javítására csak a jó idő beálltával kerülhet sor a szabadban. DR. MOLNÁR ISTVÁN , , , „ Kaposszekcso A Kossuth Termelőszövetkezet jól felszerelt gépjavító műhelyében, az előzetes ütemtervnek megfelelően január 2-án kezdték meg az erőgépek és a mezőgazdasági munkagépek javítását. A javítóműhelyben húszán dolgoznak — három brigádban. Az „erőgépes brigádénak 18 MTZ traktort kell felkészíteni műszaki vizsgára, még a tavaszi mezőgazdasági munkák beindulása előtt. Egy 7 tagú brigád tárcsákat, műtrágyaszórókat javít. Ezekre a munkagépekre már kora tavasszal szükség van, hiszen a műtrágyát már a havas földre is ki lehet szórni. Az XT 3-as tárcsákból 8 már kijavítva, készen várja a tavaszi indulást, s ugyancsak „munkaképes” a 3 RCV 3-as műtrágyaszórő gép is. Azért akad dolguk a szerelőknek, hiszen a vetőgépek javítása hátravan. Azoknak március 1-re kell „bevetésre készen állni”. A szállító járműveket egy külön autószerelő brigád javítja. A közös gazdaságnak 21 gépkocsija van, s a tavaszi nagy munka előtt valamennyit átvizsgálják, és üzemképes állapotba hozzák. Ha valami rendkívüli akadály nem jön közbe, akkor Kaposszekcsőn időben elkezdődhetnek a kora tavaszi mezőgazdasági talajelőkészítő munkák, mert a szükséges gépek javításával — a szerelők lelkiismeretes, munkája nyomán — határidőre elkészülnek. MAGYARSZÉKI ENDRE Tamási-Fornád Állami gazdaságunkban a téli gépjavítás megkezdése az őszi betakarítási munkák kései elvégzése miatt az előző évekhez képest később kezdődött. A gépjavító műhely vezetői és dolgozói a későbbi kezdésből való lemaradást jobb munkaszervezéssel és a munkaidő jobb kihasználásával igyekeznek behozni. A kora tavasszal szükséges gépek kijavítását végzik el előbb, és a többi erő- és munkagépet mire szükséges, kijavítják. A munkákba a traktorvezetőket is bevonták. A mezőgazdasági erő- és munkagépekhez az alkatrész- ellátás megfelelő, bár néhány alkatrésznél előfordul, hogy többször el kell. menni az AGROKER különböző telepeire, mire megkapják, így a javítási munkákat át kell szervezni. Több gépkocsi, alkatrészhiány miatt hosszú ideig áll. Ezeknek a gépkocsiknak a kiesése nagyban akadályozza a gazdaság szállítási munkáit, mert egyre több anyagot, műtrágyát stb. tehergépkocsival kell szállítani. FOLMEG JANOS Nagydorog Az Üj Barázda Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben is készült gépjavítási és karbantartási ütemterv. Az őszi betakarítási munkák elhúzódása miatt a gépjavításokat 1978. december 1-én kezdtük meg. A szerelő- és gépműhely dolgozóira megnövekedett feladatok vártak és várnak, mivel az 1978. december 24-én megtartott KPM műszaki szemlére 6 MTZ 50-es erőgépet és 6 szállító pótkocsit kellett megjavítani. Az 1979. január 23- án megtartásra kerülő KPM műszaki szemlére 6 MTZ 50- * es, 4 D—4 KB erőgépet és 5 szállító pótkocsit kell ismét javítani és olyan állapotba hozni, hogy az a szemle követelményeinek megfeleljen. A mezőgazdasági gépek javítását, karbantartását a javítási ütemterv szerint készítik, párhuzamosan a műszaki szemlére előkészítendő gépek javításával. A javítási munkák jó ütemben haladnak, a terv szerint március 5-ig kell befejezni. Alkatrészellátásunk megfelelő, ugyanis a javítási munkákhoz szükséges anyagokat, alkatrészeket felmértük és annak alapján múlt év végén — legnagyobb részben — beszereztük. Ha a munkák továbbra ;s ilyen jó ütemben haladnak, a gépek javítása határidőre befejeződik. SIPOS SÁNDOR Mielőtt a kakas megszólal A telihold még magasan járt az égen, amikor csikorogva fékezett Szakályban a hajnali munkásvonat. Itt még kevesen voltak a kocsikban, s főleg vasutasok. Talán a munkába utazók ezt nem is bánták, mert igy legalább jobban el tudtak nyújtózni az üléseken. Négy óra negyvenöt perckor elindult a vonatunk, s nehézkes zakatolással magunk mögött hagytuk Szakály lámpáit. Lassan elhelyezkedtünk a jó melegben. Lestem az arcokat, mert úgy láttam, nem lehet így hajnalok-hajnalán akárkit és akárhogy megszólítani. Fáradt, bóbiskoló emberek jobbra-balra. Szabó István és Herceg Lajos pályamesterek, akik Si- montornyáról és Pincehelyről, Gárdonyi György anyagszámadó, aki szintén Simontor- nyáról jár be Dombóvárra, elkezdték mesélni, hogy melyikük miként ébred a hajnali kakasszóra. Megoszlottak közöttük a vélemények. Szabó István például azt mondta: — Nekem bizony túl fárasztó az utazás, de szerintem minden munkának megvan a neheze. Ha ezeket el tudja viselni valaki, nem olyan nehéz a bumlizás. A napi munkámat nem befolyásolja. — Érződött hangjából az őszinteség. Herceg Lajos — a másik utitárs — furcsa ember, mert ő azt vallja, hogy mindegy, mikor kel föl. Egy bizonyos idő után már automatikusan kinyitja szemét a megszokott időben. Most is úgy beszélgettünk, mintha nem reggel öt óra, hanem délelőtt tíz lenne. Ekkor kapcsolódott a társalgásba Gárdonyi Gyuri bácsi. Igaz, csak minden másnap — már huszonnégy éve (!) — utazik ilyen kora reggel. — Nekem ugyan fárasztó az utazás, de a „betyárbecsület”, meg a szakmához való ragaszkodás miatt csinálom. Olyan felszabadult lett köztünk a beszélgetés, hogy meglepődtünk, amikor a döbrö- közi állomás halvány fényei figyelmeztettek bennünket az idő múlására. Elköszöntem tőlük. Kalauz módjára, kocsiról kocsira jártam. A fülkékben aludtak. Némelyikük különös szakértelemmel tudott kabátjából párnát csinálni, s jóízű horkolással aludni. Tovább menve kerestem azt a valakit, akivel beszélgetni lehetne. így esett a választás Ambrus Ferenc csibráki fiatalemberre, akit olvasás közben zavartam. — Tizenkilenc éves vagyok. Már 1974 óta zötykölődök naponta Pécsre. Hogy az út egyhangúságát némiieg elüssem, legtöbbször olvasok. Szerintem nem „sorscsapás” a bejárás. Pedig negyed ötkor már kibújok az ágyból. — A szabad idő? — Az szinte mind az utazással megy el. — Szórakozás? — A tévét nézem néha. Ha érdekes a műsor, akkor megvárom a híradó harmadik kiadását is. De ezt nem lehet mindig, hisz korán kell kelni. — Nem olyan rossz ez, mint sokan gondolják. Azt az egyet utálom csak, hogy kevés időm marad az otthoni tevés-vevésre. Mert bizony este nyolc is van, mire hazaérek. Visszafelé reggel negyed nyolckor indultam. Ezúttal határozottan ügyeltem arra, hogy ne vasutassal hozzon össze a sors. Megszólítottam egy néni, aki bizony nem állt könnyen kötélnek. Ügy látszik, én nem bírom annyira a hajnalozást, bizonyára karikásak lehettek szemeim, ezért csak a személyim elkérése után volt hajlandó szóba állni velem. Amikor elhitte ki vagyok, elárulta nevét is. — Aranyos Menyhértnének hívnak, most jövök haza a Dombóvári UNIÓ Szövetkezet éjszakai műszakjából. Ilyenkor, kilenc körül kerülök ágyba. — Miért jár be? — Azért, mert otthon nincs munkalehetőség, csak a téesz- ben. Az otthoni munkánál még így is könnyebb. Jelenleg gépen dolgozom. — Nem fárasztja az utazás? — De bizony, fáraszt. Ha délelőttös vagyok, már négy előtt tíz perccel kelek. A szabad időmből négy órám megy el várakozással, utazgatással. Láttam a szemén, hogy fáradt, hát elköszöntem. Amikor visszanéztem, láttam, miként csinál felakasztott kabátjából kényelmes fészket magának, hogy a hátramaradt néhány percen át hazáig, pihentesse szemeit. Egy fülkével odébb szívja cigarettáját Kovács József. Keményen néz maga elé. Talán, most gondolja át a napi munkáját. — Jó reggelt kívánok! Munkába? — Igen. — Honnan jár be, s hová, reggelente? — Dombóvárról járok be minden reggel Szakályba. Már másfél éve. Tudja, itt találtam egy olyan munkát, ami megfelel nekem. Szeretem, ha senki sem parancsol, s a magam ura vagyok. Azelőtt is szabad voltam igaz, volt egy italkimérésem. De ezt a múltat az ellenségemnek sem kívánom vissza! Már a vége felé rettenetes volt hallgatni a részeg emberek mindenféle beszédét. Szóval ott tartottunk, hogy egy nyugis állás. De úgy néz ki, hogy megint rossz lóra tettem, mert az ÁFOR felszámolja az ilyen kis kutakat, és a sorsom bizonytalanná válik. Kereshetek majd valahol újra munkát. Megérkeztünk Szakályba, rágyújt egy újabb cigarettára, majd mint aki nagy út előtt áll, felhajtja kabátja gallérját, s indul munkahelyére. Amikor hazamentem, arra gondoltam, hogy amikor legtöbben még csak ébredezünk, a bejárók már fogyasztják a tízórainak is beillő reggelit. BEKE LÁSZLÓ i Indulás előtt a munkásvonat