Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-23 / 18. szám

1979. január 23. NÉPÚJSÁG 3 Tudósítóink írják Téli gépjavítás Kaposszekcsőn az M 60-as műtrágyaörlő javítását végzi a bri gád (Folytatás az 1. oldalról). — Hol tart most a munka? — Befejeztük a pótkocsik javítását, és kezdődik a ta­vaszi gépek — simítok, kulti- vátorok, kukorica és gabo­navetők felújítása. Február 15—20. és március 10—15. kö­zött Deilmandon tervezzük lebonyolítani a traktorok és pótkocsik műszaki szemléjét. Az elmúlt években elvétve is alig fordult elő, hogy meg­hibásodás miatt kellett gépe­ket nélkülözni a földeken. Idén sínes lemaradásunk az ütemterv végrehajtásában, ezért minden remény' meg­van arra, hogy a gépek időre elkészülnek és jó munká­jukkal hozzásegítik a Dal- mandi Állami Gazdaságot az elmúlt évekhez hasonló, or­szágos viszonylatban is ki­emelkedő terméseredmények eléréséhez. BÉRDI AGNES Nogykónyi A mezőgazdasági üzemek­ben a téli időszakban a gép­tárolás, a -javítás és a rozs­da elleni védelem a legfon­tosabb feladat. Ez az időszak az, amikor a géppark álla­gának megóvása mellett fel kell készülni a tavaszi mun­kákra. A korszerűen gaz­dálkodó mezőgazdasági nagyüzemek már bebizonyí­tották; a terméshozamok nö­velése és minőségének javí­tása csak a termelőmunka feltételeinek egyidejű és azo­nos szintű biztosításával ér­hető el. — Mit tesznek ennek érde­kében Nagykónyiban? Ho­gyan végzik a javítási mun­kát? — December első napjai­ban — a téli gépjavítási tervnek megfelelően — kezd­tük meg a munkát. Kettős célunk van. Egyrészt felké­szülünk a tavaszi mezőgaz­dasági munkákra, másrészt pedig 28 MTZ traktort és pótkocsit készítünk fel vizsgára. Ezen felül még bő­ven van tennivalónk. A téli gépjavításban „részt vesz” 3 D—4 KB erőgép. Közülük egy felújítását már el is vé­geztük. Egyik K—700-as se­bességváltóját most javítják a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer szakembereinek segítségével, ök biztosították az anyagot és a szakembert, akiinek vezetésével végezzük a munkát. Egy IFA teher­kocsit műszaki vizsgára ké­szítünk elő négyet pedig fel­újítunk. E típusokból többet javítottunk az ősszel, ki- sebb-nagyobb meghibásodá­sok miatt. Hátra van még 3 új gép, 1 K—700-as és 2 T— 150-es erőgép átvizsgálása. A következő napokban meg­kezdjük a permetezők, nehéz fogasok, ekék, tárcsák fel­újítását, javítását. Március­ban hozzálátunk a kombáj­nok felújításához. Ahogy az agrotechnikai munkák ha­ladnak, úgy a gépeket is fo­lyamatosan felkészítjük. — Az egyszerűbb munka­gépek felújításába, javításá­ba bevonjuk a traktorosokat, akik szakember irányítása mellett az értényi műhelyben dolgoznak. Ezzel nemcsak a téli foglalkoztatásukat old­juk meg, hanem az állandóan emelkedő műszaki színvonal mellett képzettségüket is kí­vánjuk emelni. A téli gép­javítással párhuzamosan a sertésnevelő battériás tech­nológiájának, valamint a központi műhelynél lévő szociális helyiségek belső szerelési munkáit is végez­zük. Probléma van az al­katrészellátással. ÉKES LÁSZLÓ Pincehely Mint minden mezőgazdasá­gi nagyüzemben, a téli nagy­javítási munka folyik a pincehelyi Vörösmarty Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet gépjavító műhelyeiben is. A műszaki és gépműhely vezetői ütemtervet készítet­tek a téli gépjavítási mun­kákra. Ennek megfelelően kezdték meg 1978. november 13-án a pótkocsik, december 5-én a munka- és erőgépek javítását. Jó ütemben halad jelenleg a munka, amely azt jelenti, hogy a tavaszi mun­kák tervezett kezdéséig — március 15-ig — minden olyan gép elkészül, amely a kezdéshez kell. Nem csekély feladatot ró az ütemterv tar- ♦ tása a műszaki vezetésre, a javítóműhely szerelőire. Alapvetően két tényező ne­hezíti, illetve akadályozza a folyamatos, tervszerű mun­kát. Az egyik az alkatrész- hiány, a másik a javítási körülmények, amelyek bi­zony elég mostohák, hiszen a jelenlegi gépműhely korsze­rűtlen, elavult. Nem lehet a gépműhely mérete miatt ja­vításra beállítani a K—700- as és a UNHZ—750-es mar­kolót. Ezek javítására csak a jó idő beálltával kerülhet sor a szabadban. DR. MOLNÁR ISTVÁN , , , „ Kaposszekcso A Kossuth Termelőszövet­kezet jól felszerelt gépjavító műhelyében, az előzetes ütemtervnek megfelelően ja­nuár 2-án kezdték meg az erőgépek és a mezőgazdasági munkagépek javítását. A ja­vítóműhelyben húszán dol­goznak — három brigádban. Az „erőgépes brigádénak 18 MTZ traktort kell felkészíte­ni műszaki vizsgára, még a tavaszi mezőgazdasági mun­kák beindulása előtt. Egy 7 tagú brigád tárcsákat, mű­trágyaszórókat javít. Ezekre a munkagépekre már kora tavasszal szükség van, hiszen a műtrágyát már a havas földre is ki lehet szórni. Az XT 3-as tárcsákból 8 már ki­javítva, készen várja a tava­szi indulást, s ugyancsak „munkaképes” a 3 RCV 3-as műtrágyaszórő gép is. Azért akad dolguk a szerelőknek, hiszen a vetőgépek javítása hátravan. Azoknak március 1-re kell „bevetésre készen állni”. A szállító járműveket egy külön autószerelő brigád javítja. A közös gazdaságnak 21 gépkocsija van, s a tava­szi nagy munka előtt vala­mennyit átvizsgálják, és üzemképes állapotba hozzák. Ha valami rendkívüli aka­dály nem jön közbe, akkor Kaposszekcsőn időben elkez­dődhetnek a kora tavaszi me­zőgazdasági talajelőkészítő munkák, mert a szükséges gépek javításával — a szere­lők lelkiismeretes, munkája nyomán — határidőre elké­szülnek. MAGYARSZÉKI ENDRE Tamási-Fornád Állami gazdaságunkban a téli gépjavítás megkezdése az őszi betakarítási munkák kései elvégzése miatt az elő­ző évekhez képest később kezdődött. A gépjavító mű­hely vezetői és dolgozói a ké­sőbbi kezdésből való lemara­dást jobb munkaszervezéssel és a munkaidő jobb kihasz­nálásával igyekeznek behoz­ni. A kora tavasszal szüksé­ges gépek kijavítását végzik el előbb, és a többi erő- és munkagépet mire szükséges, kijavítják. A munkákba a traktorvezetőket is bevonták. A mezőgazdasági erő- és munkagépekhez az alkatrész- ellátás megfelelő, bár néhány alkatrésznél előfordul, hogy többször el kell. menni az AGROKER különböző tele­peire, mire megkapják, így a javítási munkákat át kell szervezni. Több gépkocsi, al­katrészhiány miatt hosszú ideig áll. Ezeknek a gépko­csiknak a kiesése nagyban akadályozza a gazdaság szál­lítási munkáit, mert egyre több anyagot, műtrágyát stb. tehergépkocsival kell szállí­tani. FOLMEG JANOS Nagydorog Az Üj Barázda Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet­ben is készült gépjavítási és karbantartási ütemterv. Az őszi betakarítási munkák el­húzódása miatt a gépjavítá­sokat 1978. december 1-én kezdtük meg. A szerelő- és gépműhely dolgozóira meg­növekedett feladatok vártak és várnak, mivel az 1978. de­cember 24-én megtartott KPM műszaki szemlére 6 MTZ 50-es erőgépet és 6 szállító pótkocsit kellett meg­javítani. Az 1979. január 23- án megtartásra kerülő KPM műszaki szemlére 6 MTZ 50- * es, 4 D—4 KB erőgépet és 5 szállító pótkocsit kell ismét javítani és olyan állapotba hozni, hogy az a szemle kö­vetelményeinek megfeleljen. A mezőgazdasági gépek ja­vítását, karbantartását a ja­vítási ütemterv szerint készí­tik, párhuzamosan a műszaki szemlére előkészítendő gépek javításával. A javítási mun­kák jó ütemben haladnak, a terv szerint március 5-ig kell befejezni. Alkatrészellá­tásunk megfelelő, ugyanis a javítási munkákhoz szüksé­ges anyagokat, alkatrészeket felmértük és annak alapján múlt év végén — legnagyobb részben — beszereztük. Ha a munkák továbbra ;s ilyen jó ütemben haladnak, a gépek javítása határidőre befejező­dik. SIPOS SÁNDOR Mielőtt a kakas megszólal A telihold még magasan járt az égen, amikor csiko­rogva fékezett Szakályban a hajnali munkásvonat. Itt még kevesen voltak a kocsikban, s főleg vasutasok. Talán a mun­kába utazók ezt nem is bán­ták, mert igy legalább jobban el tudtak nyújtózni az ülése­ken. Négy óra negyvenöt perc­kor elindult a vonatunk, s ne­hézkes zakatolással magunk mögött hagytuk Szakály lám­páit. Lassan elhelyezkedtünk a jó melegben. Lestem az ar­cokat, mert úgy láttam, nem lehet így hajnalok-hajnalán akárkit és akárhogy megszó­lítani. Fáradt, bóbiskoló em­berek jobbra-balra. Szabó István és Herceg La­jos pályamesterek, akik Si- montornyáról és Pincehelyről, Gárdonyi György anyagszám­adó, aki szintén Simontor- nyáról jár be Dombóvárra, el­kezdték mesélni, hogy melyi­kük miként ébred a hajnali kakasszóra. Megoszlottak kö­zöttük a vélemények. Szabó István például azt mondta: — Nekem bizony túl fárasztó az utazás, de sze­rintem minden munkának megvan a neheze. Ha ezeket el tudja viselni valaki, nem olyan nehéz a bumlizás. A napi munkámat nem befolyá­solja. — Érződött hangjá­ból az őszinteség. Herceg Lajos — a másik utitárs — furcsa ember, mert ő azt vallja, hogy mindegy, mikor kel föl. Egy bizonyos idő után már automatikusan kinyitja szemét a megszokott időben. Most is úgy beszélget­tünk, mintha nem reggel öt óra, hanem délelőtt tíz lenne. Ekkor kapcsolódott a tár­salgásba Gárdonyi Gyuri bá­csi. Igaz, csak minden más­nap — már huszonnégy éve (!) — utazik ilyen kora reggel. — Nekem ugyan fárasztó az utazás, de a „betyárbecsü­let”, meg a szakmához való ragaszkodás miatt csinálom. Olyan felszabadult lett köz­tünk a beszélgetés, hogy meg­lepődtünk, amikor a döbrö- közi állomás halvány fényei figyelmeztettek bennünket az idő múlására. Elköszöntem tőlük. Kalauz módjára, kocsiról kocsira jártam. A fülkékben aludtak. Némelyikük különös szakértelemmel tudott kabát­jából párnát csinálni, s jóízű horkolással aludni. Tovább menve kerestem azt a vala­kit, akivel beszélgetni lehet­ne. így esett a választás Amb­rus Ferenc csibráki fiatalem­berre, akit olvasás közben zavartam. — Tizenkilenc éves vagyok. Már 1974 óta zötykölődök na­ponta Pécsre. Hogy az út egyhangúságát némiieg elüs­sem, legtöbbször olvasok. Szerintem nem „sorscsapás” a bejárás. Pedig negyed ötkor már kibújok az ágyból. — A szabad idő? — Az szinte mind az uta­zással megy el. — Szórakozás? — A tévét nézem néha. Ha érdekes a műsor, akkor meg­várom a híradó harmadik ki­adását is. De ezt nem lehet mindig, hisz korán kell kelni. — Nem olyan rossz ez, mint sokan gondolják. Azt az egyet utálom csak, hogy ke­vés időm marad az otthoni te­vés-vevésre. Mert bizony este nyolc is van, mire hazaérek. Visszafelé reggel negyed nyolckor indultam. Ezúttal határozottan ügyeltem arra, hogy ne vasutassal hozzon össze a sors. Megszólítottam egy néni, aki bizony nem állt könnyen kötélnek. Ügy lát­szik, én nem bírom annyira a hajnalozást, bizonyára kari­kásak lehettek szemeim, ezért csak a személyim elkérése után volt hajlandó szóba áll­ni velem. Amikor elhitte ki vagyok, elárulta nevét is. — Aranyos Menyhértnének hívnak, most jövök haza a Dombóvári UNIÓ Szövetke­zet éjszakai műszakjából. Ilyenkor, kilenc körül kerü­lök ágyba. — Miért jár be? — Azért, mert otthon nincs munkalehetőség, csak a téesz- ben. Az otthoni munkánál még így is könnyebb. Jelen­leg gépen dolgozom. — Nem fárasztja az uta­zás? — De bizony, fáraszt. Ha délelőttös vagyok, már négy előtt tíz perccel kelek. A sza­bad időmből négy órám megy el várakozással, utazgatással. Láttam a szemén, hogy fá­radt, hát elköszöntem. Ami­kor visszanéztem, láttam, mi­ként csinál felakasztott ka­bátjából kényelmes fészket magának, hogy a hátramaradt néhány percen át hazáig, pi­hentesse szemeit. Egy fülkével odébb szívja cigarettáját Kovács József. Keményen néz maga elé. Ta­lán, most gondolja át a napi munkáját. — Jó reggelt kívánok! Mun­kába? — Igen. — Honnan jár be, s hová, reggelente? — Dombóvárról járok be minden reggel Szakályba. Már másfél éve. Tudja, itt ta­láltam egy olyan munkát, ami megfelel nekem. Szeretem, ha senki sem parancsol, s a ma­gam ura vagyok. Azelőtt is szabad voltam igaz, volt egy italkimérésem. De ezt a múl­tat az ellenségemnek sem kí­vánom vissza! Már a vége fe­lé rettenetes volt hallgatni a részeg emberek mindenféle beszédét. Szóval ott tartot­tunk, hogy egy nyugis állás. De úgy néz ki, hogy megint rossz lóra tettem, mert az ÁFOR felszámolja az ilyen kis kutakat, és a sorsom bi­zonytalanná válik. Kereshe­tek majd valahol újra mun­kát. Megérkeztünk Szakályba, rágyújt egy újabb cigarettá­ra, majd mint aki nagy út előtt áll, felhajtja kabátja gal­lérját, s indul munkahelyére. Amikor hazamentem, arra gondoltam, hogy amikor leg­többen még csak ébredezünk, a bejárók már fogyasztják a tízórainak is beillő reggelit. BEKE LÁSZLÓ i Indulás előtt a munkásvonat

Next

/
Thumbnails
Contents