Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-19 / 15. szám

1979. január 19.

WÉPÜJSÁG 5

IDEGENFORGALOM

Kerekasztal-beszélgetés az utazási irodákról

Sokakat foglalkoztató téma: az idegenforgailom. Hazánkat az elmúlt évben 16 millió turista kereste fel. Közülük sokan csak átutazók voltak, egy-«két éjszakát töltöttek Magyarországon, mégis hírét vitték szolgáltatásunk színvonalának, ízelítőt kaptak látnivalóink kínálatából. Több mint 5 millió magyar állampolgár járt külföldön 1978-ban, részben egyénileg, részben utazási iroda vendégeként.

Utazásról hazatérők, utazást tervezők, hazai és külföldi turisták érzik, tapasztalják az idegenforgalommal kapcsolatos gondjainkat, problémáinkat. Napi téma.

Kerekasztal-beszélgetésünk résztvevői: Meszlényi

Géza, a Volántourist igazgatója, Felsen Tamás, a Budapest Tourist igazgatóhelyettese, Aranyossy Imre beutazási főosztályvezető az IBUSZ, Kiss Sándor osztályvezető a Cooptourist, Darvas Judit referens a MALÉV Airtours, és Rezsnák Miklós propaganda-osztályvezető az Express képviseletében. Szerkesztőségünket Vasvári Ferenc és Kádár Márta képviselte.

— Idegenforgalmi holtszezonban vagyunk. Télen, kora tavasszal az emberek kevesebbet utaznak, üdülnek. Ilyenkor tehát köny- nyebb szálláshelyet biztosítani, könnyebb programot szervezni. Mit tesznek az utazási irodák a szezon széthúzásáért, mit ajánlanak a hazai és külföldi turizmus keretében a magyar utasoknak?

Aranyossy Imre:

— Az IBUSZ már februárban, márciusban indít országjáró túrákat. A „Tájak— korok—múzeumok” rendezvény jegyében több napos utakat, ahol az utasok múzeumokat, műemlékeket, várakat, történelmi emlékhelyeket tekinthetnek meg. Ugyancsak télen is szervezzük egynapos városlátogató túráinkat, vártúráinkat — a kirándulás színhelyére vonattal érkeznek turistáink. „Természeti értékeink nyomában” címet viselő útjaink arborétumokba, botanikuskertekbe vezetnek, szervezünk kirándulást népi, kulturális eseményekre vagy a busójárásra, téltemetésre. Lesz tanácsköztársasági emléktúránk, és ínyenceknek való kirándulás, s olyan 2—3 napos túrák is, amelyek a szomszédos szocialista országok egy-egy városát, tájegységét érintik. Belföldi üdülési ajánlataink is vannak előszezonra, a hegyvidékekre, gyógyüdülőkbe — a nyugdíjasoknak és az 1979- es nemzetközi gyermekév alkalmából a 3-tól 14 éves korú gyerekek részére kedvezményes áron.

Felsen Tamás:

— A Budapest Tourist két éve lépett szorosabb kapcsolatba a megyei idegenforgalmi hivatalokkal. Ezekben az irodákban is árusítják programjainkat, s a megyei ajánlatokra a Budapest Tourist is szervez utakat. Téli kínálataink közül a sportprogramokat és a téli üdüléseket emelném ki. Sítanfolyamokat szervezünk decembertől március elejéig Nagyhideghegyen, Bánkúton — több helyen az Alacsony- és a Magas-Tátrában, Csehszlovákiában Lengyelországban, a szlovák síparadicsomban. Üdülésre, kirándulásra a Mátrát, Bükkszentkeresz- tet, Hajdúszoboszlót, Harkányt, Parádot ajánljuk belföldön. Külföldön pedig ugyancsak a Tátrát, az NDK városait, néhány szovjet idegenforgalmi helyet.

Kiss Sándor:

— A Cooptourist téli kínálatában már minden elkelt, népszerűek voltak a karácsonyi, szilveszteri ajánlataink. A belföldi útjainkat megyénként külön-külön szerveztük, s minden megyének összeállítottunk önálló programfüzetet. Ezeket összesítve is kiadjuk. Harkányban az idén kezdtük meg a téli üdültetést. A legismertebb gyógyüdülőhelyeken állandó szálláshelyeink vannak, ezekre a helyekre tehát egész évben tudunk üdüléseket, kirándulásokat szervezni. Külföldi programjaink összeállításánál a szövetkezeti, szakmai utakat részesítjük előnyben. A termelő- és fogyasztási szövetkezeteknek szervezett utak mellett újdonság, hogy most már az ipari szövetkezetek tagjainak is szervezünk szakmai programokat.

Meszlényi Géza:

— A Volántourist 30 belföldi programot kínált az utasoknak. Karácsonyra, szilveszterre Leningrádba, Gar- misch Partenkirchenbe, a jugoszláv Alpokba, a Szlovák- Tátrába — síelési lehetőséggel színesített utakat. Valamennyi elkelt.

Darvas Judit:

— A MALÉV Airtours profiljának megfelelően magyar utasokat csak külföldre utaztat. Kora tavaszi ajánlataink között szerepelnek a háromnapos city-túrák — Párizsba, Athénbe, Londonba, Isztambulba, Rómába, Szófiába, Varsóba. Üdülő- és sítúrát szerveztünk februárra és márciusra a bulgáriai Ma- liovicára. Folytatjuk a nagy sikerű leningrádi és moszkvai

Meszlényi Géza, a Volántourist igazgatója

Felsen Tamás, a Budapest Tourist igazgatóhelyettese

Aranyossy Imre, az IBUSZ beutazási főosztályvezetője

színházi túrákat, az orosz építészettel ismerkedni kívánóknak is ajánlunk utakat.

Rezsnák Miklós:

— Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, mint a neve is mutatja, a fiatalok utaztatásával foglalkozik. Az Állami Ifjúsági Bizottság anyagi támogatásával most szervezzük a dolgozó fiatalok — elsősorban a mezőgazdaságban dolgozók — üdültetését Budapesten, Kőszegen, Egerben. Az egyhetes tavaszi üdülés részvételi díja teljes ellátással 250 forint! Téli sítanfolyamokat, kulturális programmal kiegészítve Királyréten és a Szlovák-Tátrá- ban indítunk. Az „Aranyjelvényesek az olimpiára” tömegsport-akció országos próbái januárban kezdődnek. 5 sportág szervezésében, lebonyolításában is részt vállal az Express. S most alakítjuk ki sportturisztikai elképzeléseinket is, amelyekhez az Edzett ifjúságért mozgalom ad keretet. Tavasszal külön gondot jelent, hogy a középiskolák mind egyidőben — a tavaszi szünetben — akarnak kirándulni, országot járni. Ehhez pedig sem elég autóbusz, sem szálláshely nincs az országban. Valahogy oda kellene hatni, hogy az iskolai kirándulások időpontja széthúzódjon, ne minden iskola a tavaszi szünetre tervezzen kirándulásokat.

Meszlényi Géza:

— A Volán felajánlotta, hogy azok az iskolák, amelyek nem a tavaszi szünetet használják fel iskolai kirándulásokra, 50 százalékos utazási kedvezményt kapnak. Eddig sajnos nem vették igénybe.

— Nemrégiben hatályba lépett egy törvény, amely az idegenforgalmi irodák felelősségét és kártérítési kötelezettségét szabályozza. Az önök irodáiban azóta hogyan alakultak a panaszügyek?

Felsen Tamás:

— A törvény — nagyon helyesen — az idegenforgalom területén is a fogyasztói érdekvédelmet szolgálja. Most az utasok ugyan tisztában vannak jogaikkal, de nem ismerik az utazási irodák felelősségét. Mert például van egy olyan kitétel, hogy amennyiben az utazási iroda a legnagyobb gondossággal jár el az előkészítés szakaszában, és ezt dokumentálni tudja, akkor már a felelőssége csökken.

— Az utast nem az érdekli, a magyar iroda vagy a partneriroda a felelős-e az elromlott utazásáért, nyaralásáért. A befizetett pénzéért bizonyos szolgáltatásokat vár.

Felsen Tamás:

— Világos, ha én vagydk az utas, nem örülök, ha lemegyek Jugoszláviába, és az első osztályú szálloda helyett fizetővendég-szolgálatot kapok. És amikor azt mondta nagyon helyesen — kívülállóként, hogy az utast nem érdekli, hogy ez a partner iroda hibája, mást nem tehetünk, de beszélnünk kell róla. 1978-ban — a panaszok zöme jugoszláv és bolgár vonatkozású volt, ezekben az országokban egyszerűen — helytelenül — túltötötték a szállodákat.

A magyar utazási irodák felelősségének felvetése jogos. és erre szükség is volt. Változatlanul a legnagyobb gondosságra kell törekedni. Nem vitatom azt, hogy az elrontott szabadságért nem tudunk kárpótlást nyújtani, de Magyarországon még nincs olyan joggyakorlat, amely szerint erkölcsi kártérítés jár azért, mert az utasnak idegeskednie kellett és a megemlített példa szerint az az idegeskedés 8500 forintjába került.

Rezsnák Miklós:

— Az utaspanaszok kivizsgálásával, orvoslásával nálunk az ellenőrzési osztály foglalkozik, s ha jogos, visz- szatérítünk az utasnak, csoportnak, KISZ-szervezetnek. A panaszügyekbem sok esetben a külföldi partnereink a hibásak. Sajnos, a rosszul sikerült út híre nagyon gyorsan elterjed. Szigorú intézkedéseket tettünk saját apparátusunkon belül, de nem tudunk mindenkinek a bőrébe bújni, és nem tudjuk mindenkibe beoltani a szakma szeretetét, érdekességét, izgalmát !

Meszlényi Géza:

— Azt soha neim mondtuk, hogy egyáltalán nincs panasz, és hogy a jövőben úgy tudunk dolgozni, hogy panaszlevél egyáltalán ne érkezzék. De a panaszok száma elenyészően kis százalék az utakhoz viszonyítva. S ha a panaszok minőségét nézem, akkor is óriási különbségek vannak. Akad, aki azt kifogásolja, hogy a szállóban az északi szárnyon kapott szobát és nem a délin.

Természetesen nem mindegy, hogy az ügyfél hogyan jön haza egy útról, és hogyan áll ismét munkába! Nyugodtan merem állítani: ez politikai kérdés! Ezt igyekszünk is munkánkban figyelembe venni. Amikor az idegenvezető külföldről hazajön, jelentést készít arról, hogy az ígért szolgáltatást kapták-e, vagy sem. Ha nem, kötelesek vagyunk abban a pillanatban reagálni. S ha indokolt, igyekszünk megtéríteni az utas kárát. Egyáltalán nem kevés az az összeg, amelyet az elmúlt szezonban visszafizettünk. De vannak nehéz esetek is. Elment például Görögországba egy csoportunk. Amikor visz- sza jöttek, két panaszos és nyolc dicsérő levelet kaptam. Akkor most mi az igazság?

Aranyossy Imre:

— Az utazási irodák általában már a rendelet megjelenése előtt is — ha az utas panaszkodott, s ha panasza indokolt volt — fizettek. Ám most sokszor olyan dolgokért teszik felelőssé az utazási irodát, amikért egyszerűen nem képes felelni. Mert az a magyar állampolgár, aki felveszi a devdzakeretét és a zsebébe teszi a dínáresekket, elindul Jugoszláviába, és az egész tengerparton nem talál szobát, hanem csak 50 kilométerre, kihez mehet panaszra? Senkihez. Elkölti a pénzét, aztán visszajön és mérgelődik. Az utazási iroda nem tehet arról, hogy a külföldi partner időközben elcseréli a szá^áshelyet. Visszaadjuk az utasnak a pénzét. De az utazási iroda nem tud többet visszaadni, mint amennyit az ügyfél befizetett. Persze az utasok nem érik be a teljes összeggel, olykor azt követelik. fizessünk átlagkeresetet, szabadságpénzt stb. Nálunk, az IBUSZ-nál csak ezrelékben lehet mérni a panaszokat, és akkor még nem is mondtuk, hogy jogosan-e vagy sem. Ugyanis a panaszoknak nagyon nagy része teljesen jogtalan. Mert arról, hogy a menetrendben jelzett időpontra a légitársaság nem tud gépet adni és csúszik a program, miiért feleljen az utazási iroda? Ez az utas rizikója. Ha valaki elutazik nyolc napra és fizet 12 ezer forintot, 1:500 forintba kerül egy napja, s há egy napot a repülőtéren tölt. az 1500 forint. Ha ml rontottuk el a dolgot. ám fizessünk, de ha nem, akkor milyen alapon fizessünk?

— Beszéljünk az Önök szolgáltatásának egyik kulcsszereplőjéről, az idegenvezetőkről. Hozzájárulhat egy-egy út sikeréhez, jó hangulatához. Az utas az idegenvezető és az irodai pultnál ülő informátor közvetítésével kerül kapKiss Sándor, a Cooptourist osztályvezetője

Darvas Judit, a MALÉV Airtours referense

Rezsnák Miklós, az Express propagandaosztályvezetője

csolatba az utazási irodával. Ha kedvesen udvariasan tájékoztatják, ha kezébe nyomják az iroda programfüzeteit — szívesebben, jobb kedvvel indul útnak. De udvarias infor- •mátorból, propagandafüzetből és jól tájékozott, képzett idegenvezetőből meglehetősen kevés van!

Felsen Tamás:

— Egyre több idegenvezetőre van szükség, és ezért egyre jobban felhígul az idegen- vezetői gárda. Vizsgaidőszakban és szeptemberben örülünk, ha találunk valakit, aki elvállalja a csoport vezetését. Ez nem jelenti azt, hogy az utazási irodák nem követnek el mindent a metodikában, a továbbképzésben, a vizsgáztatásban, az intenzív nyelv- tanfolyamok szervezésében, de ettől még nem feltétlenül javul az idegenvezetői gárda.

A propagandafüzet mindig kevés lesz, mert aki utazni szeretne, az összeszedi az ösz- szes utazási iroda összes országra vonatkozó propagandafüzeteit. Szerintem a jövő előbb-utóbb azt hozza magával, hogy nem ilyen szép vastag, fotókkal teli kiadványokat fogunk megjelentetni, mint most. És, aki Csehszlovákiába akar utazni, kap egy Csehszlovákiára vonatkozó tájékoztatót. Miért adjunk neki oda olyan füzetet, amelyben az is benne van, hogyan lehet Spanyolországba utazni, amikor egy ilyen propagandafüzet 25 forintba kerül?

Rezsnák Miklós:

— A kívülállók esetleg tényleg úgy látják, hogy kevés a propaganda-anyag. Szerintünk kevés is, meg sok is! Sok azért, mert a kilenc utazási iroda évente körülbelül 180 millió forintot költ propagandára.

Ugyanakkor kevés a propaganda azért, mert lehet, hogy a Budapest Tourist vagy az Express kevés füzetet ad ki, viszont ugyanazt a térképet kiadja az IBUSZ, az Express, a Cooptourist, stb., valamint az Országos Idegenforgalmi Hivatal is, és még mindig nincs a határátkelő-helyeken elegendő információ.

Az Expressnél az a szabály, hogyha valaki nálunk akar dolgozni, három hónapon belül le kell tennie az alapvető szakvizsgát, hogy az idegen- forgálomban dolgozhasson. Ha sikeresen vizsgázik, akkor alkalmazzuk, de az illető ettől még nem lesz hivatásos „ide- genforradalmár”! Ehhez is éppen olyan szív. szenvedély, ész és akarat kell — és még millió jelzőt mondhatnék —, mlint bármely más hivatáshoz.

Aranyossy Imre:

— Elhangzott itt, hogy nagyon kevés az idegenvezetőnk. De az utasok joggal vetik fel, hogy nekik mégiscsak jó, képzett kísérő kell. Valamennyi idegenforgalmi vállalat képez idegenvezetőket, azonban idegenvezetőnek lenni főfoglalkozásban nem kifizetődő dolog. A kívánalmak vele szemben: politikailag legyen magas képzettségű, legyen diplomatája a Magyar Nép- köztársaságnak a külföldiek előtt külföldön és belföldön. Szakmailag legyen kiválóan képzett, legalább két nyelvet beszéljen stb. Viszont, ha valaki ilyen kitűnő képesítésű, akkor az általában nem megy idegenvezetőnek, hiszen másutt is tíz körömmel kapnak utána. Ezért nincsenek idegenvezetők. A követelmények magasak, az anyagi dotáció viszont ennek nem megfelelő. És amellett a fárasztó utazások, az állandó vándorélet.

Meszlényi Géza:

— Feladataink állandóan növekednek, és nyugodtan merem állítani, hogy ebben az országban az idegenforgalom munkatársai az átlag felett dolgoznák. Itt idény van, és ha csoport jön, akkor este 10-kor is ott kell lenni a repülőtéren, vagy ha reggel 8 órakor 500 ember áll sorban a pénzváltó helyen, akkor az idegenforgalmi dolgozóknak is ott kell lenniök.

De honnan vegyünk kádereket? Magyarországon nincs idegenforgalmi szakmunkásképzés. A vendéglátóipari főiskola az egyetlen hely, ahonnan a számunkra is 'képeznek kádereket.

Az idegenforgalom sokágú szolgáltatás, s mint beszélgetésünk résztvevői hangsúlyozták, politikai tényező is. Hiszen nem mindegy, milyen színvonalú szolgáltatásban részesítjük a hazánkban járó külföldieket, mit mutatunk meg nekik országunkból, mire hívjuk fel figyelmüket — milyen hírünket viszik szét a világba,.

A beszélgetés bepillantást engedett egy fontos népgazdasági ág, ezen belül az utazási irodák terveibe, mindennapos gondjaiba. Idegenforgalmunk eredményei, számos sikeres kezdeményezése mellett még sok a finomítani-, javítanivaló, s ez az utazási irodákra is nagyobb feladatokat ró. 1979. évi programjukban a minőségi követelményeken, a kulturáltabb szolgáltatáson lesz a főhangsúly, melynek az összehangolt munka, a jó szervezés az alapja. Mindez elengedhetetlen a hazai és a külföldön kivívott jó hírnév megőrzéséhez, növeléséhez.