Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-18 / 14. szám
1979. január 18. ^NÉPÚJSÁG 5 Beszélgetés az „505-ös ” KISZ-életéről A hetes váltásban több idő jut művelődésre is. Felvételünk az „505-ös” könyvtárában készült Felsőoktatási tájékoztató érettségizőknek FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK gMggig nn ||||||||||| Szekszárd és a megye legnagyobb oktatási intézménye az 505. számú Ady Endre Szakmunkásképző Intézet: 1760 tanulója van. Szabó Ferenc KISZ-titkárrai és Horváth Gyula KISZ- tanácsadó tanárral beszélgettünk az intézmény KISZ-életéről. — Egy ekkora létszámú iskola a város mozgalmi életében is minden bizonnyal döntő súllyal szerepel... — Közel egy év óta valóban így van — mondja Szabó Ferenc. — A városi KISZ tagságának húsz százaléka nálunk van, s ha csak a középiskolákat nézem, ennél is nagyobb az arányunk. 926 KISZ-taguhk van és közel 500 a Kilián-körölk száma. Persze nem csupán a számok alapján jelentős a súlyuk, hanem ténylegesen is ott vagyunk a mozgalmi munkában. Minden rendezvényen képviselteti magát az iskola. Szellemi és sportvetélkedőkön komoly helyezéseket értünk el. Nem dicsekvésként, de egy-két példát hadd mondjak erre: a Havanna ’78 vetélkedőn szinte minden díjat elhoztunk. Egy bőrönd csokoládéval jöttek meg a gyerékek. A KMP évfordulójára rendezett vetélkedőn indult két csapatunk a második és a tizenötödik helyezést érte el. A városért végzett munkánkat jelzi még egy adat: tavaly 5200 óra társadalmi munkát végeztek a gyerekek. — A korábbi években nem volt ennyire érezhető az iskola jelenléte a mozgalmi munkában? — Hadd mondjak ismét egy adatat; összesen 180 KISZ-tag volt az iskolában. A tanulók nagy része vállalatoknál, vagy otthon a faluban végzett KISZ-munkát. Az iskolai szervezet is szétszórtan működött. De ezt Horváth Gyula jobban ismeAZ UTÓBBI időben sok szó esik a popszakmában az utánpótlás hiányáról, a tehetséges, új előadók jelentkezésének elmaradásáról, és ezzel összefüggésben az amatőrmozgalom megoldatlan problémáiról. Egybehangzó állítások szerint a mai popéletet zártság, nehézkesség, immobolititás jellemzi. A rádióban, tv-ben, a hang- lemezgyárban, az ŐRI rendezvényein többnyire mindig ugyanaz a két tucat előadó bukkan fel, akiknek többségével lassan 10—15 éve mindennap találkozhatunk. A második vonal képviselőiről, a ma is szép számú amatőr együttesekről, szólistákról alig esik szó. Ki. ismeri például a nyíregyházi Pókhálót és a Zenitet, a békéscsabai Háromszöget, a tatabányai 5-let együttest? Szőkébb vidéki közösségükön kívül valószínűleg nem sokan. És ki ismerte akár 3 évvel ezelőtt is a debreceni Colort, vagy a Phanta Rei-t? Nekik szerencséjük volt, a Ki mit tud?, a televízió nyilvánossága segített. De mi lesz a többiek sorsa? A popszakmában az utánpótlás hiányáról beszélnek az aranykor elmúltával is. Közel kétezer amatőr zenekar dolgozik az országban. Ez tízezer aktív zeri, én csak augusztus óta dolgozom az intézménynél. — A korábbi oktatási rend egyáltalán nem kedvezett a KISZ-munkának — kezdi Horváth Gyula. A gyerekek három nap jártak iskolába és három napot gyakorlaton voltak. S ez a három nap is többféleképpen variálódott. Ilyen szétszórt rendszerben nem a KISZ-munkát, de az oktatást is nehéz volt végezni. A tanulók közül választott KISZ-titkárral szinte lehetetlen volt a mozgalmi munkát összefogni. Ezért nagy segítség volt, hogy fél- függetlenített KISZ-titkárt kaptunk. „A” héten oktat, s a „B” héten teljesen a mozgalomé. Ehhez tudni kell, hogy az elmúlt tanévben átszervezték az oktatást. Kísérletképpen bevezették a hetes váltást. A tanulók egy hétig iskolába járnak és egy hétig gyakorlaton vannak. „A” héten az iskola egyik fele, a „B” héten pedig a másik fele van benn az intézményben. Igaz, így mindent kétszer kell elmondani, de akkor tudjuk, hogy mindenki hallotta. Korábban nészt jelent és legalább ugyanennyi azoknak a száma, akik belefáradva az eredménytelenségbe, abbahagyták sikerrel nem kecsegtető pályafutásukat. Mert ha belegondolunk, a magyar popzene másfél évtizedes történetében vidéki zenekarok — ha nem számítjuk az utóbbi év debreceni áttörését — jóformán semmi szerepet nem játszottak. Mindenesetre fura ellentmondás: égető hiány az egyik oldalon, befutásra váró ezrek a másikon. E paradox helyzet megértéséhez néhány problémát alaposabban is szemütyre kell vennünk. Akárcsak más területeken, a popszakmában is a hivatalos intézmények — rádió, tv, hanglemezgyár, koncertiroda — Budapesten alakították ki központjukat. így a kezdetektől önmenedzseléssel dolgozó együttesek közül a fővárosiak potenciális előnyben voltak a többiekkel szemben. Ez a lépéselőny a későbbi évek során behozhatatlan távolsággá nőtt. Kialakultak a kapcsolatok, a tűz mellett ülők melegedtek, az egyre inkább üzletté váló popszakmán belül a szűk belső piac következtében nagy konkurrenciaharc bontakozott ki és az erősebb győzött. A profi előadók a akárhányszor mondtuk el, sosem voltunk biztosak abban, hogy mindenki tudomást szerzett-e a közlésünkről. A hetes váltásban a délutánok szabadok, így van idő KISZ-munkára. Régebben pedig délután is volt tanítás. — Mivel az iskola — veszi át a szót ismét Szabó Ferenc — nem súlyának megfelelően szerepelt a város mozgalmi életében, a városi KISZ-bi- zottság az elmúlt évben úgy határozott, hogy a tanulók lehetőleg az intézménynél végezzenek mozgalmi munkát. — Hogyan fogadták a tanulók a határozatot? — Megértették és elfogadták. Egy két esetben fordult elő, hogy a tanuló maradt a régi alapszervében, mert vezető funkciója volt. — S hogyan reagált a tantestület, hiszen a megnövekedett számú tagsággal patronáló munkájuk is gyarapodott? — Működik egy pedagógus KISZ-alapszervezet az iskolában1, s minden támogatást megkaptunk tőlük. De a fővárosba húzódtak, míg az amatőrmozgalom áttevődött vidékre és helyzete jelenleg úgyszólván reménytelen, mert a nyereségre dolgozó intézmények csak a menőket foglalkoztatják, a hanglemez- gyár szerződéséhez már bizonyos siker kell; a rádió és a tv is csak kész, kiforrott műsornak biztosít nyilvánosságot. Ehhez azonban olyan felszerelés szükséges, amit saját zsebből már nem lehet megteremteni. A profik milliós értékű szereléseikkel koncerten is lemezminőségű előadást tudnak nyújtani, s ezzel az amatőrök nem képesek konkurrálni. Mindebben közrejátszik az is, hogy ma Magyarországon a popzenét legtöbb helyen olyan fejőstehénnek tekintik, amit csak fejni kell, de elfelejtik takarmányozni. A vidéki kultúrházak, intézmények, csupán bevételi forrást biztosító tényezőnek könyvelik el a zenekarokat és támogatásukról (felszerelés, próbahelyiség, stb.) elfelejtkeznek, így fordulhatott elő például olyan eset, hogy a jobb sorsra érdemes debreceni LUX együttes nem tudott elutazni a győri amatőr popfesztiválra, mert nem akadt olyan társadalmi szerv, amely utazását, felszerelésének elszállítantestület egészének a hozzáállása is pozitív. A patronáló feladatokat az osztály- főnökök végzik, az előadók nagy része _ a vitakörökre a tantestület tagjaiból került ki. És hadd tegyem hozzá még azt, hogy az eddigi eredményekben az iskolavezetésnek, a tantestületnek egyaránt komoly szerepe van. Kulturális munkabizottság működik a tantestületen belül, melynek rendkívül fontos szerepe van az iskolai és a KISZ-munfca összehangolásában. — A vállalatoknál egészen jól működő alapszervezetek is voltak. Sikerült-e ezeknek a KISZ-tagoknak biztosítani a feltételeket további jó mozgalmi munkájukhoz? — Alig egy éves múlt van mögöttünk az átszervezés óta. Természetesen minden területen még nem vagyunk jobbak. De ha az össztevé- kenységet nézzük, már eredményesebb a munka. Ebben az évben szerveztük meg a stúdiót. Hetente kétszer van adás. A műsorokat a gyerekek készítik. Január elején indítottunk egy úgynevezett neveltségi versenyt az osztályok között. Azért mondom, hogy. osztályok, mert nálunk nem vertikális rendszer van, hanem egy osztály egy alapszervezet. A versenyben az órai aktivitás, magatartás, tisztaság és még egyéb szempontok alapján a tanár az óra végén pontoz. Maximum tíz pontot adhat. Ezenkívül a folyosóügyeletes tanár maximum öt pontot levonhat a folyosón szünetben tapasztalt magatartás alapján. S havonta aztán értékeljük az alapszervezeteket. — Tevékenységünkről, eredményeinkről, feladatainkról még hosszú ideig beszélhetnénk, hiszen iskola és a KISZ elválaszthatatlan egymástól. Ez az év azonban, ami engem illet, az ismerkedés éve volt, és természetesen a módszerek kialakításának az éve az új iskolai rendszerben. KlSZ-szerveze- tünk mozgalmi tevékenysége viszont érezhető az intézményen belül éppúgy, mint. a város mozgalmi életében. — Köszönjük a beszélgetést. — majoros — tását biztosította volna. Vagy vegyük példának a Color es^ tét, amely a Ki mit tud?-™ elért sikere után egyszerűen azért tűnt el a porondról, mert nem volt olyan szerelése, amivel hírnevéhez méltó zenét tudott volna játszani. Rajtuk a Biogál Gyógyszer- gyár támogatása segített — szinte példa nélkül áll az országban. A zenekarok többsége semmiféle támogatást nem kap a művelődési központoktól, holott éppen azok a zenekarok szerepelnek sikeresen a különböző országos rendezvényeken, fesztiválokon, amelyeket valamilyen intézmény patronál. A fentiekkel szorosan ösz- szefügg, hogy más amatőrmozgalmakhoz képest (néptánc, kórus, színjátszó) ez az ágazat elhanyagolt és alig mutatkozik olyan kezdeményezés, amely felismerné a popzene kínálta közművelődési lehetőségeket. A zenekarokat csupán bevételt biztosító forrásként, s nem alkotó igénnyel használják fel, de legtöbb helyen szerepüket átveszi a diszkó, a gépzene. S ha a jelenlegi helyzeten nem történik valami változás, akkor az amatőrmozgalom rohamos hanyatlásával kell számolni. Ennek következményeit ma még nehéz lenne megjósolni. Mindenesetre az a tény, hogy ma a popzene mindennapi szórakozásunk része — sürgetővé tenné a mindenképpen tarthatatlan helyzet megoldását. SEBÖK JÁNOS —— hét folyamán meg- M jelent a megyei irt könyvesboltokban is a magyar felsőoktatási intézmények felvételi tájékoztatója az 1979-es tanévre. A középiskolások körében méltán népszerű és aktuális kiadvány csak nagyon korlátozott példányszámban kapható. A tájékoztató az általános tudnivalók keretében tájékoztatást ad a felső- oktatási intézményekbe való jelentkezés rendjéről, a tanulmányi versenyek helyezettjeinek felvételi kedvezményeiről, ösztöndíjakról, állami juttatásokról, tandíjakról, az esti és levelező hallgatók kedvezményeiről. Ismerteti a felsőoktatási intézmények hallgatóinak sorkatonai szolgálatával a szakközép- iskolák és főiskolák összevont érettségi-felvételi vizsgáival kapcsolatos tudnivalókat. A felsőoktatási intézmények nappali tagozataira a felvételi kérelmeket a középiskolák február 10—25- ig, a felsőoktatási intézmények pedig március 30- ig fogadják el. Az esti és levelező tagozatokra történő jelentkezések ugyanezen időpontig fogadhatók el. A tájékoztató felhívja a figyelmet, hogy a nappali tagozatokra milyen feltételekkel lehetséges a másod-, sőt, harmadsorban történő jelentkezés. Részletesen ismerteti a szak- középiskolákban végzők felvételi választható tantárgyait az egyes szakirányú képzésnek megfelelően. A tájékoztatóban minden eddiginél részletesebb tájékoztatást kapnak a fiatalok a Magyar Néphadsereg katonai főiskoláira történő jelentkezés és felvétel rendjéről. A kiadvány ismertetést közöl a felvételi vizsgákra előkészítő tanfolyamokról, amelyet különösen a II— III. osztályos fiatalok figyelmébe ajánlunk. Az esti és levelező oktatásban érdekelt fiatalokkal a 23/1974. (IX. 4.) Mü. M. sz. rendelet alapján ismerteti a kedvezményeket (kedvező munkabeosztás, tanulmányi munkaidőkedvezmény, a tanulmányokkal összefüggő egyes költségek megtérítése). Indokoltnak tartjuk felhívni azonban a figyelmet arra, hogy e tárgyban módosító rendelkezés is jelent meg, amelyet nem közöl a kiadvány. [9/1978. (VIII. 15.) Mü. M. sz. rendelet a továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről, amely megjelent a Munkaügyi Közlöny 1978. évi 10. számában, valamint a Művelődésügyi Közlöny 1978. évi 19. számában.] A nappali tagozatokon a felvételi vizsga díja 75 Ft, az esti és levelező tagozatokon pedig 100 Ft. Az általános tudnivalókat követően a tájékoztató részletes ismertetést ad az egyetemekről, egyetemi jellegű főiskolákról, főiskolákról és felsőfokú intézetekről. Karonként, szakonként jelzi a felvehető létszámot, a felvételi vizsga tárgyait. Néhány kar esetében összehasonlítást közöl az előző évi jelentkezések tapasztalataival összefüggésben, s mintegy felhívja a figyelmet arra, hogy mely karokon és szakokon van, vagy várható a túljelentkezés. Tekintettel a megyei gazdaságfejlesztési feladatokra és a kiemelt beruházásokra, itt hívjuk fel a végzős fiatalok figyelmét arra, hogy feltétlenül szükséges a fiatalok nagyobb létszámú jelentkezése a szekszárdi húskombinát vezetői szükségletét kielégítő szegedi élelmiszeripari főiskolára, valamint a könnyűipari műszaki főis- , kólára, kereskedelmi és vendéglátóipari főiskolára, pénzügyi és számviteli főiskolára. Továbbra is nagy gondot jelent megyénkben a képesítés nélküli pedagógusok nagy számban való foglalkoztatása. Jó lenne, ha többen jelentkeznének a tanárképző, tanítóképző, óvónőképző főiskolákra. A tájékoztató részletesen foglalkozik az esti és levelező tagozatok felvételi lehetőségeivel, a felvételek követelményeivel. Ismerteti a szakmérnök- és gazdasági mérnökképzés, az ELTE idegen nyelvi továbbképzését. A felvételi vizsgákkal kapcsolatosan az általános tájékoztatást követően részletesen olvashatunk valamennyi feívételi tárgy felkészülési anyagáról, az alkalmassági vizsgák követelményeiről. A végzős szakközépiskolások pontos tájékoztatást kapnak arról, hogy a felvételi vizsgákon milyen helyettesítő (szakirányú) felvételi tárgyat választhatnak szakirányú továbbtanulás esetén. Hiánya a kiadványnak, hogy nem ad tájékoztatást az elmúlt év felvételi tapasztalatairól, a felvételi pontszámok alakulásáról. ——i kiadvány mind a A végzős fiataloknak, n mind pedig a szü- L~ löknek hasznos tájékoztatást nyújt a képességek mérlegelésében, a reális pályaválasztási döntés kialakításában. A kiadványt azonban figyelmébe ajánljuk a középiskolák II—III. osztályos tanulóinak is, előzetes tájékozódás végett. RÓKUS JÁNOS, a Tolna megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatója Ki ismeri a „Pókhálót"? Zenekarok a második vonalban
