Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-04 / 2. szám

1979. január 4. ^ÜEPÜJSÄG 5 Két KISZ-szerve a középiskolában Fiatal Képzőművészek Stúdiója Kelemen Károiy: Duchamp vis a vis Duchamp FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Pályaválasztási hírcsokor A Tolna megyei Vendég­látóipari Vállalat a bonyhádi általános iskolák tanulóinak részvételével vetélkedőt szer­vez a szakácsszakma megis­mertetésére. A vetélkedőre való eredményes felkészülést filmvetítéssel, üzemlátogatás­sal és szakmaismertető elő­adással segíti. A győztes csa­patokat 800,—, 500,— és 300,— forintos tárgyjutalomban ré­szesíti. * A szülői munkaközösségek aktíváinak járási, városi ta­nácskozásait a Hazafias Nép­front az elmúlt évekhez ha­sonlóan megszervezte. A ta­nácskozásokon a szülői mun­kaközösségek tevékenységé­nek értékelése, az 1979. évi nemzetközi gyermekév prog­ramja és a fiatalok pályavá­lasztási problémái vannak na­pirenden. • A bonyhádi 504. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet együttműködve a gyakorlati képzést nyújtó üzemekkel, 1978. december 13—20-ig pá­lyaválasztási kiállítást tartott, amelyen a döntés előtt álló 8. osztályos tanulók megis­merhették az érintett üzemek munkáját és a tanműhelye­ket. A vonzáskörzetükhöz tar­tozó általános iskolák számá­ra meghívókat küldtek és cso­portos üzemlátogatás kereté­ben ismertették meg az inté­zetben oktatott szakmákat. Megkezdődtek az általános iskolákban a pályaválasztási szülői értekezletek, melyeken a szülők tájékoztatást kapnak a szakma- és iskolaválasztás lehetőségeiről. Több iskolá­ban filmvetítéssel egészítik ki az ismertetést. ♦ A téli időszakban a szülők iskolája keretében is gyakori téma a pályaválasztás. A TIT „Hogyan segíthetik a szülők gyermekeik pályaválasztá­sát?” címmel előadást bizto­sít, amely a pályaválasztás előtt álló tanulók szüleinek ad útmutatást az említett té­mában. * A városi úttörőházban a té­li szünidőben pályaválasztási filmek segítségével ismerked­hettek meg a tanulók a me­gyénkben oktatott szakmák­kal. * Befejeződött a „Mestersé­günk címere” rádiósvetélke­dő, amelyen a szekszárdi III. számú Babits Általános Isko­la Delfin őrse és Olimpia őr­se és a kölesdi Általános Is­kola Partizán őrse képviselte megyénket. A vetélkedőről készült felvételt 1979. január 10-én 16.00—16.30-ig sugároz­za a Petőfi adó. * A Tolna megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet gyermekrajz-pályázatot hir­detett a „Nemzetközi gyer­mekév 1979” tiszteletére. A pályázó gyermekek több té­makörből választhatnak ér­deklődésüknek megfelelően. A legkiemelkedőbb műveket értékes tárgyjutalmakkal dí­jazza a zsűri. Az anyag kiál­lítását a megyei szaktárgyi versenyekkel egyidőben ren­dezi a Tolna megyei PTI az úttörőházban. BALÁZS ANNA, a Tolna megyei PTI főelőadója No nemi. Nem arról van szó, hogy ellenszervezetet kell alakítani, hanem egy meg­lévő lehetőség intenzív ki­használásáról. A középisko­lák abban a kedvező és kel­lemes helyzetben vannak, hogy a maguk diák-KISZ- sz^rvezete mellett van egy testvérszervezetük is (melyet esetleg még nem mindenütt hoztak létre), nevezetesen a fiatal pedagógusoké. Rend­kívüli lehetőségeket kínál a két szervezet, illetve alap­szervezet együttes léte. Az ifjú, egyetemről, főis­koláról épp hogy kikerült nevelő maga is kicsit diák még, érthetően közelebb áll és jut is a neveltek világá­hoz. Számos tantestületben lassanként túlsúlyba kerül­nek azok a fiatalabb taná­rok, akik vagy csupán né­hány éve tanítanak még, vagy éppen pályakezdők. Be­avatásukban, „szoktatásuk­ban” is nagy szerepet kaphat a pedagógus-KISZ-alapszer- vezet. Mások a pályakezdők és általában az ifjú emberek problémái, mint meglett, ta­pasztaltabb, anyagilag és szellemileg is konszolidálódott kollégáiké. A közös érdek és érdeklődés a legbiztosabb alap a munkahelyi-iskolai alapszervezet létrehozásához. A diákközösségek természe­tesen hosszú idő óta igénylik a nevelőtestületek segítsé­gét a tanulmányi munka mellett és után is. A moz­galmi tevékenységben ugyancsak rájuk számítanak elsősorban, délelőtti tanító­ikra. Az idősebb pedagógu­sok, párttagok sem zárkóz­nak el az efféle segítség- nyújtás elől (utóbbiaknak ez egyenesen kötelességük), de gyakran tapasztalható azért, hogy inkább a fiatalabb kar­társakra hagyják a délutáni, főképp mozgalmi tevékeny­séget, őket érthetően már más irányú gondok is szorít­ják és szólítják. Legalábbis ez a helyzet általában. Milyen lehetőségeket kínál a tanulói KISZ- és a nevelő­alapszervezet tervszerű együttműködése? Az iskolai diák-KISZ patronálását alapvetően a pedagógus- KlSZ-alapszervezet tagjai végzik. Ugyan a legtöbb (és legkedvezőbb) esetben már párttagok a patronálok, akik e felelősségteljes munkát így pártmegbízatásként kap­ják, nélkülözhetetlen a „fel­nőtt-KISZ” támogatása. Nem a mozgalmi délutánok „fel­ügyeletéről” van szó; a pat­ronálok jelenlétét sajnos né­A KISZ Budapesti Bizott­sága, újságírók és fotósok, valamint nyomdászok szoli­daritásából született meg — hány helven még amolyan tanárosikodó ellenőrzésnek tekintik, jóllehet sokkal többről van szó: az elvi-po­litikai szempontok érvénye­sítésének lehetőségéről, a KISZ közvetlen (illetve így közvetett) pártirányításáról, olykor esetleg csak vitás kérdések lezárásához szüksé­ges technikai-szervezeti jel­legű tanácsadásról. Legjobb KlSZ-szervezete- in'knél már akcióprogramba foglalták a két KlSZ-alap- szervezet együttműködésé­nek feltételeit, az együttmű­ködés konkrét formáit és ta­pasztalatait. Melyek e for­mák, mely területeken szá­míthat a tanuló-KISZ a pe- dagógus-alapszervezet tá­mogatására? A napi tanácsadáson túl­menően, mely nem csupán a heti egyetlen mozgalmi dél­utánra vonatkozik, a KISZ- tag pedagógusok gyakran tartanak foglalkozásokat, politikai vitakörök vagy ép­pen diával kísért élménybe­számolók formájában. A di­ákok igénylik is ezeket, így felkímálkozás és igény köny- nyen szinkronba hozható. A mozgalmi élet azonban nem­csak politikai képzésből meg taggyűlésből áll, az előkészí­tő munkában is igen nagy segítséget nyújthat a peda­gógus KISZ-alapszervezet. Lehet ez a segítség a vezető­ségi ülések gondos megtar­tása és elvi irányítása, az egyéb programok alapos elő­készítése, a szervezett for­mákon kívül eső elemző át­tekintés, s ami igen gyakran mellékesként kezelt lehető­ség: közösségkovácsoló ren­dezvények, túrák együttes szervezése. A tanórai fegyel­mezett munkavégzés tanárt, diákot egyaránt kényszerítő hatalma (természetesen a já­tékosság elemei is beleférnek: ebbe, ha az adott téma, tárgykör, a módszertani sza­badság önkontrollja megen­gedi) ilyen rendezvényeken föloldható, s a klasszikus kérdés: tanár—diák viszony szocialista formáit erősíti. A közös sportrendezvé­nyek tanári csapattal törté­nő támogatása (netán a ta­nári érdeklődés drukkeri je­lenlétben történő megnyilvá­nulása) ugyancsak az együtt­működést erősíti. Ha a pe- dagógus-KISZ csapata ha­sonlóan komolyan veszi a küzdelmeket, komoly a le­hetőség is a zöld gyepen tör­ténő ugyancsak klasszikus visszavágásra... Gyakran éri az a külső és belső „vád” a pedagógus­a szolidaritási alapot növel­ni szándékozva — a Szolida­ritási Rock Fesztivál című első magyar rockmagazin, alapszervezeteket, hogy létük fölösleges, csak szervezeti­formális jellegű. Nos, éppen az említett formák okos fel- használásával tehetik, te­hetnék magukat mint alap- szervezeteket hasznossá, s önmagukat is kivonhatnák a kényszerű önvizsgálódás kel­lemetlen ingere alól. Két lehetőségről kell még szólnunk, melyek ugyanúgy az együttműködés szférájá­ba tartoznak. Ha már párt- alapszervezeteinkre nézve kötelező a KISZ-tagságot érintő napirendekre a KISZ képviselőjének meg­hívása, úgy — a kény­szer hangoztatása nél­kül — megtehetnénk ezt a két KISZ-szervezet viszo­nyában is, hisz az általános és elvi jellegű határozatok mindkettőre egyformán ér­vényesek, gyakorlatilag csak az akcióprogramban lehet számottevő eltérés, bár cél­jait illetően e kettő is talál­kozik. Tapasztalat, hogy a pedagógus KISZ-tagok több­sége tájékozatlanabb a leg­frissebb határozatokkal kap­csolatban, mint a diák KISZ-esek (emiatt az infor­mációhiány miatt is megér­né már alapszervet alakíta­ni...). Okát most ne firtas­suk, a helyzeten ez nem vál­toztatna, azonban ebben ép­pen a tanulói KISZ segíthet­ne valamiképp. A patronáló tanárok mint pedagógus KISZ-tagok is általában idő­ben értesülnek a szervezeti előírások változásáról, újab­bak hozataláról, és végtére ezért is vannak iskoláink­ban koordináló tevékenysé­get végző KISZ-tanácsadó tanárok, ök bizonyos érte­lemben a pedagógus-KISZ munkáját is irányítják, együttműködve annak titká­rával. A másik — s már or­szágos igényű megfogalma­zásban — eleven lehetőség a tanulmányi mozgalom támo­gatása. Ennek a támogatás­nak, ellenőrzésnek, irányí­tásnak és értékelésnek a végső kidolgozása az egyes intézmények lehetőségeitől, céljaitól, emberi és tárgyi feltételeitől is füge. de min­denütt megoldható, hisz az iskoláskorú ifjúság legfonto­sabb feladata még előírások nélkül is, egyszerűen a józan észre hivatkozva: a tanulás, a mind eredményesebb ta­nulás, ami ugyancsak egy­fajta országépítő munka. Ebben segítsenek a pedagó­gus KISZ-alapszervezetek ott, ahol még nem lelték meg igazi helyüket, s létezésük értelmiét! amit már tízegynéhány éve vár — az akkori és mostani — tinivilág apraja nagyja ... Tolna megyébe mindössze ötszáz jutott ebből a magas színvonalban kiállított, szép színes kiadványból, úgyhogy gondolkodhatunk is rajta, egyáltalán érdemes-e fájdí- tani a szívét a hírrel azok­nak, akik nem juthatnak hozzá. Dehát a tény az tény: a magazinban nagy méretű színes fotók és poszterek vannak az LGT-ről, Zorán­ról, a Piramisról, az Omegá­ról, a Fonográfról, a Neoton- ról, Bódy Magdiról, a Skor­pióról, a V-Moto Rockról, érdekes interjúk és színvo­nalas riportok a zenészvilág ügyesbajos dolgairól. Persze, egy rockmagazin még nem csinál nyarat. Leg­feljebb még nagyobb kedvet a rendszeresen megjelenő poplapnak. És hogy hol lehet hozzáférni ahhoz a bizonyos ötszázhoz? Szekszárdon a legközelebbi téli esték ren­dezvényén, január hatodi­kén, egyébként az intézmé­nyek, iskolák KlSZ-sajtófe- lelőseinél, a jövő héten. Néhány hete nyílt meg a Magyar Nemzeti Galériában a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának jubileumi kiál­lítása. A stúdió munkájáról Pogány Gábor, a szervezet művészeti vezetője tájékoz­tat. A stúdió nem más, mint a 35 év alatti hivatásos kép­zőművészek társadalmi és szakmai szervezete, amely­nek célja, hogy érvényesülé­si lehetőséget teremtsen a kezdő művészek számára, hogy bevezesse őket a mű­vészeti közéletbe. Az anyagi eszközöket a Művészeti Alap és a Kulturális Minisz­térium bocsátja rendelkezé­sünkre. Hat műtermünk tíz művész ideiglenes munkahe­lye. Jelenleg 328 tagunk van, számukra féléves és egyéves ösztöndíjakat, pá­lyázati díjakat és kiállítási lehetőségeket biztosítunk. A stúdió alapítása — 1958 — óta minden évben ren­deztünk kollektív kiállítást. Szoros kapcsolatban va­gyunk a győri múzeummal és a miskolci galériával. így mostanában évente három hazai kiállításon mutatjuk be alkotásainkat: Budapes­ten, Győrött és Miskolcon. Büszkén említjük volt tag­jaink között Kokas Ignácot, Sváby Lajost és Klimó Ká­rolyt. A KISZ Tolna megyei Bi­zottsága mellett működő po­litikai képzési munkabizott­ság a megyében tevékeny­kedő valamennyi propagan­dista részére ötletversenyt hirdet. A versenyen indulni lehet minden olyan ötlettel, ja­vaslattal, foglalkozásvázlat­tal, szemléltetőeszközzel, vitaindítóval, módszerjavas­lattal, plakáttal, játékkal, amelyek a politikai képzés bármely körében használha­tók. Egy-egy propagandista több ötlettel is indulhat. A versenyre beküldött legjobb ötletekből az 1979. február 20-i módszervásáron kiállítást szervezünk. A leg­jobbakat jutalomban része­1978 a stúdió húszéves tör­ténetének egyik legjelentő­sebb dátuma. Párizsban a „Függetlenek Szalonja” ki­állításra az idén Magyaror­szágot hívták meg, ahol több mint százhúsz alkotás mutatta be munkásságukat. 1979 tavaszán Isztambul­ban magyar hetet rendez­nek, amelynek képzőművé­szeti eseménye stúdiónk ki­állítása lesz, amelynek ge­rincét a jubileumi kiállítás anyaga alkotja majd. Ez a stúdió a maga nemé­ben azért is egyedülálló, mert külföldön nincs a fia­taloknak önálló — a képző­művészet minden műfaját átfogó — szervezetük. Mint­hogy a fiatalok a művész­társadalom jelentős hánya­dát képviselik, a magyar képzőművészet hazai és kül­földi megismertetésében szervezetten is részt kívá­nunk venni. A kiállítás minősítése a művészettörténészek és a kritikusok feladata. Annyit azonban a laikus is láthat: a stúdió jó úton halad, a mi feladatunk pedig ki­ismerni magunkat a modern művészet kuszának tűnő bo­nyolult rendszerében. sítjük. A díjak odaítélése a módszervásáron részt vevő propagandisták értékelése alapján történik. Kérjük a versenyzőket, hogy ötletei­ket 1979. január 30-ig jut­tassák el a járási-városi po­litikai képzési munkabizott­ságokon keresztül vagy köz­vetlenül a megyei politikai képzési munkabizottság ré­szére. A versenyen induló pro­pagandistákat a módszer- vásárra szeretettel meghív­juk. Várjuk ötleteiket! Várunk benneteket a módszervásáron. KISZ Tolna megyei politikai képzési munkabizottság DRESCHER ATTILA A szolidaritás jegyében Az első rockmagazín ':^V7X'-VVVV-'-:V.VV:V;^ GÁTI GYÖRGY Lengyel András munkái Felhiuns ! Ötletverseny propagandistáknak A cimiap, o Lokomotiv GT-vel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents