Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-16 / 12. szám
1979. január 16. KÉPÚJSÁG 3 Főiskolai fokon A tanácsi dolgozók képzése------ gyszerű, gyors, szakíj*' szerű és törvényes ügyintézés — címsza- ■ ■■ vakban talán így summázható az a követelmény- rendszer, amelynek alapján minden tanácsi szervnél többé-kevésbé megítélhető a munka színvonala. Voltaképpen ez lenne az az ideális állapot, ami kizárná a bürokrácia túltengését, a nehézkes, hosszadalmas ügyintézést, vagyis mindazt, ami miatt számtalan elmarasztalás éri egyik-másik tanácsi apparátusunkat. Bár meg kell mondani: a tanácsi munka személyi feltételei — a gazdasági-társadalmi célokhoz, a fejlettség szintjéhez igazodva — jelentős mértékben javultak az elmúlt években. A szakmai felkészültség fokozásával az eddigiekhez mérten valóban többet és jobban foglalkozik a tanácsszervezet. A tanácstörvény megjelenését követően jelentősen bővültek a tanácsok és a végrehajtó bizottságok személyzeti és munkáltatói jogai. Melyek a látható, „kézzel fogható” eredmények? Az elmúlt évek során fokozatosan fejlődött az alapképzés színvonala, 1978. szeptemberétől pedig megnyitotta kapuit az államigazgatási főiskola is, melynek fő feladata a tanácsi szakember-utánpótlás képzése. Speciális felvételi rendszere van. A nappali tagozatra csak olyan pályázók nyújthatják be felvételi kérelmüket, akik legalább egy esztendőt gyakornokként dolgoztak valamelyik tanácsházán. A tanácsakadémia „örökébe” lépett új főiskolán a végzett hallgatók jelentős mértékben csökkentik majd a felsőfokú képesítéshez kötött üres helyek számát. A statisztikai adatok máris biztató fejlődésről tanúskodnak. A főváros és megyei tisztségviselők többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a városi tanácsok tisztségviselőinek képesítése ugyancsak nagy részben ‘megfelel a követelményeknek: több mint 90 százalékuknak felsőfokú iskolai végzettsége és nagy tanácsi gyakorlata van. De sokat javult a nagyközségi és községi tanácsi vezetők felkészültségének színvonala is. A felsőfokú végzettséggel rendelkező tanácselnökök aránya az elmúlt hét év alatt megduplázódott — bár a tanácsszervezetben még mindig az ő alapképzettségük a legalacsonyabb. Az egész tanácsi szervezetben dolgozó egyetemi vagv főiskolai diplomával rendelkező szakemberek száma mintegy öt és fél ezerről csaknem kilencezerre nőtt ugyanennyi idő alatt. A felkészültséget a vb-titkárok körében külön is érdemes nagyító alá tenni. A fővárosi, megyei és a budapesti kerületi vb-titkárok képesítési előírása valamelyik tudományegyetemünk jogi karán szerzett diploma: ők kivétel nélkül rendelkeznek ilyen végzettséggel. De nem sokkal rosszabb az arány a városokban sem, s igen kedvezően alakult a nagyközségi, községi vb-titkárok képzettsége is. Számukra valamilyen egyetemi vagy főiskolai diploma, vagy 'a tanácsakadémiai végzettség jelenti a képesítettséget: a képesítési előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező nagyközségi és községi vb-titkárok aránya megközelíti vagy meghaladja a 90 százalékot. A megszerzett tudás azonban nem időálló. Tehát a tanácsszervezetekben is szükség volt arra, hogy kialakuljon és megerősödjék a vezetők és a dolgozók rendszeres, tervszerű továbbképzése. Az ehhez szükséges feltételek persze egyszerre és nem is azonos módon teremtődtek meg. Létrejött a továbbképzés egységes rendszere, melyben igen jelentős szerepet töltenek be a Mi- hisztertanács Tanácsi Hivatala, a különféle ágazati irányító szervek, s nagy részt vállalnak magukra a területi tanácsok is. Csaknem minden megyében önálló „iskolát” létesítettek a megyei tanácsok, oktatási és továbbképzési intézet néven. Itt képezik tovább a városi tanácsok és a járási hivatalok különböző szakembereit, de rendszeresen szerveznek egy- kéthetes tanfolyamokat a nagyközségi, községi vb- titkárok és ügyintézők számára is. Ezeken a tanfolyamokon a szakmai felkészültség bővítésén túl megfelelő politikai, ideológiai ismereteket is elsajátítanak a hallgatók, s a vezetők még korszerű vezetési és szervezési tudásanyaggal is felvérteződ- nak. . színvonalas tanácsi mm munkának azonban ■■fii az is lényeges feltéte- ~ le, hogy valamennyi vezető és dolgozó azt a környezetet is ismerje meg, amelyben munkáját végzi. Ez nagymértékben növeli felelősségérzetüket és döntéseik — szakmai tudásuk és helyismeretük birtokában — így lesznek igazán megalapozottak és szakszerűek. RÉVAI VALÉRIA jA JttU¥G2GÍ(fmmm g Az esztergagép mellett áll, pörög a tokmány, a vídia jókora forgácsokat harap az anyagból. A nosztalgia tenné a régi szakma iránt, vagy szükség van arra, hogy a művezető gyártson alkatrészeket? Mindkettő igaz. Bercsényi József esztergályos szakmunkásként kezdte a műszergyár alapításakor, majd gépbeállító . lett és hosszas rábeszélés után vállalta csak el a művezetőséget. — Miért? Láttam, mit szenvednek a kollégáim. Művezetők, de évente ha egyszer-kétszer végezték azt, ami a munkaköri leírásukban volt, amit beosztásuk előírt — mondja, de egy pillanatra sem állítja le a gépet. Újításon dolgoznak. Közvetlen termelésirányítónak lenni kemény dolog. Tulajdonképpen nem is figyelünk, figyelnek rájuk igazán sehol. Az az igazság, aki vállalja ezt a beosztást, szerelmese a szakmájának, az üzemnek, s akkor akár fát is vághatnak a hátán. Ezért maradnak észrevétlenek. Nem reklamálnak, veszekednek — saját érdekükben — és többnyire évtizedekig maradnak egy helyen. — Nekünk emberközelben, de vezetőközeiben is kell lennünk. Tökéletesen középen vagyunk. Egyik helyen azt gondolják, ide húzunk, a másikak meg azt vetik a szemünkre, hogy túlontúl a beosztottaink érdekeit látjuk szem előtt — csak legyint és mosolyog ezen. Milyen feladatai vannak a művezetőnek? Vegyük sorjába: gondoskodik az anyagról, szerszámról, gépről. Biztosítja, hogy minden hónapban a bérek rendben legyenek. Ez több oldalról is fontos. Az emberek minden fillér hiányt észrevesznek, de ha a bérkeretet átlépik, akkor a normairoda kezd mozgolódni. így ezt a két „kritikusi” csapatot mindig ki kell elégíteni. Feladatuk még a baleseti oktatás, a technológiai sorrend betartása, a munkafegyelem... Figyelni kell a szereldések igényeit, mert egy rossz intézkedéssel akár 60—70 asszony marad munka nélkül egy fallal odébb. Mondhatják, hogy ezek látszatgondok, de mégsem igaz. Van program- iroda, amely kidolgozza a havi és a dekád ütemet, de ha véletlenül nem érkezik meg egyetlen alkatrész, akkor abban a pillanatban felborul a sok munkával készített program. Lehet sorolni tovább, de minek, a művezetők ezt vállalják és becsülettel próbálnak megfelelni a megnövekedett követelményeknek. — Vegyünk egy példát. Tavaly ősszel jött az ukáz. Normát kell rendezni. Reklamálni nem lehetett, mert mi is tudtuk, hogy a bérekkel kicsit elszaladtunk. Szóval megbeszéltük az emberekkel és 30 százalékot leadtunk. De idén januárban újabb normát kellett rendezni, ez már nehezebben ment. Az emberek hamar ránk fogják: elfelejtettük, hogy milyen volt az esztergagép — ekkor kapcsolja le a gépet és megmutatja az új szerzeményeket. — Ha ezt a három nagy teljesítményű automata esztergát nem hozzák, akkor „leült” volna az egész műhely. Most kevesebb a gondunk. Ilyenkor az ember örül, hogy művezető. — Miért, talán megbánta, hogy vállalta? — Hát, néha szentségelek, de elmúlik az is — válaszolja. — Hallottam, karácsonykor meghívta az egész műhelyt egy korsó sörre? — De nem mint művezető — ennek a mondatnak fura nyomatékot ad. — A munkatársaimat hívtam meg, abból az alkalomból, Bercsényi József hogy november 7-én kiváló dolgozó lettem. Különben teljesen baráti alapon többször voltunk már sörözni — tulajdonképpen mindegy, hogy a művezető mit gondol erről, annyi bizonyos, az emberek örültek ennek, a hovatartozást látják a gesztusban. Kell a jó kapcsolat a művezetőnek. Más eszköze a fegyelmezésnek és a jutalmazásnak nincs is. — Ha valakinek egy írásbeli figyelmeztetőt akarok adni, többször kell átgondolni a dolgot, mint bármilyen más gazdasági intézkedést. A szakszervezeti bizottság tagja vagyok, így örülök, hogy az üzem; demokrácia lehetőségei kiszélesedtek, de már túlzottnak tartom, hogy csak a gyári jogász engedélyével adhatok egy figyelmeztetőt — mondja, de a jutalmazás is hasonló cipőben jár. Hisz az évenkénti órabéremelésen kívül más lehetősége nincs a művezetőnek. Bercsényi József, az MMG —AM szekszárdi műszergyárának művezetője jól dolgozik, szereti amit csinál, de az esztergapad iránt a nosztalgia megmaradt. Ilyenkor bekapcsolja a gépet és megnyugszik... A következő napon folytatja a művezetőséget. H. J. Fotó: K. Z. Uj köntösben Másfél millió forintért kapott új ruhát Simontornyán az iparitanuló-iskola. A felújított, korszerűsített épületben három tanterem van és 30 személyes diákotthon. czakó Exportnövelő beruházás - késéssel — Hogyan valósult meg Hőgyészen a korszerűsítést eredményező beruházás? — A választ Temesvári Ferenc, a Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezet elnöke adta: — A konvertálható export- árualapok termelésének bővítésére a szövetkezet 10 millió forintot fordít. Főleg a géppark felújítására használtuk fel a pénzt. Harminchat Jacquard szövőgépet vásároltunk, no meg az ezeket kiszolgáló előkészítő és befejező gépeket. Ezt a nagy munkát tavaly március 31-re elvégezte a szövetkezet. így olyan géppark áll rendelkezésünkre, mely középtávon megoldja a műszaki fejlesztést. — Miként határozták el a fejlesztést? / — Szövetkezetünk 1976 elejéig hagyományos, „nyüstös” frottírárut gyártott. Az évek folytán elhanyagolt gyártmányfejlesztés, az elavult — 60—80 éves géppark —, valamint az importból behozott olcsó és szép törülközők késztették a fejlesztést, hiszen a hagyományos termékeknek nem volt jó piaci értékesítési lehetőségük. — Mi az oka, hogy megkésett a terv kivitelezése? — Mindenekelőtt kihangsúlyozom1), hogy építőink határidőre befejezték munkájukat. A gépek beszerelésekor kezdtünk csúszni a megvalósítással, mivel negyedévet késett a berendezés. Ez mintegy 1 milliós többletköltséget jelentett számunkra. Ezt úgy próbáltuk rugalmasan áthidalni, hogy az üzemelő régi gépeket fokozatosan cseréltük ki korszerűekre. A szerelést saját szakembereink végezték, sőt a lerakodást és a szállítást is. Ezek mellett természetesen a régebbi gépeket is javították. Időközönként azonban komoly segítséget adott az NSZK-beli partner is. A szövetkezet vezetősége nem járt el a legkörültekinMagyar—osztrák vízminőségi tárgyalások kezdődtek hétfőn Győrött, a két ország közötti vízügyi egyezmény alapján. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság székházában egész héten át tartó tanácskozáson értékelik a határ menti vizeken végzett víztőbben a géni beruházás előkészítésében, ezért a maroknyi szerelői gárdára igen nagy feladat hárult. Azt is el kell fogadnunk, hogy a külföldi tanulmányúton szerzett új technológiai tapasztalatot nem tudtuk máról holnapra megvalósítani. Talán féltünk is az újtól, de bele kellett vágnunk, mert létünk függött tőle! — Más vállalatokkal kötöt- tek-e megállapodást a tervek megvalósítása érdekében? — Természetesen. Igen komolyan segíti tervünk kivitelezését például a budapesti PATEX Vállalat, s a Szekszárdi Szabó Szövetkezet. — Hogyan tudja pótolni a szövetkezet a lemaradásból adódó tőkés piac elvesztését? — A lemaradás pótlása nagymértékben függ a világpiac alakulásától. Ezt már figyelembe vettük az 1979-es tervek összeállításánál, s olyan gyártmányfejlesztési tervet dolgoztunk ki, melynek megvalósítása lehetővé teszi a lemaradás fokozatos pótlását. Okvetlenül idekívánkozik, hogy a nyugati piacot nem a késésünk miatt veszítettük el, hanem a tőkés világ belső árpolitikája miatt. A gyártmányfejlesztésen belül foglalkozunk új fajta nép- művészeti törülközők és velúrköntösök piacra dobásával. E feladatok megvalósítása több irányú kooperációt igényel mind az állami, mind a szövetkezeti iparral. — Mutatkoznak érdeklődők a termékeik iránt? — A belföldi piacon erősen megnőtt a kereslet. Nem minden igényt tudunk kielégíteni hiszen külföldre is dolgozunk. Ha visszapillantunk az elmúlt esztendőre, megállapíthatjuk, hogy félmillió törülközőt gyártottunk az NSZK részére. Azért csak ennyit, mert a hozzánk érkezett rendelés csökkent, B. minőségi vizsgálatokat és kicserélik a tapasztalatokat. A tárgyalások résztvevői tanulmányi kirándulás során megismerkednek a szombat- helyi szennyvíztisztítóval, s megtekintik a Rábán lévő nicki duzzasztóművet. Építőanyag-ipar A termékszerkezet korszerűsítése Az építőipar igényeinek megfelelően az idén az építőanyag-ipar a korábbinál mérsékeltebb ütemben, 3 százalékkal bővíti termelését, s így a vállalatok nagyobb energiát fordíthatnak a munka hatékonysági feltételeinek megteremtésére, a minőség javítására, a termékszerkezet korszerűsítésének meggyorsítására. A betonelemgyártásban is jobban előtérbe kerül az építők igényeihez rugalmasan alkalmazkodó szerkezetek gyártása, amellyel az építkezéseken munkát, munkaerőt takaríthatnak meg. Az idén tehát meggyorsítják a termékszerkezet korszerűsítését, s ebben az évben dolgozzák ki a hosszabb távú fejlesztés stratégiáját is, amelyben már a műszaki világszínvonalhoz mérik tennivalóikat. A hazai cementtermelés bővül ugyan 2 százalékkal, de az igények kielégítése érdekében szocialista partnereinktől is importálunk még az idén 820 ezer tonna cementet. Hasonlóképpen a mészhidrát- szükséglet kielégítésére 100 ezer tonnát vásárolunk szocialista partnereinktől. A téglaipar a hagyományos termékeken túl bővíti kínálatát a kiválóan hőszigetelő poroton kézi falazóblokkal, amelyből egy darab majdnem 11 kisméretű tégla térfogatának felel meg. Ez a termék jelentős fűtési energia megtakarítását teszi lehetővé, s ugyanakkor gyorsítja a falazást, csökkenti a szállítási költséget. Égetett tetőcserépből mérsékelten emelkedik a kereslet, amelynek növelése érdekében a cserépgyárak most már a korábbinál nagyobb gondot. fordítanak a minőség javítására, a termék versenyképességének növelésére. Falburkoló csempéből 12 százalékkal bővül a hazai termelés, amit elsősorban a választék bővítése érdekében 800 000 négyzetméter importtal egészítenek ki. Kerámia padlóburkoló lapból bőséges a kínálat, de mozaiklapból, üvegtéglából és üvegmozaikból ugyancsak a szocialista partnereink segítik belföldi szükségleteink kielégítését. Az ellátás színvonalának emelése érdekében az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium szigorítja a vállalatok szerződéses kapcsolatainak ellenőrzését, hogy erősödjön a szerződési és szállítási fegyelem. Ugyanakkor fontosnak tartja azt is, hogy a nagy tömegű építőanyagokból az első negyedévben előszállításokkal gondoskodjanak szükségleteik tetemes részéről a legnagyobb felhasználók, s így csökkentsék az évközi szállítások csúcsforgalmi gondjait. (MTI) Magyar-osztrák tárgyalások
