Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-10 / 291. szám
e "népújság 1978. december 10. A paksi atomerőmű pártvégrehajtó bizottsága keddi ülésén a beruházáson folyó munkaversenyről tárgyalt. Az idén már másodízben foglalkozott a munkaversennyel a végrehajtó bizottság, először közel kilenc hónappal ezelőtt tűzte napirendre. A dolgozók kezdeményezése, szocialista versenye, mindenütt nélkülözhetetlen a hatékony munkához, itt azonban különösen fontos. Egyrészt, az első reaktoregységnek két év múlva áramot kell adnia — termelésére számít a népgazdaság —, másrészt a verseny szervezésének, irányításának, a kiemelkedő eredmények elismerésének speciális feltételei vannak. Több tucat vállalat vesz részt — kisebb-nagyobb mértékben — a munkában. A vállalatok önállóak, szerződések rendszere határozza meg feladataikat. A munkaversenyt szabályozó miniszter- tanácsi .és SZOT-határozat alapján a vállalatok, a vállalati érdekek figyelembevételével alakítják ki a szo- ciaista munkaverseny cél- és elismerési rendszerét, így előfordulhat — mint ahogy számos esetben elő is fordult —, hogy egy-egy munka határidőre és jó minőségben történő elvégzése a beruházásnál nélkülözhetetlen feltétele az ütemes tervteljesítésnek, ugyanez a munka a vállalatnak ötöd-, vagy tizedrangú. A beruházás mozgalmi és műszakigazdasági vezetői kezdettől fogva látták, hogy ki kell alakítani itt egy olyan versenyrendszert, ami „húz” mindenkit. Megalakult a beruházás munkaverseny szervező bizottsága, kialakították a verseny elismerési - és célrendszerét. Az ' év elején még olyan formában, hogy az anyagi elismerés a vállalati jutalomkeretekből történjék (a technikai jellegű költségeket, oklevelek, emlékplakettek, stb., propaganda keretükből fedezték, ám a verseny legjobbjainak járó jutalomra nem szívesen adtak át pénzt). Ma már ez megoldódott: A NIM—ÉVM— KGM együttes utasítása a beruházás preferencia-keretéből 250 ezer forintot bocsátott a versenybizottság rendelkezésére, a legjobbak jutalmazására. így előfordulhat az is, hogy egy-egy vállalattól, amelyik csak öt brigáddal dolgozik _ itt, . ha megérdemi, mind az öt kapjon emlékplakettet és jutalmat. A negyedmilliós kerethez már hozzá is nyúltak, a nemrég átadott új művelődési ház építői közül hárman kapták meg a „Paksi Atomerőmű Építéséért” emlékplakettet és a velejáró 2000—2000 forint jutalmat. Bár jelentős előrehaladás történt tavasz óta, a végrehajtó bizottság elsősorban a hiányosságokra és a tennivalókra irányította a figyelmet. Az április elején tartott szocialista brigádvezetői tanácskozáson az építök- szerelők megkapták az évi programot, kimunkálva, hogy melyik létesítménynél, melyik vállalatnak, vállalati részlegnek mi a dolga, mire vár a vezetés vállalásokat. Ám még ma is majdnem általános, hogy ezek a munkák, határidők nincsenek brigádokra konkretizálva. Úgy megfogalmazva egy-egy brigád feladata, hogy a brigádtagok lássák, mi a teendőjük, felmérjék, hogyan tudják azt teljesíteni. Kivételt képez néhány eset. így például a 26-os Állami Épí-: tőipari Vállalat részletes programot adott a brigádoknak, azok vállalták és teljesítették, illetve teljesítik vállalásaikat. A több itt dolgozó kivitelező vállalat, részleg értékes tapasztalatokat szerezhet, ha vezetőik tanulmányozák a 26-osok módszereit. A 26-os építők nyolc brigádja tett nemrég pótvállalást, tizenöt munkára. Kedvező tapasztalatok vannak a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnál is, ahol tételesen, brigádokra bontották le a feladatokat. A Salvador Allen- de szocialista brigád feladata volt a reaktorépület áll- vényszerelése bemérési bizonylattal együtt augusztus 22-ig. Augusztus 18-ára lettek kész. A szárazvédelem támgyűrű alátámasztó szerkezet elkészítése szeptember 20-ig nélkülözhetetlen feltétele volt az ütem tartásának. A brigád augusztus 18- án ezt szeptember 18-ára vállalta, el is készült vele. A kivitelezők tekintélyes részénél még ma is a versenyfelelős reszortfeladatának tartják a munkaversennyel való foglalkozást. Pedig a munkaversenyért elsősorban a gazdasági egység vezetője a felelős. Éppen ezért úgy foglalt állást a vb, hogy szakítani kell az eddigi ilyen gyakorlattal. Persze, a szakszervezetnek és a KISZ-nek is a maga sajátos eszközeivel segítenie kell a versenyt (brigádvezetők oktatása, szocialista brigádok klubja, FMKT, Alkotó Ifjúság mozgalom, stb.), tudatosítani, hogy mi a célja a versenynek, segíteni a munkahelyi demokrácia erősödését. Feladatul szabta meg a végrehajtó bizottság azt is, hogy a beruházáson dolgozók létszámának növekedése arányában növelni kell a szocialista brigádok számát. Ebben a pártszervezeteknek, a szakszervezetnek és a KISZ-nek is sok a lehetősége és tennivalója. (J) Bábel Ernő A kivitelezők összehangolt munkaversenye egyre jobban segíti, hogy a főépület, benne a reaktorblokk, határidőre elkészüljön A jövő tanévtől az új tantervekkel együtt szabadon választható tantárgyakat vezetnek be a gimnáziumokba. Mit jelent ez a változás? Mi ez az újítás? Hogyan alakul megyénkben a gimnáziumi fakultáció? Ezekre a kérdésekre kértünk választ Bábel Ernőtől, a megyei művelődésügyi osztály középiskolai csoportvezetőjétől. ' — A mai óvodást, általános iskolai tanulót, a közép- iskolást, de a főiskolai, egyetemi hallgatót is érintik az oktatáspolitika változásai. 1971-től új nevelési programmal dolgoznak az óvodák, az általános iskola területén is rengeteg tartalmi és szervezeti változás történt és történik. Az oktatáspolitikai intézkedések természetesen érintik a középfokú oktatási intézményeket is, hiszen a különböző iskolafokozatok egymásra épülve, egymást segítve tölthetik be szerepüket. A gimnáziumi fakultatív oktatás szervesen illeszkedik oktatási rendszerünk változásaiba. Az újítás fakultatív fogalma egyszerűen annyit jelent, hogy a harmadikos, negye- kes gimnazisták maguk dönthetik majd el, hogy néhány tárgyat akarnak-e tanulni vagy sem. Attól persze nem kell tartani, hogy a tantárgyválasztás valamiféle zűrzavarhoz vezet az iskolában, mert nem ötletszerű választásról van szó. A kötelező heti 33 órából a harmadik osztályban hét, a negyedikben pedig kilenc óra jut a fakultatív keretbe. A tetszés szerinti választhatóság joga tehát a tantárgyak megválogatásában jelentkezik, abban, hogy a heti 7, illetve 9 órát milyen elméleti vagy gyakorlati tárgyakra kívánja a diák felhasználni. Emellett jogában áll a heti óraszámot 33-ról 35-re növelni, egy heti kétórás szabadon választható tárgy tanulásával. Ebben az esetben á döntés joga teljes mértékben a tanulóé. A fakultáció nem vezet semmiféle túlterheléshez, mert a heti óraszám lényegesen nem változik. Az igaz, hogy a harmadik és negyedik osztályban néhány tantárgy alapóraszámban történő oktatása megszűnik, de a felszabaduló órákat a tanuló a választott tárgyakra fordíthatja. A földrajzot például harmadikban, negyedikben már nem tanulják kötelezően alapóraszámban, ennek ellenére minden tanuló választhatja fakultatív tárgyként a heti 7, illetve 9 óra keretében. Mi tette szükségessé a hagyományos gimnáziumi oktatás megváltoztatását? A gimnáziumi képzés elsődleges feladata a felsőfokú tanulmányokra való előkészítés, de jelentős számban oktat-nevel olyanokat is, akik nem jutnak be felsőfokú oktatási intézményekbe. A tovább nem tanulók aránya a megyénkben sem elhanyagolható. Az 1969/70-es tanévtől az 1976/77-es tanévig 5527 fő érettségizett, s a felsőfokú oktatási intézmények felvételi vizsgáin 1751 fő, az érettségizettek 31.7 százaléka felelt meg. A gimnázium feladata tehát kétirányú: egyrészt a továbbtanulásra készít fel, másrészt gondoskodni kell azokról, akik az iskola befejezése után munkába állnak. E kettős igénynek akkor felel meg a gimnázium, ha az általános műveltség megalapozása mellett differenciált ismereteket is nyújt. Ezt a célt szolgálja a szabad tantárgyválasztás: lesznek tehát a gimnáziumban olyan elméleti-közismereti tárgyak, amelyek elsősorban a továbbtanulásra készítik fel a tanulókat, s olyanok, amelyek az jskola elvégzése utáni munkába állást segítik. Hogyan alakul megyénkben a gimnáziumi fakultáció? Az máris megállapítható, hogy az elméleti tárgyak megfelelő arányban állnak a tanulók rendelkezésére. Minden gimnázium kínálja a magyar—történelem, matematika—fizika, kémia—biológia szakpárosítást. Az orosz és a második idegen nyelv választhatósági aránya szintén jó. Azok a tanulók, akik harmadikos korukban még nem döntöttek a továbbtanulásról, gyakorlati tárgyakat választhatnak. Gépészeti műszaki rajzot kínál a paksi és a dombóvári gimnázium, gépjárművezetés és ügyintézőképzésre vállalkozott a szekszárdi és a gyönki gimnázium. Gépírásoktatást kezd a bátaszéki és a tamási iskola. A kémiai anyagvizsgálat tantárgy iránt érdeklődőket várja a bonyhádi gimnázium, s ugyanitt számítógépkezelői ismereteket is kaphatnak a tanulók. Idegenvezetés oktatását tervezi a dunaföldvári és a gyönki iskola, az államigazgatási ismereteket a tolnai és a tamási gimnáziumban lehet elsajátítani. Ezek tehát az elméleti és gyakorlati lehetőségek. Az új gimnáziumi tanterv az 1979 '80-as tanévben lépnek érvénybe. E tanévben a gimnáziumokba jelentkezett tanulók már megismerhetik választási lehetőségeiket, s az első és második osztályban eldönthetik, mit választanak, s a harmadik, negyedik osztályban már választott tárgyaikban mélyülhetnek el. Ha a tanuló például a magyar—történelem—német sávot választja, akkor fakultatív formában a magyart két órában, kötelezően négy órában; a történelmet két órában, kötelezően három órában, s a német nyelvet három órában tanulja. Ebben az órakeretben alaposabban készülhet a felvételi vizsgára is. A fenti tárgyakon kívül kötelező jelleggel tanulja az ösz- szes gimnáziumi tárgyat. Ha például a gépírást választotta, akkor a tárgyat heti öt órában tanulja és például ‘magyart választhat mellé. A fakultatív tárgyak tanítása csak a harmadik osztályban kezdődik, akkor milyen szerepe lesz a gimánzium első osztályának? — tehetik fel sokan a kérdést. Az első osztály . legfőbb feladata az esélyegyenlőségek .megteremtése, a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása. A második osztályban pedig a pályaválasztás előkészítése lesz a kiemelt feladat. A pályairány eldöntéséhez heti egyórás foglalkozással is segítséget nyújt az iskola. Milyen eredmény várható az új oktatási rendszertől? A gimnázium jobban megfelel elsődleges feladatának, s ugyanakkor biztosabb segítséget ad a továbbtanulni nem szándékozóknak. A kísérleti tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabad tantárgyak jelentősen hozzájárulnak a nevelés erősítéséhez, és sokoldalúan fejlesztik a tanulók személyiségét. — majoros — 1918. december 8-án a szekszárdi csendőrszárny-parancs- nokság jelentést küldött a székesfehérvári csendőr kerületi parancsnokságnak: „Ma délután 4 óra 20 perckor Bátaszékre 3 tiszt és 250 főnyi szerb gyalogság bevonult. Feladatukat, vagy szándékukat nem közölték. Községelöljárósággal holnap délelőtt fognak tárgyalni. Állítólag azért, mert Pécsről várnak utasítást. Nemzetőrséggel, csendőrséggel szemben nem intézkedtek. Jegyzőt megkértem, közölni velem csendőrségre való esetleges kívánságaikat, szükség esetén Havranek századost megállapodások létesítése végett kirendelni szándékozom. Főszolgabíró hadügyminiszternek bejelentette, máshova jelentés nem tétetett.” A szerb katonák megjelenése Bátaszéken a község megszállását jelentette. Éveken át a községtől északra húzódott a demarkációs vonal. Egykori térképe, s a Tanács- köztársaság idejéből származó hivatalos levelek szerint a megszállást követően a Báta- szék—Baja vasútvonal töltése lett a demarkációs vonal. Egy ideig csendesség volt tapasztalható, a szemben álló felek beásták magukat a vonal két oldalán, s mintha nem is feszült háborús viszonyok lennének, élték a maguk „békés” életét a katonák. Két hónappal később azonban már súlyos konfliktusokra került sor. Ismereteink szerint a legsúlyosabb összecsapásra 1919 áprilisában került sor. Ekkor a szerb seregek északabbra törtek, s még a megyeszékhely megszállása is szóba került. Decs alatt azonban megálltak. Sorozatos jegyzékváltás zajlott le a szemben álló felek között. Decsről ment katonai delegáció Bátaszékre, s miközben folytatták a tárgyalást, a delegáció néhány tagja információkhoz akart jutni, felderítést végzett. Megállapították a demarkációs vonalon szolgálatot teljesítő szerb erők nagyságát, harci moráljukról kaptak képet, s á lakosság magatartása felől is érdeklődtek. E tanácskozás eredményeként vált nyilvánvalóvá, hogy a szerbek nem kívánnak tovább északra vonulni. Ez lehetővé tette, hogy a Sárközből több katonai egységet a magyar—román frontra vezényeljenek. A szerbek Decsre küldtek egy alkalommal tárgyalni katonákat. Az ő tapasztalataikról nem állnak rendelkezésre feljegyzések. Bátaszék megszállásáról lényegesen többet tudhatunk meg a Tolnamegyei Közlöny 1918. december 15-i számából. Megírta a lap, hogy elsősorban a község megszállására a vasúti csomópont jellege miatt került sor. A megszállók lefegyverezték a nemzetőrséget, a közbiztonsági és rendőri szolgálatot a szerbek látták el. A közigazgatást és a postát működésében nem akadályozták, kivételt képezett, hogy a pénzfelvétel szünetelt. A csendőrségnek meghagyták fegyvereiket, sőt többször együtt járőröztek. A községet „lezárták”, csak a szerb parancsnokság által kiállított igazolvánnyal lehetett a községből eltávozni. A község megszállásával a vasúti csomópont is kiesett a forgalomból, Szekszárd csak Sár- bogárdon át tudott teher- és személyforgalmat lebonyolítani. A lap megjegyezte, hogy a lakosság nyugodt magatartást tanúsít de a csekély számú szerb lakosság tüntetőleg a megszállókkal jó viszonyt tart fenn. Hogyan vélekedett a Tolnamegyei Közlöny cikkírója a kommunizmusról, a kommunistákról? December 8-i számában Szocializmus és kommunizmus címmel közölt eszmefuttatásában a szociáldemokrata nézeteket tartja reálisnak, a kommunistáknak a társadalom átalakítására tett erőfeszítéseit illuzórikus-^ nak, elérhetetlennek tartja. Idézzük a cikk egy rövid részletét. „A bolsevikizmus a kapitalista termelő rendet lerombolja, még mielőtt a szocialista termelő rend megvalósult volna. Hónapok alatt akarja elvégezni generációk munkáját. Hogy ez fizikailag éppen úgy, mint erkölcsileg lehetetlen, ezt minden józan ember belátja. Csak a fantasztikus észjárású oroszrajongók agyában születhettek meg ilyen képtelen tervek, melyek végeredményükben csak ártani fognak a szocialista eszmének. Ezért minden ország szocialistái, akiktől minden anarchikus terv távoláll, tiltakozik a bolsevikizmus ellen, evvel is igazolva, hogy a szocializmus az alkotás és haladás, nem pedig a pusztulás és az anarchia útján akar haladni.” Nos, a cikk szerzője megérte a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltását, s meggyőződhetett róla, hogy a kommunista mozgalom rövid idő alatt képes megoldani nemzedékek által meg nem oldott feladatokat. De nemcsak Magyarországról szerezhetett ilyen információkat, hanem Szovjet-Oroszországról, a Szovjetunióról is. A forradalom elemi erővel söpri el az útból a fejlődés gátjait. Ilyen körülmények között nem alkalmazhatók a régi rend törvényei, szokásai, életritmusa. Felgyorsult minden. S mindenki, aki a régi rend híve volt, elveszettnek hisz mindent. Hátrahagyva menekültek 1918 novemberében és decemberében a községi jegyzők, főjegyzők. 1918. december 4-én a dunaföldvári járás (ma paksi járás) fő- szolgabírája jelentette, hogy Dunaföldvárról Niefergall Nándor főjegyző, Hüber Ferenc jegyző, Györkönyből Lemle Béla jegyző, Paksról Popovics Gyula főjegyző, Du- nakömlődről Bauer Károly jegyző, Madocsáról Szoják Lajos jegyző, Nagydorogról Varja János jegyző távozott. Többségük bejelentés nélkül hagyta el hivatalát és csak később írt levelet a főispánnak, bejelentvén tartózkodási helyét. A közölt képen látható levelet az egyik szekszárdi ügyvéd juttatta el a főispánhoz, kifogásolva a szekszárdi állapotokat: „Uton-útfélen lehet hallani a csőcselék részéről a fenyegetést — írja az ügyvéd —, hogy most van itt az alkalom a gazdagok ellen bosszút állni, az ő szenvedésükért. ‘fófexy* A*.'- «. Zir*. Jíp -«y ml+tU /V- wp' at a lU/aat-a*«/*-** Nap-nap után merülnek fel kisebb-nagyobb fosztogatások ablakbeverések, utcai lövöldözések és egyéb garázdálkodások. A közrend és a közbiztonság eme súlyos veszélyeztetése miatt tisztelettel kérem méltóságodat, méltóztassék a pécsi postaigazgatóság útján telefonice intézkedni, hogy haladék nélkül rendelje el a szekszárdi postahivatalnál az éjjeli távbeszélő-szolgálatot, hogy veszély esetén a csendőrségi és katonai szolgálatot sürgősen igénybe lehessen venni; — mert az éjjeli telefonszolgálat újabb időbe hatályon kívül helyeztetett.” K. BALOG JÁNOS
