Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-10 / 291. szám
2 %PÜJSÄG 1978. december 10. Hétfő: Kambodzsa felszabadított területén megalakul a népellenes rendszer ellen küzdő nemzeti egységfront. — Sorozatos egyiptomi provokációk a bolgár diplomaták ellen. — Folytatódnak az iráni tüntetések. Kedd: Moszkvában aláírják a szovjet—afgán barátsági szerződést. — Venezuela új elnökévé az eddig ellenzéki COPEI jelöltjét, Luis Herrera Campinost választják. — Berlinben ülésezik a Varsói Szerződés Honvédelmi Miniszteri Tanácsa. Szerda: Népszavazás Spanyolországban: nagy többséggel jóváhagyják az új, demokratikus alkotmányt. — Szovjet—amerikai gazdasági tárgyalások. — Brüsszelben nem sikerült létrehozni a kilencek pénzügyi unióját. Csütörtök: Megkezdődik a NATO-tanács téli ülésszaka. — Az új japán kormányfő, Ohira beiktatása. — ENSZ- határozatok a közel-keleti kérdésről. Péntek: Tiltakozás a dél-afrikaiak által .szervezett na- míbiai látszatválasztások miatt. — Kínai csapatösszevonások India határán. Szombat: Az amerikai külügyminiszter elindul közel- keleti útjára, hogy újabb ösztönzést adjon a különtárgya- lásoknak. — Memphisben tanácskozik a demokrata párt kongresszusa. A hét 3 kérdése December első napjaiban, minden esztendőben sor kerül a hagyományos atlanti nagyhétre: a NATO tanácsa ilyenkor tartja meg téli ülésszakát. Ennek színhelye mindig Brüsszel (a tavaszi összejöveteleket felváltva tartják a tagállamok fővárosaiban), pontosabban a belga főváros szomszédságában elhelyezkedő atlanti főhadiszállás. Az idén a szokásosnál nagyobb figyelem kísérte a megbeszéléseket, az atlanti tanácskozást ugyanis alig néhány nappal előzte meg a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülése, amely jelentős kezdeményezéseket tett, széles körű programot vázolt fel Európa és a világ békéjének érdekében. A válasz sora tehát a NATO oldalán van s jogos a kérdés: mit akarnak és mit tudnak tenni az atlanti tömb országai. Iránban az elmúlt héten is folytatódtak a rendszer elleni tüntetések, sztrájkok. Változatlan a síita egyház Szembenállása a sahhal. Képünkön Taleghani ajatolla, a vallási ellenzék egyik iráni vezetője híveit fogadja. (Képtávírónkon érkezett.) 1. Miről tárgyalt a NATO-tanács Brüsszelben? A brüsszeli sorozat tulajdonképpen a Közös Piac országainak összejövetelével kezdődött: egy új, közös, a dollártól viszonylag független pénzügyi rendszert akartak kialakítani. Ez csak részben sikerült, Olaszország, Nagy- Britannia és Írország — saját gazdasági meggondolásai miatt — egyelőre nem vállalta a pénzügyi uniót. Vagyis a kilencek megállapodtak abban, hogy hatan lesznek, de ezzel a fogyással az egész elképzelés zátonyra futhat. Míg a közös piaci megbeszéléseken a belső problémák voltak terítéken, a NATO összejövetelétől mindenki azt várta, hogy az atlanti miniszterek a világ nagy kérdései felé fordulnak, s megfogalmazzák álláspontjukat a moszkvai felhívással kapcsolatosan. Természetesen senkinek sem lehettek különösebb ábrándjai, de az atlanti hatalmak brüsszeli magatartása messze elmaradt még a reális várakozásoktól is, súlyos csalódást okozhatott. Miközben a Varsói Szerződés tagállamai Moszkvában bejelentették, hogy hajlandók — a kölcsönös biztonság alapján — bármely leszerelési témát megvitatni, a NATO egyszerűen válasz-nélkül hagyta ezt. Nehezen is mondhatott volna valamit, hiszen éppen a thvaszi washingtoni ülésszakon fogadták el a fegyverkezés fokozásának tervét s most elsősorban azt ellenőrizték, eleget tettek-e a tagállamok az évi 3 százalékos „tiszta” emelésnek. (A fogalmazás árra utal, hogy a hadi kiadások növelésénél figyelembe veszik az inflációs rátákat s erre teszik rá ezt a bizonyos három százalékot.) Így azután a miniszterek többet foglalkoztak a kétmilliárd dolláros AWACS (légi kémlelési rendszer) bevezetésével, mint az enyhüléssel és leszereléssel. Egyetlen halvány kísérlet volt Owen brit külügyminiszter részéről, aki azt javasolta, hogy jövőre, az Atlanti Szövetség 30. évfordulóján tartsanak kelet-nyugati külügyminiszteri találkozót a NATO s.a varsói tagállamok képviselőinek részvételével, de az indítványt hamar lesöpörték az asztalról. S azúttal nemcsak a jelenlevők magatartása, hanem egy távol maradás is árulkodott a NATO szándékairól: Első ízben történt meg, hogy egy atlanti tanácsülésen nem volt ott az amerikai külügyminiszter. Vance fontosabbnak tartotta, hogy a Közel-Keletre utazzék a különtárgyalások további ösztönzésére. Ez a mozzanat is jól tükrözhette: Brüsszelben sok mindent akarhattak, csak éppen komoly választ nem akartak adni a Moszkvában elhangzottakra. 2. Milyen lehetőségei vannak a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatoknak? Az enyhülés egyik fontos építőköve lehet a nemzetközi kereskedelem is. Ezért az öt évvel ezelőtt alakult szovjet —amerikai gazdasági és kereskedelmi tanács moszkvai Leonyid Brezsnyev szovjet államfő búcsúztatta a moszkvai repülőtéren Nur Mohammed Taraki afgán elnököt, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodott a Szovjetunióban. (Képtávírónkon érkezett.) ülése messzemenő érdeklődést keltett. Több, mint négyszáz amerikai üzletember érkezett a szovjet - fővárosba, köztük a kormány két tagja, akiket Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin .is fogadott. A szovjet—amerikai kereskedelem szinte hőmérője a két nagy ország kapcsolatainak. 1971 és 75 között 4,2 milliárd rubel volt a kölcsönös áruforgalom értéke, tehát az előző ötéves időszakhoz képest megnyolcszorozódott. Csakhogy 1974-ben az amerikai törvényhozás elfogadta a Jackson szenátor által kezdeményezett diszkriminációs javaslatot s a kereskedelem a felére csökkent. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy az idén újabb törekvések mutatkoztak az Egyesült Államok részéről a beavatkozásra és zsarolási-nyomási kísérletekre: leállítottak különböző elfogadott rendeléseket. A mostani ülésszak ismét á normalizálás felé mutat: Washingtonban is tudomásul kellett venni, hogy ilyen manőverekkel nem sikerül akadályozni a szovjet gazdaság fejlődését, viszont a szállítások leállításával 1,6 milliárd dolláros közvetlen kárt okoztak az amerikai üzleti életnek s négyszázezer munkahelyet vesztettek. A lehetőségek ugyanakkor sokkal nagyobbak lennének. Egyetlen példa: az Armand Hammer veterán üzletember vezette Occidental Petroleum húsz évre szóló húszmilliárd dolláros üzletet írt alá szovjet cégekkel — a megvalósítás sikeresen folyik. Hasonló együttműködésre más területeken is mód nyílna, de ahhoz komoly amerikai elhatározás szükséges — hosszú távú, a kölcsönös előnyöket figyelembe vevő, diszkriminációtól mentes összmunkára. 3. Mi a jelentősége a szovjet—afgán barátsági szerződésnek? Az első szovjet—afgán barátsági szerződést 1921-ben írták alá, személyesen Lenin tett rá javaslatot, hiszen a fiatal szovjet állam volt az első, amely elismerte Afganisztán függetlenségét. (Ez 1919-ben történt, miután az afgán hazafiak Balagasszár erődjénél visszaverték a brit expe- díciós haderőket.) A szovjet—afgán viszony azóta is példája lehetett a különböző társadalmi rendszerű országok lehetséges jószomszédi kapcsolatainak, a békés egymás mellett élésnek. Nyolc hónappal ezelőtt az afgán népi forradalom új fejezetet nyitott az ország történetében. A Szovjetunió, az egész haladó világgal együtt, természetesen nagy rokon- szenvvel kísérte az afgán fordulatot s Moszkvában határozottan hangsúlyozták: minden külső beavatkozás kizárásával biztosítani kell, hogy Afganisztán a maga választotta úton haladhasson tovább. A szovjet—afgán barátság további elmélyülése öltött testet abban a barátsági, jószomszédsági és együttműködési szerződésben is, amelyet a héten Leonyid Brezsnyev és Mohammed Nur Taraki írt alá. A kétoldalú kapcsolatokon túl ez az okmány nagy jelentőséggel bír Ázsia békéje és biztonsága szempontjából is. Közismert tény, hogy egyes imperialista erők, valamint a pekingi vezetők igyekeznek minél törékenyebbé és ingatagabbá tenni az ázsiai viszonyokat, hogy saját törekvéseiket érvényesíthessék. Ebben a tekintetben az utóbbi időszak két fontos nemzetközi dokumentuma, a szovjet—vietnami és a szovjet—afgán szerződés nagymértékben hozzájárul Ázsia nyugalmához s olyan kereteket alakít ki, hogy az érdekelt országok mind nagyobb erővel munkálkodhassanak belső fejlesztési feladataikon. RÉTI ERVIN Svájcban új államfőt választottak, s a hagyományoknak megfelelően az eddigi alelnök, ezúttal Hans Hürlimann lett az új elnök. (Képtávírónkon érkezett.) Gyászjelentés A Nehézipari Minisztérium, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete, a Magyar Szénbányászati Tröszt és a Mecseki Szénbányák mély megrendüléssel közli, hogy a Mecseki Szénbányák Zobák bányaüzemében 1978. december 8-án történt gázkitörés következtében hat bányász életét vesztette. Őszinte fájdalommal hajtunk fejet az elhunytak: Bartók József 29 éves vájár, Füle Gyula 42 éves vájár, Horváth István 42 éves vájár, Rizmayer László 34 éves segédvájár, Rupa Róbert 44 éves vájár, Szász Mihály 31 éves segédvájár emléke előtt. Mély együttérzéssel osztozunk az áldozatok hozzátartozóinak gyászában. Kegyelettel adózunk hős bányászaink emlékének, akiket nehéz, áldozatos hivatásuk teljesítése közben ragadott el a halál. Nehézipari Minisztérium Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Magyar Szénbányászati Tröszt Mecseki Szénbányák DlVSZ-tagszervezetek konzultációja Budapesten Szombaton a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség budapesti székházában megkezdődött a DÍVSZ 44 európai tagszervezetének kétnapos konzultációja. Célja kettős: megvonni az ez évi munka mérlegét, s meghatározni a jövő év legfontosabb feladatait. ' Az 1978-ban végzett munkáról a résztvevők megállapították, hogy a DÍVSZ februárban Berlinben tartott X. közgyűlésének határozataiban foglaltakat — az eredeti terveknek megfelelően — végrehajtották. Különös jelentőségűnek tartják a béke és a biztonság megvédéséért folytatott akciókat, valamint a leszerelési tárgyalások eredményes folytatásának következetes szorgalmazását. Elsősorban azok az akciók voltak sikeresek, amelyeknek elvi alapjait az 1978 januárjában Budapesten megrendezett európai ifjúsági leszerelési konferencia adta meg. Ami a DÍVSZ európai tag- szervezeteinek 1979. évi munkaprogramját illeti, jövőre is központi feladat a béke és biztonság megőrzéséért, a leszerelés elősegítéséért folytatott akciók továbbvitele. A résztvevők szorgalmazták olyan összeurópai ifjúsági találkozó megrendezését, ahol konzultálnának az európai ifjúsági szervezetek együttműködésének további lehetőségeiről, és megvitatnák, miként tudnának az európai ifjúsági szervezetek még többet tenni a helsinki ajánlások maradéktalan végrehajtásáért, az enyhülési folyamatnak az európai kontinensen történő továbbviteléért. A konzultáció vasárnap folytatja munkáját. RANtflÁMA LUANDA Az MPLA-Munkapárt Központi Bizottságának plé- niuma felmentette párt és állami tisztségéből Lopo do Nascimento miniszterelnököt, a KB Politikai Bizottságának tagját. Az ülés ezen kívül elfogadta Carlos Rocha-nak, a KB tagjának, miniszterelnök-helyettesnek, tervezési és gazdasági együttműködési miniszternek a kérését, s őt is felmentette tisztségeiből. BELGRAD A Jugobanka jugoszláv kereskedelmi bank 80 millió dollár hitelt kapott a legnagyobb amerikai, japán és kanadai bankokból álló konzorciumtól az „Adria” kő- olajvezeték jugoszláviai szakaszainak építéséhez. A szerződést Londonban írták •alá. BUDAPEST Udvardi Sándor, külkereskedelmi miniszterhelyettes hazaérkezett Indiából, ahol mint a Magyar Kereskedelmi Kamara által rendezett magyar műszaki-gazdasági napok fővédnöke, a magyar delegáció vezetője Uj-Delhi- ben, Calcuttában, és Bom- bayban megnyitotta a rendezvényeket. BONN Szombaton, délelőtt megnyílt Kölnben a nyugatnémet szociáldemokrata párt Euró- pa-kongresszusa. A Bonnban kormányon levő SPD itt hozta nyilvánosságra jelöltlistáját a jövő nyári közvetlen Európa-parlamenti választásokra. A 78 politikus névsorát Willy Brandt, az SPD elnöke és Heinz Oskar Vetter, a Német Szakszervezeti Szövetség (GDB) elnöke vezeti. WASHINGTON Cyrus Vance amerikai külügyminiszter pénteken Kairóba és Jeruzsálembe utazott, hogy megpróbálja rávenni Egyiptomot és Izraelt a béketárgyalások folytatására. Az amerikai diplomácia vezetője, úton a Közel-Kelet felé, szombaton egy napra megszakította útját Londonban. Mint ismeretes, a Camp David-i amerikai—izraeli— egyiptomi csúcstalálkozón a felek megegyeztek abban, hogy december 17-én aláírják Kairó és' Tel Aviv békeszerződését, de az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre. Diplomáciai források szerint Vance javasolni fogja: amennyiben mégsem lenne remény a békeszerződés aláírására december 17-ig, ebben az esetben egy hónappal hosszabbítsák meg a tárgyalásokat. RÓMA Űj konkordátum van születőben az Olasz Köztársaság és a Vatikán között. Tíz évi türelmes egyeztető tárgyalások, jogi viták, bürokratikus huzavona után, a jobboldal politikai ellenállása közepette, a jelek szerint sikerül új dokumentummal felváltani a Mussolini és XI. Pius pápa által 1929-ben kötött konkordátumot. Andreotti olasz miniszter- elnök az olasz szenátus elé terjesztett beszámolójában rámutatott, hogy az új konkordátumban többé nem kívánják államvallásnak elismerni a katolikus vallást- és megszüntetik a klérusnak nyújtott kiváltságokat is. Elkülönítik az olasz és az egyházi hatóságok hatáskörét, az egyházi bíróságok ítéleteit „külföldön hozott jogi aktusként” kezelik majd. Olaszországban megszűnik a hittan kötelező oktatása.
