Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-10 / 291. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Mai számunkból

XXVIII. évfolyam, 291. szám

ÄRA: 1,— Ft

1978. december 10., vasárnap

Emberi jogok

1948. DECEMBER 10-ÉN az E^ifSZ Európában, Párizsban tartott közgyűlése háromévi szövegező munka után elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát: az ilyen jogokat felsoroló első nemzetközi okmányt. Ez lett az emberi jogok napja, de a mostani, harmincadik évforduló az eddigieknél teljesebb, ünnepélyesebb visszatekintésre ad alkalmat. A deklaráció, mint közgyűlési határozat, csak az ajánlás erejével bírt, de azóta klasszikussá vált, alkotmányok és nemzetközi megállapodások — mint a helsinki záróokmány — hivatkoznak rá. Azóta létrejött az emberi jogokat összefoglaló két nemzetközi szerződés is, amely ratifikációira nézve már kötelező: a polgári (személyi) és politikai jogok, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok egyezségokmánya. 1966-ban fejeződött be szövegezésük, s csak 1976-ban léptek életbe, tehát már az enyhülés korszakának termékei. Fiatalságuk miatt még nem olyan ismertek, mint a deklaráció, de jelentőségük annál nagyobb is lehet idővel. Eddig már 52 állam ratifikálta és valamivel több aláírta a két egyezségokmányt. Hazánk és az európai szocialista országok az első ratifikálok közt voltak, több fejlődő, illetve el nem kötelezett tőkés országgal együtt. Az európai tőkés országok jelentős része először arra hivatkozott, hogy a jogokról külön nyugat-európai egyezménye van, vagyis ebben is „tömböt” alkot, de az egyezségokmányok térhódítását látva később mégis csatlakozott. Az Egyesült Államok hosszas viták után csak tavaly írta alá a két szerződést, s a ratifikálás még húzódik a kongresszusban.

AZ EMBERI JOGOK fogalmukat tekintve különösen védett, kiemelt jogok, amelyeket az emberek legfontosabb létfeltételeit védik. A nagyszámú jog és kötelesség közt, ezek az állam és az állampolgár viszonyának legalapvetőbb kérdéseire vonatkoznak, ezért biztosításuk a XVIII. századi forradalmak óta elsősorban az országok saját alkotmányainak, törvényeinek feladata. Nemzetközi jogi védelmüket a népek a második világháborús antifasiszta koalícióban, a nácik minden eddiginél nagyobb embertelenségei láttán határozták el. Ezt tükrözi az 1948-as deklaráció felépítése is, amely először a fasiszták által legdurvábban megsértett jogokat sorolja fel. Az egyenjogúságot fajra, nemre, vallásra, véleményre és születésre tekintet nélkül, az élethez való jogot, a kínzás, megalázó bánásmód, az önkényes letartóztatás és fogva tartás tilalmát. Az egyezségokmányok kötelezően biztosítják ugyanezt, de részleteznek olyan további jogokat is, mint például az állampolgárt megillető jogorvoslat a fellebbezéstől a bírósághoz fordulásig, a szakszervezetben és a közügyekben való részvétel. Főleg a szocialista országok követelésére a szerződések tartalmazzák az alapvető gazdasági, szociális és kulturális jogokat, így a munkához és tanuláshoz való megkülönböztetés- mentes jogot. Az államok kötelezettséget vállalnak e jogok fokozatos, de gyors fejlesztésére saját törvényeik útján. Szólnak az alapvető politikai, véleménynyilvánítási jogokról és azok legszükségesebb közérdekű korlátáiról is.

A nemzetközi védelem elsősorban nemzetközi együttműködést jelent e jogok védelmében, fejlesztésében, a tapasztalatok kicserélésében. Tehát nem egyoldalú támadást, önkényes számonkérést, amely a többi állammal szemben rontaná a nemzetközi kapcsolatok már elért szintjét is. Ezt hangsúlyozta most a Varsói Szerződés legfőbb testületének novemberi moszkvai nyilatkozata is, amely az eddigi hasonló dokumentumoknál nagyobb terjedelemben, külön fejezetben foglalkozik az emberi jogok kérdésével. Kijelenti, hogy a szocialista országok betartják vállalt kötelezettségeiket, az együttműködés hívei, miközben visszautasítják az illetéktelen beavatkozást.

AZT JELENTI EZ, hogy az emberi jogokra vonatkozó egyezménynek nincs semmilyen ellenőrzésre, betartásra vonatkozó mechanizmusa? Ahhoz, hogy teljesen hatékony lehessen egy ilyen nemzetközi rendszer, kétségtelenül a nemzetközi kapcsolatok és a bizalom jelenleginél nagyobb fejlettségére van szükség, de mégis kialakult bizonyos mechanizmus. A személyi és politikai jogok egyezségokmányának megvalósulására 1977 óta egy külön bizottság ügyel, amely tizennyolc szocialista, tőkés és fejlődő országbeli tekintélyes jogászból áll. Rendszeresén jelentéseket kap az országoktól, a jogok megvalósításáról, a bekövetkezett haladásról. Ezt megvitatja; nem ítél el országokat, de általános tanulságokat levon, azokra felhívja a világ- szervezet figyelmét. A gazdasági jogok megvalósulásával a világszervezet gazdasági és szociális tanácsa foglalkozik, és változatlanul működik az ENSZ-ben 1945- ben létesített Emberi Jogok Bizottsága, amely fontos politikai vitáknak, valamint az új megállapodások előkészítésének színhelye. E jogilag szabályozott, az államok szuverenitását tisztelő fórumok működése kevésbé látványos, mint a propaganda felületes kampányai. Mégsem teljesen eredménytelen.

AZ ERKÖLCSI és presztízsszempontok ma nem lebecsülendő erőt jelentenek. Figyelembe kell vennie az új helyzetet a dél-afrikai és a rhodésiai fajüldöző rendszereknek, a chilei junta pedig hosszú huzavona után is nemrég kénytelen volt beengedni az Emberi Jogok Bizottságának ténymegállapító csoportját.

KULCSÁR PÉTER

SZÁMÍTÓGÉPGYÁRTÁSUNK (9. old.)

ÜJRA HŐERŐMŰVEK (9. old.)

OLAJ ÉS ATOMENERGIA (9. old.)

szamok és tények

(9. old.)

A 49. HÉT ESEMÉNYE, KÉRDÉSE, TÖRTÉNETE

(6. old.)

TÖRZSHELYE VOLT A DUNÁN

(7. old.)

BAKANCSBAN,

GYALOGOSAN?

(7. old.)

ZART MUNKAKAMRA (9. old.)

HÄZASSÄG SZÜLETIK (10. old.)

A TÁRSADALOM MOTORJA (10. old.)

HIMNUSZ AZ ÉLETHEZ (11. old.)

MAS ÜTŐN JÄRVA (8. old.)

CEMENT HELYETT BAKTÉRIUMOK

(8. old.)

A KESZTHELYI HELIKON

könyvtár

(11. old.)

változatos

vesekövek

(12. old.)

tájékoztató

A SPORTISKOLA MUNKÁJÁRÓL

(13. old.)

Összehívták az országgyűlést

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány XXII. paragrafusának (2) bekezdése alapján iaz országgyűlést 1978. december 20-án szerda délelőtt 11.00 órára összehívta.

A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetését, valamint a büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot.

New York, ENSZ

Magyar felszólalás a Namíbia-vitában

Az ENSZ-közgyűlés plenáris ülésén a namíbiai kérdés vitáján pénteken felszólalt Hollai Imre nagykövét, Magyarország állandó ENSZ- képviselője. Elítélte a délafrikai szuronyok árnyékában megrendezett egyoldalú namíbiai választásokat, amelyek ellentétesék az érvényben levő ENSZ-határozatok- kal.

Rámutatott, hogy Dél-Afri- kát a nyugati hatalmak mesterkedései segítik Namíbia megszállásában, most pedig egy bábkormány létrehozásában. Ez utóbbival kapcsolatban elítélte a Biztonsági Tanács öt nyugati tagállamának namíbiai rendezési tervét.

Leszögezte: a Magyar Nép- köztársaság ezután is következetesen támogatja a niamí- biai nép harcát.

Az ENSZ közgyűlésének 33. ülésszakán a namíbiai kérdés vitájának pénteki ülésén az NDK, Algéria, Bhután, Katar. Burundi és más országok képviselői is a legerélyesebb intézkedéséket sürgették a fajüldöző pretoriai rezsim hatalmának felszámolása érdekében.

*

Namíbiában egyébként pénteken befejeződött a terület felett törvénytelenül hatalmat gyakorló dél-afrikai hatóságok által szervezett választási színjáték. A szavazatok összeszámlálása hétfőn kezdődik és az eredményt várhatóan egy héten belül közzéteszik.

NEM KELL HOROG ORVOST FOGNI

(4. old.)

AZ ÖTÖDIK IKSZ ÉS KÖRNYÉKE

(4. old.)

A HÖLGY (4. old.)

MEGÉRTŐ SZAVAK A KÖZÍZLÉS - (TELENSÉG)RÖL

(5. old.)

A „Villányi táj” című kompozíció a villányi tájban. (Képösszeállításunk az 5. oldalon.)

Szobrok, tájak, emberek