Tolna Megyei Népújság, 1978. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-08 / 289. szám
a Képújság 1978. december 8. A közoktatás kérdései Szakkörök, érdeklődési körök Aki az iskolai tananyagon túl is bővíteni akarja ismereteit, elmegy a könyvtárba, összeszedi a szükséges könyveket, s otthon magánszorgalomból feldolgozza az anyagot. Tizenéves korban persze kevés az ilyen diák. Ehhez már nagyfokú szorgalomra, kitartásra * van szükség. Emellett látni kell azt is, mivel érdemes foglalkozni, s tudni azt, hogy az összeszedett információkat hogyan lehet hasznosítani. Ehhez adnak segítséget az iskolai szakkörök. A gimnáziumok hagyományos struktúrájuk utolsó évébe léptek. Már megkezdődtek a fakultatív oktatás előkészületei, hogy aztán a következő tanév ennek a jegyében induljon. Hogyan alakul majd a szakkörök, érdeklődési körök helyzete az új struktúrában ? Ehhez előbb nézzük meg helyüket a régi rendszerben. A jelenlegi gimnáziumi struktúrában a szakkörök, érdeklődési körök fontos szerepet kapnak. Délelőtt a tanuló — akarja, nem akarja — a tanterv által előírt tananyagot kapja. Ha más iránt is érdeklődik, az iskola által biztosított szakkörök, érdeklődési körök között választhat. Az iskolai rendtartás szerint a tanuló szakköri elfoglaltsága ne haladja meg a heti négy órát. Hogyan történik a szakkörök meghirdetése? Nézzük a szekszárdi Garay Gimnázium példáját. Itt a szakmai munkaközösségek a tanév elején megbeszélik, hogy ki, milyen szakkört vállal. A szakkörök listáját ezután a KISZ-szervezet kapja meg és ismerteti a tanulókkal, akik olyan szakkör indítását is kérhetik, ami a listán nem szerepel. Tanárok, diákok közös munkájának az eredménye tehát a szakkörök, érdeklődési körök kialakítása. Szakkör és érdeklődési kör elnevezést használunk. Mi a különbség a kettő között? A szakkör szorosan a tantárgyakhoz kapcsolódik, az érdeklődési kör pedig nem. Mi a szakkörök jelentősége? Kitágítják a tanulók érdeklődési köFét. A szakkör nyújt lehetőséget arra,- hogy a szaktanár versenyekre, pályázatok megírására irányítsa a tanulókat. A tudományos kutatás kezdeti lépéseit iá itt sajátíthatják el a tanulók. Emellett a szocialista tudat- és emberformálásban is szerepet kapnák. A szakkörök, érdeklődési körök szükségességét a számok is igazolják. A Garay Gimnázium hatszáznyolc tanulójából kettőszázhatvan- kettő vesz részt tizenhét" szakkör és érdeklődési kör munkájában. Ha a két énekkart is ide számítjuk, akkor a tanulók több mint fele érintett. Pályaválasztás Hány baba Úgy tartja a közmondás (vagy inkább közhely?), hogy a sok bába között néha elveszik a gyerek. Idődként így vagyunk a pályaválasztással is. Ez a kérdés egyaránt foglalkoztatja a családokat, az iskolákat és a különféle intézményeket. Alkalmanként a sajtó, a rádió, a televízió is hivatottnak érzi magát, hogy hozzászóljon a témához. Ennek ellenére mégis vannak olygp fiatalok, akik rosszul választják meg jövendő munkaterületüket. Legalábbis ezt bizonyítják a szubjektív okokból elhagyott pályák, de a sikertelen felvételik is. Nem vitás, hogy kellenek az olyan tájékoztató előadások, amilyeneket november 13-tól 27-ig tartottak Szek- szárdon a Tolna megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és a TIT közös szervezésében. Tizenkilenc felső- oktatási intézmény képviselője adott felvilágosítást arról, hogy a továbbtanulni szándékozó diákoknak milyen feladatokkal kell megbirkózniuk a sikeres felvételi érdekében, illetve milyen lehetőségek várják őket később. Arra feltétlenül alkalmas ez az előadássorozat, hogy a felvételizőket sokszor jól-rosszul befolyásoló mendemondák helyett valós képet nyújtson. Azoknak, akik már tudják, hogy konkrétan melyik oktatási intézménybe pályáznak. De mi lesz azokkal, akik képtelenek dönteni a jövőről? A fenti — egyébként 1974 óta hagyományos — előadás- sorozat a „Merre tovább?” címet viseli. Idén 2500 példányban küldték szét a meghívókat a megyében, invitálva az érdeklődőket a pálya- választási beszélgetésekre. Ez a megfogalmazás azonban — pályaválasztási beszélgetések — kissé csalóka. Azt sejteti, mintha az előadások célja a pályairányítás, az érdeklődés felkeltése lenne, s ily módon a habozókhoz, a döntésben tanácstalanokhoz szólna. Rajtuk viszont nem a felvételi pontszámok és az ösztöndíjak ismertetése segít, hanem a tényleges tanácsadás. Olyan, amelyre a Pályaválasztási Intézetben pszichológus és orvos által is mód nyílik. Avagy, azokon a fogadónapokon, amikor havonta egyszer az intézet munkatársa valamelyik járási székhelyen tartózkodik. Kérdés, hogy azok a diákok, akik leginkább szükségét látnák a tanácsnak — elmennek-e? Oda- küldi-e őket az osztályfőnök vagy a pályaválasztási felelős? S itt álljunk meg egy kicsit. A „Merre tovább?” tájékoztatóin csupán két, azaz kettő (!) pedagógus jelent meg, noha a meghívottak között voltakba szülőkkel együtt. Persze lehet vitatkozni azon, hogy vajon az időpont, naponta a délután fél 3-as kezdés megfelel-e? Sok felnőtt kell? dolgozik ilyenkor, de ugyanakkor figyelembe kell venni a megyeszékhelyre beutazók busz- és vonatindulását is. Az iskolák pályaválasztási felelőseinek tartós, tavaly és azelőtt is tapasztalt távolléte mégis furcsa. A kialakult gyakorlat szerint általában az igazgató- helyettesek töltik be a pálya- választási felelős funkcióját. Többségük becsülettel helytáll, de akadnak, akiknél csak plusz címet, tartalom nélküli funkciót takar az elnevezés. Egy biztos: nem válna egyetlen pedagógus kárára sem, ha közelebbről is tájékozódna néhány felsőoktatási intézmény felől,, hiszen az in- , formációkat évekig hasznosíthatná. A számoknál maradva: az idei pályaválasztási előadásokon összesen 431 diák vett részt. (Tavaly 494). Az érdeklődés természetesen megoszlott az egyes előadások között: az alsó határ a négy-öt fő volt, a „sláger” előadáson, a Pécsi Tanárképző Főiskola tájékoztatóján pedig hetvenegyen gyűltek össze. Egy ízben előfordult az is, hogy a tíz érdeklődő hiába várta az előadót. Az illető iskola azóta sem jelezte, hogy miért. Sok a bába? Nem. Csak némelyik felelősségérzete el-’ marad a kívánatostól. Talán mert arra vár, hogy majd a másik... KOVÁCS M. Bemutatkozik a dombóvári fotóklub Szekszárdon, a megyei művelődési központban mutatkozott be a dombóvári városi fotóklub. A fotókat kedvelők, kiállításokat látogatók sok ismerős képpel és szerző nevével találkozhatnak a tárlaton. Az elmúlt években ugyanis a dombóvári fotósok több országos és megyei pályázaton értek el komoly sikert, számos' díjat nyertek képeikkel. A kiállítók erénye, hogy- nem úgynevezett visszatekintő — a klub eddigi munkáját reprezentáló — kiállítással jelentkeztek, hanem az elmúlt évek terméséből állították össze bemutatott anyagukat, örvendetes, hogy a dombóváriak a fotó szinte minden műfajával kísérleteznek. A hagyományos zsáner-, portré- és tájfotók mellett láthatunk szociofotó- kat, kollázsokat és az egyik legújabb műfaj a koncept fotó is szép számmal képviseltetett. Igaz, ez a műfaj hozta legnagyobb tévedéseiket is. Azokra az esetekre gondolok, amelyeknél a képi jelzések indította asz- szociáció nem találkozik a kép címével, vagy a jelzésrendszer vizuális élményhez nem kapcsolható Ezekről a tévedésekről azonban beszélni és talán vállalni is nagyobb öröm, mint kisebb felelősséggel járó kipróbált képj sémákat alkalmazni. Vendégként szerepel néhány képével a kiállításon Eckehart Rochner (NDK), a dombóvári fotóklub tiszteletbeli tagja. Figyelmet érdemelnek képei különösen technikai tudása. Utóbbi például is szolgálhat a megye fotósainak is. A kiállítás láttán egy dolgot feltétlenül le kell szögeznünk: a megyei fotósélet legaktívabb kollektívája a dombóvári városi fotóklub. KOMAROMI Tilinger Sándor: Cs. S. amatőr festő Tilinger Sándor: Koszta Rozália műtermében Büntetőbírói eljárások Tolna megyében ii. A szándékos, súlyos testi sértés miatt elítéltek közül csak mintegy 20—25 százalék volt olyan, akinek a cselekménye súlyosabban minősült, például visszaesés, vagy súlyosabb eredmény esetén. Ezekre a cselekményekre az alkalmi, hirtelen indulatból támadt elkövetés volt a jellemző, az esetek zömében az alkoholos befolyásoltság is kimutatható volt. Jellemző még a férfiak által, kézzel történt» bántalmazás, 10—20 nap alatt gyógyuló sérülésekkel. A bíróságok azt a helyes gyakorlatot folytatták ezeknek a bűncselekményeknek az elbírálása során, hogy különbséget tettek a büntetés kiszabásában a rövid tartalmú sérülést okozó cselekmények, valamint a hosszabb idő alatt gyógyuló, durva erőszakkal, valamint a visszaeső által okozott sérülések elkövetői között. A bíróságok által kiszabott büntetések általában találkoztak a közvélemény egészséges igazságérzetével. A bíróságok tisztában vannak az ilyen jellegű bűncselekmények társadalmi veszélyességével és egyre következetesebben szereznek érvényt a jogpolitikai elveknek. A büntetéskiszabási gyakorlat ebben a körben a szigorodás irányában fejlődött. A hivatalos személy elleni erőszak miatt elítéltek száma az összes elítéltek mintegy 1,5 százaléka. Ezeknek az ügyeknek a sértettjei, általában intézkedő rendőrök voltak, de akadt köztük közlekedési vállalat alkalmazottja és mezőőr is. Az e bűncselekmények miatt kiszabott büntetések általában végrehajtható szabadságvesztések voltak. Az ítéletekben kifejezésre jut az a társadalmi igény is, hogy fokozott büntetőjogi védelemben kell részesíteni a feladatukat jogszerűen ellátó hivatalos személyeket, különösen a rendőröket. A garázdaság miatt elítéltek aránya az erőszakos jellegű bűncselekmények között második helyen áll. A rendelkezésre álló adatokból az is kitűnik, hogy bizonyos csökkenő tendencia állapítható meg e bűncselekménykategóriában. Az utóbbi időben csökkent a nagyobb riadalmat keltő elkövetési mód, a csoportos elkövetés, és egyre több az olyan garázdaság, amely közel áll a szabálysértési alakzathoz. A bíróságok ítélkezési gyakorlatában is jelentkeznek ezek a körülmények. A jogpolitikai elvek helyes alkalmazásával differenciált büntetéskiszabásra került sor. A végrehajtható szabadságvesztés mellett többször került sor a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vagy enyhébb megítélésű ügyekben a pénzbüntetés kiszabására is. Fentebb említettem, hogy egyre több az olyan garázdaság e bűncselekményi kategórián belül, amelyek közel állnak a szabálysértési alakzathoz. Mit jelent ez? A garázdaságról azt is tudni kell, hogy az, úgynevezett „kettős alakzatú” bűncselekmény.. Van szabálysértési alakzata és bűncselekményi alakzata is. Ha a bűncselekmény az elkövetés körülményeire, különösen az elkövetés módjára és az elkövető személyi körülményeire tekintettel kisebb jelentőségű, nem büntetőbírói eljárás lefolytatására kerül sor, hanem az ügy a szabálysértési hatósághoz kerül. A garázdaság szabály- sértése esetén az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. Logikusan adódik az is, hogy a szabálysértési alakzat büntetése jóval enyhébb, mint a bűncselekményé: az elkövető elzárással, vagy ötezer forintig' terjedő pénzbírsággal sújtható. A törvény szerint az elzárás legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama harminc nap. A büntetés hátrányos következményei alóli mentesülés' is lényegesen kedvezőbb szabály- sértés esetén. Akit például szabálysértési eljárásban sújtanak elzárással, e körülmény miatt nem lesz büntetett előéletű. Akit viszont bíróság ítél el szabadságvesztésre, annak az elítéltetését illetékes helyen nyilvántartják, és a hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésig azt a polgári célra (például állásvállaláshoz) kért erkölcsi bizonyítványon is feltüntetik. Ez a megyei bírósági vizsgálat arra is rámutatott, hogy az erőszakos garázda bűnelkövetők között szép számmal akadtak alkoholos befolyásoltság állapotában lévők is. A Büntető Kollégiumon elhangzottak szerint a kényszerelvonó kezelés alkalmazásának körét tágítani kell. Az ehhez szükséges adatok felderítésének az a célja, hogy megállapítható legyen! az elkövető alkoholista-e, mértéktelen italozása és a bűncselekmény egymással összefüggnek-e? E körülmények megléte esetén, igazságügyi orvosszakértők meghallgatása után dönt a bíróság a kényszerelvonó kezelés felől. Ez mindenképpen az elítéltek érdekét szolgálja: káros szenvedélyükről igyekeznek leszoktatni őket. Végezetül megállapítható, hogy a megyei bíróság az említett elemzéssel segítette a bíróságokat az egységes joggyakorlat alkalmazásához, és a jövőre nézve is megszabta a feladatokat. DR. BÖRÖCZ JÖZSEF Ozorai Gábor: Történet
